Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-09-11 / 37. szám

Y í K V I D É K.' — József főherceg Nyíregyházán. A legnépsze­rűbb főherczeg, a tűzoltóságnak lelkes meczéaása József főherczeg, tegnap szombaton reggel, a debreczeni vonat­tal, rövid tartózkodásra városunkba érkezett, Nyary bá­ró udvarmestere és még két törzstiszt kiséreteben. A vasúti indóháznál a városi hatóság és a helybeli tűz­oltóság várta a főherczeget, a ki engedve a városi ha­tóság meghívásának, a város négyes fogatán a honved és tűzoltó laktanya megszemlélésére a városba bujtatott. A fejedelmi vendég elismerő szavakban adott megen­gedésének kifejezést, a midőu a laktanyát megszemlélte a honnan vissza hajtatott a vonathoz. József főherczeg a miskolczi vonattal tovább ment, hogy a terebesi ünne­pélyességeken részt vegyen. — Közigazgatási bizottsági gyűlés volt e hó 9 ón. A gyűlésnek nevezetesebb tárgyai közül kiemeljük azt a felterjesztést, melyet a bizottság a közmunka- és közle­kedésügyi minisztériumhoz fog intézni, Nyíregyháza vá­ros és a nyíregyházai ügyvédek kérvénye folytán, a nyíregyháza-mátészalkai vasút menetrendjének megváltoz­tatása tárgyában. A jelenlegi menetrend nagy hátrányára van ugy a közérdeknek, mint egyeseknek. A vouat t. 1 6 óra 24 perczkor indul Nyíregyházáról, Máté-Szálkáról pedig reggel 4 órakor indul, s ide 7 óra 57 perczkor érkezik. Ha tehát valakinek dolga van pl. Nyir Bátorban, az két éjjelt és egy napot kénytelen időzni, miután csak harmadnapra jöhet vissza. A bizottság tehát arra fogja kérni a minisztériumot, hogy a vasút igazgatóságát arra birja, hogy a menetrendet czélszerűbben ossza be, eset­leg egy uj vonatot indítson. A közigazgatási bizottság tehát elfogadta megyénk alispánjának ez ügyben tett előterjesztését. — Az adófeliigyelö jelentéséből kiemel­jük a következőket: Juliushó végéig az adótartozás: 568,616 forint 91 krajczár, hadmentességi adó 16,619 forint 98 krajczár, — befizettetett 402,486 frt 34 </„ kr. Jog-, bélyeg- és egyenértéki tartozás 191,517 frt 52 kr, nyíri és tiszaszabályozási ártéri tartozás 215,845 frt 93 kr, szőlő és dézsmaváltság 12,947 frt 80 kr. Az ösz szes adótartozás augusztus végéig 839,387 frt 58 kr. — A közegészségügy kedvezőtlenebb volt augusztus havában mint julusbau, meit mig juliusban 1000 egyéure 3 27 halálozás esett, augusztusban a halálesetek 1000 közül 3-62 százalékot képviseltek. Legkedvezőbb volt az egész­ségügy a dadai alsó járásban (1000 bői 2-30 százalék) legkedvezőtlenebb a kisvárdai járásban (1000-ből 4-83 százalék.) A ragályos betegségek közül elhaltak vér­hasban 65, (14 községben), hólyagos himlőbeu 28, hagy­mázban 5, kanyaróban 15, vörhenyben 11, roncsoló torok­lobban 6, hökhurutbau 6, pokolvarbau 2, összeseu 138. A kir. törvényszék fogházaiban a mult hónapban 242 egyén volt letartóztatva. — Tüzesetek voltak a mult hónapban: Thass, Ibrány, Rakamaz, Báuháza, Vörös­mart, Nagy-Halász, Nyir-Bátor, Pilis, Szakoly, T.-Pol­gár, T.-Büd, T.-Lök 1—1 tűzeset, Mihálydi községében pedig 3. A hivatalosan kimutatott kár teszen 37,503 frt 60 krt. Nagyobbára biztosítva voltak a károsultak. — A kisasszonynapi vásár élénken volt látogatva ugyan, de nem sok vevő akadt, egyedál a sertés üzlet képezett kivételt, a mennyiben a sertések meglehetős magos, mondhatDÍ drága árakon keltek el. Szarvasm ír­nának, lónak nem volt keletje. Egyébb czikkek, mint nagy vásárkor rendesen, sok vevőt vonzottak a bátrak köré, a hol lármából kijutott elég. Sűrű porfelleg és kiállhatatlan hőség uralkodott