Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-02-20 / 8. szám

Melléklet a „Itfyirvidék" 8-ik számához jön is létre: de hiányzik belőle egy ig«n lényeges kellék, az örök hűségi eskü, az Egyház áldása, amely nélkül csak áldatlan, erkölcstelen, s úgy a két loszeniélyre, mint az esetleg születendő gyermekekre nézve messze kiható, káros eredményű együttélés, de nem házas élet, származik. Azt hiszem, hogy a szives olvasó kitalálh itta azt, hogy a föntebb jelzett abnonnis állapot alatt, a napjainkban is nagy számban levő vad-házasságot értem. Sok, nagyon sok érdek kívánja azt, hogy ezen áldatlan concubinatus együttélés lehetőleg megszűnjék. Első helyen és mindenek fölött azonban az állam érdeke kívánja azt. Tudva levő dolog ugyanis, hogy ma már a modern államok a joguralom biztosítását is felvették czéljaik közzé. A joguralom az az alap, amelyen a polgárok egyéni, magán és köz szabadsága nyugszik; az a basis, amelyen a polgárok vagyoni, erkölcsi fennállását biztosítja; az a/, alap, amely biztosítja a polgárok zavartalan életét, amely megóvja őket a jogtalan és igazságtalan zaklatásoktól És v.ilyon a vadházasság uem ellenkezésbe jön-e a törvényekkel ? Valyon rendezett viszonyok helyett, nem zilált helyzetet teremt-e sokszor? Valyon a polgárok nyugalmas életét biztosítja-e? Avagy hozzá járul-e csak egy szemernyivel is az állami élet fejlesztéséhez? Nem. Hiszen ez az áldatlan, tö.vénytelen együtt élés: csak az erkölcsi, az anyagi, a magán és a köz szabadsági jogok rontására tör. Nézzünk egy példát. A törvényes házasság szabályozza a közszerzeinényt. „Közszerzemény alatt a házastársaknak, a hazasság tartama alatt, közős igyekezet után, előállott vagyonszaporulat.át értjük." Ezen meghatározás szerént a női hozomány, továbbá a hitbér nem képezhetik alapját a köz szerzeménynek. Es igy szabályozva van a kérdés, könnyen is megoldható. De kérdem, nem adhat-e okot a legnagyobb vitára és a legnagyobb zavarra a vadházasságban élők anyagi helyzetének esetleges kérdése ? Avagy nincs-e rá példa, h >gy ugy az együtt élt felek, mint az együttélésnek gyümölcsei -r- a szegény zabi gyermekek vagyoni viszonyaik alig voltak rendezhetők ? Avagy nem a nő és a gyerme kek huzták-e legtöbbszőr a rövidebbet? Bizony-bizony, ha komolyan vizsgáljuk e kérdést, könnyen be fogjuk látni, hogy a joguralom biztosítása czéljából is tarthatatlan helyzetet teremtenek a vadházasságok. De a vadházasságok megszüntetése közerkölcsiség tekintetében is kötelessége az államnak. Es ez az indok még az előbbinél is fontosabb. Bítr.in kimondhatom, hogy a házasság szaporodása az állam erkölcsi életének fokmérője. Köztudomásu dolog ugyanis, hogy a zavartalan családi élet megóv a bűnöktől, előmozdítja a józan takarékos életmódot, munkára serkent; szóval fennen lobogtatja az erkölcsiség szeplőtlen zászlóját. Előbbi közleményeimben már reá mutattam az elerkőlcstelenedés veszélyeire; elmondtam, hogy a tiszta erkölcs az államnak támasza. Legelső teendője tehát az államnak az, hogy mindazt, ami az erkölcstelenedést előmozdítja, vas kézzel irtsa ki; tehát a vadházasságokat is. Végre van még egy foutos indok, amely az államnak a vad házasságok ellen való föllépését hangosan követeli. És ez az, hogy hazánk valóan