Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-11-27 / 48. szám

„IN Y 1 R V I t» É IC." u ~ Gyászrovat. Mandd Albert kótaji földbirtokos e hó 25-en Budapesten meghalt. A Mandel családot ért e gyászeset alkalmából Kótaj község elöljárósága a következő részvétiratot intézte a gyászoló családhoz : »Azon megdöbbentő gyászeset szomorú tudomás vétele, mely szerint tekintetes Mandl Albert ur községünk közbirtokosa, képviseleti tagja, f. hó 25-én Budapesten jobb létre szeud rillt, indit benuüoket arra, hogy e nagy csapás első perczében a kesergő családdal Kótaj község közönség nevében részvét nyilatkozatunkat siessünk közölni. Őszintén osztozunk a mélyen gyászoló család fájdalmaiban, mert hiszen a boldogultban e község is atyját, a szegények gyámolitójukat vesztették el, mindnyájan, törhetetlen igazságszerető a páratlan szorgalmú, hazájáért, községéért, és C9a'ádjáért áldozatkész honpolgárt siratjuk benne. Az elhunyt áldásos hosszú munkás élete példány kép marad fenn közöttünk örökre. Az általános részvét könnyitse családja fájdalmát, az élete pályáján nemesen működő aggastyán örök álma legyen csendes. Kótaj, 1887. november 26. Kozák Mihály, községi jegyző. Szikszay Gábor, főbiró. — Nagy-kállói állapotok. A ki 4 — 5 év óta először most jön Szabolcsvármegye területére, igen kellemes csalódásokon mehet át. Azokból a nagy kiterjedésű tavakból, mocsarakból, melyek a vadkacsáknak, de egyúttal a maláriának is, állandó tartózkodási helyei voltak, alig találhatni itt ott valamit. Ujfehértóra ma már nem ismer rá az idegeo, Debreczenből Nyíregyháza felé jőve, fekvése után. Eltűnt előle a tó. Nagy-Kállóról még pár évvel ezelőtt azt Írhatta Hunfalvy nagy földrajzában, hogy mocsáros vidéken fekvő város ; most ez is máskép van. Mind ez haladást jelez. A tavakat levezették a nyírvíz szab. társulat csatornái, melyek keresztül-kasul szeldelik a Nyírség területét. Nyi -egyháza halad, építkezik, ártézi kutat furat, hogy segítsen az egészségügyi mizériákon. Egy vau, a mi stagnál, nem, rosszul fejeztem ki magamat, halad, csakhogy nem előre, hanem hátra mint a rák, és ez Kálló, a régi pegyei székhely, a megyehajdani büszkesége, metropolisa. Itt olyan állapotok vannak, a minők Szabolcs vezér korában lehettek. Egyetlen üdülő helyét, az Elyseumot veszni engedte, s igy moit már nincs hová menekülni a nap forró sugarai és a tikkasztó homok felhő elől. Hagyján I Ezt egészségi szempontból is tehették, hiszen »a kallói homok jótékony hatású a szemre, azért nem uralkodik itt a szembetegség.* Igy hiszik ezt Kállóban s bizonyítékuk is van, mart ide-oda ezer éve, hogy magyarok lakják Szabolcsot és mind jól meg voltak a homok miatt. Legyen 1 Da hogy mi czélszerüségük vau a város mellett elterülő tavaknak, ezt már csakugyan nehéz felfogni. Csolnakázni nem lehet rajtok, erre nem elég nagyok A halak nem élnek meg, a kacsákat pedig elűzi a közvetlen környezet. Egyet látok bennük csak, 8 ez az, hogy a közbiztonságot veszélyeztetik. A kocsik •sak a' legnagyobb vigyázattal gázolhatnak keresztül rajtuk. A talyigák pedig sokszor belefordítják jámbor utasaikat, s szerencsés az a halandó, ki egy ingyenes hideg fürdő emlékénél mást nem visz magával. Hát még az esték! Pokoli sötétség mindenütt. No de erről nem szólok, mert az itteni felfogás szerint, minden valamire való ember haza megy a napvilággal. Da azért még sem mulaszthatom el, hogy a fő utczákon elterülő tavakat a »nyirviz szabályozó társulat* figyelmébe ne ajánljam. -8— A világosság hatása az állati életre. Lakóházainknak s különösen az iskoláknak a nap világosságával és melegévrd való ellátása oly lényeges fontosságú intézkedés, melynek realizálása már magában véve^is nagyban hozzájárul az egészség fentartásához s az egyénnek fejlődéséhez. A világosság, melegség és vegyi hatás mindig együtt müköduek közre az élet minden jelenségeiben; de bármily kívánatosnak látszik együttműködésük, az eredmények, melyeket külön-külön is létrehoznak, merőben különböznek egymástól. Nagyfontosságú tény, hogy a világosságnak hatása lényegesen más, mint á melegségé. Ismeretes dolog, hogy a világosság sokkal nélkülözhetetlennebb kelléke a növényi életnek, mint a melegség. A világosság itt sokkal nagyobb mértékben járul a szervetlen (ásványi) részeknek szervessekké való átváltozásához, mint a melegség. Az embereknél és a magasabb fejlettségű állatoknál ugyanezt bebizonyítani, már csak életműködésüknek komplikáltabb voltánál fogva is, sotkal bajosabb; de azért ketségtelen, hogy a világosságnak itt is más hatása van, mint a melegséguek. Morren kísérletei az állati viz ázalagjaival, Evardéi a a béka tojásaival és álczáival világosan bizonyítják, hogy a uapvilág nélkülözhetetlen kelléke némely alacsonyabb fejlettségű állatok életrehozásának és fejlődésének. A mi az embereket illeti, itt a kísérleti eredmények csak azt bizonyítják, hogy a világosság kisebb nagyobb hiánya határozattan káros hitásu. Rosszul világított helyis-igékben fölnevelt gyermekek fejlettség tekintetében rendesen nagyon elmaradnak. Felnőtt embereknél a felhám elszintelenedik, ami ciak azt bizonyítja, hogy a világosság a vérfesteny előállításának épp oly elengedhetetlen kelléke az embernél, mint a növényeknél a klorofft képződésének. Hogyha egész nemzedékek vannak alávetve e kedvezőtlen körülményeknek, akkor családok, sőt fajok is elsatnyulnak miatta, a hogy ezt mély völgyek és szük utczáju városok lakóinál tapasztalhatjuk. Minden jel arra mutat, hogy a napsugarak a hatásuknak leginkább kitett felhámou kérészül hatnak a vér elemeinek összeállítására. Moleschott, Baelard és Jubinni kísérletei alapján ki lehet mondani, hogy a fény működésével együtt jár a szénsav képződése s ez a hatás legnyilvánvalóbb az állatoknál, hol a fénysugarak egyenesen a meztelen testet érik. Vannak a fény hatásának még egyéb nyilváuulásai is. Fontos befolyást gyakorol az ember szellemi életére, a mennyiben vidámmá, jókedvűvé teszi s fizikai és erkölcsi erőit élénkebb tevékenységre sarkalja. Nem lehet figyelmen kivül hagyni még a fény hatását a látószervekre sem. A tapasztalat bizonyítja, hogy a látókép9sség fokozatosan esökkea azokuál, kik a világosság jótéteményeiben állandóan csak kisebb mértékben részesülhetnek. A rövidlátásnak legtöbb esetei leggyakrabban ily okokra vezethetők vissza. Végül nagy hatással van a fény a bakteriákra. Dawnes, Blunt, Duxlaux és Arloing kísérletek utján kimutatták, hogy a fény rombalóan hat a fertőző csirmagvakra, hogy a fény eme működése teljesen független a melegség hatásától. A fény a légkör megtisztításához is nagyban hozzá járul. Mindezekből kitűnik, bogy a fény az emberi szervezet egyik legfontosabb éltetője. Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadótulajdonos : JÓBA ELEK. Hirdetmény. Szabolcsmegy ében a rázOllli pUSZtáll felétetés végett nagymennyiségű jó buzügzalllia, törek, zabszalma és mintegy ötven szekér kitűnő aprószéna eladó. Ugyanott 240 hold tengeri csutka tarló és 80 hold gyeplegelö legeltetésre kiadó. — A jószág részére alkalmas fedett helyiség áll rendelkezésre. Megkeresésre bővebb Puszta-Kázonion (u p. (359 -3-1) szolgál felvilágosítással Tisza-Lök) a tisztség. Hirdetmény kivonat. 980. tk. 1887. A tisza-Iöki kir. járásbiróság miut tlkköuyvi hatóság közhírré teszi, hogy Goldhammer Albertnek, Bagdy Imre ellen, 850 frt s jár. behajtása iráut, folyó végrehajtási ügyében, ezeu kir. járásbiróság területén SzentMihály községében fekvő következő ingatlanok: a) az 1243. tjkvi 1598/a lírsz. ingatlan 142 frt; b) ugyan e tjkvi 1598/c hrsz. ingatlan 142 frt; c) a 2043. sz. tjkvbe vevő Tóth Gy. Audrás és ueje nevére lejegyzett 1611/b hrsz. ingatlan 146 frt és d) az 1786 tjkvbe vevő Gombás Ferencz és ueje nevére lejegyzett 161 l/b/2. hrsz. ingatlan 432 frt becsértékben az" 1887. évi deczember 13-ín délelőtt 10 órakor Szeut-Mihály községházánál megtartaudó nyilvános árverésen becsáron alól is el fognak adatni. Kikiáltási ár a fennebbi becsár. Bánompénz a becsár 10%-kf Kelt Tisza-Lökön a kir. járásbiróság, mint telekkönyvi hatóságnál, 1887. augusztus 31-én. (378—1—1) Tóth Pápai Soma, kir. jbiró. Árverési hirdetmény. V. 399. sz. 1887. Alólirott kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. t. cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a , nyíregyházai kir. jbiróság 5433/1887. P. sz. végzése által, Beke László debreczeni lakos végrehajtató javára, Bónis Sátnnelné éa Bernáth Béláné nyiregyházai lakosok ellen, 100 frt tóke, ennek 1887. év májushó 18 napjától Bzámitandó 6°/o kamatai és eddig összesen 46 frt 25 perköltség követelés erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag le és felülfoglalt és 810 frtra becsült házi bútorok és kép'kból álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a 7411./1887. P. Bzámu kiküldést rendelő végzés folytán a helyBzinén, vagyis Nyíregyháza városháza udvarán leendő eszközlésére, 1887. évi deczember 6-ik napjának d. «. 10 órája batáridőül kitüzotik, és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t. cz. 107. §-a értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t. cz. 108. §-ában megállapított feltételek szerint lesx kifizetendő. Kelt Nyíregyházán, 1887 ik évi november 21-ik napján. Tomasovs/.ky Lajos, (38 1-1—!•) kir. bir. végrehajtó. Fa eladás. Nagy-HaUsz községéhez tartozó Tiszaháton fekvő erdőmben mintegy 25—26 hold 25-30 éves legnagyobb részt kemény tölgy- és szil-, csak kis részben puha fákból álló faállomány vágatásra eladó. E fák között különösen sok szerszám fa található. (368-2-2) Értekezhetni a tulajdonossal levél, avagy szóbelileg Nagyhalászon u. p. Kemecse. HÖNSCH MIKLÓS. X V/ K K & ^ * H Ülő életmód emésztési zavarokat, májdaganatot, dugulást, aranyeret stb. okoz, melyek a LimAOT-me KAELSBADI PEZSGÖ-POR használata következtében megszűnnek. §W Kapható 60 kros és 2 frtos dobozokban. ív. X K v KXXXXXXXXXXXXXXXXXO 456 V. sz. 1887. Árverési hirdetmény. Alólirott kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. t cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a nyíregyházai kir törvényszék 6134/1887. P. számú végzése által Liszauer Ignácz és neje, ugy az Adriai biztosító társulat végrehajtatok javára, Bodnár Demeter és neje t.-löki lakosok ellen, 43 frt 35 kr és 49 frt tőke, a 49 írtnak 1887. év október 1-ső napjától számítandó 6% kamatai és eddig összesen 54 frt 90 kr. perköltség követelés erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt és 40u forintra becsült 4 darab ló s 2 darab jármos ökörből álló iugóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a 2631/1887. P. számú kiküldést rendeló végzéB folytán a helyszínén, vagyis T.