Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-02-06 / 6. szám

VIII. évfolyam. 4. szfini. Nyíregyháza, 1887. január 37. YIDEK. VEGYES TARTALMÚ HETI LAP SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Megjelenik lietenliint egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek : poBtán vagy helyben házhoz hordva: Ugorni évre 4 frt. Félévre 'I > Negyedévre 1 > A községi jegyző és tanitó urálinak egéiiz évre csak két forini. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő fölszólamlások Jóba Eleit kiadótulajdonos könyvnyom­dájához (nagy - debreczeni - utcza 1551. szám) intézendők. A lap szellemi részét képező kúldeméiiyek, a szerkesztő tv.ime alatt kéretnek beküldetni. Bérmentetlen levelek Umertt kezektől fo­gadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségéi*'' küldetnek vissza. Hirdetési dijak : 1 Minden négyszer kasábzott petlt-sor egj»/,eri közlése ö kr ; többszöri közlés esetében 4 kr Kincstári bélyegdij lejében, minden egyet hirde tés után :i<l kr tizettetik. A nyílttéri közlemények dija aoronkint I .'> krajezár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk ríszére a kiadó hivatalban (uagy-debreczeni-utcza 1551. szám): továbbá: Goldberger A. V. által lludapesteu. Haaseusteiu és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesteu, v.ilamint Németország és Svelcz fővárosaibau is. l)oru & Comp által Haniburgbau. Hivatalos köziemének, 1329. K. B. 1886. Kir. tanfelügyelő a tankerület 1885—6 évi nép­oktatás állapotáról szóló jelentését beterjeszti. Határozat. A kir. tanfelügyelő jelentése tudomásul vétetvén, az a járási szolgabirákuak, valamint Nyíregyháza város polgármesterének, a „Nyirvidék" utján, megküldetik. Kelt Szabolcsvármegye közig, bizottságának 1887. január 13-án tartott üléséből. Zoltán János, alispán. (Másolat az 1329/86. K. B. számhoz.) Szabolcsvármegye kir. tanfelügyelőjének a közigaz­gatási bizottsághoz intézett jelentése a tankerület nép­oktatásának 1885—6 tanévi állapotáról. Tekintetes közigazgatási bizottság ! Van szerencsém Szabocsvármegye népoktatási ál­lapotának az 1885—6 tanévet felölelő adatait előter­jeszteni. Ezen adatokkal párhuzamosan igyekszem feltün­tetni mindazon intézkedéseket, melyek a gondjaimra bí­zott tankerület szellemi s anyagi érdekeinek fejlesztése ügyében, a tek. közig, bizottság és saját hatáskörömben, ezen tanévben végre hajtatván, összeségükben Szabolcs­vármegye népoktatásának történetét is visszatükrözik. Ugyanekkor a bennük kifejezett irányelvek s az álta­luk elérni vágyott czélok nem csak a történt haladás­nak, hanem a még szükséges alkotásoknak is hű kife­jezést adnak. Egységes áttekintés czéljából állapítsuk meg leg­elébb e megye tanköteleseinek számát. 6 — 12 éves volt 11,217 fiu, 10,649 leány, 21,866 13—15 „ „ 4.082 „ 3,958 , 8,040 A tankötelesek összes száma: 29,906 A tankötelesek közt vallás sz°rint volt: rom. kath. 7416, gör. kath. 4546, helv. hitv. 12,007, ág. evang. hitv. 2401, mózes hitű 3536. Nemzetiség szerint az összes tankötelesek közt volt magyar 29,406, tót 500. A taukötelesek szigorú és pontos összeírására vo­natkozó 1885. évi 7040. sz. miniszteri rendelet értel­mében, e megye közig, bizottsága felhívta az összes köz­ségek elöljáróit, hogy az 1868. évi 38-ik t. cz. első fe­jezetében tanköteles gyanánt kijelölt 9 korosztályú gyer­mekek évenkénti pontos