Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-09-25 / 39. szám

VIII. évfolyam. 39. szám. Nyíregyháza, 1887. szeptember 25. TARTALMÚ HÉTI LAP SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETENEK KÖZLÖNYE, Megjelenik lietenkint egyszer vasárnapon. Elöllzetési feltételek : postán vagy helyben házhoz hordva: Egész STIK 4 frt. Félévre 2 » Nugv»d«vre J , A községi jwgyző és tanitó uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendó fölszólamlások Jóba Elelc kiadótulajdonos könyvnyomdájához (nagy - debreczeni - utcza 1551. szám) intézendók. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt keretnek buküldetni. Bérmentetlen levelek 'sak ismertt kezektől fogadtatnak el A kéziratok csak világos kívánatra • az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden négyszer Uasábzott petit-sor tgyszori közlése á kr ; többszöri közlés esetében 1 kr Kincstári bélyegdij fejében, minden egyet liird.tés után 30 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 krujezár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó hivatalban (uagy-debreczeni-utcza 1551. szám): továbbá: Goldberger A. V. által Uudapesteu. Haasenstein és Vogler irod&jaban Mécsben, I ragában és Budapesten, valamint Németország és Svelcz fővárosaiban is. l)oru & Cotup által Hamburgban. Hivatalos közlemények, 10,715. K. Iggy Szabolcsvármegye alispánjától. A föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községi elöljárókuak. Hirdetmény. Mikecz János első aljegyzőnek és Kállay Zoltáu főszolgabírónak, országgyűlési képviselővé történt megválasztása folytán, a központon az első aljegyzői és a nagy-kállói járásban a főszolgabírói állás, a folyó évi október hó 11. napján, Nyíregyházán tartaudó Veudes vármegyei bizottsági közgyűlés által választás utján fog betöltetni; azon esetre pedig, ha ezen állások a tisztviselők fokozatos előléptetése utján töltetnének be, akkor ugyancsak a jelzett közgyűlésben, a megürült aljegyzői ós szolgabírói állásokra is meg fog tartatni a választás. A pályázni ókajtók felhivatnak, hogy az 1883. évi I. t. cz. értelmében, felszerelt kérvényeiket főispán ur ő méltóságához f. évi október hó 10-én délután 4 óráig beadják, mert a később beadott kérvények figyelembe vétetni nem fognak. A közgyűlés tárgysorozata folyó évi október hó 3-án délelőtt az alispáni hivatalban bárki által megtekinthető, s a közgyűlést megelőzőleg a „Nyírvidékiben közzététetik, s az egyes bizottsági tagoknak meg fog küldetni. Nyíregyháza város polgármestere és a községi elöljárók felhivatnak, hogy ezen hirdetményt a legkiterjedtebb módon közhírré tegyék. Nyíregyháza, 1887. szeptember 22-én. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. Szabolcsvármegye alispánjától, 10,274. K. 1887. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, miszerint T -Bűdön 1 drb, Szent-Mihályon 2 drb. szarvasmarha, Kis-Várdán pedig 1 drb. ló lépfenében elhullott; Nyiregyházáu pedig az 5-ik honvédhuszár ezred tulajdonát képezett 1 darab ló takonykór miatt kiirtatott. Nyiregyháza, 1887. szeptember 15. Zoltán János, alispán. 10,159. K. 1887. Szabolcs vármegye alispánjától. Az összes főszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községi elöljáróknak. 1887. évi juliushó 6-áu Budapesten elhalt Bukoviuszky József, Zemplénmegye volt orvosa, egy 1886-ik év szeptember 28-dikán készített végrendeletet hagyott hátra, melynek 31-dik pontja szerint, egy Bukovinszky nevű, mind erkölcsileg, mind tanulásban jeles szegény ifjú nevelésére, valláskülönbség nélkül (Liptó vagy Szabolesmegyéuek előuye lévén) ötezer forintot hagyományozott. Felhívom tek. főszolgabíró (polgármester) urat, miszerint járása területén, minden egyes közíégbeu az emiitett családhoz tartozó egyéneket puhatolja ki, s őket értesítse, miszerint az emiitett hagyaték iránt támasztható igényeikre uézve a szükséges lépéseket tegyék meg. Nyíregyházán, 1887. szeptember 16-án. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. 10,184. K. 1887. Szabolcsvármegye alispánjától. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Hivatkozva Szabolcsvármegye közönségének 1883. évi 13 Bgy. számú határozatával közölt 9,955. számú belügyminiszteri rendeletre, a m. kir. belügyminiszter 56,313. számú intézvényének másolatát, közhírré tétel végett, közlöm. Kelt Nyíregyházán, 1887. szeptember 19-én. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző (Másolat.) M kir. belügyminiszter. 56,313/11. szára. A köztisztviselők minősítéséről szóló 1883. évi I. t. cz. végrehajtása tárgyában, 1883. évi februárhó 10 én 9,955. sz. a. kelt rendelet kapcsán a vallás- és közoktatásügyi, valamint a honvédelmi miniszter urakkal egyetértőleg a következők kijelentését tartottam szükségesnek. Az 1883. évi I. t. cz. több §-aiban, jelesül a 6., 14., 15., 17., 18. §§-ban, mikor a hivatali állásokhoz megkívántató qualitícatiót, vagy bizonyos szakvizsgák letehetéséhez való jogosultságot a középiskolai képzettség kimutatásához köti, a „középtauodákkal egyenrendü kereskedelmi iskolá'-ről, illetőleg megfelelő katonai tanfolyamról is említést teszen. Ebből kifolyólag szükséges, minden kétséget kizáró módou inegállap tani azt, mely ilynemű intézetek tekintendők a középiskolákkal egyenrangúaknak. Erre vonatkozólag a nevezett miniszter urakkal létre jött megállapodás szerint kijelentem, hogy főgymnáziumokkal és főreáliskolákkal a következő kereskedelmi és katonai tanintézetek és tanfolyamok tekintendők egyenrangúaknak : A kereskedelmi tanintézetek közül: a budapesti, fiumei, kolozsvári, székesfehérvári, debreczeui, aradi, pozsonyi és soproni kereskedelmi akadémiák. Továbbá: az újvidéki, budapesti II. ker. községi, budapesti V. ker. községi, brassói állami, turócz-szentmártoni állami, fogarasi állami, zala-egerszegi állami seg. községi, pancsovai állami seg. községi, szegedi községi és a miskolczi társulati közép kereskedelmi iskolák. Végül: a Wiesner-féle közép kereskedelmi iskola Temesvárott, a Röser-féle közép kereskedelmi iskola Budapesten, a Porges-féle közép kereskedelmi iskola Pécsett. . A katonai tanintézetek közül: az 1883. évi XXXIV. t. cz. alapján, a m. kir. honvédségi Ludovika akadémiában felállított tényleges állotnánybeli tisztképző tanfolyam, valamint az ugyanott 1884. évig fenállott régi rendszerű, általános tisztképző tanfolyam, a cs. és kir. katonai akadémiák, a cs. és kir. katonai főreáliskolák, a cs. és kir. gyalogsági, lovassági, tüzérségi, hadmérnöki és utász-hadapród iskolák, század-, hadapród század-, utászkar-iskola. Továbbá algimnáziumokkal vagy alreáliskolákkal egyenrangúaknak tekintendők: a fennálló cs. és kir. katonai alreáliskolák, valamint a fennállott cs. és kir. gyalogsági és lovassági iskola századok. Ellenben a szabadságolt állományú honvédtiszti vizsga letétele és a honvéd kezelő-tiszti tanfolyam végzése — ha azokat az 1883. évi I. t. czikkben megjelölt más polgári iskola vagy megfelelő katonai tanintézet meg nem előzte, az 1883. évi I. t. cz fentebb idézett szakaszaiban követelt minősültséget nem adja meg. Végül megjegyeztetik, hogy a katonai árvaház tanulmányilag a felső népiskola II, vagy a polgári iskola IV. osztályának felel meg. Budapesten, 1887. évi augusztushó 31-én. A miniszter helyett: Beniczky, államtitkár s. k. 10,714. K. 1887. Szabolcsvármegye alispánjától. A felső szabolcsi tisza-szabályozó társulat igazgatósága, a berezeli tiszapart védészeti tervezetére vonat kozó iratokat, nevezetesen a tervezetet helyszinirajz, meder szelvény, partvédezet szabvány szelvény, műszaki leirás, árjegyzék, előméret s költségvetést beterjeszti. Határozat. A tervezet benyújtásáról a Zemplénvármegyei Bodrogközi tisza szabályozó társulat igazgatósága, a nyirviz szabályozó társulat