Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-11-20 / 47. szám

mm? Árverési hirdetmény. — A jogászkör e hó 19-dikén. szombaton délután tartott közgyűlésében Megyery Géza ideiglenes elnök tudomására hozván a közgyülésuek, ho*y az alapszabályok megerősíttettek, felhívta azt -- elhagyván elnöki székét — a tisztikar megválasztására. Felkiáltással megválasztattak : elnökké Megyery Géza, alelnökké Szikszay Pál, jegyzővé Menyhért János, gazdává Okolicsányi Géza. Megalakittatott továbbá a 10 tagu választmány s a számvizsgálóbizottság. A kör helyiségének megválasztását a választmányra bizták. A tagsági dij helybeliekre 6 friban, vidékiekre 4 forintban állapíttatott meg. Jo^gyakornokok a vidéki tagsági dijat fizetik. A kör deczemb. 1-ével megkezdi működését. — Kinevezés. Löwey Miklósnak nyírbátori szolgabíróvá történt megválasztása folytán megüresedett árvaszéki jegyzői állásra Grac-fl József főispán Mikecz Dezső kö. ig. gyakornokot s t. aljegyzőt nevezte ki. — A sóstói társulat rendes közgyűlése e hó 17-én tartatott meg. Az osztalék 5 frtban állapíttatott meg, a mi tekintettel a tavaszi hónapok kedvezőtlen időjárására elég eredmény. Értesülésünk szerint az idén, illetőleg a városi fürdő megnyitásának első évében fogyott ugyan a kijáró fürdőzők száma, de emelkedett az állandóan kint lakóké. A választmányban s tisztikarban változás nem történt. — Az idei dohánybeváltási határnapok a következőleg állapíttattak meg: Nyíregyházán decz. 1. — jan. 26., Rakamazon decz. 1. — jan. 26. Nyírbátorban decz. 5. — január 25 , és Kisvárddn deczember 5. — jan. 12. — • Ováczíó. A dadai felső járás főszolgabirája: Jármy Jenő szép ováczióban részesült e hó 18-án, pénteken, nevenapja alkalmából, mely egyszersmind tiz éves szolgabírói működésének megünneplése is volt. A járás egész jegyzői kara üdvözölte házánál, s a jegyzők arczképével ellátott albumot és egy díszes tajtékpipát nyújtottak át neki e vésettel: »A dadai felső járás jegyzői, szeretve tisztelt szolgabirájuknak.« Az ünnepelt meghatott hangon köszönte meg a megemlékezést. — A kótaji tolvajbanda ügyében, melyről annak idejében lapunk is hozott értesítést s mely az által keltett széles körben feltűnést, hogy a vádlottak között a törvénybiró és községi esküdt is szerepeltek, e hó 16., 17- és 18-án tartatott meg a végtárgyalás a helybeli törvényszéknél. Az Ítélet 18-án d. u. 1 órakor hirdettetett ki.Eszerint: Kulhauek András és János a tolvaj szövetség fejei 17 rendbeli vásári lopás bűntettében moudattak ki bűnösöknek s e miatt Kulhauek András 5 évi fegyházra, Kulhanek János 3 évi fegyházra éa mindketten 5—5 évi hivatalvesztésre és politikai jogaik gyakorlatának felfüggesztésére Ítéltettek. Özvegy Kulhanek Ferenczné és Cziránkó István a lopásokból kifolyó bünrészesség miatt Ítéltettek el, és pedig Cziránkó István két évi fegyházra, özv. Kuhalekné 9 havi börtönre. Ezeken kivül 50 kótaji lakos a lopott dolgok megvételéből kifolyó tulajdon elleni kihágásban mondatott ki vétkesnek s e miatt fejenként két-két napi elzárásra és 5—5 forint pénzbüntetésre ítéltettek. Szikszay Pál volt kótaji törvény bíró, Lukács János volt községi esküdt, Hauptmann Hermán, Tóth György, Kulhanek Gusztáv és Matolcsi Pál, az ellenök emelt orgazdaság, bűnpártolás és hivatalos hatalommal való visszaélés vádja alól fölmentettek. A kir. ügyészség részéről ugy az elitélt mint a felmentett vádlottak terhére felebbezés jelentetett be. A büntető tanács, mely ez ügyben alakult, a ^következő tagokból állott: Nagy Lajos tanács-elnök, Ábrányi Aurél, Dudinszhy Gyula szavazó birák, Báthory Elek tanács jegyző, a kir. ügyészséget Krcsmarik Pál kir alügyész képviselte. Védő ügyvédek voltak Ferlicska Kálmán és Márkus Károly. — A laskodl himlő-járvány ügyében dr. Jósa András megyei főorvos, a járási szolgabíró közbejöttével foganatosította a vizsgálatot, s habár a bajt nem is találta oly nagy fokúnak, amilyennek azt Okolicsányi Lajos urnák az alispánhoz ez ügyben tett előterjesztése jelezte, mégis a legszigorúbb egészségügyi rendszabályok foganatosítását rendelte el, utasítván a többek közt a járási körorvost a himlő oltások eszközlésére. Csarnok. V I D É K.« A fogház költészete. A fogház rendesen — és nem épen jogtalanul — az erkölcsi romlottság, az emberi nyomorúság, az undok bűnök fészkének tekintetik. Pedig e rideg falak közt is valódi költészet igen sokszor található. Hisz a bűntények igen nagy része nem épou az erkölcsi sülyedésnek, de gyakran a szenvedélyeknek kifolyása és ilyenkor bármily jogosan sújtja a törvény szigorú keze, de az ember részvétét a legnagyobb mérvben megérdemlik. No de most nem erről kívánok szólani, nem a fogház érdekes lakóit kívánom megismertetni, de egy, a fogházról ily irányban folytatott társalgás, szeréntem legalább, oly igéző megoldást nyert, hogy azt közlésre méltónak tartom. Egy nő előtt bizonyítgattam a fogház költészetét. A többiek közt utaltam arra, hogy mily érdekes látvány az, mely minden hónap első vasárnapján ismétlődik, midőn ugyanis meg van engedve, hogy a rabokuak hozzátartozóik ételt bevihetnek. Ennek szemlélete engem mindig V

