Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-11-06 / 45. szám

,GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ". A »NYIRVIDÉKc MELLÉKLETE Kiváló érdekkel fog birni, ha a „Gyümölcsé­szeti vázlatok" IV. kötetének második részéből néhány mutatványt közlünk. A „Bevezetésiben a kiváló férfiú a mező-kovácsházi gyümölcstelep álla­potát irja le és mély rokonszenvet keltőleg adja elő aggodalmait a jövő iránt. E bevezetést adjuk alább és utána néhány kisebb részt, melyből fogal­mat szerezhetnek azok, akik a „Vázlatok" első köteteit nem bírják, hogy mily gyönyörű klasszi­czitással tárgyalja az egyes gyümölcsöket, ugy, hogy valódi élvezetet nyújt azok olvasása. Gyümölcsészeti gazdák, ne sajnáljátok a csekélynek mondható pénzt e teljes munkáért megadni! A külföld ily jeles mun­kát háromszoros árakon szokott nyújtani. Gyümölcsészeti vázlatok (IV. kötet. II. rész.) (Bevezetés, tanulmány alatt lévő gyümölcseim rövid ismertetéséhez.) A gyűjteményben meglevő gyümölcsfajokat teljes hitelességű forrásokból igyekeztem beszerezni. E források legtöbbjét — mikép már egy helyt emiitettem — az enyészet angyala örökre elzárta: hanem, ami kincset az élő forrásokkból beszerez­tem, lelkiismeretes gonddal igyekeztem megőrizni hazámnak, az emberiségnek. Három vaskos kötetben ismertettem már e kincseket és folytatom az ismertetést ezen IV-ik kötetemben is. Ezen ismertetéseknek köszönhetni aztán, hogy az általam alapitott mező-kovácsházi gyümölcstelep is forrásává lett hazánkban a gyü­mölcsészeti kincseknek, ahová, éppen oly bizalommal fordulnak meríteni, mint azon élő, de most már elzárt forrásokhoz jártak, ahonnan én merítettem. Gyümölcstelepem kincsei közül, ekkoráig, jó­formán csak azokat ismertettem meg, amelyekről lelkiismeretes tanulmány arról győzött meg, hogy valódiak, értékesek, s elszaporitásuk a haza egyik­másik vidékén egy vagy más tekintetből nyeresé­ges volna. Készakarva hagytam emlitetlenill ekkoráig gyümölcstelepem azon kincseit, amelyeket még épen nem, vagy csak részben tanulmányozhattam, értékes vagy értéktelen voltuk felől is kitanulhatom vala­menynyit és az arra érdemeseket apródonkint körül­ményes leírásban is megismertethetem. Meg levén azonban győződve arról, hogy a természet kérlelhetleu törvényeinél fogva, maholnap bekövetkezik azon idő, a mikor eljő az enyészet angyala, hogy a mező-kovácsházi forrásra is föl­emelhetlen követ hengerítsen, most már szükséges­nek látom megismertetni röviden ezen telepnek mindazon kincseit, a melyeket eddig föl nem em­iitettem. Nem magamnak, hanem édes hazámnak gyűj­töttem össze gyümölcsészeti kincseimet; tehát nem akarnám, hogy e kincsek — mivel hogy csak kevesen tudták még eddig, hogy gyűjteményemben ezek is föltalálhatók — velem együtt enyészszenek el. Akarom hogy tudomása legyen róluk hazám ifjú nemzedékéből mindazoknak, akik gyümölcsismeret szerzése végett nagyobb gyűjteményt óhajtanak beszerezni és a kik aztán az én nyomdokaim kö­vetve, a gyümölcs-ismertetés áldásos munkáját, én utánam, az irodalom terén is folytatni kivánják. vetekedett; a németbáusági pedig még a szurinannhoz hasoalitctt temesvárit is fölülmulta s a luisanaihoz csak­nem hasonló jóságú volt. Azonban az 1812 és 1813-iki kedvezőtlen időjárások megmutatták, hogy a magyar birodalomban a gyapot-termesztés csak kedvező eszten­dőkben eszközölbető; a mit pedig eléggé sajnálni lehet, mert hazánk 6 esztendei