a vásártéren, a hol csak kedden este csendesült el minden. — Főispáni körút Graefl József ur, megyénk fő­ispánja, a kir. ügyész kíséretében, e hó folyamán kör­utat tesz a vármegyében, s meg fogja vizsgálni a szolga­bírói hivatalokat. — Gyászrovat. Miklósvári Miklós Ferenczné szü­letett márkus és batizfalvi Máriássy Emilia úrnőnek el­hunytáról ad jelentést az alább közölt gyászlap. Miklós Ferencz földbirtokos úr nejét, Miklós László megyénk főjegyzője pedig anyját gyászolja az elhunytban. »Miklós Ferencz a maga és anyósa Máriássy Istvánné született Bónis Mária, s gyermekei: Mária és férje Csoma István, leányuk Mariska, László a neje Vértessy Irma. Margit és László; Béla s neje Szeghy Mártha s fiók Béla, Luiza s férje Meczner Béla s gyermekeik Anna, Sarolta és Ferencz nevében, mélyen elszomorodott szívvel jelenti felejthetetlen nejének miklósvári Miklós Ferenczné, szül. márkus és batizíalvi Máriássy Emíliának élete 61-ik, boldog házassága 39-ik évében, történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hűlt tetemsi folyó évi szeptemberhó 12-én délután 2 órakor foguak az ev. ref. szertartás szerint, a virányosi családi sírboltba örök nyugalomra tétetni. Puszta-Virányos, 1887. szeptemberhó 10. Béke lengjen a felejthetetlen nő, anya, anyós, nagyanya és leány ha n­vai felett1* — Műkedvelői előadás. Lapunk mult számában már megemlékiztünk arról a műkedvelői előadásról, me­lyet a nyíregyházai nőegylet a nyári színkörben jótékony czélra rendez. Alább közöljük a közreműködők telj >s névsorát, nem mulaszthatván el közönségünk figyelmét a valóban élvezetes estét ígérő színi előadásra fel hí /ni. Az előadás vasárnap szeptemer 11 -én esti 7 és fél óra­kor lett volna megtartandó, közbejött akadályok miatt azonban a jövő csütörtökre, szeptember 15-re halasztot­ták el. Jegyek az előadásra már előreválthatok Tahy Miksa és Ferenczi Miksa urak kereskedéseiben, az elő­adás napján esti 6 órától kezdve pedig a pénztárnál. »A bálkirálynő.* Vígjáték 1 felvonásban. Irta Berciik Árpad. Személyek: Füleky Belizár dr. Jósa Aadrás ur, Natália, neje Szesztay Gizella k. a. Josefin leányuk Korányi Anna k. a. Szabó Elemér Kovách Győző ur, Fodor Thassilo Bónis Sámuel ur, Temesi Laczi Mikecz Dezső ür, Gyarmathy Pista Szeszich Gyula ur, Kereszti Ábris Szegedy Miklós ur, Jean Major Pál ur. s>A köz­ügyek.* Vígjáték 1 felvonásban. Irta Bérezik Árpád. Személyek: Kenderfalvi Haber Ferenc: gazdag polgár dr Konthy Gyula ur, Etel, Olga leányai Vidliczkay Erzsi k. a. Szeszich Ida k. a. Lakos Andor, Olga vő legénye Somlyódy István ur, Lorándt ügyvéd Mikecz Dezső ur, Gócsi Muki Kálnay Síndor ur. Inas Mtjor Pál ur. — Hely árak: Páholy 4 frt, I-ső rendű támlás­szék 1 forint, II-od rendű támlásszék 80 kr. Zirtezék 60 kr. Földszint 40 kr. Katona jegy őrmestertől lefelé 20 kr. Deákjegy 20 kr. Karzati ülőhely 30 kr. Karzat 20 kr. Értesítés. A vasárnapra, azaz szeptemberhó 11-ére hirdetett jótékonyczélu műkedvelői előadás, közbejött akadály miatt csütörtökre azaz e hó 15-ikére elhalasz­tatott. A rendezőség. — Szabolcsvármegye küldő tsége, a főispán és al­ispán urak vezetése mellett, a tegnap reggeli vonattal utizott Terebesre, a hol ő felségének Szabolcsvármegye hódolatát fogja bemutatni Megyery Géza törvényszéki elnök úr egy havi szabadságidejét a hó elsején kezdte mog. Távolléte alatt Rusu törvényszéki biró fogja helyettesíteni. — A szabolcsmegyei községi ós körjegyzők egy­lete folyó évi szeptember hó 14-ik napján d. e. 9 óra. kor Nyíregyházán a megyeháza