. 381 sz Alólirott kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. t. ez. 102. 5 a érteimében ezennel közhírré teszi, hogy a nyíregyházai kir járásbíróság 7106/1887. P. számú végzése ultal Cs h Pal nyíregyházai lakos végrehajtató javára, Sallay András nyíregyházi lakos ellen 133 frt tóke, ennek 1885 évi november 22-ik napjatói számítandó 6% kamatai és eddig összesen 45 frt 34 kr perköltség követelés erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt és 315 frtra becsült gabona, lovak szeker es szerszámból álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a 7475/1887. P. sz. kiküldést rendelő végzés folytán a helyszínén, vagyis Nyíregyháza városházi "dvaran leendó eszközlésére 1887. deczember 3-ik napjának délelőtti 11 nráift határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozok ezen"p1 olv megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t. cz 107 §-a ertelmeben a legtöbbet igérónek becsáron alul is eladatui tognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t. cz. 'Í08 g-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. v Kelt Nyíregyházán, 1887-ik évi novemberhó 16-ik napján. i Tomasovszky Lajos, g64-l—l) ki

r- bi

r' végrehajtó. r

0r

gtrn

l a ^, °

rr é

S, b°

ld0gs

áe haz

áÍ

a látszik ilyeniátsza ' tt Dbe

D ° y r'

d

ee f°g

h4

z" É

s " étel l; terepet, de a szeretetnek és hozzá teszem, mZl T r

zetlen 8zer9t

0t^k nyilvánulása! igazán m gkapok. Amott egy 75 éves öreg ember, élete fogytán, ahg; fog mar a fogházból élve kikerülni, családja leg..f. , a