agrikultur állam lévén, polgárai tul nyomó részben földinivelésből élnek. A földmivelés pedig involválja a családalkotás. Ez állításom igazolására elégnek találom felhozni azt, hogy a földmivelés mellett űzetik az állat-tenyésztés is; amely már okvetlen megkívánja azt, hogy rendszeresen, alaposan és lelkiismeretesen űzessék mindkét gazdálkodási ág. Már pedig a földet mivelni s az állatok közt forgolódni egy erőnek igénybevétele szerfölött kevés. Éppe:i ezért a tapasztalás is arról győz meg, hogy a földmivelők, gazdálkodásuk helyes vezetése szempontjából, segítséget szoktak magokhoz venni. Ez a segítség a nő, a házastárs. Fájdalom a főldmives néposztály nem gyakorolhatja szabadon és korlátlanul a családalkotás üdvös munkáját; mert a házasulás elé maga az állam veti a legnagyobb gátat, a honvédelmi, az általános katona kötelezettségre vonatkozó törvényekkel. Hazánkban ugyanis 4 korosztály szolgáltatja a véderőt, tehát 20-tól 24 éves koráig a magyar véd köteles ifjú nem képezhet családot. Eletének e fontos teendőjének teljesítésében a törvény vas keze akadályozza; miért is gazdaságának kellőleg való mivelése czéljából, a vad házasságot kénytelen választani. Igen természetes tehát, hogy a vad házasságokat először is csak a katonáskodás rendszerének gyökeres átalakításával lehetne megszüntetni és végleg Kiirtani. Ide vonatkozó javaslatom előterjesztésit a inai háborús viszonyok és hargzi előkésziilődések küszöbén, nem látom czélszerünek; jól tudván azt, hogy egy erős hadseregnek fentartása, éppen most a háború előestéjén, mily életbe vágó dolog. A törvénytelenek ügye tehát, az elmondottak szerént, állami és társadalmi lévén: mindkét faktornak meg keli tenni a maga kötelességét. Tudjuk, hogy a mai kor jelszava a szabadság, egyenlőség és testvériség. Legyenek tehát felszabadulva az élet nyomorult páriái — a törvénytelen gyermekek; akiket a barbár felfogás az álszemérem és az embertelenség szolgákká aljasitott Némuljon meg az igaztalanság; hadd élvezzenek már szabadságot köztünk ők is, akik egész életükön keresztül a bűn rabszolgaságára vannak kárhoztatva. Az egyenlőség elve továbbá azt követeli, hogy egyenlően élvezzük az élet örömeit és bánatát. Ila az a fény, amely a gazdag palotáját bearanyozza; az a jólét, és megelégedés, amely a boldog szegény, k tiszta lakában föltalálhitó; ha az az öröm, amelyet egy küzdés-tele élet sikere ébreszt az önbecsét érző emberben, őket, az élet eme martyrjait is fel fogja keresni: bizony mondom az „egy akol egy pásztoreszményi országa felé ennél nagyobb lépést nem tett az emberiség! A testvériség, vagyis a szeretet örökké ragyogó napja, már jó részt felolvasztá az embertelenség fagyos jég-kérgét. Egyletek állottak elő, amelyeknek hivatásuk segíteni a szegénység nyomorán Egyletek kötözik be a golyótól vérző harczos szent sebeit. Egyletek terjesztik az édes magyar nyelvet az idegen polgártársak közt. Egylete!;, testületek állítanak fel templomokat, iskolákat. Legyen bárminő humánus a harcz a képtelenek, a betegek és az árvák segélyezése: én azt mondom hogy a szeretet a világé ragyogó napja, csak ugy togja sugarait reánk hinteni, ha keblünkre emeljük azokat is, akik leginkább utalva vannak szeretetünkre, testvéri érzésünkre — a törvényteleneket. Tudom