nagy termében közgyű­lést tart. A közgyűlést tárgyai: Az országos jegyzői gyűlésre küldöttek választása. Egyleti számadás megvizs­gálása. A pénztáruokí állás betöltése. Esetleges indít­ványok. — Új ipariskolai tanítónő. A nyíregyházi nőegylet, f. hó 7-én tartott ülésében Paczka Anna kisasszonyt, a fővárosban előnyösen ismert okleveles tanítónőt az ipar­iskolához rendes tanítónőnek megválasztotta. A beiratá­sok f. hó 12-én, az előadások 15-én kezdődnek. — Királylátogatások krónikája Nyitrában. A »Nyít­megyei közlöuy ő felsége nyitrai* látogatása alkalmából közli az 1158-tól mai napig Nyitramegyéban magfordult magyar királyok névsorát. II. Géza. 1158 ban volt Nyit­rán, mely alkalommal a nyitrai egyháznak több rendbeli szabadalmakat adott. IV. Béla. 1243 január 13-án, jan. 24 én é3 február 1-én volt Nyitrán, midőu a tatárjárás lezajlásával a tengermellékről visszajött az országba. Hálából időzött itt Nyitrín, polgárainak hűségéért, kik közül sokan őt, ezer veszély között, a teagerpartra kisér­ték. V. István. 1270 juliun 6-án volt Nyitrán. Róbert Károly 1317. szeptember 26-án Sempthe mellett időzött hada kíséretében a koronáját tőle elvitató pártos főurak ellen. Nagy Lajos 1372. október 4-éu Holicson és októ­ber 8-.ín Sempthén, volt, midőu leányát Máriát, Z lig monduak a német császár fiának jegyezte el. 1375. ápril 12-én Sempthén 1381. május l én Szakolczau volt Nagy Majos. Zsigmond. 1387. máj. 16-án Simph'én, 1388 máj. 22-én és jun. 3 án Semptoén, 1390. jun. 11 -én Vit­tenczen és november 30 án Szakolczán, 1393. szeptember 10. S impthéu, 1397. jan. 28 án. febr' 8. Holicson és juli 19. Privigyén, 1399. októb:r 3—27-éig Szakolczán, 1400. decz. 6—20-ig Szakolczáu, 1402. jan. 20-án ós 22 én Szakolczán. 1410, márcz. 30-án Nyitrán. 1419. febr. 20-in, mírczius 24-én és 25. Szakolczán, ápr. 2-án Nyit­rán, 1422. mírczius 7-'n és 16 án Szakolczán, 1425. decz. 3— 8-ig Szakolczáu, 1435. aug. 18. és 19-én Sza­kolczán volt. — Hunyadv J mos kormányzó 1450. szept. 4 én Galgóczon volt. Mátyás király 1458. febr 12-éu Sampiliéa. Iunau kelt Mátyásnak legelső, magyar földön kiállított oklevele. 1467. jan. 1-án, 19 én és 21-éa Kosz­toláoy alatt volt táborban Mátyás, hol Svehla és a bussiták várát vitta és jauuir 29-én be is vette. 1471. deczember 24 én Nyitra alatt megint táborban van, ostromolva a várat, melyet a pártütő Vitéz prímás a lengyeleknek kezére játszott és a jövő év január h'.vábiti be is vett, 1472. január 18-áa Hubin alatt táborban a lengyelek ellen; 1472 január 24-én és 25 én Rodosnya mellett tá­borban a lengyelek ellen. II. Ulászló 15 J8. ápril 11 éu szeptember 27 éu, Nyitrán, 1510 márczius 25-én, ápril 5-éa és szeptember 1—25 éig Nyitrán volt Ulászló tel­jes pompával a várban, hol Velenczekoveteit is fogadta. 11. Lajos 1522. március 6 és 7-én Holicson volt és Cseh­országba igyekezett, de a Morva folyó kiáradása tovább itt tartóztatta. V. Ferdinánd 1839. junius 17-én Holi­cson volt uradalma megtekintésére. I. Ferencz József 1853, junius 9 én u?yau járt már Nyitrán, de akkor persze még nem volt magyar király. — Ráth Mór.könyvkiadó-hivatala Budapesten sok ol­dalról történt felszólítások folytán elhatározta, több mint negyedszázad alatt közreboesájtott kiadványinak jegyzékét most először teljesen e müvek kimerítő tartalmával és pontosan meg jelölve a többféle, kiadásokat, kinyomatni érezvén a kötelezettségét, ezen hazánk ujabb korszakára nézve oly fontos irdalmi és politikai adalékokat még oly idiben ösze alítani, midőn a