Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-12-25 / 52. szám

Melléklet a „Itfyírvidék" 52-ik számához. kat, s a népkönyvtárakkal összekötött olvasókörön, fel­állítása által gyujtsuuk világosságot a nép szivében. Iijaz, hogy ez eszmének megvalósitasában sokan kidőltek már, de én az okokat fürkészve, ugy találtam, hogy az e téren működők fáradozásait azért nem koro­názta siker a legtöbb esetben, mert az intelligens osztály nein akar érintkezésbe jönni az úgynevezett parasztokkal. Már pedig nézetem szerint, az az első elengedk.Hleu keilék, hogy ott, hol van értelmiség, minél gyakrabban érintkezzék a néppel, hogy a nép ismerje meg az urat, ne csak ugy mint urát s parancsolóját, hanem mint ba­rátját a jóakaróját is. Ha magunkhoz igyekezünk őket emelni, ha nemcsak a választások, de a béke és nyugalom idején is polgártársainkna; tartjuk őket, igyekezzünk a nép minden jóra és szépre k ; ,8z hajlamának iráuyt adni: akkor a kö csöuös megbecsülés, megkedvelés lesz fárado­zásunk gyümölcse. Ezt ped g ügy érheijük el, ha a nép­könyvtárak és olvasó kórö'í felállítása körűt buzgólkodó egyénekkel kezet fogva munkálkodunk. Világosságot hát a népnek! Pap, tanitó éB jegyző, mint a nép vezetői, indítsák meg a mozgalmat a községi olvasó körök létrehozására. Ne csak hivatalos teendőiket végezzék robotszerüen, hanoin együttesen emeljék a nép javát azon kívül is. Az intelligens osztály pedij; tartsa hazafias köteles­ségének őket támogatni. Igy együttes erővel muukálva, ha legyőzik az előítéletet, mely Ipgerősebb ellenök lesz a czél elérésében, könnyen haladhatnak megkezdett utjo kon, s önfeláldozó munkájokért a felvilágosodott nép hálás szeretete lesz jutaltuok. Egy tanitó. Felhívás. Aki saját családját, saját otthonát őszinte szavak­ban és minden kitelhető áldozatra kész tettekben kife­jezve nem szereti, az az einber nem szeretheti igazán haztíját, nem tisztelheti igazán az Istent. Az emberiség magas:tos eszméiért: hazánknak füg­getlenségéért, polgárainak szellemi és anyagi jólétéért, a haza minden egyes igaz fiáuak teljes egyenlőségéért é» még sok ehhez hosouló nagy czélért való neme« ver­senyben az utak és módok megválasztásában nem csak lehetnek egymástól eltérők nézeteink és igy tartozhatuuk egyik vagy másik különböző elvi alapon álló poliiikai parthoz, de sőt erre ezen nagy eszméknek általános és Üdvös megérlelése végett mulhatlan szükség is van. De saját édes otthonunk belső világában Nyíregyháza vá­rosa minden egyes polgárának boldogulását vagy kár­hozatdt megteremtő »belügyi kormányzatban* minden egyes, igaz érzésű polgárának csak is azt szabad és kell szivből vallania és minden lehető áldozatot készségesen meghozva megtennie, a mi édes anyánknak. ezeu nemes városnak és igy minden polgárának valódi javát, szellemi és anyagi boldogulását a legsikeresebben előmozdítja. Ennek sikere miuden egyes polgártársunkat legköze­lebbről és a legmélyebbre hatólag érdekli s épp in ezért ezen kérdésnél el kell némulni minden pártoskodásnak, minden viszályuak. Városunk sorsának intézése a törvény által a városi képviselő testület kezébe van letéve B inost a folyó év végével sor rendben kilépendő 50 képviseleti tag helyét kell e város választó közönségének betölteni. Tegye tehát kezét tzivére városunknak minden egyes választó polgára, s adja messze kiterjedő horderejű szavazatát ezen 50 képviseleti tagnak megválasztásánál tekintet nélkül a politikai pártokhoz, a vallásfelekezetekhíz való tartozik