hogy nehéz időket élünk. Európa légköre tikkadt, mint a vihar előestéjén. Lehet, hogy nemsokára megvillan az ádáz gyűlölet vakító villáma és kitör a vihar. Résen kell tehát lennünk minden eshetőségre. Nagyon elég, ha az árvák, az özvegyek jajjai törnek utat füleinkhez az áldatlan időben. Ne tetézzük azt még igazságtalansággal is. Térjünk magunkba. Hasson át benőnket a Krisztusi tanok melege. Emánczipíljuk őket a szerencsétlen törvényteleneket siralmas és szégyenteljes helyzetükből. Nemesebb dolgot aligha végezhetnénk ennél. Jóua Géza. Szabolcsvánuegye közig, bizotts. üléséből. (Februárhó 10.) ür. Jósa András megyei főor»o» a f. évi január haváról szóló egészségügyi jelentését beterjeszti: Miután a főorvosi jelentésből arról győződött meg a közigazgatási bizottság, miszeréut a vármegye területéi: létező törvényszéki és járásbirósági fogházak, a vármegye főorvosa által, egészségügyi szempontból felül nem vizsgáltatnak: ennél fogva utissittatik a főorvos, ho^y az 1876 évi XIV. t. cz. 162 §-uik h) poutja értelmében, ezeu elsorolt börtöuöket is, a kir. ügyész előleges értesítése mellett, egészségügyi tekintetben, megvizsgálja és jelentését esetenkínt a közigazgatáshoz beterjeszsze. Minthogy pídig a fóorv>si jelentésbeu fogla'tatik, hogy a nyíregyházi törvéuyszéki fogházban előfordult hólyagos himlő esetről csak »hallomás« utján van tudomása; ennél fogva utasittatik, hogy a ragályos beteg ségi esetekre vonatkozó jelentéseket a fogházi kezelő orvosoktól is bekövetelje. Ezen határozat ellen a kir. ügyész fölebez^t jelentvén he, a határoz t és fölebbezés az 1876 évi VI. t. c . 22 §. értelmében a m. kir. belügyminisztenu uhoz fölterjesztetni rend-hetik. Megyei főorvos a hólyagos himlő járvány állásáról a f. évi január havát illetőleg jelentést tesz: Miután a vármegye közönsége az 1886 évi B. Gy. sz. alatt hozoU határozatával a himlő annyag beszerzése iráut kellőleg intézkedett: ennél fogva a főorvos az ojtás és újra ojtás alkalmával nélkülözhetlea himlő nyirk beszerzése. illetőleg azok árának kiutalása iránt az alispá' í hivatalhoz, intézkedés védett, jelentéstételre utasittatik Meghagyatik a fí-zolgabirátnak és Nyíregyháza város polgármesterének, hogy azon esetben, ha járásuk illetőleg a város területén valamelyik iskolában csak egyetlen hólyagos himlő eset is fordul elő, azon iskolának bezáratása iránt kesedelem nélkül intézkedjenek s arról az alispáni hivatalhoz jelentést tegyenek. Továbbá előterjeszti a főorvosi jelentés, boiy a kö<egészségügy a január hóban a deczember havihoz képest kedvezőtlenebb volt; amennyiben deczemberben a halálozás 3 és 61 századrész volt pro mille; mig januárban 1000 lélek közzül 4-38 mult ki. Heveny fertőző betegségekben a beérkezett 17 2840 egyénről szóló jelentések szerént himlőben, vörhenyben, kauyaróbau és basi hagymában mintegy 80 egyén halt el Ha a 759 elhaltak közzül ezeket leszámítjuk, akkor is 3 35 halálozás esnék 1000 lakosra. A nagy halálozas tehát nem csupáu a heveny fertőző betegségekben találja magyarázatát; hanem a minden oldalról jelentett nagy kül és belterjü tüdőlobban, a gyermekeknél igen veszelyes és csaknem járvány alakban föllépett hörghurutban és gyomor bélhurutbau Ezek a nagy halálozásnak közvetlen ok.

