Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-12-04 / 49. szám

„Nyirvidék* Vlll-di

k évfolyama. Nyíregyháza, 1887. deczember 4. 12-ik szám. GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ. A „NYÍRVIDÉK" melléklete. A „FELSÖ-TISZAVIDBKl GAZDASGI EGYESÜLET" HIVATALOS KÖZLÖNYE. Felhívás a magyar gazdaközönséghez összehasonlító növény termelési kisérletek megtevésére. Minél jobban sülyednek a termésárak, minél nehezebbé válik a megélhetés, annál inkább kell törekednie a gazdának, hogy a termés mennyiségének fokozása vagy a minőség javítása által csökkentse az alacsony árak okozta hiányt. A termés mennyisége vagy minősége különböző eljárások segélyével fokozható, amelyeknél nagyon természetesen mindig szem előtt kell tartani, hogy a költségek ne emelkedjenek a termés növekedésének arányában. A többféle módok egyik legbiztosabbika, legolcsóbbja az, hogy a gazda az egyes culturnövényeknek azon varietásait termeli gazdaságában, amelyek ott legtöbbet teremnek. Ismeretes dolog, hogy a culturnövényeknek számos varietásuk van, amelyek között azonban egyetlenegy sincs, mely mindenütt, minden körülmény között többetérő lenne a többinél. A különböző varietások a talaj, a klima stb. iránt más-más követeléseket támasztanak; minél inkább feltalálja valamely varietás valahol termelési igényeit, annál inkább túlhaladja a termés minő- vagy mennyiségében az illető helyen ugyanazon növény egyéb varietásait. Azt tehát, hogy a gazda melyik varietást termelje, hogy melyik fog gazdaságábau legtöbbet, legjobbat vagy legbiztosabban teremni, előre megmondani nem lehet, az csak kísérlet utján határozható meg. Minden ilyen kísérlet első sorban csakis azon gazdaságra mérvadó, amelyben az végrehajtatott, azért nincs annak értelme, hogy valahol jónak talált varietás mint a legjobb ajánltassék a gazdaközönségnek. Ha azonban egy és ugyanazon varietás egyidőben számos gazdaságban ki lesz próbálva és az eredmény könnyen áttekinthető alakban hozatik a gazdaközönség tudomására, akkor a kipróbált varietás értékéről sok tekintetben azon gazdák is tájékozódhatnak, akik kísérletet nem tettek, mert megtudván, hogy mily talajon, milyen egyéb körülmények között vált be az illető varietás, tudni fogják: czélszertt lesz-e azon varietással az ő gazdaságukban is kísérletet tenni vagy nem Ezen okból van oly rendkívüli fontossága az együttes összehasonlító kísérleteknek. Németországban már évek óta tesznek a gazdák ily összehasonlító kísérleteket, és hogy ezekből hasznuk is van, leginkább mutatja azon körülmény, ^

——•—•—• A „GAZDASÁG! ERTESITÖ" TÁEC2ÁJA, Ipar és kereskedelmi növények termelése Magyarországon. — Irta: Gellóri Mór. — (Folytatás.) Egy sajtolóház és annak fölszerelése 1000 frt, esik egy kat. holdra 20 frt, 1 évre 2 frt; egy zúzóhenger szélrostával 150 frt, esik egy kat. holdra 3 frt, 1 évre 30 kr.; két víznyomású sajtó 2000 frt, esik egy kat. holdra 40 frt, 1 évre 4 frt; edények, szíírők, 200 frt esik egy holdra 4 frt, 1 évre 40 kr.; 450 mm. mag meghúzásának kézi munkája 16 frt 20 kr.; 450 mm. mag kisajtolásának kézimunkája 26 írt 40 kr.; összes gyártási költség egy kat. holdra 49 írt 30 kr. 8. Lesz egy kat. hold olajgyártásának nettó jövedelme 99 frt 2 kr. Igy állván a középszámitás szerint a dolog, érdemesnek látszik, hogy a riczinustermeléssel és olajgyártással nagyobb mérvű kísérlet tétessék. A máktermeléssel hazánk igen sok vidékén foglalkoznak, de a legtöbb helyen csak kicsiben, habár a mák meglehetős kereskedelmi és fogyasztási cikket képez. Az 1882-ik évben 87,185 frt áru hozatott hazánkba és csak 11,488 frt áru vitetett ki. A behozatali többlet évenkint átlag 80,000 írtra tehető és e tekintélyes összeget érdemes volna a hazai szorgalom és munka jutalmazására fordítani. A máknak legjobb helye van a vetésforgóban trágyázott kapás után, mert ezután a talaj leginkább gyommentes. A mák legbiztosabban terem a szelíd, se nagyon nedves, se nagyon száraz, jó trágyaerőben levő talajon. Erős szelek nagy kárt tehetnek benne, tehát oly fekvésű talajt kell választani, mely nem igen lehet kitéve a Bzélmiszerint a résztvevők száma évről-évre