l'g /eendi már hasznát és hány Hozzátartozóm jött el, mindenki valamivel kedveskedvén; euntt egy húsz eves natal ember, életfogytiglani fegyházra ítélve, vagy ha jol megy dolga, a felsőbb bíróság 20 évre szállítja le buuteteset, mindenesetre oly sors vár reá, hogy na ki is szabadul, reá már alig számíthat — az a fiatal leány, volt kedvese, ki messze földről begyalogolt, hogy szereljenek, állandó ragaszkodásának kifejezést adjon. És igy tovább, a tágas fogház udvarán valódi ezeretet, — általános öröm kípe tárul fel előttünk. Ha aztáu e képtSl elfordulva, félre állok, valimelyik szögletben megpillantok, mintegy elbúva a többiek elől egy rabot, kinek arczáu a legmélyebb bánat honol. Neki nem hozott senki semmit s kétségtelen, hogy nem az bántja legjobban, hogy ételt nem kapott, de hogy neki senkije sincs, ki iránta érdeklődnék, senkije, ki őt szeretné. A hölgy, ki előadásom alatt folytonosan meghatottabb lett, ez utolsó Bzavakra egészen megindultan, könyezni kezd. — Miért bír kegyed ? — Siratom azt a szerencsétlent, kinek senkije sincs, ki szeretné. A meghatottság sora most rám került. Én azonban, bevallom, nem ama szerencsétlen rab sorsával törődtem, de inkább e jellemzetes szavakkal s az azokat kisérő könnyekkel. Együtt véve oly találóan fejezik ki az eszunéuyi nőiséget, ennek oly közvetlen s ép azért oly ékesszóló nyilváuulásai valáuak, hogy e sorok utjin megörökíteni kívántam. Dr. Baruch Mór, királyi törvényszíki orvos. Idiosyncrasia. Undorodni, iszonyodni, ámbátor heterogén fogalmak, mert az undor az utálatnak, az iszony pedig a félelemnek intensiv volta ; de azért ha jobban szemügyre vesszük, van köztük némi rokonság, amennyiben a mitől az emberi természet, legyen az eledel, vagy más egyéb, nagyon megundorodik, annak nemcsak a konkrét észrevevése, hanem a puszta rágondolása is iszonyattal tölti el egész valóját. Hanem azért, — mivelhogy: qui beue distinguit, bene docet — bár a természeti undor és iszony jóval könnyebben megfér az »idiosyncrasia« fogalmában, mint két dudás egy csárdában, tegyünk különbséget a természeti undor és a természeti iszony között. Lássuk először a természeti undort. Nyilván való dolog, hogy az emberek eledelét a természet, állat- és növényországa szolgáltatja; az ásványország nem is igen ad egyebet a sóuál, ha ugyan ez eledelnek ueveznotő, no, meg Ámor túlérzékeny, holdvilággal táplálkozó sebesültjei, a defraudánsok, az örömpoharat fenékig kiürített blazirtak, h» ásványi mérget akarnak früstökölni, szintén az ásványország térit nekik asztalt. A természeti undor az aestetikával, jó ízléssel, szóval a széppel, j 'val és igazzal ellenkező dolgoknak észrevevésétől, meg az ételnemüek túlságos élvezetétől szokott előállaui; ez utóbbi esetben causa cffdctusa, vagy ha éppen ugy veszszük, consequentiája is, a póriasau kifejezett »csömör«. Még a mézből is megárt a sok; de hogy mi gerjeszt valakiben undort, annak meghatározása, a különféle klímájú, rangú és temperamantumu embereknél nagyon relatív valami; mert mig az egyik undorodik a pálinkaszagtól, de jó étvágygyal költi el a lakókkal biró brinzát, az amerikai fecskefészket, sőt, ha az ember cseh, még a cserebogár-csemetét sem veti meg, addig a másik fokmérő szeretne lenni valamelyik cognacgyárban, de a békaezomb delikáttól, osztrigától, vagy félig sült beaufsteak-től halálos beteg leme. Oh, te kitűnő illatú káposztás galuska ! jöjjön el minél előbb a te szezonod ! igy kiált az egyik ; abezug a te kiállhatatlan szagodnak! kontráz rá a másik. Sokan szeretnék a rákot is, ha C3ak négy lába volna; a kocsonyának is több kedvelője volna, ha annak a fránya »miskolczi elődjének* eszébe