Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-08-28 / 35. szám

N Y 1 R V I D É K" — Gyászrovat. A következő gyászjelentést vettük : Textoris Gusztáv és neje, szül. Tóth Mária, továbbá Saáry Sándor, Textoris Izabella, Lajos és Irén, mint unokák és számos rokonok fájdalomtelt szívvel tudatják szeretett édes atyjának, ipjának s nagyatyjoknak é3 rokonnak Ttxtoris Mátyásnak folyó 1887. évi augusztus hó 22 én, életének 80 ik évében, végelgyengülés követ keztében történt gyászos kímultát. A boldogultnak földi maradványai folyó 1887. augusztus hó 24-én délutáu 3 órakor fognak az ág. ev. egyház szertartásai szerint körteutczai lakásából a vasút melletti sírkertben örök nyugalomra tétetni. Nyíregyháza, 1887. augusztus hó 23. Áldás és béke poraira ! — A Tóvárosi zsidóság körében már hetek előtt élénk mozgalom indult meg, egy »Zsidó-Magyar Közművelődési Egyesület* megalakítására; az egyesületnek czélja volna, a hazai zsidók körében a magyarosodást és kulturát hathatósan előbbre vinni, különösen ott, hol a nagy szegénység és elmaradottság folytán, ilyen külső behi tásra szükség van, mint pl. a felvidéken. Első sorban elemi iskolák felállítása, magyar és modern képzettségű hitszónokok alkalmazása által volna e czél megvalósítandó. Mezei Ernő a kiváló publicista felszólítására a pesti egyetem zsidó vallású polgárai vették egyelőre kezükbe az ügyet, hogy azt népszerűsítsék és a szükséges előkészületeket megtegyék. Midőn a hazai zsidók, ily módon karöltve a többi kultur egyletekkel arra igyekszenek, hogy ott, a hol azt ők maguk a leghathatósabban és legjobbau tehetik, a magyar nyelvet és kulturát terjeszszék — ők is szolgálatjába állanak ama törekvésnek, mely az utóbbi években mindinkább erősbödve nemzetünk szellemi és erkölcsi erejét fokozni, nyelvünket közkincsé kívánja tenni. Az ^előkészítő bizottság* (Budapest Síp utcza 12. sz) az egyesületre vonatkozólag mindennemű felvilágosítást szívesen ad. — A közegészségügyi bizottság utolsó ülésében Baruch dr. indítványára egy közegészségügyi biztos al kalmaztatása lett elhatározva. Ily biztosuak működése az utolsó himlőjárvány alkalmából igen üdvösnek bizonyult és annak állandósítása oly nagy városban, mint Nyíregyháza, valóságos szükséggé vált. — öngyilkosság. E hó 25 dikén, az esti órákban Sxtosek János városi gyepmester, a nála levő fegyverrel főbe lőtte magát. Öngyilkosságának okát arra a körülményre vezetik vissza, hogy Sztosek nejével folytonos czivakodásban állott. Csarnok. A haldokló Tisza. Rima murány-salgóiarjáui vasmű-részvénytársaság, Hód-Mező-Vásárhely, dörzofékagy-fekágy, mily rengeteg bosszú szavak! Nem szeretem az ily túlságos mozaikszavakat még a falvak, vagy városok neveibeu sem, csak az ilyen magyarosan kurták tetszenek, mint: Lök, meg Dob. A mottóm: >Kurta nevű város, hosszú kolbász!< Lök már nagyon rég' óta annyira szereti a Tiszát, hogy azt predikátumnak választva, róla nevezi magát. Különben szükséges is e distingválás, mert hát a Garam mellett is van egy Lök. Hazánkban több Lököt, azt hiszem, még a rozsnyói 60 esztendős drótos tót sem Umer. Pedig amilyen jó hangzású, köunyü kimondásu kurta szó, a pest-kiskunmegyei Tökkel együtt, mi kár, hogy honunk minden folyóvize mellé nem fundáltak őseink mindenikből egyet-egyet. Annyi igaz, hogy typikus magyar név mindkettő. Mindkettőről maradt fenn egy adomaszerü, de historikus dolog; a tökit — mivel az szélesebb körben ismert — nem is említem, csak annyit mondok, hogy legátus van a credóban; hanem a löki ugy történc, hogy mikor oda előre Tóth Sámuelnek, a tiszántúli református superintendentia mostani főjegyzőjének Lökön lakó édes apja mint afféle diákembernek, egy debreczeni vásárra menő löki kereskedő zsidótól elemózsiát küldött, az atyafi, hóna alatt a pakkal, hihetőleg valami >Ludas Matyi* által utasítva, előadás közben nyitott be egy classisba, mondván ; >Itt lakik a lüchi diák ? hoztam neki pinz, provizsió és jó egiság !