összeírását ezentúl annál szi­gorubbau és pontosabban teljesítsék, amennyiben az ösz­szes egyházi főhatóságok felhívták és utasították egy­házmegyéik lelkészeit, hogy minden olyan esetben, mi­dőn valamely község elüljárósága a tanköteles gyermekek összeírásakor, azok születési korának az anyakönyvek alapján történő igazolása iránt iratos, vagy szóbeli ké­relemmel hozzájuk fordul, a szükséges adatokat minden további vonakodás nélkül készségesen szolgáltassák ki. Miuda/.ouáltal meg kell jegyeznem, hogy a tankö­telesek összeírásánál a községi elüljárók egy része több­szöri felhívásra sem tette meg kötelességét s végre is a tankötelesek szániát a lelkész s tanitó uraktól voltam kénytelen néhány községből beszerezni. Azért a tankö­telesek összeírása hézagosnak mondható s jövőre a leg­szigorúbb intézkedések megtételét igényeli. Ami az iskolázók viszonyait illeti, a begyűjtőit adatok alapján a következőkben mutatható ki: Elemi népiskolába járt . . . 10,172 fiu, 9611 leány. Ismétlő 3,410 „ 3320 „ Felsőbb népiskolába , ... 59 „ Magán iutézetbe .... 78 , 138 Középiskolába , ... 283 „ Vagyis Szabolcsvármegye összes tankötelesei közül iskolázott az 1885—6 tauévben 27,071 növendék; nem iskolázott pedig 1356 fiu, 1479 leány, összesen 2835 növendék. Az iskolázó tankötelesek vallás szerint kővetkező arányokat tüntetik fel: rom. kath. 6662, gör. kath. 4240, helv. hitv. 11,076, ág. hitv. 2132, tnózes hitű 2961. Az iskolázók között volt 26,623 magyar és 448 tót. A tényleg iskolába járók közül a tanuláshoz szük­seges tankönyvekkel stb. birt 2.3,956, tankönyvekkel stb. nem birt 3115 tanuló Nem mulaszthatom el örömmel rámutatui a min­dennapi és ismétlő iskolázók jelentékeny szaporulatára: hogy a z il y tanítói állomás elnyerése szakké pzett j_ok­" — ' mm - ' lli CLM J ' mmm mmmAmvv W»AllÁlrlo+ melynek első rangú okai az iskolázási mulasztások el­lenőrizésének erélyesebb keresztül vitelében és az is­métlősök tanításáért a tanítók díjazásának községi se­gélylyel leendő fedezését s pontos kiszolgáltatását el­rendelő 506. számú közig, bizottsági üdvös határozatban keresendő. A mulasztási napló adatai szerint 218,464 félnapi mulasztás fordult elő. Ebből hatóságilag felmentetett 217,847 eset; dorgálással s pénzbirsággal fenyíttetett 617 eset. A pénzbírság által büutetett esetekből befolyt 298 frt. Az összes mulasztásokat elkövette 8785 tankö­teles. A befolyt büntetési pénzekből 14 frt iskolai könyv­tárra, 114 frt szegény tanulók segélyezésére, 170 frt taneszközük beszerzésére fordíttatott. Az iskolába járó taukötelesek számának kedvező növekedése daczára nem hagyhattam figyelmen kivül azon akadályokat, melyek egyes vidékeknek a létfen­tartást legközelebbről érintő különös viszonyai és foglal­kozásai miatt, a szorgalmi idő egyöntetű beosztását fe­lettébb megnehezítik. Ugyan ekkor nem tarthattam meg­engedhetőnek, hogy egyes községek vidékükuek speciá­lis viszonyai czimén, nem csak a szorgalmi idő beosz­tása, de annak törvényes mennyisége ellen is mindun­talan vétsenek. E téren á bajok orvoslását nem a buz­galmukban elszigetelt egyes hatóságoktól reméltem, de szükségesnek véltem, hogy a mulasztások adatait gyűjtő tanitó s a mulasztásokat büntető községi bíró találjanak összekötő kapcsot, támogatást és ellenőrzést egy lelkes és tevékeny iskolaszékben, mely iskolája beléletének személyi, dologi