kiadott munkák legnagyobb része, habár csak néhány példányban is készletben van, vagy a kiadó magán- könyvtárában még megtalálható Ezen könyvjegyzék első hét íve magjlent és kívánatra mindenkinek ingyen és bementve elküldetik. — A többi ivek rövid idő múlva szinte megjelennek, és szintén mint den irodalombarát rendelkezésére álnak. — A »Kópes Családi Lapok* 50. száma a követ­kező tartalommal jelent meg: Az áldozatok. (Elbeszélés, folyt.) Vértesy Gyulától. — Madár csicsergéa. (Költemény, képpel.) Feleki Nándortól. — A fehér arcz. (Elbeszélés folyt.) Paál Gyulától. — Szent Mihály. Regény, folytat. Werner E.-től fordította: Brankovics György. — Dilok a szirénhez. (Költe néuyek.) Varsányi Gyulától. — Ki nyert ? (Vig|áték. vége.) Németből : Ríiner Vilmos. — Mindenféle. — Képeink : Madárcsicsergés. — Incselke­dés. — Birma fővárosának Mandalaynak egy utczája. — Melléklet » A nő a házban.* »A szökevények. Regéuy folyt V. G ;al Karolintól I. 145—160 oldd. Előfizethetni: M^oer Vilmosnál. Budapest. IV ker. papnövelde-ucza 8. szám. Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 50. Ismét a kisvárdai Talmud és zugiskola. Tekintetes szerkesztőség : A kisváradai Talmud és zugiskolák tárgyában te­hát a közigazgatási bizottság is határozott, eszerint harmad­fokulag is ki lett mondva, hogy ezea botrányosan szel­lambémtó intézetek létjogosultsággal nem bírnak és ok­vetlenül bezárandók. Nekem igen magas fogalmaim vannak a hatósá­gokról; intézkedéseik iránt hódoló tisztelettel vagyok, még a kis bíróban is az állami hatalom személyesitőjét lá tom, éa azt hittem, hogy igy gondolkozik mindenki, de csak hittem, mert ma már tudom, hogy határozni és vég­rehajtani két különböző fogalom. Ez a mi kisvárdai állapotunk valóságos közigazga­tási 8atyra; mozgásba hozzák az apparatust, községi l bíró, szolgabíró, tanfelügyelő, alispán, közigazgatási bi­zottság mozgósittatik, foly a vizsgálat, határoznak jobbra balra, a talmud és zugiskolákat betiltják itt, be tiltják ott, és mindezek d ezára vigan élősködnek. A községi biró nem lát semmit; a rendőr-biztos eltagadja azt a mit észlel és lát, a szolgabíró az állítólagos községi jelen­tésekkel takaródzik, alispán és tanfelügyelő urak pedig, a teljesített kötelesség tudatában, méltán napi rendre térnek, és az eredmény ? oh az eredmény nagyszerű, ma­rad minden a réginél, minek is ily kicsinységekkel fog­lalkozni ! hiszen az országos deficziten ezzel ugy sem lesz segítve, még Coburg Ferdinándot sem ismerik el a hatalmak bolgár fejedelemnek. »Ceuseo Carthaginem esse delendam*, és a Talrnud­valamint a zugiskolákat mégis ki kell itt irtani, avagy oly nagy hatalom volna-e az a Talmud tanuló, ez az el­csenevészett ember-fia, a bigottizmus ezen prototypusa, hogy európai közigazgatásunk tehetetlen vele szemben, én nem hiszem ; avagy magasabb politikai szempontból engednek a sötétség ezen gazdájának többet, mint más halandónak, ezt nem is képzelhetem ; mert más értelme mi lehet? hogy Phönixíént újra é.s újra ki kél hamvai­ból, a társadalomnak terhére, hatóságainknak botrányára és a haladás felvilágo9odottság tagadására. Igenis a talmud és zugiskolák élő tagadása a népis­kolai törvénynek, tagadása a kor szellemének, cynikusan arczul csapja mindazon vívmányainkat, melyet re a hala­dás, a felvilág08odottság terén oly büszkén hivatkozunk. Eddig a haladás és felvilágosodottBág nevében har­czoltam, hatóságunk talán ez iránt nem bír érzékkel és ez okon tűrik azt, mi különben tiltva van, nos tudja e tisztelt szolgabíró