nem jut vala valamikor a pislogás! Némelyik semmi »nem széptől* meg nem uudorodik egy könnyen, de ha »közös ló« hátára talál esni tekintete, az nap kár a macskát a konyháról elhijtani, mert uem eszik, csak füstöl annyira, hogy tajték ppája bajuszt ki>p. Nem minden ételt szeret egyformán még a gyer mek sem. Helytelen cselekedet azért őt oly eledel elfogyasztására kényszeríteni, amely iránt ellenszenvvel viseltetik. Megmondja azt a természet, hogy mikor, mire van szüksége. A levest ritka gyermek Bzereti s mégis hányat rászorítanak még vesszővel, vagy a következő étkek megtagadásával is, egész tele tányér leves megívésére, holott pedig alig van nehezebb dolog, bár próbálja meg bárki, a sirva evésnél; minek kényszerítjük hát az effdle nehéz munkára éppen a gyenge gyermeket?! Enuek következ méuye azután a némely eledelek iránt: anthipithia, sőt undor, mely ha természetté válik, legyőzhetetlen a sírnak éjjeléig. A tisztán természeti iszony, mert van undorral vegyes és viszont, nyilváuulásai a különféle embereknél szintén viszonylagosak, ugyanis az egyik a második emelet ablakából is iszonyodik lenézni, a másik a Jungfrau egyik, zerge fejhez való, kiálló párkányán üdvö/.li a felkelő napol; vagy mig az egyik irtózik a kötésig érő vízben, mert eleven fantáziája a viz fenekét rakva képzeli czápákkal, polypokkal taréjos kígyókkal és mindeu féle, de csak a mesében létező állatokkal, addig a másik erősebb, uem irtózik a krokodilusos Gang-sben, átúszsza a Niagarát, megfürdik a T.kakában. Furcsa, hogy a macskával, m >ly pedig oroszlán ivadék, minden utógondolat nélkül elhálunk egy szobában, már ha egy ártatlan egér ciinczog, vagy rág, félüuk, hogy ágyuukba jön s azt moudja, hogy: hamm ! P^dig dehogy merné megtenni, nem egy ökölnyi hájért. Mennyivel csuuyább a sáros fertőhői kikelt malacz a harmattestű leveli békánál s mégis hányan tartják ezt csúnyának. Bizony a kecsege sem szebb a smaragd szinü gyikocskánál egy rnakulányival sem. Vannak nervózusok, kiknek, ha egy bogárra kell lépniök, vagy egy galambfiat kell megölniök, elájulnak, hipnotikus álomba merüluek. Szavahihető egyéntől hallottam, hogy egy huszárnak besorozott legény, a kakasku'sorikolás elől féuyes nappal is az istállóba menekült s vasvillával táuiasztá be az ajtót. Az éjjeli kuvik-szer nád és macskazene hallatára is sokan beljebb húzód iák a takaró alá. Némelyik, egy tyúkszem ellen elkövetett attentátumért bármikor kész kard vagy puska elé állaui, da egy kis gombostűvel, ha a föld gömbölyűre nem volna esztergályozva, a világból kikergethetnéd. Mindezek az idegességből erudő iszonynak a következései, melyek, jól lehat, örökölhetők, de szerezhetők is, pl. gyermekkorunkbau ijesztgessenek bennüuket bogárral, békával, egérrel, bagolylyal, félünk, utóbb iszonyodunk tőlük, mely irtózás gyakran feluőtt korunkban is megmarad, mert hát a szokás természetté válik. Ellenkezőleg, példák mutatják, hogy a rákász fia nyakra-főre rombolja szét a rákok pirti várait s a helyőrséget tarisznya fogságra hajtja; az ács fia felteszi » toronygombot, az állatszeliditőé pedig, brevi miuu, derekára tekergeti a bölényzúzó »boa constrictortc. Ne ijesztgessük hát kis korában a gyermeket, hadd tanuljon minden állatot szeretni, igy korántsem lesz annyi idiosyncrasiábau szenvedő. Kálrnus. GAB0N1 CS.UtNOK. Nyíregyháza, 1837. november 19-ón. A gabonacsarnoknál bejegyzett árak. Buza 100 kl. 6.10 6.30 Rozs » » 4.50 4.75 Árpa » > 4.00 4.10 Zab > » 3.80 4.— Kukorica* 4.10 4.20 Köles » —.— —.— Paszuly » 6.80 7.— Szesz litk. —.26 —.25 Piaczi árak. Borsó 1 kiló —.20 Lencse* 1 kiló —.18 Mundl. 1 kilo— .15 '/a Zsemlye » . .14 '/a Buza »-. . 12 '/