dóságra, tekintet nélkül a polgári foglalkozásra és tár­sadalmi állásra olyan polgártársunkra, a ki ismert értel­miségénél, szakképzettségénél, ügybuzgóságánál s tiszta becsületességénél fogva városunkuak és igy édes mind­nyájunknak valódi javát teljes odaadással a legsikere­sebben előmozdítani képes is lesz, fogja is. Ezen szellemben való egyesülésre s ennek elérhetése végett a folyó évi deczemberhó 26-án a karácsonyi ünnep második napján délelőtti 11 órakor a jelenboni város­háza nagytermében megtartandó Népgyűlésen leendő sze­mélyes megjenéf.re hívjuk és kérjük fel városunknak miuden egyes tisztelt polgárát. Nyiregyházán, 1887-ik évi d c.emberhó 24-ik napján. Az előlegesen tariott értekezlet megbízásából: Vidliczkay József, líencs László, Somogyi Gyula, Hudák Károly, Zombors/.ki Jáuos, Sütő József, Barzo János, Cspkay Jenő, Török Péter, nyiregyházai választó polgárok. RmgŐ Tilda szinte azon képen. Félő, hogy kifogy­nak belőle. Pedig ez mérhetlen baj lenue, már is hal­latszik a Csörögi Zíjlma fülsértő praeludiuma, amint kérdezi: — Honn van a nagysága? Marcsa csak azt szólja vissza a phlegmójával: — Igen. Csörögi Zelma egy kis bakfist affektál. Olyan szökdécselve tánczol be az ajtón, hogy valóban irigy elai 'lehet tőle. — Ah! — kiált fel — ez a fény i . . . Nagyszerű Famoz —• Hezitál feljebb pathoszszal. A formaságok áthidaltatnak. Csörögi Zelma ciak & fény születésén mereng : bámul oda s épen alkalmassá lálik a helyzet arra, hogy Dorongh ő nagysága egyet súghasson. — Nézze ezt a múmiát, hogy grasszál a Pompa­dour márki szobaleányának viseltes gunyácskájában. Beh különös. — Valóban, szavazott vele Rengő Tilda. — Hogyan is lehet a kortól iay elmaradni, tíz a ruha se látta Ma­naszterlit soha! Mily régi fáson, mily régi! . . . Halk nesz zavarja a szapulást. Vaáli tanácsosné döcögős lépé­iei hallatszanak. A háziasszouy legnyájasibb mosolyából varázsol egyet arcára, aztán robog elébe. Ez alatt meg Rengő Tilda reszkírozza meg a követ­kezőket. — Nézze ezt a nagyzót, ezt a fenhéjázót. Ugy idják, mintha nem tudnók, hogy hozomra dolgoznak, a iierencsétleuek. — Isten hozta, isten hozta — zendül a háziaszony copránja és az érdemes asszonyságok oly kellemesen ÚJDONSÁGOK. .4. karácsonyi ünnepek alkalmából lapunk t. olvasóinak és jóakaróinknak a legőszintébb sziv­ből kívánunk boldog ünnepeket. — A takarékpénztár jubileuma. A nyíregyházai takarékpénztár a jövő év február havában tartandó ren­des évi közgyűlése alkalmával meg fogja üunepelui az intézet f uállásanak 25 éves jubileumát, s egyszersmind a takarékpénztár vezérigazgatójának : Kovách Liszló 1 urnák szintén 25 éves szolgálati jubileumát. A taka­rékpénztár ez üunepies ritka alkalmat egy nemes és jótékony cselekedetre is fölhasználja. Mint ugyanis a részvényesek közül összehívott értekezlet legutóbb elha­tározta, a kettős jubileum emlékére, Kovách László vezérigazgató nevére egy 1000 forintos alapítványt tesz a takarékpénztár, melynek kamatai évenként szegény tanulók felruházására foguak fordíttatni. Az 1000 forin­tos alapitváuy járadék kötvényben Nyiregyháza városá­nak fog átadatni úgy, hogy a jutalmazások elhatározása Kovách László takarékpénztári igazgató ur jogául tar­tátik fenn. Az ő halála után a jogot a takarékpénztár igazgatósága fogja gyakorolni. A 25 éves jubileum emlé­kére megíratja .