ti ; de azt, hogy ez okokat m. idézi elo, képezheti ugyan speculatio tárgyát, de tiszta világot csak fáradsággal összegyűjtött statisztikai adatok fognak reá vetni; amelyeknek beszerzése annyiban ütközik akadályba, amennyiben azoknak uem mindenki tulajdonit becset és a folytonos sürgetés nem ritkán indolen tiába ütközik. Örömmel jegyzi meg a főorvosi jelentés, hogy a halott kémlés száraz udUai most már mindig pontossabban érkeznek be. Iutézkedes történt az iránt, hogy ezen tul minden községről havonkint a halál-okokról is jelentés tétethessék, ami eddig uem történt; pedig az hatalmas irányadó lesz a preventív intézkedések megtételénél, ha ugyanis azok fiuánciiális érdekekbe nem fognak ütközui. A himlőre vonatko/ó'ag jelenti a főorvos, hogy a lírvány 2 évvel ez előtt a dadai alsó járásban pusztított, hol a mult hónapban csupán T.-Dobon s ott is csak Harkányból behurczolt 2 esetben észleltetett. Ioneu a dadai felső járásba csapott át, ahol jelenleg c«ak is Gávára és B íjra szorilKozik. Az előbbeni községben jauuár 24 éii c ak 1 beteg volt; azóta azonban nehánynyal szaporodott. Bujról 5 eset jelentetett, amely mind egy családnál egy házban észleltetett. A dadai felső járásban több községben jelenleg himlő betegség nincs. Ezen veszélyes betegség mult év őszén Nyíregyházára tette át tanyáját, ahol január hónapban 38 egyén lett áldozata. Kiemeli a jelentés itt, hogy azon 3000 egyén közzül, akik Nyíregyházán sikerrel lettek beojtva és az ojtásból számítón 13 nap alatt mentve maradtak tőle, a himlőt egy sem kapta uieg. Hatalmas érv a himlő ojtás védhatása mellett. A kimutatott 38 halálozás nagy számnak tetszik ugyan; de 24102 lakos mellett, a lakosságnak 1.57 század ezred részét teszi; és alapos a remény, hogy a járvány mihamarabb teljesen megszűnik. I A himlő Nyíregyházáról a nagy-kállói, nyírbátori és kisvárdai, valamint a bogdányi járásba is átment. Járvány alakban azonban csak 0;eh

frtó és Bogáth községekben vert gyökeret. Mindjét községben azonban, a járási orvosnak nagy elismerést érdemlő fáradozása következtében, megszűnt. Szórványosan fenn áll még Gyulajon Beiteken, Eucsencsen, M. Pócson Kis-Létáu A jeleutés az eddigi óvrendszabályok között legsikeresebbnek találja a vedhímlő ojtást, illetőleg az újra ojtást: amely intézkedés a nép értelmesebb részéről rokonszenue is talál. Jogosult nézet az, hogy a fertőző betegség oltással átvezethető; és akinek módjában áll, gyermekét karról-karra nem is ojtatja. A 7 éven alul elhalt és nem gyógykezelt gyermekekről vezetett nyilvántartási könyvnek kivonatát, csak a n.-kállói és dadai felső járás főszolgibirói küldték be. Kir. tanfelügyelő az általa képviselt közigazgatá»i ág jauuárhavi állapotát feltüntető jelentését beterjeszti : A kir. tanfelügyelő jelentéséből értesülvén a közig, bizottság arról, h)gy Dassevffy Aurél gróf a büiazentmihályi rom. kath. és a Józsefháza tanyai iskola mindkét tauitój inak évi díjazását, az iskolák dologi szükségleteit és azok teljes felszerélesét sajátjából teljesítette: Szabolcsvármegye közigazg. bizottsága örömmel ragadja meg az