Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-10-02 / 40. szám

„Nyirvidék" VlII-dik évfolyama. Nyíregyháza, 1887. október 2. i. l/.lllst 10-ik szám ÉRTESÍTŐ. A „NYIRVIDÉIi" melléklete. A „FELSO-TISZAVIDEKl GAZDASÁGI EGYESÜLET" HIVATALOS KÖZLÖNYE. Egyleti közlemények. Egyletünk összes tagjaihoz a jelen évre esedékes, valamint a mult évekről hátralékos alapítványi kamatok és rendes tagdijak befizetése érdekében, tiszteletteljes felhívásainkat szétküldöttük, s minthogy már elérkezett azon idő, a mikor gazdaközönség is pénzhez jut, ismételten kérjük mindazokat, a kik felhívásainkat, a fizetés iránt megkapták, hogy tartozásaikat, a nyíregyházi ipar- ós kereskedelmi bankba,- mint egyletünk pénztárának kezelőjéhez, beküldeni szíveskedjenek. Az egyleti elnökség Kedvező alkalom jó fajú nemes gyümölcsfák mérsékelt ároni beszerzésére. Egyletünk az ország első faiskolájának tulajdonosával, Petrovay György úrral egyezséget kötött gyümölcsfák beszerzésére, amely egyezségnél fogva mindazok, akik a nevezett faiskolából egyletünk titkársága közvetítésével vásárolnak, az árjegyzék összes áraiból 15% kedvezményben részesülnek. A Petrovay-féle faiskola az országban, mint már emiitők a legjobb hírnévnek örvend, talaja a mi homokos talajunkkal megegyező, a fák nevelésére, s a fajok megválasztása, s hitelességére nézve Petrovay ur felelősséget vállal. A Bereczki kitüuő gyümölcsészüuk által tanulmányozott, s leirt fajok hitelesen csak ezen faiskolában találhatók fel. Ámbár minden rendelő tetszése szerint választhatja ki magának az ültetendő fajokat, de azért melegen ajánljuk azon fajokat, amelyek megyénk terflleténi termelésre, mint első helyen alkalmasok kijelöltettek, s melyeknek részletes leírásával egyletünk titkársága bárkinek bérmentve szívesen szolgál. A Petrovay-féle faiskola árjegyzéke egyletünktől is megszerezhető, s egyszerű felszólításra bárkinek bérmentesen megküldetik. Ezen árjegyzék tartalmazza a nevezett telepen tenyésztett, törpe-fáknak, valamint magas törzsű fáknak nevelt gyümölcs fajok válogatott fajjegyzékét, tartalmaz mindenféle díszcserjéket, fákat, és bokrokat, a legszebb faj rózsákat, végre a telepen tenyésztett faj baromfiak jegyzékét. IMZmítl ÉETESITÖ^TÁBCSÁJA, Ipar és kereskedelmi növények termelése Magyarországon. Felolvasta Gelléri Mór 1885. február hó 18-in a Gazdakörben. Az a jelszó, melyet a magyar mezőgazdasági érdekek egyik érdemes, ősz bajnoka évtizedekkel ezelőtt kiadott, fokonkint még is érvényesülni fog. »Hozzuuk mezőgazdaságunkba helyes arányokatc, igy hangzik a régi jelszó, melyet e magyar mezőgazdasági érdekek szempontjából nem lehet eléggé hangsúlyozni. E jelige helyességét és fontosságát documentálta a Magyar Gazdák Társasköre is, midőn az ipari és kereskedelmi növényeknek hazánkban való nagyobbmérvü termelése érdekében eszmecserét határozott megindítani és ebből kifolyólag oly kezdeményezésnek vetette meg alapjait, mely az 1885iki kiállítási esztendőben, vagyis a közgazdasági helyzet javításának és a közgazdasági intézmények és intézkedések kiegészítésének évében, messzehatóbb jelentőséggel birhat s a Gazdakörnek eddig elért szép sikereit, egygyel és pedig egy jelentős sikerrel gyarapíthatja. Az ügynek érdekében kívánatos lett volna, hogy e kérdés bevezetésére a kiválóbb éo tapasztalt gazdasági írók vagy szakférfiak egyike vállalkozott volna, a ki szavainak tekintélyével is súlyt kölcsönözhetett volna. Én, a kiről tudva van, hogy mezőgazdasági kérdésekkel és tanulmányokkal — fájdalom — igen keveset foglalkoztam, annál inkább érzem az elvállalt föladatnak súlyát, mert tudom, hogy oly avatott férfiak előtt kell e tárgyban való nézeteimet kifejteni, illetőleg igénytelen nézetek kifejtése által az eszmecserét megindítani, a kik e téren nemcsak bő tapasztalatokkal birnak, hanem a kik ez irányban már több-kevesebb eredményt is elértek. Es ha volna e tisztelt körben, vagy ezen kivül valaki, a ki szerénytelenséggel vádolna azért, mert e théma