s fegyelmi mozzanatán egyenlő odaadás­sal csügg; következetes erélyével pedig legközvetleneb­bül fejleszti az iskolázás iránti érzéket s a példa ha­talmával lassankint megszünteti a büntetés gyűlölt al­kalmait. Felkérem tehát a tek. közig, bizottságot, hivja fel a községek elöljáróit s az iskolaszékeket, hogy az iga­zolatlan mulasztások ellenőrzésében ezen fontos ügyhöz méltó oadaadással szerezzenek érvényt gyakorlati tevé­kenységük követelményeinek: hogy a tanítók által tel­jesítendő legpontosabb kimutatásnak a birák által tel­jesítendő büntetésnek s ezek hanyagságát megtorló já­rási szolgabi ráknak követelményeit, ugy kezelés, valamint kivitel tekintetében, minden jogosulatlan mentséget ki­záró tüzetességgel állapítsák meg. A tek. közig, bizottságnak ez irányban hozott s már is figyelemre méltó eredményeket szült 804/86. sz. erélyes végzése, mely e fontos ügynek felelősségével az iskolázás valamennyi közelebbi s távolabbi hatóságát megterheli, annál is inkább meg fogja teremni áldásos gyümölcsét, mennél alaposabban remélhető, hogy a még hiányzó iskolaszékek megalkotása s gyakorlati kötelmeik szabályozása czéljából, az egyházi főhatóságok is miud­iukább megteendík saját hatáskörükben azt, ami népüuk iskola érzékének gondos fejlesztésére üdvös és szükséges. E megye 137 községében összes népoktatási tan­intézeteinek száma 301. Jelleg szerint: állami 3, községi 12, felekezeti és pedig rom. kath. felekezeti 74, gör. kath. 47, helv. hitv, 124, ág. hitv. 18, mózes hitű 18, magán eugedélyezett 4. Egyéb minőség szerint: vegyes 234, tisztán fiu 33, tisztáu leány 34. Uj iskola s uj tanítói állomás szerveztetett 7 helyeu. Az iskolák tanítási nyelve kizárólag a magyar volt, A 301 iskolánál a tantermek száma volt összesen 342, 292 iskola saját házban, 9 iskola pedig bérházban volt elhelyezve. Ezen iskoláknál alkalmazva volt összesen 330 ta­nitó, az iskolák jellege szerint tekintve, állami tanitó volt 8, községi 14, rom. kath 80, gör. kath. 48, helv. hitv. 135, ág. hitv. 23, mózes hitű 18, magán eugedé­lyezett 4 A tanítók közül természetben nyert lakást 311, 19 pedig lakbért kapott. A tanítók közt volt férfi 317, nő 13, képesített 310, nem képesített 20, rendes 299, seged 31. Ezek közül 1—5 évig szolgáit 77, 5—10 évig szol­gált 69, 10—15 év óta szolgál 53, 15—20 év óta szol­gál 37, 20—25 év óta szolgál 26, 25—30 év óta szol­gál 28, 30—35 év óta szolgál 25, 35—40 év óta szol­gál 12, 40 éven tűi szolgál 3. A nem képesített, tanítók még mindig elég magas számának főoka a szegény sorsú hitközségek törvényes minimumon alul álló dijleveleiben keresendő. Ez okozza levéllel biró tanítók hő vágyát nem képezheti. Nem mu­laszthatom el megjegyezni, hogy ezen ügyben az egyházi hatóságokkal és községekkel való érintkezéseimben eset­ről esetre a törvényes követelményeken kivül, a meg­győződés minden tényezőjét igyekezem érvényre emelni. Az iskolák felszerelése következő eredményt tünteti elénk: fekete irótábla volt 420, szemléleti képgyűjte­mény 9, fali olvasó tábla 298, számoló gép 289, magyar­ország térképe 346, osztrák-magyar monarchia 103, Eu­rópa 304, föld öt része 61, földgömb 291, természet­rajzi ábra gyűjtemény 285, természettani ábragyüjte mény 228, szépírás és rajzminta gyűjtemény 29, testgya­korló eszköz 90, tanítói könyvtár volt 13, iskolai könyv­tár 16, népkönyvtár 32. Torna