< Erre a logaritmusokba belekábult diáksereg közt lett oly frenetikus derültség, hogy egy szálig a hasukat fogták vala, ha történetesen nem mind a főiskola convictasos kosztosai 1 Igy azonban nem lévén mit fogni, csak a lepénylesőjükkel dolgoztak és a horpaszukat nyomkodták. — Hanem hát: >ad rem!« Lökön, amint az egj szeri ember mondá, igeu-igen »soros« az állapot. Még az öreg Clió sem emlékszik ilyenre. Haldoklik az öreg Tisza. Áttestálta a gazdaságot a várostól egy kilométerre eső, ezelőtt több é.vel egy vízmértékét otthon felejtett mérnök elszámitása miatt idétlenül született kis fiának, a ma már szép szőke ifjúvá fejlett Uj-Tis/ának. Ritkán látni a haldoklók meg a halottak közt szépet. Bizony nem szép az öreg Tisza I6m; egykori d 'li teste összeaszott, szőke arczának üdeségét halványzölddel cserélte fel, ézik a hulla-szaga. Nem is csoda, mikor egy meleg nyárban be- és kifolyását elveszítve, egyszerre megáll a vérkeringése. És mennyi fürge halnak, meg egyéb vizi állatnak vált álló vize siralomházává De ne féljetek csukák, majd megindulnak Máramarostól! a szabadságharcz hullámseregei, >Rózsa Sándorokként* szabadítanak ki benneteket!! Ezelőtt haragudtuuk a Tiszára, mert garaboncziáskodott, sőt kisebb katastrófát is idézett elő s most, hogy itt hagyott, visszasirnók, ha lehetne, kesergünk felette, miként haldoklók felett szokás. Most minden gazdasszony korábban kel, naponkint többet dolgozik s mégis későbben fő meg az ebéd, mint eddig; mert a pitvarnokok, (szolgálók) a gazdasszonyok eme laboránssai, 1 —15 kilométerre járnak korsókkal, kantákkal inni- s főznivaló vizért. Kútvizeinket a bennök levő ingrediencí' k határozottan diskvalifikálják, élvezhetetlenné teszik, de meg nem is szeretjük mi az olyan vizet, melyben, napnak fordítva, a legkisebb ázalag puszta szemmel meglátszik, sürtt kell nekünk, olyan, hogy az egy hetes keszeg fiu ne legyen benne látható, még fegyveres szemmel sem. Ártézi kutunk nincs, azt hiszem, nem is igen lesz, mig 1 ezrest írunk post Christum natum, hacsak vagy ezer Zsigmondy Vilmos nem nőne egyszerre s egymás gseftjét rontva, nem járnák be az országot; ártéri kútunk van, de amak sincs olyan vize, mint a Tiszának. Már most nemcsak az a baj, hogy messziről kell hordani a vizet, hinem, hogy az öreg Tisza miazmákkal teljes vize millió számra bocsátja szárnyra azokat a fránya bacillusokat, melyekkel komázni éppenséggel nem lehet. Ezt látva a patikus, meg a dok orok, persze mosolyognak bajusz alól, ha pedig majd a sá'-os ősz nyakunkra jön, megvirrad a lábtyümüvészeknek is, özönnel viszik hozzájuk a sok lyukas pitvarnokcsizmát. Másik nevezetes nsemény Lökön a gróf Dessewffy Miklós mint kegyúr által épiteudő, nem nagy, de nálunk impozáns római katholikus templom; mert biz' eddig a templom helyiségtől külÖD, csak olyan fatornyocskájuk volt a katholikusoknak, melyhez hasonlóról szólhat ama Dunáutuli echt, hat ökrös béres nóta, hogy: »Bödögei magas torony; Beleakadt az ostorom, Akaszd ki kedves galambom': Piros orczád megcsókolom!* Az említett templomépítés már anuyira előhaladott stádiumban van, hogy augusztus 14-én nagy közönség jelenlétében a keresztet is feltette tornya tetejére egy ácslegény ; 31 méter magasságbau 6 kurta felköszöntőt moudva, minden dictió után egy pohár bor rohant le torkolatán ; a poharak pedig — more patrio — a közönség közé repülének, Vagy három puhább talajra esett pohár épen maradt, a többi összetörött. Mégis furcsa, hogy a torony tetejéről ledobott pohár nem törik el, az asztalról leesett pedig gyakran töDkre megy. De igy van ez az emberek közt is. Lám, Eli főpap csak