középszám szerint évenkint 593,743 font gyapot kelmét kénytelenittetik idegenektől venni, s e behozatal, a divat ugy hozván magával, még évről-évre tetemesen növekszik Azóta sokat változtak hazánkban a viszonyok. A pamutfonál évi behozatala a 7—9 millió forint között váltakozik. A mezőgazdasági kultura is óriási haladást tőn és éppen e nagy haladás következtében, mikor a természet mostohaságát, mesterséges segédeszközökkel lehet helyreütni, talán helyén és idején volna egy al­kalmas pillanatban azt a kérdést fölvetni: nem volna-e ezélszerü a gyapottermeaztéssel és talán a juta-növény meghonosításával hazánk bizonyos vidékein ujabb kisér leteket tenni. Hiszen a rizstermelést, melyet a törökök már a 17-ik században kezdtek nálunk meghonosítani, szintén abba kellett hagyni klimatikus és egyéb kalami­tások miatt €8 ime már ujabb, kedvező kísérletekkel találkozunk e téren! . . . A len- és kender-termelés kérdése Magyarországon a gazdasági köröket élénken foglalkoztatta és foglalkoz­tatja még ma is. Ez előadás keretében instructiv irány­ban szólni e kérdésről szerénytelenség volna. Hiszen az országos magy. gazd. egyesület által gazdasági bajaink kipuhatolása és orvoslása érdekében tartott enquete-tár­gyalások alkalmával behatóan foglalkoztak kiválóbb szakembereink e kérdéssel. A fölállított kérdés az volt: Érzem, hogy a folytonos munkában eltöltött 63 év súlya nagyon megnyimta már vállaimat, hogy erőm nagyon megfogyatkozott ; de azért most még szívesen állok szolgálatára — ha száudékukról elevekorán értesítenek — mindazoknak, a kik gyűj­teményem összes kincseit ojtóvesszőkben beszerezni óhajtanák. Néhány faj kivételével, melyek nálam mái­elhaltak, most még teljes a gyűjteményem: de egy pár év múlva — akarom, nem akarom — gyü­mölcsfáim legnagyobb része megsemmisül. (Vége következik ) Rövid értekezés a póttrágya jelentőségéről. A gazdásznak a póttrágya alkalmazásánál soha sem szabad elfelednie, hogy abban földeinek ugyan a legfontosabb s leggyakrabban hiányzó tápanyagokat megadja, de hogy ezen trágyával soha sem érhető el az, amit jól táplált állatok istállóbeli ganéja szolgáltat, mely nemcsak az által, hogy valamennyi növényi tápanyagot tartalmaz, haiiem egyúttal a talajt melegítő, porhanyitó s nedv­tartalmát szabályozó hatása által is használ. A mezőgazda tehát, ki földeinek egy részét, ameny­nyire kerül, istálló trágyával, másik részét pedig trágyapótszerekkel akarja termékenyíteni, kell hogy meggondolja, vájjon nem volna-e előnyösebb az istálló-trágyát, bár csekélyebb mennyiségben min­den földjén szétosztani s hozzá még mesterséges trágyából álló pótlékot adni. Minthogy a cs k. és osztrák-magyar szaba­dalmazott temesvári inarhatrágya-gyárnak legújabb találmánya képes minden pótlandó mennyiségű istálló-trágyát sűrítve és finom por alakjában szál­lítani, tehát az emiitett pótlék használtatliatik mesterséges trágya helyett. Bármily fontosak ugyanis a tápanyagok a növény tenyészetére nézve, azoknak megadása által mégis csak egyike azon sok föltételnek teljesíttetett, melyhez termesztett növényeink növekvése és élete kötve van. A talaj állományi minősége, megmunkálása, természettani sajátságainak javítása a gazda kezé­ben van, gyakran a nedvesség szabályozása is, de a víz, eső, harmat, napfény és hő hozzájutása, me­lyek nem kevésbbé befolyásolják az aratás jöve­delmét, a szerint háramlik földeire, amint épen az azon