fejtegeFelhívjuk mindazon gyümölcs tenyésztőinket, akik ezen becses kedvezményt felhaszni akarják s valóban kitűnő gyümölcs fajok birtokában jutni óhajtanak, hogy ezen szándékukat mielébb velünk közöljék, hogy a rendelést kellő időben egybegyűjteni s elintézni lehessen. Az ültetés idejére nézve vidékünkön az ősz határozott előnyben van, mivel az ősszel ültetett fák gyökerei az őszi csapadékok által beiszapoltatnak, a gyökér közei tavaszig főiddel jól betelnek, szóval a fa állása a talajban megszilárdul, a téli nedvesség az őszszel ültetett fákra igen kedvező hatással lévén, ezek következtében az ősszel ültetett fák gyökerei sokkal hamarább és biztosabban erednek meg, mint a tavasszal ültetetteké. Vidékünk száraz tavaszai s még szárazabb s eső nélküli nyarai szerfelett veszélyeztetik a tavaszi ültetés eredményét, ugyanezért ajánljuk mindenkinek az őszi ültetést. Az ültetendő fák milyenségére nézve megjegyezzük, hogy házi kertek részére mindig a dúsan termő kevés helyet elfoglaló, s igen szép gyümölcsöket hozó törpefákat ajánljuk, mig az udvaron kivül eső, szabad területekre, mezőgazdasági táb Iák, utak stb. ültetéséhez, a magas törzsű s hoszabb életet élő fákat tartjuk alkalmasabbaknak. Az egyleti elnökség. Az egyletünk által folyó évi október 18—22-én Nyíregyházán rendezendő termény- gyümölcs- és szőlőkiállitás programmját, s bejelentő iveit már szétküldöttük mindazokhoz, akiknek érdeklődését s részvételét ez ügyben várhatjuk. Ez uton is különösen felhívjuk gazdaközönségünk szives figyelmét kiállitásuukra, s kérjük, hogy kiállítandó terményeik, gyümölcs és szőlőiket a megküldött bejelentő iveken legkésőbb októberhó 1-sőig hozzánk juttatni szíveskedjenek. Ezen kivül gazdáinkat, községi elöljáróságainkat, jegyzőinket s néptanítóinkat e helyen is tisztelettel kérjük, arra, miszerint működjenek oda, hogy minden község kis-gazdáitól is csoportos kiállítások gyűjtessenek egybe minden terményekből, amenyiben a szórványos kiállítás a megye talajilag külőmböző területeiről nem nyújthat kellő tanulságot s ez csak csoportos kiállítások által érhető el. Ha a kiállítás ügyében bárki felvilágosítást, utmutatást, vagy bejelentő-ivek küldését igenyelné, kérjük egyletünkhöz fordulni s mi azonnal készséggel állunk minden tekintetben az illetők szolgálatára. tésére vállalkozni mertein, azzal szemben mentségül, mindössze azt tudom felhozni, hogy először: azzal a tudattal léptem a fölolvasó asztalhoz, hogy a t. urak tőlem, mint a ki a kérdésnek csak egyik oldalával foglalkoztam eddig gyakorlatilag is, nem várnak oly tökéletes és befejezett előadást, mely a szőnyegen forgó kérdést kimerítené; másodszor tisztában voltam azzal, hogy az eszmecsere megindítása, bármily igénytelen módon történjék is, ez és bármely igénytelen oldalról származik is az, az avatottabbak és hivatottabbak hozzászólása által mindenesetre oly eredményeket érhet el, melyek közgazdasági szempontból figyelemreméltók és áldásthozók lehetnek. Mert nem minden bányász, a ki a tárnát vájni kezdte, hoz felszínre kincsekot, De meguyugvására szolgál, hogy az első kapavágások és az első nyomok után az utána következők könnyebben érhetűek czélt, sőt megnyugvására szolgál az is, ha tudja, hogy az ő munkája meddőnek bizonyult, mert PZ által legalább arra adott alkalmat, hogy a meddő tértől elfordulva, mások a kutatásokat talán az ellenkező, vagy más szerencsésebb irányban kezdjék meg. Volt azonban mégis egy ok, melynél fogva örömmel ragadtam meg az alkalmat, hogy éppen a kérdés tárgyalása alkalmából e tisztelt körben megjelenjek. Sajnálattal tapasztaltuk ugyanis, hogy ujabb időben hallatszottak nálunk olyan hangok is, mintha az ipar a mezőgazdaság rovására, protegáltatnék, avagy megfordítva. Fölcsillámlott beszédekben, hirlapi és szaklapokban közzétett czikkekben az a jogosult önzés, mely az iparosok részéről csak az ipar, a mezőgazdák részéről csak a földmivelés érdekeire látszott parexcellence súlyt fektetni, sőt voltak egyesek, a kik