a székével bukott hátra és nyakát szegve, meghalt; más ember pedig a második emeletről produkál athletikus ugrást s talpra esik a járdára, legfeljebb annyit mond neki egy arra sétáló, hogy: hoppáré! semmi no csakhogy a nyakam közé nem ugrott. Az egyik ember óriási nagyot bukik erkölcsileg, de épen marad, mert barátai, meg az érdekelt felek alátartják a rehabilitáció mentőponyváját; a másik csak egy kicsit esik, elveszti reputáczióját, meghal moraliter, nincs annyi respektusa többé, mint egy magtalan asszony előtt a diplomátlan vasorrú bábának. Szabó Kálmán. GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, 1887. augusztus 28 átt. A gabonacsarnoknál beBarna k. 1 kl. —. 10 jegyzett árak. Bargonya 100 kl. "j 2 — Buza 100 kl. 6 00 6 25 Marha hús 1 kl. 44 Rozs > > 4 60 4.80 Borjú hús 1 kl. 44 Árpa > » 3.80 4 00 Sertés » > > 44 Zab > > 4 80 4 90 Disznózsír > > > 64 Kukoricza > —.— 5.10 Szalonna > > > 64 K. repeze » .— —.— Faggyú (nyerfi) . > 23 Paszuly > —.— Zöldség > » ti Szesz litk. » 28 27 Paprika » » 80 Piaczi árak. Írós vaj 1 liter 60 Borsó 1 kiló 22 kr Kezet > > 10 Lencse 1 kiló 28 kr. Széna 100 kl. 3 60 Muudl. 1 kiló 16 kr. Szlm. (tak)» » 1.10 Zsemlye > » 15 kr. Bikfa 1 kóbmtr 3.20 Buza » » 14 kr. Tölgyfa » » 2.75 Nyilt-tér*) Hirdetmény. Van szerencsém a nagyérdemű közönség becses tudomására hozni, hogy palaczkozott boraim, pezsgő, likőr, cognak stb stb. áruczikkeim eladásával Szabolcs-vármegye területén kizárólag Péter László urat, mint főraktárosomat bíztam meg, kinél saját pinczémben s felügyeletem alatt leüvegezett, bepecsételt s árjegyzékemben található boraim részben raktáron találhatók, részben általa megrendelhetők, eredeti árjegyzék szerint. Midőn ezen körülményt még egyszer figyelmébe ajánlom, ajánlom őt egyszersmind becses pártfogásába. Budapest, 1887. augusztus hó. Tisztelettel: LÁPOSSY F. és TÁRSA. Hivatkozva e fenti hirdetményre, tisztelettel tudatom a nagyérdemű közönséggel, hogy ezután csak kizárólag Lápossy F. és társa hírneves budapesti borkereskedőtől bizományba bírt és saját pecsétjével ellátott üvegezett borokat fogok elárusítani, fentartván azonban magamnak a hordónkénti nagybani elárusitást s az eddig szerzett előkelő bortermelőkkel kötött ismeretségemet továbbra is. Magamat a n. é. közönség becses jóakaratába ajánlva, maradok Nyíregyháza, 1887. augusztus hó. Megkülönböztetett tisztelettel: Péter László, borkereskedő. 5749. K. 1887. Leánynevelő intézeti értesítésVan szerencsénk a mélyen tisztelt szülőkkel tudatni, hogy leánynevelő-intézetünkben a beiratkozások az 1887—88-ik tanévre, folyó évj augusztushó 30, 31 és szeptemberhó 1-én eszközöltetnek, a rendes előadások pedig szeptemberhó 2-án veszik kezdetűket. Nyíregyháza, 1887. augusztus 27. Tisztelettel: PALÁSTHY JULI A, (272-1—1) igazgatónő. Birtok eladás. A vas-megyeri határban (a kemecsei vasútállomáshoz kis félórányira) mintegy 97 hold kitűnő jó minőségű Hirdetmény. A város tulajdonát képező „Szarvas korcsma" bor és sörmérési joggal folyó évi Szept. l-tól 1889. évi szept. 29-ig kizárólag terjedő időre folyó augusztus hó 31 -ik napján délelőtt 10 órakor a város gyűléstermében megtartandó árverésen bérbe fog adatni. Kikiáltási ár 800 frt. Feltétetelek megtekinthetők a polgármesteri hivatalban. Kelt Nyiregyházán 1887. aug. 26-án tartott képviseleti közgyűlésből. Polgármester helyett: (277-1-1) Májerszky Béla, főjegyző. *) Az e rovat alatt közlőitekért nem felelős a szerkesztő. gazdasági lakházzal és egyébb gazdasági teljes felszerelésű épületekkel, 5 hold dohány-engedélylyel, igen szép gyümölcsös kerttel kedvező feltételek mellett, szabadkézből eladó. Értekezhetni Ta8S011, a tulajdonos Majos Ferencz, (270—3—1) jegyzőnél. 