helyiség, vagy legalább is tornázásra alkal­mas szabad tér 161 van a tankerületben, iskola kert van 229, faiskolai helyiség 176 iskolánál. Egy egy tanulóra legalább egy • tn. térfogat esik 30 iskolában, ennél kevesebb 312-ben. Helyes padokkal s minden bútorral birt 297 iskola, kevésbé helyes bútorral 38 iskola, az iskolai padokat másnemű bútorok helyettesiték 7 iskolában. Anyakönyvet vezetett 281 iskola, fölvételi naplót 301 iskola, mulasztási naplót 301 iskola. E megye népoktatási tanintézeteinek évi jövedelme a múlt tanévben 141,464 frt és pedig: a) készpénzben 66,186 frt, b) pénzértékre számított egyebekben 75278 frt Ezen jövedelem származott: 1. 629,973 frt évi ingatlan vagyonnak 36,048 frt jöved. 2. 121,319 frt tőkepénz 6,589 frt kam. 3. Tandijakból 24,619 4. Állami segélyből 4,720 frt frt 5. Községi 9,029 frt 6. Egyházi járulékokból 59,825 frt 7. Egyéb vegyes forrásokból . . . 634 frt Az ingatlan vagyonban: Az iskolai, tanítói rétek, legelők és erdőkre esik 456,597 frt: A tanítói lakások és tantermek értékére . 173,376 frt. A községi segélyek tétele, a pénzbelieken kivUl, a ter­méuybeliek értékét is tartalmazza. Az egyházi segé­lyek czimén az összes kántor tauitói járulék ben fog­laltatik. Tandíj czimén beszámíttatott a terménybeli tandíj is. Az államsegély tételében előfordul a pénzben adott tanítói fizetés és lakbérilleték. Ezen jövedelemből az iskolák kiadása megoszlott 1-ör rendes tanítók fizetésére 125056 frt. 2-or segéd , „ 4277 frt. 3-or fűtés és tisztogatásra 9495 frt. 4-er taneszközök vásárlására 921 frt. 5-ör szegény tanulók segélyezésére 273 frt. 6 or építkezés, tőkésítésre 699 írt. 7-er vegyes kiadásokra 743 frt. A kiadások összege: 141464 frt. A tanítók fizetési rovatában előfordul mindaz, mit a tanitó, esetleg kkáutor tanitó, mint ilyen, pénzben, lakásban, főidben, rétekben, legelőben, tüzelő anyagokban, igás és kézi napszámban, utóbbit tandíj czimén. segély vagy ju­talomban élvezett. Felvétetett ez űgy, miként azt dijlevele mutatja, és pedig a tiz évi átlagos érték alapján. A fűtés tisztogatási kiadásban hely adatott a pénz, termény és szolgálmánybeli értéknek. A rendes tanítók számát a rendes tanítói fizetés­sel arányítva esik egy tanítóra átlag 418 frt, 24 kr egy segéd tanítóra pedig 137 frt 96 kr. A tényleg iskolába járó tanulók számát az iskolák számával osztva, átlag egy iskolára esik 89 tanuló, mely körülmény, tekintettel arra, hogy igen sok helyen az illető hitközségek iskolai épületeiket tantermeiket, az ezek előtt gyérebben iskolázók számára épitvék, ma már sok szűkeknek, sok helyeu használatlanoknak bi­zonyulnak, az iskolák tultömöttségéről tesz bizonyságot; ugyan azért az ily tul tömöttnek, egészségtelennek bizo­nyult tantermek kibővítése iránt, ugy ezen bizottságból, mint saját hatás körömből kifolyólag, az iskola fentar-j­tók e hiány pótlására ismételt következetességgel utí a sit.tatnak is: lehet mondaui hogy ezen hiányok (bás az jeleu szomorú anyagi körülmények miatt igen láss kön­de mégis némi képen oszladoznak. egy ló Kisdedovoda (gyermekkert) e tankerületben, költsé­Ezeu intézétek csekély száma nem felel meg népességének, művelődési s egészségügyi érdekén* a zőlöszeti is azok szaporítása iránt e tauévben szinten i^iábbiak ér­Mai számunkhoz félív rendes és egy iv regény-melléklet van csatolva.

Next

/
Thumbnails
Contents