Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-11-13 / 46. szám

Melléklet a „Nyirvidé k« 46-ik számához. bírság terhe alatt a csempészet tárgyát képező dohánynak vagy dohánygyármányoknak lefoglalása mellett a pénzügyőrségnek azonnal bejelentni és azonkívül a esempészet megakadályozására, ha szükséges, a csendőrséget igénybe venni. 22. §. Kis és nagy községekben a lŐBZolgabirák és azok tiszti személyzete, rendezett tanácsú és törvényhatósági joggal felruházott városokban pedig a polgármester és azok tiszti személyzete, valamiut a csendőrség és a fővárosban a m. kir. államrendőrség is kötelesek a csempészet miuden nemének megakadályozása körül nemcsak közreműködni, hanem a tettesek kinyomozása, elfogatása, a csempészet tárgyainak és segédeszközeinek lefoglalása által közvetlenül is közreműködni. Minő esetekben tartozik a csendőrség önállóan eljárni, a kiadandó utasításban fog megállapittatni. Az általuk följeleutett vagy fölfedezett kihágási esetek után befolyt bírságokból a szabályszerű feljelentési s tettenérési jutalékra igénynyel birnak. A rendőrség tagjai ebbeli igényüket törvényes felsőbbségük utjáu érvényesíthetik, A szolgabirák és azok tiszti személyzetének, a rendezett tanácsú, valamint a törvényhatósági joggil felruházott városok polgármesterei és azok tiszti személyzetének minden ebbeli mulasztása a pénzügyi hatóság megkeresése folytán az 1886. évi XXII. és XXIII. törvényezikkben megállapitott eljárás szerint fegyelmi uton büntetendő, a csendőrség és a fővárosi államrendőrség mulasztása pedig illetékes megfenyités végett előljáró hatóságuknak bejelentendő. 23. §. A magyar kir. postánál, továbbá az állami és magánvasutaknál, ugy szintén a gőzhajózási társulatoknál alkalmazottak kötelesek minden tudomásukra jutott csempészetet azonnal följelenteni, a mennyiben a magyar korona országainak gyáraiból nem származó dohánynak vagy dohány-gyártmánynak szállításáról tudomással birva, azt fel nem jelentenék, első esetben 10 forinttól 100 frtig terjedő birsággal, ismétlés esetében pedig azonfelül még állomásukról való elbocsátással büntetendők. A bírságot közigazgatási uton a dohánybeváltó felügyelőség állapítja meg, melynek határozata ellen 15 nap alatt a pénzügyminiszterhez van felebbezésnek helye, ki arra nézve végérvényesen határoz. — Az elbocsátási határozat kimondására az illetők fegyelmi hatósága illetékei. Az általuk feljelentett vagy felfedezett kihágási esetek után befolyt bírságokból a szabályszerű feljelentési és tettenérési jutalékra igénynyel birnak. 24. §. Vendéglősök, korcsmárosok, kávéház és minden más nyilvános helyek tulajdonosai, valamint a hajóskapitányok is első esetben 50 forinttól 500 forintig terjedhető pénzbüntetés, ismétlés esetében pedig ezen felül még egy havi elzárás (fogházbüntetés) terhe alatt felelősek azért, hogy üzletük helyiségeiben, illetőleg hajóikon akár alkalmazottjaik, akár pedig idegenek által nem a magyar korona országainak gyáraiból származó dohány, vagy dohánygyártmány ne tartassék s másoknak el ne árusitassék. Ezen büntetések jövedéki büntető eljárás utján állapittatnak meg. 25. §. A jövedéki hatóság engedélye nélkül kizárólag a dohány iparszerü gyártásához szolgáló gépeknek, szerszámoknak és eszközöknuk birtoklása, előállítása, áruba bocsátása, vagy külföldről való behozatala tilos. 