esztendei időjárás magával hozza. De az ér­telmes gazda a tőle telhetőt el fogja követni, hogy hivatásának azon ágában, ahol annak lehetősége adva van, javitólag hasson. Tekintve azon közvetlen benső viszonyt, mely­ben a mezőgazdaság jó vagy rosz sorsa az összes népességéhez s az államéhoz van, a kereskedelmi tragyaszerek gyártása joggal tekinthető oly ipar­nak, mely a nemzeti jóllét emeléséhez lényegesen hozzájárul. Az első cs. k. és osztr. magy. szabadalom, temes­vári (Magyarhon) sűrített marhatrágya-gyár sűrí­tett marhatrágyájának (engraís de boeuf) alkal­mazása. A tömény marhatrágya elhelyezése vagy bebo­ronálás vagy sekély alászántás által történik. Ez utóbbi ajánlatos gazdag légenytartalmu trágyasze­vajjon a gyapot és juta és más amerikai és indiai ros­tos növények versenyével szemben érdemes-e a kender­és lentermelést fel hozni? A tanácskozások végeredménye e kérdést igenlőleg intézte el. De mielőtt a resuméra rátérnénk, nem lesz érdek nélkül való oly néhány ada­tot felhozni, melyekből a kérdésre a választ határozot­tan meg lehet és meg kell adui. 1882-ben (kénytelen vagyok ez évet venni a s/.á mitás alapjául, mert a mezőgazdasági pontos statistika még csak ez évről készült el s a későbbi évek mezőgazd. statistikáját még nem lehet összhangba hozui az árü­forgalmi statistikával), tehát 1882-ben hazánkban 10,664 hektárnyi len és 65,052 hektárnyi kender termeltetett. Ugyanez évben behozatott hazánkba: Len- ée kendermag . . 39,640 frt értékben Lenfouál 6.002 » » Kenderfonul 135,373 » » Szösz 18,035 » » Elleuben kivitetett 1882-ben: Len- és kendermag . . 344,505 frt értékben Len 470 » » Kender 489,628 » » Szösz 149,938 » » Ez arány egyáltalában nem volna kedvezőtlen, a mennyiben 199,050 frt behozatallal szemben 983,542 frt kivitelünk volna. De rendkívül kedvezőtlenné válik az arány, ha egyszersmind a behozott leu- és kenderszövetek értékét tekintjük, melyek 1882-ben következőleg alakultak: Len- és vászonszövetek 7.695,126 frt értékben Kisebb Bzövészeti czik­kek lenből 101,853 » » Köteles áruk .... 368,818 » » Zsákok . . . . . . 3.316,662 > > összesen .... 11.481,559 irt értékben. reknél, tehát a sűrített marhatrágyánál is, mely két akkora mennyiségű legjobb guanónak felel meg, de csak oly mélyen szabad történnie, hogy levegő és nedvesség, mint a bomlás közvetítői hozzáfér­hessenek. Legalkalmasabb már késő ősszel vagy egész kora tavaszszal. A trágya elhintése vagy rö­viddel a vetés előtt, vagy pedig hamar azután tör­ténik, az ulo'só elboronálás előtt. Minél jobban van a talaj mivelésben, minél magasabbra hágott kor­hadásának foka, minél nagyobb tehát beszivási ké­pessége, unnál inkább s határozottabban mutatko­zik a belevitt „engraís de boeuf" trágyafajtának hatása. Egy hold földre (= 1200 • öl) 200—250 kilo trágya alkalinaztatik. Az előnyös árra vonatkozólag (a prospektus szerint 100 kilója rakodás nélkül gyáruuktól, józsef­városi pályaudvartól 4 frt 50 kr), tekintetbe veen­dő, hogy egyébb előnyeitől eltekintve, a sűrített marhatrágya körülbelül 60°/.i szerves anyagot (táp­anyagot. 