alkalmat, hogy Desgtwffy Aurél grófnak a tanügy előmozdítására irányzott ezen áldozat-készségeért köszönetét jegyzőkönyvileg nyilvánítsa. (100.) Jegyzőkönyv. Felvétetett Nyíregyházim, 1887. február 7-én a Nyíregyházától a tiszai ártéri birtokokon át kiépíttetni kezdeményezett helyi érdekű vasút létesítése tárgyában összehívott érdekeltségi közgyűlésen. Jelen vo'talc: Griitt József, Szabolcsvármegye főispínja, Zoltán Jáuos, Szabolcsvármegye alispánja. Kállay András a felső-szabolcsi tisza-szabályozö társulat elnöke s halászi nagybirtokos, Szögyényi Emil ugyanazon társulat igazgatója, Almásy István ugyanazon társulat főmérnöke és dombrádi nagybirtokos, Ferenczy Emil ugyanazon társulat választmányi tagja s dombrádi nagybirtokos, Székely Benedek ugyauazou társulat választmányi tagja s besztereczi bittokos, Okolicsáuyi Lajos ugyanazon társulat választmányi tagja, berezeli nagybirtokos, ugy is, mint a berezeli földbiitokosság igazolt képviselője, Gonda Balázs ugyanazon társulat választmányi tagja s paszabi birtokos, Meczuer Gyula a nyirviz-szabályozó társulat kormánybiztosa, Jármy Ödöu ugyanazon társulat igazgatója, Szeszieli Lajos ugyanazon társulat főmérnöke, Nyíregyháza város képviseletében Krasznay Gábor polgármester, Meskó László váiosi ügyész, dr. Meskó Pál a sóstói fürdő részvény-társulat elnöke, dr. Baruch Mór ugyanazon fürdő orvosa, Megyery Géza törvényszéki elnök, Miklós László megyei főjegyző, Megyery Gábor megyei főpénztániok, Mikecz János megyei I ső aljegyző, Vidliezkay József ügyvéd s a nyíregyházi ipar és kereskeidelmi bank elnöke, Sexty József mérnök, Sütő József ügyvéd s a nyíregyházai takarékpénztár titkára, Kerekréthy M klós Nyíregyháza város főkapitánya, Gredig Jeremiás a nyíregyházai ipar- és kereskedelmi bank igazgatója, Lukács Ödöu nyíregyházai ref. lelkész és esperes, Korányi Imre gyógyszerész, Tóth Lajos kótaji nagybérlő s dombrádi birtokos. Ilajós Emil a gr. Lónyai örökösök kótaji birtoka haszonbérlője, Bleuer Lajos ibrányi, Bleuer Sámuel bují nagybirtokosok, Héczey László, ugy is, mint a bují föidbirtokosság igazolt képviselője, Horváth József bují, Fraenkel Sámuel gávai nagybirtokos, Szentmariay I)éne3. mint a vencsellői érdekeltség igazolt képviselője, Oláh Sándor, mint Paszab község képvisejője, Budaházy Pál halászi ref. lelkesz, Haas Mór ugyauottani birtokos s a gr. Dessewffy Kálmán-féle hitbizományi javak haszonbérlője, Kiss Elek halászi birtokos Qu-y is, mint Blahuuka József bejelentett megbízottja Moravek Gusztáv, ugy is, mint a doinbiádi éidekeltsé képviselője, Suszter N. a leleszi prépostság igazgat tisztje, több községi elilljárók és számos érdekeltek — Szesztay Károly kezdemeuyezo és Gettó Gyula a nyíregyháza-mátészalkai vasüt építkezési vállalkozója. Az értekezletet egybehívó Griitt József megyei fo ispán ur 0 méltósága a nagy számmal megjelent érde kéltségét szivelyesen üdvözölvén, jelzi a tanácskozás czél ját — felhívta az érdekelteket, hogy a közgyűlés veze tésére elnököt válaszszanak. A megjelent érdekeltség köszönetet szavazvi Griitt József főispán ur Ő méltóságának, hogy ezet