ujabban e két közgazdasági tényező érdekeit egymással szembe állítani igyekeztek. Ha bárhol a világon ily irányzatnak jogosultsága elismerhető, vagy legalább is menthető, nálunk nem. NáA lefölözött tej értékesítése sertéshizlalás útján. — Az országos tejgazdasági felügyelőség költeményeiből. — Azon, sokak által föltett kérdésre, hogy mily magasan lehet értékesíteni a tejet egy nagvobbszerü hizlaló, összeköttetésben oly tejüzlettel, melynek naponta 2000—4000 l. a tej forgalma, szolgáljon a következő példa: Egy nagy sertéshizlalóban, mely 3000 l. lefölözött tejet kap naponkint a hozzá közel eső tejüzletből egyszerre 600 s egész éven által körülbelül 2000 drb sertést hizlalnak meg. Ennek a költségeit vegyük alapúi s eszerint számítsuk fel az általunk hizlalt sertések hizlalási költségeinek egy részét, — t. i. az üzleti tőke kamatait, a kezelési költséget stb. A „bevétel"-nél ne azt az árt vegyük, amelyet én tényleg megkaptam, de miután a feltakarmányozott gabonanemüék is a budapesti piaczi árban fognak felszámittatni, a sertések eladási árát is a budapest-kőbányai sertéspiacz árai után számítsuk: jóllehet, igy nem rug oly magasra, mint amennyit én valóban megkaptam értök. „Kiadás" fejében pedig számítsunk fel mindent, ami csak egy ily nagyobbszerü hizlalda felállításánál s üzletfolyamánál mint „kiadás" szerepelhet, s számítsunk lelkiismeretesen és szigorúan, hogy ami az eddigiekben netalán csak látszat, csak káprázat volt; foszoljon szét, repüljön el. Bevétel. 1. A 90, illetőleg 101 napi hizlalás után a 3 drb sertés élő súlya 427.25 ty volt. Ez időben (február 21—27. 1885) a kőbányai sertésvásáron az ilyenforma állatok ára 45—46 krral volt jegyezve kilogramonkint; ') elevenen mérve, páronkint 45 és ezenkívül 4 % levonással.') — Középárban 45 '/» krral számítva kilogrammonkint

) a szokásos levonások mellett fizettek volna értök Kőbányán 157 frt 14 kr 2. A trágya értéke ... — „ — kr összes bevétel 157 frt 14 kr. ') Lásd a »Földmivelési minisztérium értesítője* 1886. évi márczius 6-ki Bzámat: >K6bányai sertésvásár — magyar, vidéki.« z) Lásd »Budapest-kóbányai sertéskereskedelmi szabványok' 2. §. o) pontját és 17. § át. lünk az ipar és mezőgazdaság két egymást kiegészítő két egymásra utalt tényezőt képez, melyeknek egymássá' ellentétes érdekei nem lehetnek. Mindkettőnek szüksége van a védelemre felülről és bármily messzeható legyen e védelem és támogatás, azt egymástól nem irigyelhetik, hanem inkább kölcsönös fejlődésük érdekében kel), hogy érvényesítsék; az iparnak emancipálnia kell magát — legalább jó részbon — a külföld alól, a mezőgazdaságnak pedig a termelő helyzetének biztosítása által oda kell hatni, hogy terményeinkkel a versenyt a külfölddel szemben fölvehesse. Az ipar fejlődése — tekintettel a közlekedés és forgalom óriási gyarapodására — nálunk sokkal inkább el volt maradva, mint a nyugoti tai tományokban és természetes, hogy e hiány pótlására az elmúlt időben némi erőfeszítéseket kellett tenni. De ez nem történt és nem történhetik a mezőgazdaság rovására, mert egészséges közgazdasági viszonyaink csak ugy fejlődhetnek, ha a mezőgazdasági termelés épp ugy támogatja az ipart, mint a hogy az ipar termelés hivatva van a mezőgazdasági productumok értékesítésére, minél nagyobb figyelmet fordítani. A mai kérdésnek fölvetése is örvendetesen igazolja, hogy a gazdakör a mezőgazdasági termelés arányosítása által az ipari termelés előföllételeinek kíván megfelelni és figyelmét oly ipari ée kereskedelmi növények felé forditan', melyeknek értékesítése nemcsak a gazda, hanem az iparos és gyáros szempontjából is felette kívánatos. Mielőtt e növény ?k részletes fölsorolására áttérnénk, két irányban kell megjegyzést tennünk. Vannak egyes kereskedelmi és ipar növények, me lyeknek termelése hazánkban évek óta kiváló gondozás tárgyát képezi. Ilyenek a dohány, az olajnövények, a kender, a len, részben a rizs stb. Ezekre újibban és pedig ez előadás kere ében kiterjeszkedni uem czélsze-