és kiadja még a takarékpénztár az in­tézetnek történetét, 8 ez emlékkönyv egy díszpéldányát az ünnepeit igazgatónak fogják átuyujtani. A munkából minden részvényes kap egy psldanyt. A mű megírására dr. Meskó László urat kérték föl. A jubileumi ünnepély alkalmából bankett is fog rendeztetni. — Uj vasút a vármegyében. Lukács Ferei.cz büd­szeut-wihályi gyógyszerész es Frank Imre ugyved egy­felől T.-Löktől T.-Dada érintésével T.-Dobig, másfelől B. Szt.-Mihálytól T-Dadáig vezetendő vasutvonalak épi­tesére az előmunkálati engedély in.gadasáért folyamod­tak a közlekedésügyi minisztériumhoz. A miniszter e hó 19 -én kelt határozatával a kért előmunkálati engidélyt egy évre megadta. — GraefI József főispán a páljázat alatt levő nyir­bogdáuyi járási orvosi aliásra dr Kovách Lipót keme­cset körorvost helyettesítette. — Változás a városi képviseletben. A nyíregy­házai városi képviseietuek 1882 ik évben megválasztott tagjai közül a f. év végével kilép a következő 50 tag: Puliuz János, Mijerszky Bela, Bírzó János, Marföidy Jáuos, Trajtler Soma, Kubasy Gusztáv, Hibján Dániel, Gruden Eruő, Flegmann Lipót, Déry Dáuiel, Básthy Barna, Nádasy Mihály, Lipták Dániel, Belfy András, Krajuyák Gyórgy, Kövér Zsigmond, Nádasy György, Giraj Mihály, Linyi Gábor, Martiuyi József, Szénfy Gyula, ifj. Maurer Károly, Chotvács Ágoston, Csapkay Jenő, Kovács P. Pál, Török Péter, Vass János, idősb Maurer Károly i ri Stry Pál, Batáry Mihály, Jóbá Elek, Babicz András, Soltész Gyula, Juhasz Péter, Kálnay László, Kovács Soma, Deák József, Prekopa Druiel, Hrabéczy Vilmos, Nagy Lajos, Nádasy József, Szeszich Lajos, Palicz Istváu, íd. Lanhardt Jáuos, Kovács Fe­rencz, Jurás Lijos, M.»csánszky Sámuel, Tomisovszky Mihály, Mirkus Karoly, Pataky Lijos. Beuumaradnak a képviseletben 1890. decjember hó 31-éig a következő tagon, szám szerint 6ü-en: V&rga Antal, Tahy Miksa, ilj. Garay JánoP Bozáu Gyula, Orsovszky Gyula, Fedor Ágoston, Görgey József, Szesztay Jáuos, id. Grexa Já­nos, Chrenkó György, Dillenberger Lijos, id. Kerekréty András, Zomboi 3zky György, ilj. Nadasy Lajos, Bar/ó István, ifj. Gyurosán József, Zoltán Aurél, Hudák Ká­roly, Pintér István, Ziuiborszky Mihály, Dvorszky András, Kazár István, Nadasy János, Belfy Mihály, Likuer Ödön, Kovács József, Topser Jánós, Soltész András, Andrásy Sámuel, Sonkolya Jáuos, Merkoszky Pál, id Sexcy Jó­zsef, Miklós László, Szász Mihály, Mikecz József, Benc-i Audrás, Lazy András, Várallyai József, ifj. Kovács Dániel, Polanszky József, Curanko Sámuel, Mirkó Mi hály, Jordán Ignácz, Kaliua Sámuel, Csécsy Lijo­1, Ru< man Andor, Hrics András, Lustyik Audrás, Krajecz Jáuos, Hudák János, Gyimnáziumi bál. A gimnázium báljára a meghívók már szét vaunak küldve, akik még talán nem kapták meg meghívóikat, kérjük az illető helyre fordulni/Tévedés ily alks|makkor igen köunyeu inegtörtéuik s a rendezőség csak sziveseu veszi, ha a n. é. közönség jóakaratulag figyelmezteti tévedesből származót mulasztására. A nagy terem ujabban is revizió alá vétetett s a megkívántató fény és csinosság előállítására miuden szükséges meg lett téve. Mint emiitettük, a bál nem tisztán »batyubál*, kényszerűség folytán lesz azzá anélkül, hogy az fényéből bármit is levonna. Az aláírási ivek a két ünnep között az u. n. c-onkahéten fognak kihordatni. Az isk. tanáé* a berendezésre uézve olyan formán intézkedett, hogy az első oszt. tantermét étkező teremnek, a nyolezadik osz­! tályét a férfiak számára — h t ugy tetszik — pipázónak, a levéltári helyiséget női toillet szobának s a mellette lévő termet ezukrázdának fogják berendezni. Az étkező csak a szünóra alatt lesz