növekedik, sőt Németországban az idén összehasonlító takarmányozási kisérletek is tétetnek. Ausztriában külön egyesület alakult kisérletek tételére. Nálunk ezideig ez irányban nem történt még semmi. Tesznek ugyan a gazdák nálunk is sok növénynyel kísérletet, de ezekről a többi gazdáknak tudomásuk nincs; s igy megtörténik, hogy ugyanazon növényvarietást hasonló körülmények között számos gazda kipróbálja, pénzt, időt és fáradságot fordítva reá, ami elmaradhatott volna, ha tudná, hogy ugyanazon növény hasonló körülmények között már kipróbáltatott és uem találtatott megfelelőnek. A megfelelő varietás megválasztásán kívül többek közt bizonyos mivelési módokkal is lehet a termést fokozni; igy például az utóbbi időben nagyon ajánlják nálunk a gabona kapálást; mások a gabona fogasolását tartják kiválóan jónak; vannak, akik azt tartják, hogy a tengeri sima mivelésnél többet terem, mint töltögetve. Hogy ezen és egyéb mivelési módok menyit érnek, mily körülmények között lesz helyén való alkalmazásuk, ezt ismét csak több helyen, egyforma módon keresztülvitt összehasonlító kisérletek utján lehet megállapítani. A haladni kivánó, a közérdekért mindenkor áldozatra kész magyar gazdaközönséghez fordulunk tehát azon kéréssel: tegye lehetővé, hogy ily összehasonlító kisérletek hazánkban is minél nagyobb számban megtétessenek. Két éve mult, midőn a magyar gazdközönséget trágyázási kísérletekre kértük fel. Azon felette élénk részvét, amelyet a magyar gazdaközönség ezen kísérletek iránt tanúsított, méltán enged arra következtetni, hogy ezeu kérésünknek is lesz foganatja. A magyar gazdáknak tapasztalt készségé, azt hisszük, jogot ad nekünk arra, hogy mi szólítsuk fel a magyar gazdákat ily kisérletek tételére, amit annál inkább tehetünk, mert a m.-óvári akadémia igazgatójának és összes tanárainak igéretét birjuk, hogy a tervbe vett kisérletek keresztülvitelében bennünket a legnagyobb készséggel támogatni fognak. Hogy pedig minél több gazda vehessen részt a tervbe vett kísérletekben, igyekezni fogun'í, oly kísérleteket hozni csak javaslatba, hogy a kísérlettevőkre se nagy költség, se túlságos sok munka ne háramoljék. Az összehasonlító termelési kisérletekuél első sorban a hazai jelesebb varietásokra fektetünk súlyt és csak másodsorban a külföldiekre. Teljesen eltekintünk azon újdonságoktól, a melyeket a mag kereskedők méregdrága pénzen kínálnak a gazdaközönségnek. Véleményünk szerint az ilyen ujdonnek. Szívós, kötött talajon a mák nem igen díszlik. A mák alá a talajt már őszszel kell jó mélyen megszántani s ugyanekkor kell a talajt megtrágyázni. Tavaszszal, a mint a szántás kizöldül vagy midőn a gyomok már kikeltek, a talajt jól meg kell fogasolni, extirpálni s ha már a fagyoktól uem kell tartani, simára fogasolni, lehengerezni és bevetni. Különben a lehető korai vetés a jó termésnek egyik főfeltétele. Nagyon jó, ha a növény arra az időre, mikor a szárazabb idő már bekövetkezik, lehetőleg megizmosodott, mert különben igen sokat szenved a szárazságtól. A mákot szórva vagy sorba lehet vetni. Szórt vetésnél 6 kgr., sorvetésnél 4 kgr. szükséges egy hektárra. A máktermeléssel foglalkozott és e téren kellő tapasztalatokat szerzett Raksányi Gréza ur, kinek egy a »Magyar Földe ben megjelent és e tárgyra vonatkozó közleményéből a következő közérdekű és idevágó részletet érdemesnek tartom átvenni: Egy 100 négyszögöles terület után rendszerint 15 —-20 liter tiszta, kereskedelembe bocsátható magot nyerek, sőt némely feles több dézsmát is ad be. Igaz, hogy némely vállalkozó meg 15 liternél is kevesebbet szolgáltat, de azért egyre-másra mindig meg van a 15 liter. Megjegyzem, bogy ezen kivül minden egyes feles 10 0 négyszögöl után egy gyermek vagy fél férfi napszámot is szolgál és daczára ennek, ugy vagyok vele, hogy akaratom ellenére is folyton nagyobbítanom kell a mákterületet, mivel annyi a vállalkozó, hogy annak csak egy részét elé githetem ki. Ide foglalom tehát azt is, hogy 1200 • ölnyi mákkal bevetett földterület, vidékünk üzeméhez képest menynyi hasznot hoz. 1. Bevétel. o.) 1200 négyszögöles terület á 15 liter = 180 liter, 1 hl. mák ára 15 frt . . . 