26. § A dohánynak élvezetre való készítése, — a mennyiben jelen törvény és az azzal íentartott szabályok kivételt nem engednek — kizárólag az állam gyárainak van fentartva. Tilos tehát az illetékes hatóság engedélye nélkül: o) a dohányt iparszerüleg vagy egyáltalában mások részére díjazásért feldolgozni (gyártani). b) oly eszközöket és szerszámokat birlalni, előállítani vagy külföldről behozni, melyek kizárólag a dohány feldolgozására szolgálnak. Hova küldjem az előfizetett lapot? kérdik a kiadóhivatalban. — Küldje csak a minisztériumba, mert otthon nem érek rá olvasni, — válaszolt a tanácsos ur. Ilyen órákban születnek aztán azok a javaslatok és rendeletek, melyekről a végrehajtó hivataluok nem tudja, nevessen-e vagy boszankodjék rajta. Igy, hogy csak egyet említsek föl, a közegészség ügyében kiadott egy terjedelmes rendeletben meg van hagyva, hogy a járási orvosok felügyeljenek, miszoriut a veszettség megelőzése tekintetéből nyáron minden falusi kutya megnyirassék, (á la Fiesco?) rendesen fürösz essék, (hol? Gastein, Aussee, vagy Oslendében?) s csupán hússal (fogoly-vagy fáczánpecsenye-e jobb? azt nem mondja) táp'áltassanak. Gróf Szapáry (most már volt) miuiszter nem tudta ugyan hivatalnokait elfoglalui, de mint affele nagyon erélyes és tevékeuy ember, mogkiváuta, hogy a hivatalnok a hivatalban piszkálja a logát, s uton-utfélea leselkedett s valódi hajszát tartott a későn meuő vagy korán távozó hivatalnokokra. Egyszer többek közt egy — most már főispán — hivataluokát ad audiendum rendelte. — Miért távozott ön tegnap idő előtt hivatalából? kérdé szigorú hangon. — Mert már nem volt dolgom, válaszolt ez komolyan. — Miért nem keresett magának ? — Mert a többinek sem volt. Különben som dolgozhatom föl valamennyiét, mert akkor meg azok unják agyou magokat. A statisztikai kimutatások hitelességéről. Ismeretes azon körülmény, hogy a hatóságok többször kapnak rendeleteket, hogy mutassák ki ezt vagy azt Például mennyi buza, árpa, zab, kukoricza, burgonya bab, borsó, lencse stb. stb. terem? Mit adnak el? Mit'fogyasztauak stb. könnyen kimutatható dolgokat. Midőn az első ily kimutatásokat kérték, még pedig ugyancsak rövid idő alatt és kategorice, X. megye alispánja, nagyon loyalis és minden miniszteri rendeletet szentnek tar'ó ur nagyon meg volt ijedve. Nem tudta, mit csinálion Miként fogjon hozzá. Tanakodott magában, aztán tanácskozott a jegyzőkkel s miután sehogy sem tudtak boldogulni, behivatták az összes szolgabirakat, de biz 27. §. Tdos továbbá a kincstár által dohánygyártmányainak csomagolására, felszerelése és a szivarkák készítésére használt nyomtatványoknak és hüvelyeknek utáuzása, valamint ily utánzott nyomtatványok és hüvelyeknek küllőidről való behozatala, birtoklása, áruba bocsátása és felhasználása is. Továbbá tilos szivarhüvelyeknek áruba bocsátása készítésé és beszerzése és általában szivarkáknak vagy' szivarka-hüvelyeknek bármily módoni díjazás mellett vagy eladas vegett mások részére való készítése vagy készíttetése. 28. §. Ezen tilalmakuak áthágói a büntárgyuak el kobzása mellett jövedéki büntető eljárás utjáu 50 írttól 1000 forintig terjedő pénzbüntetéssel rovandok meg. Mindazon egyének, kik a jelen törvény kihirdetése utan bárom hónap leteltével a 25. és 26 §-ban emiitett tárgyak birtokában találtatnak, a büntárgynak elkobzása mellett a fentebb meghatározott birság súlya alá esnek. 