kinyitva. A giron. tanárszék értekezletén a szerepek már is fel lettek osztva s igy a közönség ellátásáról és kényelméről teljesen gondoskodva van. Ily nagy előkészületek s áldozitok után remélhető, hogy a bál tikere el nem marad. — A kisvárdai zugiskolák ügyében Sarvay Elek kisvárdai főbíró úrtól a következő sorokat vettük : Tekin • tetes Szerkesztő úr! Becses lapja folyó évi 51. számában megjelent, >A kisvárdai zugiskolák* czimü közleményre a képviselő testület által ez ügyben folyó hó 6-án hozott határozatot azon értesítés mellett van szerencsém szives közzététel végett beküldeni, hogy ennek értelmében az elöljáróság részéről a folyó hó 12-én a megyei alispán úrhoz a jeschuba tanítás betiltása tárgyában kérvény intéztetett. 114/87. kgy. Olvastatott a közeg, bizottság jelentése az izr. hitközség által felállított Talmud-Thóra iskola és a rabbi által fenntartott jeschuba bezáratása iránt. Határozat. Mielőtt a jelentésre végleges határozat hozatnék, Szabó Liszló, dr Burger Sámuel, dr. Küzmös György és Balkányi Gyula a czólból küldetnek ki, hogy a Talmud-Thóra iskola helyiséget, az ottani viszonyokat vizsgáljak meg ; a beterjesztendő jelentés alapján fog a jelentés érdemleges bírálat alá vétetni. Miután pedig a közeg, bizottbág jelentéséből az tűnik ki, hogy j. szolga­bíró a tek. alispáni hivatal által kibocsájtott 11413/87. sz. rendeleten túlmenve, a jeschuba intézet felállítását is engedélyezte, jólehet a hivatott alispáni rendsletben erről egy szó említés sem tétetik: a szolgabíró ezen jog­talan eljárása elleu a m. alispán urnái keres a képviselő testület orvoslást, oly értelemben, hogy ezen jeschubára vonatkozó szolgabírói 2662/87. sz. határozat hatályon kívül helyeztessek; a panasz fogalmazásával Balkányi Gyula képv. tag bizatik meg. — Ebből láthatja a t. szer­kesztő ur, hogy a város intézői kötelességük tudatában igyekeznek a veszélyesnek jelzett állapot meggzüutetéséu, Kisvárda, 1887. deczember 21 én. Tisztelettel Sarvay Elek főbíró. — Értesítés. A szabolcsmegyei általános tanító­egyesület választmánya rendes évnegyedes gyűlését f. é. deczember hó 31 én délelőtt 10 órakor a városi felső leányiskola tantermében tartja meg, miről a választmány helybeli és vidéki tagjai tisztelettel értesíttetnek. A t. e. választmányi gyűlés tárgyai: 1. A tanitóegyesületi köz­gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítése. 2 Pályakérdések kitű­zése. 3 Az egyesület uj tagjainak felvétele. 4. Az egye sületi pénztár rendezése. 5. A maros tordamegyei tanító­testület átirata a tanítói nyugdíj törvény revisiója, illetve javítása ügyében. 6. Jelentés az országos Eötvös alap intézetet kezelő és osztóbizottsag felhívásáról. Kelt Nyír­egyházán 1887. év d. czember hó 22-én. Miklós László t. e. elnök. — Vigyázzunk a gyermekekre! Pátrohán a Ross­mann Ignácz örökösei tulajdonát képező száraz malom, egy falubeli kis fiút, ki a malomban játszott, összetört. A szereucsetlen gyermek két napi kínos szenvedés után meghalt. Az eset különben vizsgálat tárgyát képezi. — Köszönet nyilvánítás. A nyíregyházi izr. nőegylet, mint már több éven át, ugy most sem feledkezett meg iskolánkban levő szegény-sorsu tanulókat ruházattal el­látni. E jótékony czélu egylet ez évben is megmutatta áldásos működésének szép eredményét, midőn tizenegy tanulót látott el téli ruhazattal. Ez adományhoz szívesek voltak hozzájárulni kegyes adakozásaikkal: ifj. Stern Jeuőué urnő és Horkay F. Lajos ur is két két téli ru­házattal. Fogadják