27 frt — kr. b) 6 térfi napszámos (diskréció) a 60 kr 3 » 60 » 30 frt 60 kr. ságok kipróbálására első sorban a gazdasági tanintézetek hivatvák, és csak is akkor, ha az ott tett kísérleteknél hasznavehetőknek bizonyulnak és olcsóbbakká válnak, lesznek alkalmasakká a nagyban való kísérletezésre. A termelési kisérletek egyelőre — tekintettel arra, hogy búzával és rozszsal csak a jövő őszszel lesz lehetséges a kísérleteket megkezdeni — csak négy növényre, u. m. árpára, zabra, tengerire és takarmányrépára terjednének ki. Minden egyes növényből termeltetnék '/a—1 holdon: 1. a gazdaságban termeltetni szokott, 2. valamely jelesebb hazai és egy-két külföldi varietás. Igy péld. az árpatermelési kísérlet tétetnék: 1. a termelni szokott — 2. nyitra- vagy barsmegyei —, 3. Chevalier- és 4. Hanna árpával. A mivelési kísérletek ez alkalommal a búzára és tengerire terjeszkednének ki. A búzamívelési kísérlet a következő lenne: A búzatáblából tavasszal kijelöltetnék három '/a—1 hold nagyságú parcella. Az egyik nem részesülne semmi mívelésben, a másik erősen megfogasoltatnék, a harmadik kézi kapával megkapáltatnéc. A fogasolás és kapálás költsége följegyeztetnék és a három parcella termése külön lenne aratva és kicsépelve, a termésből a költség leszámítva, midőn a mívelés czélszerüsége vagy eredménytelensége igen egyszerűen kitüntethető leend. A teugeritermelési kísérlet púdig az alkalommal csak annak kiderítésére szorítkoznék, hogy mennyiben czélszerü a tengerit töltögetni és másodszor : nem volna-e czélszerübb a tengerit a szokásosnál sürübb sorokba ültetni. Itíszletes tervezetet a kísérletekre ez alkalommal nem nyujtunk, hanem minden magyar gazdának, aki eziránt levelezőlapon hozzánk fordul, ingyen megküldjük az általütik kidolgozott kísérleti tervezetet, amelyben egyúttal az eljárás egyöntetűségére szükséges utmutatás is benfoglaltatik. Hasonlóképen a kísérletben résztvevőket ellátjuk ingyen a szükséges rovatolt lapokkal, amelybe a kísérletre vonatkozó összes adatok röviden bejegyezhetők lesznek, miáltal a gazdáknak lehetővé teszszük a kísérlet eredményét minél kevesebb fáradsággal összeállítani. A kísérleteknél a résztvevőkre tehát csakis a magbeszerzés járna költséggel, ami pedig bizonyára nem mondható jelentékenynek. Nagyon természetes, hogy nem mindenki tartoznék valamennyi kísérletet végrehajtani, kiki csak annyira vállalkozik, ameuynyire kedve van. A hozzánk beérkezett adatokat feldolgozzuk és a „Mezőgazdasági Szemlé"-ben közzéteszszük, és 2. Kiadás. a) 1200 négyszögölnyi II. osztályú földterület után eső haszonvétel 8 frt — kr. b) azután járó állami és községi adó .... 2 » 50 » c) kétszeri szántás á 2 írt 50 kr 5 » — » d) utánjárás, felügyelet 3» — » e) a talajtól elvett erő visszapótlására, illetőleg trágyára 6 » — * 22 frt 50 kr. Az iménti részletezések után láthatjuk tehát, hogy a bevétel 1200 négyszögöl után, daczára annak, hogy a szár értéke nem vétetett fel, pedig ez nálunk, hol annyira szűken vagyunk a fa dolgában, nem épen megvetendő értéket képvisel, — 30 frt 60 kr., míg a kiadás 22 frt 50 krt tesz ki, a külömbözet, illetőleg a tiszta haszon 8 frt 10 kr. Ha tehát százakról nem is álmodoznáuk, csak ily hasznot tudnánk általánosan felmutatni a földeinkről, bizonyára nem volna oly sanyarú a helyzetűnk és nem kerülne annyi sok nemesi birtok bitor kézre. A mák termelése azért is képezheti kiváló figyelem iárgyát, mert ha esetleg túltermelés is állana be, eltekintve attól, hogy az export utján értékesíthető volua, nem hagyhatjuk számításon kivül azt sem, hogy a mákból kitűnő olajat nyerünk, mely a finom oliv-olajnak nem sokban áll mögötte; a mák éretlen fejeiből készítik az ópiumot, szárait pedig tüzelésre lehet jól felhasználni. Ha pedig azt a nézetet valljuk, hogy a mák elég keresett kereskedelmi és háztartási czikk, tehát az olajgyártási kísérleteket ma még bátran hagyhatjuk figyelmen kivül, akkor nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy szükségleteinket e czikkben még mindig tuluyomó részben Ausztria és Németország fedezik, holott minálunk minden előföltétel meg van e czikknek eredményes termelésére nézve.