3% szerves légenyt, 4—6'/ t°/o vilsavat, 3—4% kén- és vilsavas haméleget tartalmaz, meg­szabott ára tehát teljesen jogosult, azonkívül ma­gában foglal minden szükséges, a növényre erősi­tőleg ható anyagot, végül a mai napig legokszerübb és legolcsóbb, a t. cz. gazdák számára könnyen megszerezhető trágyázó szer, mely a legrégibb s egyúttal ezen alakjában a legújabb s a trágyázás terén lényeges haladást jelent. Egész vaggon szállításoknál fuvardíj kedvez­mény nyujtatik. Professor dr. Keiden Ede, a szász királysági Pomm­ritz városbaui földmivelés-vegytani kisérletállomás elnökének véleménye ezen trágyáról. Ezen szakértő a sűrített marhatrágya (engraís de boeuf) jelentőségéről a következőket írja: A sűrített marhatrágya nevü trágyának me­chanikai aprítása fölötte jó, ugy hogy azt a szántó­földön tökéletesen egyforma rétegekben lehet szét­osztani. Mi a legfontosabb növény tápszerekbeni tartalmát, milyenek a légeny, vilsav és haméleg, illeti, ugy első rendben légeny és vilsavban viszony­lag gazdag; még pedig több vilsav, mint légeny talalható benne, mig a haméleg megfelelő mennyi­ségben létezik ezen trágyában. A marha trágya egyáltalában sokkal több légenyt, miut vilsavat tartalmaz ; a sűrített marha­trágyánál azonban az ellenkező viszonyt lehet e két lényeges alkatrész között felismerni. Tudjuk, hogy az istállótrágya használata magasfoku légeny­tartalma következtében megfelelő vilsav mennyiség alkalmazása nélkül nem ezélszerü, mivel az annyira fontos vilsavat sokkal kisebb meunyiségbeu birja, semhogy a légeny tökéletesen érvényre juthatna. Ez okból az istállótrágyávali trágyázás csakis fény­űzési trágyázás gyanánt tekinthető. Épen az ellenkező áll a sűrített marhatrágya alkatrészeiről; ennél a légenynek vilsavhozi viszo­nya 3 4 : 4-1, vagyis kerek számban 4 : 5, mig a közönséges marhatrágya lényegének a vilsavhoz való viszonya 5 : 2. A felette fontos két növény­tápanyag ezen igen kedvező viszonya miudkettőnek elégséges kihasználtatását valószínűvé teszi. A nagy vilsavtartalom azt hagyja feltételezni, hogy ezen És ha megengedjük, hogy e zsákok nem mind kenderből készültek, viszont azt is löl kell említenünk, hogy a behozatali összegben a fehérucmüek, női és férfi­ruhák és öltöujök tételei uincsennek bele foglalva és mindenképpen Bzomoru marad az a statistika, mely élénken bizonyítja, hogy egy par cxcellence íöldmivelő állam 10 millió forintot fizet évenkint a külföldnek len« és kenderárukért. Teljesen jogosult tehát az 1880. évi gazdasági enquete az a kiváusága, hogy a len- és kendertermelés fokozása érdekében szükséges jól és czélszerüen beren­dezett, a viz lebocsájtására alkalmas áztatőkról gondos­kodni ; sőt a kormánynak rainta-áztatókat és törőkét kellene alakítani, vagy e végből alakult szövetkezeteket erkölcsileg és anyagilag támogatni. Emellett a lennél a jó rigai, a kendernél a kitűnő olasz mag terjesztendők, melyek hasonlitbatlanul nagyobb terméseket szolgáltat­nak. A nyers termények beváltása és közpoutosicottan való feldolgozása szintén jó szolgálotot tenne e két nö­vény mivelésének sikeres előmozdítására és a mi legna­gyobb fontossággal bir, kellene végre nagyobbszerü szövő-ipari vállalatok létesítését is kezdeményezni és pártfogolni. A rostos növények közül a nálunk nagy mértékben előforduló csalány érdemelne még rendszeresebb gondo­zást ; a külföldön régen használják e növényt szövetek készítésére. Hazánkban is voltak már kísérletek, melyekre egyes magánemberek nagy áldozatok árán vállalkoztak: de a magánvállalkozás, ha a megfelelő tőke felett nem rendelkezik, mindig csak a kísérleteknél és — a csaló­dásoknál maradt, a mint ez ujabban egy általam ÍBmert oly vállalkozóval történt, ki nádbői és sásból kezdett

Next

/
Thumbnails
Contents