2 Barna k. —. .10 Burgonya 100 kl. 2.— Marha hús 1 kl 40 Borjú hús 1 kl 44 Sertés » » » 44 Juh » » » 32 Háj » , _ Disznózsír » » 68 Szalonua » » 68 Fagyú (nyers) » » 23 Zöldség » » 5 Paprika » » 86 írós vaj » liter 60 Eczet 1 « 10 Széna 100 kl 3 50 Szlm. (tak)» » 1.10 Bikfa 1 köbmtr. 3.20 Tölgyfa » » 2.75 Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadótulajdonos : JÖBA ELEK. Árverési hirdetmény. 783. szám 1887. Alulírott kiküldött végrehajtó, az 1881. évi LX. t. cz. 102. {-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a nyiregyházai kir. járásbíróság 1066Í./1835. számú végzése által, Freund és társa végrehajtató javára, Batta Ignácz ellen, 1600 forint tóke, ennek 1885: évi november hó 2-ik napjától szimitandó 6'/. kamatai él eddig összesen 107 frt 30 kr. perköltség követelés erejéig elrendelt kielégítési végrehajtis alkalmával bíróilag lefoglalt és 8235 frtra becsült lábas jószágok, tengeri, cséplő gép és kazinból álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek az 7285./1S87. sz. kiküldést rendelő végzés folytán a helyszínén, vagyis Gégéuyben alperes lakásán és tanyáján leendó eszközlésére, Í887. évi november 25-lk nap jának délelőtt 10 órája határidőül kitüzetik, és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg : hogy az érintett ingóságok, ezen árverésen, az 1881. évi LX. t. °c- 107. §-a értelmében, a legtöbb t ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára, az 1881. évi LX. t cz. 108. §-ábin megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Nyíregyházán, 1887-ik évi novemberhó 9-ik napján. (561-1—1) Vay Andor, kir. bírósági végrehajtó. TIMII*' III. Gyomorégés, rosz emésztés, lassú anyagcsere, vértolulás, fejfájás, szédülés megszűnnek a LíraUNH-féle KABLSBADI PB2SGÖ-P0R használata folytán. Kapható 60 kr. és 2 frtos dobozokban. Fa eladás. Nilgy-Halász kö/.ségéhez tartozó Tiszaháton fekvő erdőmben mintegy 25—2G hold 25—30 éves legnagyobb részt kemény tölgy- és szil-, csak kis részben pilllil fákból álló faállomány vágatásra eladó. E fák kőzött különösen sok szerszám fii található. (368-2-1) Értekezhetni a tulajdonossal levél avagy szóbelileg Nagyhalászon u p. Kemecse. I1ÖNSCH MIKLÓS.