e kegyes adakozók nemes cselekede­tükért az iskolaszék nevében háiás köszönetemet. Nyíregy­házán, 1887. decz. 20. Guttmann József izr. hitk. tanitó. — Gyászrovat. Vettük és mély részvéttel közöljük a következő gyászjelentést: Özvegy Nóvák Ferenczné szül. Kéler Terézia, saját, valamint gyermekei : Nóvák Gjula és neje Kovács Irén, László, Zoltán és Kálmán gyermekeikkel; Novak Ferencz és neje Mészáros Terézia; zugnak ebbe a tónusba, mintha épen a filharmóniai hang­versenyt hallanók. Es átmeunek nem tudom hányadiziglen a csókot pisírló processuöon. Csók és ölelés, ölelés és csók a hely­zet sziguaturája, aztán megered a bizalmas téte-a teté. A nap legfrissebb hírei merülnek fel a legkülönö­sebb változatosságban. (Ide kellene aztán egy élelmes reporter.) Ho^y lioaka loszfor-oldatot ivott, hogy Károly bekóba verte ma^át Hymou rózsaláuczaival, ezek az élén­kebbeu megbeszélt themák. De tudu.ik még aprólékos történeteket is. Hogy Ilonka korántsem akart meghalni, csupán érdekessé lenni. És tovább; hogy a környék hat szilvafás i a nemes Szilvamaghy urnő, mint mindég, a lefolyt nőegyleti bálou is (.mely tombolával volt összekötve) szörnyeu fukar volt. Két darab házi szappant küldött. Hogy Zsigár Irén ellen megalakult a koaliczió, egész éjjel petrezselymet fog árulni legközelebb. Hogy Vércse, a kis potrohos takarékpénztári igazgató válópert indított, az arczátlan, hogy felesége e miatt agyon busuíja magát, a gyáva. Üres apróságok mind. Nem elégitnek ki senkit, Vaáli tanácsosné hangot is ad e hitének ; — Halva van a mi társadalmunk. Életre kell gal­vanizálni. — Nekünk valóban valami nagyszerűt kell kigon­dolnunk. Ugy vau — hangzott el a halyeslés a kis par­lamentben. — Például egy uj nőegyleti bál. — Piha — beszélt Rengő Tilda blazirtan. — Vagy egy műkedvelői színielőadás. — Saisonját multa. — Rendezzünk élőképeket. — Pompás eszme, — sipított föl a háziasszony. — Mindjárt megmondom a tárgyat is, csipkedék Csörögi Z -Ima — nagyon jó lesz e czélra Munkácsi lestménye : a zálogházban. A háziasszony vérig volt sértve, viszszavágott. — Tagadhatatlan, hogy a kérdés méltatásához meglehetős műveltség kívántatik. Most Csörögi Zelmán volt a sor megharagudni. De nem lehatett, nem volt rá idő. — Élőképeket rendezve, nyomta el a tanácsosné a szenvedéseket, két dolgot uem szabad felednünk, hogy ez az intelligens körök kiváló újdonsága és hogy — mint a tapasztalat bizonyítja — igen alkilmas a férfi szivek meghódítására. Én mint lányos anya e szempontból aján­lom azt tiszta lélekből. A hivatalos formába illesztett javaslat általáoos tetszést aratván, — csupán Rengő Tilda, meg Csörögi Zel­ma kötekedett egy picit, — »általános« helyeslés között mondta ki a tauaesosné a határozatot, hogy élőképeket fognak rendezni. A részletkérdéseken már nem ily könynyen estek át. Rangő Tilda leányainak tiszavidéki pórviselete lóvén, alföldi k^pet akart. Dironghné meg uem állhatván ellent bizar természetének a Verescsagin csataképei közül válasz­tana. Vaáli tauácsosné meg féltékenyen őrizvén a régi világból egy kapisont és párduezos meutét, hát valami télikép rendezésén mesterkedett váltig. Ezen javába debahálták, midin nyilott az ajtó 8 belépett Balgha Matild, Madarász Evelin és Pördörlaki Virgina, mint a trics-tracs érdamleges szereplői, aztán kezdődött a raktári készletet teljesen kizsákmányoló ölelés és csók, mint a baráti szeretet leghűbb kifejezése. (Yége köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents