Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-01-02 / 1. szám

,N Y í K V I n É It." Az engedélyesek továbbá szorosan alkalmazkodni kötelesek : a) a jelen engedélyokmány határozataihoz ; bi a közrauuka- 'és közlekedésügyi minisztérium által 1868. évi április hó '20-án 4973. sz. a. az országgyűlés jóváhagyásával kibocsátott ideiglenes vasuteugedélyezési szabályhoz, válamint az 1878. évi XX. t.-cz. áltál bec/ikkelyezett vám- és kereskedelmi szövetség VIII. czikkében elfogadott vasúti Uzletreudtartáshoz és üzletszabályzathoz annyiban, a mennyiben ezek a jelen engedélyokmányban megállapított egyes határozatok és a helyi érdekű vasutak forgalmi szolgálatára vonatkozó, a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium által 1883. augusztushó 1-én kiadott szabályok alap elvei folytán, változást nem szenvedtek; végre : c) minden egyéb már érvényben álló vagy később alkotaudó törvényekhez, szabályokhoz, utasításokhoz és rendeletekhez. 3. §. A pálya építésére és az üzlet bereudezésére nézve a közmunka és közlekedési minisztérium által egyidejűleg kiadott, és a jelen engedélyokmány kiegészítő részét képező építési feltételek irányadók; fentartatván nevezett minisztérium részére a jog, hogy ezén épitési feltételekről egyes kivételes esetekben eltéréseket engedélyezhessen. 4. §. Az engedélyesek kötelesek a fenálló szabályok szerint elkészített, "épitési terveket (hossz-szelvény és helyzetrajz), a jelen engedélyokmány keltétől számítandó három hónap alatr, a többi részletterveket pedig oly időben terjeszteni fel két példánybau, a közmunka- ós közlekedésügyi mieiszterium elé, hogy azok a kivitelre alább megállapított határidőre való tekintettel, a minisztérium által, a kellő időre megvizsgálhatók és jóváhagyhatók legyenek., A késedelem következményei egyedül az eugedédélyeseket terhelik. A közmuuka- es közlekedésügyi minisztérium a jelen engedélyokmányban, az ennek kiegészítő részét képező épitési feltételekben, vagy az engedélyezési tárgyalásról 1886. évi szeptember hó 20-án felvett jegyzőkönyvben foglalt határozatokra, úgyszintén az üzlet biztonságának követelményeire való tekintettel, az előterjesztett terveket átvizsgáltatja és a mennyiben az érintett szempontokból észrevétel fel nem merülne, a terveket jóváhagyja, és ha egyéb törvényes rendelkezéseknek is elég tétetett, az épitési engedélyt, harmadik személyeknek, az 1881. évi XLI. t.-cz. szerinti jogaiknak érintetlenül hagyása mellett, — megadja. Az engedélyesek, minden kárpótlási vagy egyéb igény kizárásával, kötelesek a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium által a pálya építése közben vagy bármikor azután is, a fent érintett tekintetekből s alapon kiváut és bár az előzetesen jóváhagyott tervektől eltérő módosításokat és kiegészítéseket is foganatosítani. Ellenben az engedélyesek, az általuk a közmunkaés közlekedésügyi minisztérium részéről már jóváhagyott terveknek bármily tekintetből kiváut megváltoztatásához, a nevezett minisztérium engedélyét, mindenkor előzetesen kieszközölni tartozuak. A pálya építését engedélyesek, az engedélyokmány keltétől számított másfél év alatt, befejezni és a pályát a közforgalomnak átadni tartozuak. 5. §. Ezen pálya kiépítése ós üzlete czéljaira az 1881. évi XLI. t. cz. szerinti kisajátítási jog ezennel engedélyeztetik. Egyúttal megengedtetik, hogy a jelenleg engedélyezett vonal, a nyíregyházai állomásból való kiágazási szempontjától mintegy 3.1) kilometer hosszban, a in. kii*, államvasutak nyiregyháza-ujfehértói vonalrészén a Il-ik vágány számára kisajátított területen építtessék. — Az ekként elfoglalandó m. kir. államvasuti terület a rajta levő építményekkel a nyíregyháza-mátészalkai vasút tu lajdonába menvén át, annak fejében az engedélyesek kötelesek a m. kir. államvasutaknak vételárul harminrz ezer fit (30000) fit) névértékű törzsrészyényeket átszolgáltatni. C. §. A nyíregyházai állomáshoz való csatlakozás folytán szükséges uj építkezéseket és átalakításokat a m. k. államvasutak és a magyar északkeleti vasúttársaság fogják eszközölni. Ezen építkezések és átalakítások fejében az enge délyesek az alaptőkéből az említett vasutak mindeniké uének 25—25000 forint névértékű törzsrészvényt kötelesek átszolgáltatui. A csatlakozás, illetve közös használatra való berendezés folytán a csatlakozási közös állomáson szükségessé váló uj építkezések és- átalakítások, valamint a közös állomási szolgálat teljesítése iránt is, az engedélyesek, az érdekelt vasutigazgatóságokkal, a közm. es közlekedési minisztérium jóváhagyásának fentartásával, egyezségre lépni tartoznak. Ha egyébiránt más pályák csatlakozása, állomások és egyes csatlakozó vonalrészek közös vagy együttes (péage jog) használata, kocsi-kölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne, az e részben megkötendő egyezmény feltételeit a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium fogja az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapítani. 7. §. Az engedélyezett vasút megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 1,265.000 frt, azaz: egy millió kétszáz hatvanötezer osztr. ért. frtban állapittatik meg'; mely tőkéből, forgalmi eszközök beszerzésére engedélyesek 116,000 irtot oly kötelezettséggel tartoznak fordítani, hogy ezen összegért, illetve annak fejében az engedélyezési tárgyalásról 1886 évi szeptemberhó 20-án felvett jegyzőkönyv IV. pontjában részletesen felsorolt forgalmi eszközöket kötelesek beszerezni. Az ezen tényleges tőkének beszerzésére szükséges névleges összeget (alaptőke) a közmunka-és közlekedési minisztérium a pénzügyi minisztériummal egyetértőleg állapítja meg. A fentebbi tőkéből 281,000 frt azaz: kétszáz nyolczvanegyezer frt névértékű törzsrészvény kihasítandó s mint tartalék külön kezelendő. Az ekként tartalékba helyezett törzsrészvények elárusitásáhól befolyó készpénz összegek, esetleges kamataikkkal egviltt, valamint a tartalékalap tulajdonát képező törzsrészvények esedékessé váló osztalékai és ezek kamatai is, — a tartalék-alapot illetik. Ezen tartaléktőke csakis a közmunka- és közlekedésügyi minisztériumtól esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján lesz felhasználható. 8." Az engedélyesek kötelesek a forgalmi eszköket, síneket és egyéb az építésnél és az üzletnél használandó anyagokat a belföldön beszerezni; amely rendelkezés alól csak a közmunka- és közlekedésügyi minisztériumtól esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján lehet kivételnek helye. 9. §. A pálya "műszaki felülvizsgálatát a közmunka és közlekedésügyi minisztérium rendeli el. A mennyiben az időjárási viszonyok megengedik, a a pálya műszaki felülvizsgálata az építkezések teljes befejezése és a felülvizsgálati tervek bemutatása után engedélyesek kérelmére legfeljebb a kérvény benyújtásától számított 40 nap alatt azounal el fog rendeltetni. 10. §. Engedélyesek kötelesek a jelen engedélyokmány kiadása előtt 60.000 frt, azaz : hatvanezer oszt.ért. frtuyi biztosítékot készpénzben vagy Óvadékképe3 értékpapírokban a magy. kir. közp. állampénztárnál letenni. Ezen biztosíték csak a pálya műszaki felülvizsgálatának eredméuyes befejezése után, illetőleg a műszaki felülvizsgálat eredményének a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium részéről történt helybenhagyása alkalmával adatik vissza. Egyébiránt e biztosíték, a műszaki felülvizsgálat alkalmával megállapított hiányok teljes pótlásáig, egészben vagy aránylagos részben visszatartható. 11. § Az eugedélyezett pálya üzletének kezelését, az engedélyesek a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium jóváhagyásával, az engedély egész tartamára, a magyar északkeleleti vatut-társaságra ruházván át; az e részben megkötött szerződés a jelen engedélyokmány kiegészítő részét képezi. 12. §. A menet és szállítási dijak az eugedélyezett vasút számára a következőleg szabatuak meg. a) A személyforgalomban legmagasabb árszabási tételként személy- és kilométerenként a magasabb osztályban 5 kr, az alsóbb osztályban pedig H kr szedhető be. A magasabb osztályt használó utasok legalább is az első rangú vasutakon használatban levő 11-od osztályú, illetőleg ezeknek megfelelő béreudezésU kocsikban szállitaudók. A mennyiben engedélyesek három kocsiosztályt remleeuének be, a közbeueső osztályért, személy- és kilométerenként 4 kr díjtétel szedhető be. b) Uti podgvásznál és gyors áruuál, melyek 10 klgr.-nyi sulytételekre fölfelé kikerekithetók, 10 klgr. és kilométerenként 0.40 krnyi legmagasabb díjtétel alkalmazható. Uti podgyásznál szabad süly neui követelhető. c) Az áruk szállításánál alkalmazható legmagasabb árszabási tétel kilométerenként és 100 kilogrammonként az I. db árü osztályban 0.90 kr. a Il-ik mérsékelt db. áru osztálvban 0.60 kr. és a terjedelmes áruk után 1.20 kr. A kőszén vaskő, só, tűzi- és épületfa, trágya, kő, mész és tégla, teljes kocsirakományokbau kilométerenként és 100 kilogrammonként legfelfebb 0.50 kr. díjtétel mellett szállitaudó. A kocsirakományokbau feladásra kerülő egyéb árukra nézve, a mérsékelt darabáru osztály fentebbi tétele szolgál legmagasabb díjtételként. Az áruk osztályozása s a többi szállítási határozmányok tekintetében, valamint a kezelési és tn.'llékilletékek s végül a hullák, hintók, élő állatok, külön vonatok stb. viteldijaira uézve az üzletet kezelő vasút vonalain feunálló határozmányok és szabályok alkalmazandók. Mihelyt az engedélyezett pálya tiszta jövedelme három egymást követő éven át a fentebbi 6-ik §-ban megállapított tényleges építési és berendezési tőke 7%-át meghaladja, jogában állaud a közmuuka és közlekedésügyi minisztériumnak, az engedélyesek meghallgatása mellett, a díjszabásokat megfelelőleg leszállitaui. Azon esetre, ha a törvényhozás a díjszabási ügyet az összes hazai vasutakra vonatkozólag szabályozná, ezeu szabályozás, tekintet nélkül a jelen engedélyokmány határozataira, az engedélyezett vasútra is érvényes leend. (Folyt, kör ) Közügyek. (Közalkalmazásbau levő orvosok hatáskörébe nem tartozik az iskoláknak járvány esetén való beszüntetése.)E kérdésben a m. kir. belügyminiszter egy felmerült eset tolytán, következő rendeletet intézte. Ugocsamegye közigazgatási bizottságához : Folyó évi junius 30-án 556/kigb. sz. alatt kelt felterjesztésével a czim bemutatta a megyei kir. tanfelügyelőnek felebbezését, a megye közigazgatási bizottsága által f. é. 398 sz. alatt hozott azou határozat ellen, mely szerint a megyei népiskolák járváuyoi al kalmával, oly esetekben, a midőn az iskolák nyitva tartás i addig is, mig azok az illetékes hatóság által utólagos jelentéstétel kötelezettségi mellett, azonnal beszüntethető^ Erre uézve értesítem a czimet, hzgy miután az 1876 évi XIV t. cz. 33 §-a világosan kimondja, hogy azou esetben, ha a ragályozás a tanodában fordul elő, vagy ha a tanulók közt nagy számú kóresetek találtatuak, a tanoda a betegség tökéletes megszűntéig a közigazgagatási bizottság által zárható be; a járási orvos padig a hatóságnak csak szakközege s ennélfogva a tanodviiik bezáratása sem az ő, még kevésbhé pedig a körörvoí intézkedése folytán nem eszközölhető. A mi azon érvelést illeti, hogy a tanodáknak a járás- és körorvosok általi bezárathitása járványok esetén az irt szükséges, mert ezáltat a kór tovaterjedése meggátoltatik, az el nem fogadható azou okból, mivel e hivatolc törvény 28. §-a szerint a ragályos betegségben szenvedő tanulók a tanoda látogatásától eltiltandók mindaddig, inig orvosi bizonylat által ki nem mutattatik, hogy tökéletesen meggyógyultak és általuk ragályozás nem történhetik. Ezen intézkedés által tehát kellőképon gondoskodva van arról, hogy magában az iskolában a járványos betegségek a tanulók által tova ne terjesztessenek, így a törvénytöl eltérő rendkívüli intézkedésnek ezen irányban való szüksége uem forog fenn. Mindezeknél fogva a czimuek a törvénytől e.térS feuti határozatát ezeouel feloldom s felhívom a cziinet, hogy a folyamodó tanfelügyelőt erről éreBise. (Ha valaki a fennálló törvény ellenére marhalevél trílkül hajt vásárra jnarhág ellene uem bélyegleletfelvétklnek és ennek alapján uem bélyegilleték és birság kiszabásának, h inem az ily cselekményt tiltó törvényben megjelölt eljárásnak van helye. (1886. augusztus 19-én, 7356/1885. szám). (Ideiglenes hizidó nentesség m»gadá*áért beadott kérvény), a házadómentes'éget igénylő házra már kivetett adóna* s járulékainak l.ebajtásái * felfüggesztő hatálylyal nem bir. (1886. juu m 8-én 8*42/85. »?.) (Ha közkereseti társas kereskedő czég tulajdonosai a társas kereskedői czéget megszüntetik), hz erre mint ilyenre kivetett III. oszt. kereseti adó. a tár»«s kereskedelmi czég megszűntének idejétől, törlendő még abban az esetben ha a társas kereskedőt czég volt tulajdonosai ugyauazt az üzletet kölön-kűlöa czég alatt folytutják. Ez utóbbi esetben azonban mi it ujonnau keletkezett czégek a kivetési időszik hatra lévő idejére adóval megrovaudók. (1886. jnnim 10-én 10.722/1885. «z) Tanügy. Értesítés. A szHbo'csvármegyei általános tanítóegyesület központi választmánya, 1887 évi január hó 6 in délelőtt 10 órakor, a várjSi felső leányiskola tantermében, rendes gyűlést tart ; miről a hely beli és vidéki t. választmányi tagok tisztelettel értesíttetnek. A választmányi gyűlés tárgyai: 1. Elnöki jeleutés a pályadijak kiosztásáról. 2. Uj pályakérdések kitűzése. 3. Az egyesületi pénztár állásáról szóló jelentéi. 4. A könyvtár részére megrendelendő szakkönyvek kijelölés

9. 5. Indítványok. Kelt Nyíregyházán 1886 év deczember hó 27-én. Elnöki megbízásból: l'azár István, t. egyleti alelnök. Egészségügy. Hivatalos kimutatás a himlő járvány állásáról 1886. deczember 31-én. Deczember 25-én maradt beteg 92. Azóta szaporodott 19. Összesen: 41. Ezek közzQl meggyógyult 11. Meghalt 6. Ápolás alatt maradt deczember 30-án .... 25. Nyíregyháza, 1886. deczemberhó 31. A nyíregyházai járványbizottság nevében : Dr. Baruch Mór. ÚJDONSÁGOK. 0 Dr. Jósa András megyei fóorvost belügyminiszter ur (J nagyméltósága közelebb kinevezte az onzágoi tgéntigügyi bizottság rendkívüli tagjául. Szivünkből örülünk a derék főorvosnak ez országos kitüntetésén! -f- A megyei közgazdasági előadók díjazására a jövő évi költség előirányzatba felvett 30,000 frtot a kepviselő hiz pénzügyi bizottsága törölte s elh»tározta, hogy a közgaz Jasigi előadói intézmény megszűntetését fogj* javasolni a képviselő háznak. E ténynyel, illetőleg javaslattal szemban azt olvassuk a fővárosi lapokból, hogy Péc$ város gazdasági előadója dr. Zdray Károly felszólítja kartársait, hogy önként mondjanak le a díjazásról, és díjtalanul teljesítsék tisztüket továbbra is. Záray Károly ez indítványa szép és dicséretes; de aligha czélszerQ. Általános a pantsz ugyan is, hogy a gazdasági előadók ciak felületesen teljesitik tisztüket; hát ht még dijtaualul kell. eljáruiok teendőikben, minő leend az ered mény?! Ei igeu valósziuü, hogy a gazdasági előadói intézmény megszüntetésének nem is annyira az a csekély 30,000 frt. évi feutartási költség a tulajdon k~ppeni oki, miut inkább az, hogy a gazdasági előadók, tisztelet a kivételeknek, leguagyobb részben nem szakemberek. Ez iráuyban kell tehát segíteni a bajon s akkor a gazdasági előadói intézmény, aindy a közgazdisáji és Mlatnhiztártási tekintetben minden jóravaló államban nélkülözhetleu, n^in válik, mint most, illusoriussá. Szabolcsvármegye e tekintben valóban örvendetes kivételt képaz ; amennyiben a mi gazdasági el >adóuk : Pscherer Jóuef ur nem csak szakértő gazda, de lelkes hazafi, fáradhstliu előadó és nemes umberbarát is. Igizolja ezt a többi közt, a községi faiskolák érdekében a közigazgatási bizotti^g ülésén előterjasztett ritka szakavatottságra, széles olvasottságra is meleg érdeklődésre valló jivaslata. Mi raszünkről mélyen sajnálnánk ha tőle, mint gazdasági előadótól, meg kellene válnunk f Dely József megyénk tevékeny ós értelmes állatorvosa, hosszas uehéz betegeskedés után, múlt év deczember havának 25-éu elhalván, helyébe ideigleues minőségben Madarassy Jáuos kis-várdai magán állatorvos neveztetett ki. (§§) A dadai felső és bogdányi járások rendszeres orvosainak. a nmélt. belügyminisztérium kivételesen megengedte, hogy ne a járás központján, hanem jelenlegi lakó-helyüköu, vagyis Bjgdányban ós IUkamazon lakhissauak. A nagy-kállói járási orvosnak e kedvjz uéuy azért nem adatott meg, mert jelenleg uem a járás területén lakik. *% Ungerleider Jónás 50 éves házasilgi jubileuma és egyik szeretett leáuyáutk násztlnnepUye, múlt év deczemberhó 28-án, igen szép és válogatott közönség réti. vétele mellett, tartatott meg az ünnepelt íérj é« api hizánál. Síjátságos éi valóban kedveien meglepő színezetet adott a kettői örömü inapélynek az a ritkán előforduló körülmény, hogy a rabbi által teljesített etkel < > l> ( II t flMH n |MH|I,,II