29. §. A magyar korona országainak raktáraiból származó dohinygjártmányok tilos módon történő forgalma az 1876. évi IV. törvényezikk 11. §, b) pontjában megszabott fogyasztást illetéknek alapul vétele mellett a most idézett törvény 17. §. a) pontja szerint büntetendő. A nemzeti létszám kérdése. Midőn az 1885-ik évben az országos magyar iskolaogyesület elnöke által egybehívott magyarországi közművelődési egyesületek congressusát előkészítő értekezlet határozatilag kimondotta, hogy: a közművelődési egyesületek congressusa c<ak akkor hivassák egybe, mikor ezek némi működési eredményeket képesek le?znek felmutatni : e határozatot, jó előjelként, örömmel üdvözölte miuden komoly gondolkozású hazafi, mint bizonyságát annak, hogy itt nem nemzetiségi ellenséges szenvedély avagy szalmalüz, hanem egy ezredéves államisággal biró és ez ezredévet túlélni akaró nemzethez méltó férfiaB, komoly elhatározás forog fenn. A közművelődési egyletnek, miként az országos iskolai egyesület elnöke Gerlóczy Károly jól moudá, czélja társadalmi uton gyámolitása, elősegítése az államhatalom azon törekvésének, miszerint: Magyarország igazi, erős állammi megerősíttessék, hogy a Kárpátoknál fölkelő és az Alpesekuél lenyugvó nap a hazaszeretetben összeforrott, egymást értő és boldogító, vészben, viharban egységes népre hintse mindig áldásthozó sugarait, a nélkül, hogy a nem magyar ajkút nemzetiségéből kifosztani akarná. Hogy mily mérvben feleltek meg a szorosb értelemben vett egyes közművelődési egyesületek e magasztos hivatásuknak, lólekemelőleg szólnak erről az egyes jelentések számadatai. Azonban, akár veszszük az egyesületek kitűzött speciális czéljait, akár pedig és főleg, mindezek végczélját: a magyar államészmének a hon minden polgárát megnyugtatólag kielégítő megszilárdítását: az eddigi eredményt a nagy feladat és ebez képest megindult nagy mozgalomhoz arányosítva, elégségesnek még épen nem mondhatjuk. Mi ennek az oka ? és mily módon és mily eszközökkel lehetne felébreszteni azon vidékek érdeklődését, a melyek eddigelé csekély vagy semmi támogatásban nem részesítették a közművelődési egyesületeket? Ennek okát az általános felkaroltatás, hol közöny, hol téves féltékenységből eredő hiányában, ennek okát viszont eljárásunk egyoldalúságában vélem feltalálhatni. Mert közművelődési egyleteink törekvése kizárólag csakis a szoros értelemben vett nemzeti kultura terjesztésére irányul, mit sem törődve a nem kevésbé fontos létszám kérdéssel, holott a nemzeti erőnek, melynek megszilárdítására törekszünk, mérlegét a nemzeti kultura és létszám együttesen képezik. Jó közegészségi és rendezett gazdasági viszonyok az ember és nemzeti nyelve mellett, a nemzet életbenmaradásának fő kellékei ! az egyik sem tudta megmondani, hogy miképen kellene hozzákezdeni. Az idő mult, az alispán ur kérdezősködött jobbra balra, de bizony senki sem tudta útbaigazítani. Midőn kétségbeesése legnagyobb volt, egyszer betoppan hozzá H., egy minden zsírral megkent, kipróbált írnok s előadja, hogy ő, ha egy heti szabadságot s 100 forint költséget adnak neki, készen hazahozza a kimutatásokat. Az alispán ur készségesen ráállt s H. egy hétig korhelykodva, az utolsó nap beállít s átadja a kimutatásokat, de azt, hogy hol szerezte? egyelőre nem árulta el. A kimutatás fölment, s rövid időre lejött az elismerés a pontos és szabatos munkálatért. Az alispán örömmel hivatja H.