igazgatósága, Berezel, Gáva és Vencsellő községek elöljárói azon megjegyzéssel értesíttetnek : hogy az, Szabolcsvármegye alispáui hivatalában, az 1885 évi XXIII-ik t. cz. 74. §-a értelmében a f évi október hó 10-től november hó 10-éig bárki által megtekinthető, s ugyanoda az érdekeltek nyilatkozatai beadhatók. Berezel község elöljárói utasíttatnak, hogy ezen határozatot a legkiterjedtebb módon közhírré tegyék, s ezen felül az érdekelt birtokosokat, vétiv mellett értesítsék. Miről a felső szabolcsi tisza-szabályozó társulat igazgatósága, a Zemplénvármegyei Bodrogközi tisza szabályozó társulat igazgatósága, a nyirviz szabályozó társ. igazgatósága, Berezel, Gáv

a és Vencselló községek eloljárói és képviselő testületei, végűi a „Nyirvidék* hivatalos lap szerkesztősége, közlés végett; minduyájau vétiv mellett ezeu határozaton értesíttetnek. Nyiregyháza, 1887. szeptember 22. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. 10,596. K. 1887. Szabolcsvármegye alispánjátólA főszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróiuak. Értesítem, hogy Mártonfalván Lichtmau Józsefnek 1 db., Halászban Kállay Andrásnak 3 db., Vencsellón Haas Mórnak 2 db., s az ugyau ottani cselédségének 2 db. szarvasmarhája lépfenében elhullott. Nyíregyházán, 1887. szeptember 23-án. Alispáu helyett: Miklós László, főjegyző. Ötven év multán. A nemzeti színház félszázados fennállásának öröm ünnepét, a jövő héten tartják meg Budapesten, ötven esztendő mult el azóta, a mikor a hajléktalan magyar színművészet, kerepesi uti palotájába bevonult, s egy egész ország üdv riadala mellett ottan első előadását megtartotta. Sok küzdés, nélkülözés és megpróbáltatások után 1837 évi augusztushó 22-án foglalta el, az őt méltán megillető helyet, az a lelkes csapat, a melyet oly találóan nevezett el a régi jó idők felülmúlhatatlan ábrázolója, a „nemzet napszámosai "nak, a magyar Thália állandó csarnokában. Egy fél század előtt történt ez, akkor a midőn az egész nemzet, mintegy téli álmából felébredve, századok mulasztásait, közös akarattal és minden akadályt megsemmisítő lelkesedéssel tűzte ki feladatául, rövid idő alatt helyre pótolni. Ennek az időszaknak méltó szülötte a nemzeti színház is, melynek félszázados jubileumát, Budapesten ünneplik. E nagy fontoságu eseménynek, ugy a közmívelődési, mint pedig a magyarasodási téren nemsokára érezhető hatása is lett. Maguk a maradi pártiak, a „ régi jó táblabírák', a kik minden újítástól irtóztak, s a kik a színészetet komédiának, az ezzel járó foglalkozást pedig megszégyenítőnek bélyegezték, lassan kezdték belátni, hogy a megnyílt nemzeti színház hézag >t pótol, s legalkalkalmasabb eszköz arra, hogy a magyar nyelvet, melyet a hivatalosnak deklarált latin, s a divat majmolásból eleinte felkapott, később azo ibau veszélyesen terjedni kezdő német nyelv, jogaiból kiszorítottak, örökébe visszahelyezze. Megszűnt lassankint tehát az idegenkedés a szintjátszás ellen, s tiszteltebb foglalkozásnak tartaték, mint akkor a midőn még a vármegye, egyes városok protektorátusa, s egyes gazdagabb maecénások védszárnyai alatt tengette keserves életét. Azután jöttek a szomorú napok, az elnyomás korszaka, s akkor a nemzeti színház jótékony hatást gyakorolt. Nem színész és nem néző közöuség állottak egymással szemben, hanem tanitó és tanítvány, az előbbi a ki buzdit, a csüggedést kiűzi a szívből, az utóbbi aki áhítattal figyel. s a tanításból buzdításból erőt, lelkesedést O J 1 ' merít a további küzdelemre. Azt az áldozatot, a melyet a nemzet akkor hozott, a midőn az országnak első műintézetét felépítette, ez már százszorosan vissza fizette. Fennállásának félszázados évfordulóján büszkeséggel tekintünk a nemzeti színházra, melynek világot jelentő deszkáiról oly sok jeles tehetség árasztotta fényét a nemzetre. Maii s/ánmiiklioz fél ív rendes és egy iv regény-melléklet van csatolva.