ós városi főbíró ur, hogy a Talmud iskola nemzetiségi szempontból is mérlegelendő, psrsze nem tudják, kár Í9 volna ezzel a byrokratikus nyugal­mat zavarni, gondolván, ha van rabbi, legyen talmud­iskolája is, Mióta a rabbi, az itteni zsidó »Pontifex maximua*, sajátságos áramlat észlelhető a zsidó hitközség tagjai­nak sorában, nem frázis a közigazgatási bizottságban ia hangoztatott >közszellem hanyatlása*, szomorú valóság biz az, rég eltemetettnek hitt vallási kinövések, dogma­tikus képtelenségek újra életre keltek, egy elmúltnak hitt korszak támadt fel halottaiból, reá nézve a villám­vouat, a világ-posta, a suezi osatorna, a tenger alatti távírda huzal, a mont-denisi alagút nem létezik, ennek természetes következménye az a fanaticus vallási türel­metlenség, mely az ildomosság legprimitívebb köve­telményein minden kimélet félretevésével túl teszi magát, előtte csak egy czél lebeg, saját eszmevilá­gának minden ároni terjesztése és érvényesítése, az állam, a haza, a társadalom reá nézve egyszerűen nem létezik, magyarul akkor beszél, mikor kényszerítve van, ő ki sopronmegyei születésü, migyar hangot nem tűr házában, gyermekeiből a beléjök öatött csökönyösség folytán, emberi hatalom magyar szót ki nem csikar, önhittsége meseszerű, bálványt megillető tiszteletet kö­vetel maga részére, e mellett türelmetlen a sértésig, feltétlen hódolatot követel és ezt nem dip'omaticti finomsággal teszi, bimm azoa nyersaséggel, mely a parvenüt jellemzi. Soha sem láttam fakírt, soht sem láttam tánezoló derviat, de azt hiszem, hogy azon bachanáliák, melyeket, szombati napon nála észlelni lehít, a? emiitett rajongó sektákat legalább is megközeliti, egy csoport ember klowukint salto mortalézik, ugrál s tombol egyenkint és párosan a végkimerülésig, eközbea ujjongat, visongat, mindent Isten dicsőségére. Igaz, ho,-y első sorban a hitközség felelős éa őt terheli a legaulyosabb vád, de itt is nem a község mint ilyen, hanem egyesei okai mind innék, és a sajnos csak az, hogy épen ezen egyesek részesülnek oly hitósági pártfogásban, mely minden törvényes intézkedést illuso­riussá tesz. Erős meggyőződésem, hogy eleget tettem, miiőa az illetékes köröket az itteni viszoayokra figyelmessé tettem, és ha az eredmény mégis épen semmi, minden jótan gondolkodású ember tisztában van ezzel, hogy valami rothadt van Dániában. Kis-Várdai. GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, 1887. A gabonacsarnoknál bejegyzett árak. Buza 100 kl. 5.50 5.~ Rozs » » 4.35 4.50 Árpa » » 4.— 4.10 Zab » s —.— — Kukorica* —.— —.— Köles » —.— —. Paszuly » 6 50 6.80 Szesz litk. 27.'/a 26.'/, Piaczi árak. Borsó 1 kiló —.20 Lencse» 1 kiló —.18 Mundl. 1 kilo —.15'/í Zsemlye » . .14'/a Buza »—. . 12 V2 Barna k. —. .10 szeptember 10-én. Burgonya 100 kl. 2.— Marha hús 1 kl 40 Borjú hús 1 kl 44 Sertés » » » 44 Juh » » » 32 Háj » , — Disznóztii » » 68 Szalonna » » 68 Fagyú (nyers) > » 23 Zöldség » » 5 Paprika » » 86 írós vaj » liter 60 Eczet 1 * 10 Széna 100 kl 3.50 Szlm. (tak)» » 1.10 Bikfa 1 köbmtr. 3.20 Tölgyfa » » 2.75 Szerkesztői üzenet. K. Alajos uruak. Czikkét, bár ellene semmi kifogásunk nem lehetett, azért nem közöltük, mert az ügy a melyet ön fej­tegetett, nálunk nemsokára életbe fog Iéptetettni, egy czikke tárgy­talanná vált volna. Örülnénk ha más tárgyról is irna hébe hóba. 30 kr. A kiadóhivatal üzenete. R. Adolár urnák. A nyílttéri közlemény ára kilencz forint Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadótulajdonos :J0BA ELEK.

Next

/
Thumbnails
Contents