-t s mutatja neki. — Azt éa előre tultam, mond ez nevetve, mert hát arra nagyon vigyáztam, hogy minden rovatba irjak valamit, s hogy a számok — klappoljanak 1 . . . Szokuya protekció. De fölvitte az Isten a dolgát, mondták c.ak nem régiben is egy ily hamar fölkapott uri emberről. — Csalódol, — válaszolt egy malitiosus ismerőse, — nem az Isten, hauem az »isteni< felesége ! Mi különbség van az adó, bélyeg és illeték kőit ? kérdé a paraszt a végrehajtót. Csak az, hogy az adót egyszer, a bélyeget kétszer is muszáj fizetni, de az illetéket annyiszor, ahányszor a finánc; akarja, volt a gyakorlati válasz. Trefortnak a felvidéken tett utazása alkalmával egyik tanfelügyelő >ki?áló« érdemeket akarváD szerezni, a népiskolában felszólít egy kis zsidó fiút s azt mondja neki: — Fiam I ime most köztünk van az a nagy férfiú, kinek »mi<t minduyájan aunyit köszönhetünk, — a miniszter ur ő excellentiája. Meg tudnád e mondani, hogy hívják? A gyerek hallgat s a tanitó oda súg ueki : Tre—. A gyerek tovább hallgat s a tanitó tovább sug Tref—, mire azután az egész örömmai elkiáltja magút: Tréfli ! Egészségus testben lakik egészséges lélek. Azért ha életre való embert és életre való nemzetet akarunk a jövőnek nevelni: először azon kell lennünk, hogv: életben maradjunk I Fél rendszabály csak féleredmén'yt és fél lelkesedést idézhet elő. Avagy a nemzeti erő megszilárdítása, a magy. közm. egyesületek e végczélja szempontjából, uem fél rendszabály az, ha, mig egy részről kisdedovodákat, gyermekmenhelyeket, iskolákat állituuk fel országszerte, szóval az 5 éven felüli gyermekekről anuyira, mennyire gondoskodni iparkodunk ; ha, mig derék csángó rokonaink betelepítésén buzgólkodunk: más részről megengedjük, hogy a családi nyomor honfitársainkat kiváudorlásra késztesse; ha más részről nem gondoskodunk egyszersmind és főleg arról is, miről az állam és törvényhatóságok alig, a társadalon hozzájárulása nélkül pedig czélhjzvezetőleg épjn nem gondoskodhatnak, hogy t. i. a uyomor és büu oko'.ta nagy mérvű gyermek-halandóságon segítve legyen, mely nagy baj — épeu, mert társadalmi okokra vezetendő vissza — csakis a társadalom által orvosolható! Miuden ember legyen ember és magyar! mondja a költő. Eszményileg uagy és szép szó. DJ gyakorlatilag vajmi kevés az üdvösségre, mert kevesen vagyunk e haza polgárai; kevesen, mert mielőtt emberré, mielőtt magyarrá lehetne, sokat megöl a szülők, nem ritkán muukarests >g, vagy tanarékoiBág hiáuya okozta nyomora és bűne, sokszor a társadalom mulasztási hibája és napról napra fogy jövőnk remény virága. Szomorúan szólnak statistikai adataink. A születési arányszám Magyarországon épen nem kedvezőtlen, kedvezőbb, mint Francziaországban; de annál kedvezőtlenebb a halandósági arányszám a 0—5 év közti gyermekeknél. Ugyanis ezekből 1000 gyermek közöl, mig: Norvégiában 178, Svédhonban 190, Dáuiában 202, Skócziában 203, Hollandiában 268, Svaiéiban 278, Poroszhonbau 320, Bidenben 322, Romániában 338, Szászországban 346, Wúrtenbergben 362, Ausztriában 367, Olaszhonban 367, Bajorhonban 373, Oroszországban 403, Spanyolországban 409, Magyarországon 424 hal meg (sőt Budapesten 641), tehát nálunk legnagyobb az arányszám. Ennek tulajdonítandó az is, hogy a hadkiegészítő sorozások alkalmával, az eredméuy évről-évre kedvezőtlenebb, olyannyin, hogy 1000 ujoncz