366 szám 1887. - Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldött végrehajtó, az 1881. évi LX. t. cz. 102. $-a értelmében, ezennel közhírré teszi, hogy a h.-nánási kir. járáibiróság 1461/1885. számú végzése által, II. Molnár Sándor szentmihályi lakos végrehajtató javára, Kossá János nyíregyházai tanyai lakos ellen, 200 írtból 75 frt hátralék tóke, ennek 1886. joniushó 8-ik napjától számítandó 6%-os kamatai és eddig összesen 3 frt 25 kr. perköltség követelés erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával, bíróilag lefoglalt és 1085 frtra becsült lovak, tehén, sertések, csikók, szekér és búzából álló ingóságok nyilvánoB árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a nyíregyházai kir. jbiróságuak 2317/887. p. sz. kiküldést rendelő végzés folytán a helyszínén, vagyis Nyíregyházai határb m Z ilenyánszki bokor tanyán leendő eszközlésére, 1887. év szeptemberhó 7-ik napjának délelőtti 9 órája határidőül kitüzetik, és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg : hogy az érintett ingóságok, ezen árveréseD, az 1881. évi LX. t. cz. 107. §-a értelmében, & legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni foguak. Az elárverezendő ingóságok vételára, az 1881. évi LX. t. cz. 108. §-ában megállapitott feltételek szerint, lesz kifizetendő. Kelt Nyíregyházán, 1887-ik évi augusztushó 19-ik napján. 268-1—1) Vay Andor, kir. bir. végrehajtó139. szám. 1887. Árverési hirdetmény. Alólirott kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. t. cz. 102. §-a értelmébenezeuDel közhírré teszi, hogy a nyíregyházai kir. járásbíróság 5433/1887. számú végzése által Beke László debreczeni lakos végrehajtató javára, Bónis Sámuelné és özv. Bernáth Béláné nyíregyházai lakosok ellen. 100 frt tóke, ennek 1887 év május hó 18-ik napjától számítandó 6% kamatai és eddig összeseu 40 frt 25kr perköltség követelés erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag le és felül foglalt és 810 frtra becsült házibutorok és képekből álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a 5547/1887. sz. kiküldést rendelő végzés folytán a helyszínén, vagyis Nyíregyháza városháza udvarán leendő eszközlésére 1887-edik év szeptember hó 3-dik napjának délelőtti 11 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t. cz. 107. §-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételáraaz 1881. évi LX. t. cz108. §-ában megállapitott feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Nyiregyházán, 1887-ik évi augusztushó 19-ik napján (274—1—1) Tomasovszky Lajos, kir. bírósági végrehajtó. V. 143. sz. 1887. Árverési hirdetmény. Alólirott kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. t. cz. 102 §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a nyireeyházú kir. járásbíróság 2438/1887. számú végzése által Meskó Elekné nagykállói lakos végrehajtató javára, Bonis Sámuel és neje nyíregyházi lakosok ellen, 179 frt. tóke, ennek esedékessé vált 6% kamatai és eddig összesen 21 frt 68 kr. perköltség követelés erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt és 440 frtra becsült házi bútorok, képek és tükrökből álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a 4674/1887. p. sz. kiküldést rendelő végzés folytán a helyszínén, vagyis Nyíregyháza városháza udvarán leendő eszközlésére 1887-dik évi szeptemberhó 8-dik napjának délelőtti 10 órája határidóul kitüzetik, és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg : hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t. cz. 107. §-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t. cz. 108. §-ában megállapitott feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Nyiregyházán, 1887-ik évi augusztushó 19-ik napján. (269-1—1) Tomasovszky Lajos. kir. 1 ír. végrehajtó. Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadótulajdonos : JÓBA ELEK.