-Lökön végrehajtást szenve lettek lakásán leendő eszközlésére 1887. évi deczcmber 2-ik napjának délelőtti 10 órája határidóul kitüzetik éa ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezeu árverésen, az 1881. évi LX. t. cz. 107. §-a értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t. cz. 108. §-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt T.-Lökön, 1887-ik évi novemberhó 20-ik napján. Mezey János, kir. bír. végrehajtó. (380-1-1) Árverési hirdetmény. JWM.J.k. 1887. A kisvárdai kir. jbiróság, mint tkvi hatóság, közhírré teszi, hogy a kisvárdai takarékpénztárnak Krausz Mayer és társai, de mint néhai Krausz Ábrahám örökösei ellen 850 frt tőke s járulékai behajtása iránt folyó végrehajtási ügyében ezen biróság területén fekvő, a kisvarsányi 152. sz. telekjkvben A I. 1—6. sorsz. alatt Krausz Ábrahám nevén álló szántóföldek 429 frt becsértékben 1888. évi január 14-éu d. e. 10 órakor KisVarsány községházánál nyilvános árverésen becsáron alul is el fognak adatni. Kikiáltási ár a becsár. Bánompénz a becsár 10%-a. Kir. jbiróság Kisvárdán, Dr. Sarvay, (374_l_i; ki

r- aIbir

ó Árverési hirdetmény. 1887. október 22. 2185 tk. s 1887. A kisvárdai kir. jbiróság mint tkvi hatóság közhírré toszi, hogy a kisvárdai takarékpénztárnak Nagy Istváu, Mikó Péter és Kúlin Pál ellen 35 frt tőke t járulékai behajtása iránt folyó végrehajtási ügyében, ezen biróság területén fekvő karászi 266 sz. tjkvben A I. 1— 9 sorsz. a. Mikó Péter nevén álló 538 frt becsértékü kert és szántó föld 188S. január hó 16-án d. e. 10. órakor Karász község házánál nyilvános árverésen becsáron alól is el fognak adatni. Kikiáltási ár a becsár. Bánompénz a becsár 10%-a. Kir. jbiróság Kisvárdán, 1887. okt. 25. Dr. Sarvay, (376-1—1) kir^ albiró. 3 t * KA&ÁCSQHYI és UJEVIAJAHDEKOK dúsan felszerelt raktárát közönség a helybeli, valamint a vidéki nagyérdemű becses figyelmébe ajánlja <379-6-1) AZ ELSŐ NYÍREGYHÁZAI BAZAR ggp- nagy-debreozeni-utezán. ~WB te- Villéki megrendelések azonnal és pontosan eszközöltetnek. 3 M * * fc * * * * * * * 1651. 2167 - Árverési hirdetmény. 1887. tk. A kisvárdai kir. jbiróság, mint tkvi hatóság, köz* hirré teszi, hogy Rochhtz Leopold kisvárdai és Csigá

8 János mándoki lakosnak Galambos András és Juliánná mándoki lakosok ellen 125 frt és 28 frt 65 kr tőkék s járulék behajtása iránt folyó végrehajtás ügyében ezen biróság területén fekvő a mándoki 31. sz. tjkvben A I. sor 37. hr. sz. alatt özv. Galambos Péterné, Galambos András Juliánná s Zsuzsánua tulajdonát kép9ző 439 frt becsértékü egész házas belsőség, továbbá ugyanezen tjkvben A. -+- 1 sor , 892 hrsz. a. ugyanazok tulajdonát képező 126 frt becsértékü egész szőlő 1888. január 10-ón délelőtt 10 órakor Mándok községházánál nyilvános árverésen becsáron alul ie el fognak adatni azon megjegyzéssel, hogy gróf Forgách Kálmánnak 13. sz. a feljegyzett dézsmaszedési joga ezen árverés által nem érintetik. Kikiáltási ár a fent kitett becsár. Binompénz a becsár 10%-a. Kir. jbiróság Kisvárdán, 1887. október 20. Dr. Sarvay, (377—1—1) kir. albirő. Regále bérbeadás. Gégény községben az italmérési jog folyó 1887. évi deczemberhó 18-án délután 3 órakor, az 1888. évi januárhó 1-ső napjától három egymásután következő évekre nyilvános árverésen haszonbérbe fog adatni. A feltételek megtekinthetők Gégényben (u. p. Demecser) alólirottnál, BATTA IGNÁCZ, (373—3 1) földesúri m»Kbizott.