közül, a katouai kerületek szerint, alkalmasnak találtatott: 18R3. érben 1SS4. csak llRo. már oi.k Pozsonyban 161 125 107 Kassán 166 144 127 Temesvárott 184 121 113 N. Szebenben 145 133 126 Zigrábban 191 136 126 Budapesten 227 180 170 Éa így nem csoda, hogy az első korosztályok elégtelenek lévén, a cialádosok szintén sorozás alá kerülnek, minek emberi és nemzetgazdászati tekintetből szomoritó és káros volta mellett, az általános védkötelezettség szempontjából is, nagy horderejű hátránya kétséget nem szenved, főleg midőn az oly tökélyre emelkedett hadászatnak háborúban a sok járváuy által is ritkított lakosság megdöbbentő száma esik áldozatul. A rémítő nagymérvű gyermekhalandóság ellen küzdeni a honvédelem érdekéből is kell t»hát, hogy egyik eminens feladata, egyik főprogrammpontja legyen a közművelődési egyesületeknek, támogatni minden ily irányú emberbaráti és hazafias törekvést. Tabódy József. ÚJDONSÁGOK. Lapunk tisztelt előfizetőit s a t. községi elöljáróságokat tisztelettel fölkérjük, hogy hátrálékos előfizetési dijaikat az alulirt kiadóhivatalhoz mielőbb megküldeni szíveskedjenek. Azon tisztelt előfizetőinket, kiknek lapunk októberhó 16-diki számához mellékelve utalványlapokat küldtünk, különösen is fölkérjük, hogy régi hátrányaikat küldjék be lapunk kiadóhivatalához, mert különben kénytelenek leszünk azokat tőlök postai megbízás utján szedni be. Tisztelettel : a „Nyírvidék" kiadóhivatala. — Graefl József fóispán úr e hó 11-dikén, péntekpn részletes vizsgálatot tartott a városházán az ügykezelés fölött. A vizsgálat iz egész n:pon át tartott, s az ügykezelésben több olyan kisebb hiányokuak és hibáknak földerítésére vezetett, melyeknek megszüutetése minden esetre csík előnyére lesz városi adminisztrációnknak. — A vármegyei elsó aljegyző választást, mely a törvényhatósági bizottságnak legutóbbi közgyűlésén olyan viharos jelenetekre szolgáltatott alkalmat, a belügyminiszter jóváhagyta, s elvetette azt a felebbezést, mely a választás ellen beadatott. Az indokok a következők : Az 1886. évi XXI. t. cz. 82. §. 2. és 3. bekezdései értelmében a kijelölő választmány 3 egyénnél többet kijelölni s a jelöltek névsorának összeállítása körüli megállapításait indokolni nem köteles és az idézett törvény 85-§-a értelmében, a tisztviselők az alispán kivételével viszonylagos szótöbbséggel választatnak. Ami pedig a kijelölő választmány megalakítására alapított ellenvetést illeti, megjegyzem, miszerint eltekintve attól, hogy a felebbezők által idézett törvényszakasz szövege a főispán részéről tett az 1886. évi XXI. t. cz. 82. §. 2-dik bekezdésében egyszerűen .meghívásnak" nevezett fölkérés folytán teljesített s a jelen esetben szóban levő közreműködést nem érinti, tény, hogy az 1886. évi XXI. t. cz. a törvényhatósági önkormányzat szempontjából, azon bizottsági tagoknak, kik egyszersmind birák is, kiküldetését uein tiltja, sőt a 26. § amaz intézkedésével, melynél fogva a bírákat adójuk kétszeres számításának kedvezményében részesiti, azok közreműködését saját részéről is még biztosítani is igyekezett, hanem csakis az 1869. IV. t. cz. a birói függetlenség miuden irányban való megóvása érdekében zárja ki a kiküldetések elfogadását. Miből kifolyólag arra, hogy az ily bizottsági tagok ténykedése semmisnek tekintessék, az 1886. XXI. t. °cz. katározmáuyai elég támpontot nem nyújtanak. É