Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-08-28 / 35. szám

N Y 1 R V I D É K" — Gyászrovat. A következő gyászjelentést vettük : Textoris Gusztáv és neje, szül. Tóth Mária, továbbá Saáry Sándor, Textoris Izabella, Lajos és Irén, mint unokák és számos rokonok fájdalomtelt szívvel tudatják szeretett édes atyjának, ipjának s nagyatyjoknak é3 rokonnak Ttxtoris Mátyásnak folyó 1887. évi augusztus hó 22 én, életének 80 ik évében, végelgyengülés követ keztében történt gyászos kímultát. A boldogultnak földi maradványai folyó 1887. augusztus hó 24-én délutáu 3 órakor fognak az ág. ev. egyház szertartásai szerint körteutczai lakásából a vasút melletti sírkertben örök nyugalomra tétetni. Nyíregyháza, 1887. augusztus hó 23. Áldás és béke poraira ! — A Tóvárosi zsidóság körében már hetek előtt élénk mozgalom indult meg, egy »Zsidó-Magyar Közművelő­dési Egyesület* megalakítására; az egyesületnek czélja volna, a hazai zsidók körében a magyarosodást és kultu­rát hathatósan előbbre vinni, különösen ott, hol a nagy szegénység és elmaradottság folytán, ilyen külső behi tásra szükség van, mint pl. a felvidéken. Első sorban elemi iskolák felállítása, magyar és modern képzettségű hitszónokok alkalmazása által volna e czél megvalósí­tandó. Mezei Ernő a kiváló publicista felszólítására a pesti egyetem zsidó vallású polgárai vették egyelőre kezükbe az ügyet, hogy azt népszerűsítsék és a szükséges előkészületeket megtegyék. Midőn a hazai zsidók, ily módon karöltve a többi kultur egyletekkel arra igyek­szenek, hogy ott, a hol azt ők maguk a leghathatósab­ban és legjobbau tehetik, a magyar nyelvet és kulturát terjeszszék — ők is szolgálatjába állanak ama törekvés­nek, mely az utóbbi években mindinkább erősbödve nem­zetünk szellemi és erkölcsi erejét fokozni, nyelvünket közkincsé kívánja tenni. Az ^előkészítő bizottság* (Buda­pest Síp utcza 12. sz) az egyesületre vonatkozólag min­dennemű felvilágosítást szívesen ad. — A közegészségügyi bizottság utolsó ülésében Baruch dr. indítványára egy közegészségügyi biztos al kalmaztatása lett elhatározva. Ily biztosuak működése az utolsó himlőjárvány alkalmából igen üdvösnek bizo­nyult és annak állandósítása oly nagy városban, mint Nyíregyháza, valóságos szükséggé vált. — öngyilkosság. E hó 25 dikén, az esti órákban Sxtosek János városi gyepmester, a nála levő fegyverrel főbe lőtte magát. Öngyilkosságának okát arra a körül­ményre vezetik vissza, hogy Sztosek nejével folytonos czivakodásban állott. Csarnok. A haldokló Tisza. Rima murány-salgóiarjáui vasmű-részvénytársaság, Hód-Mező-Vásárhely, dörzofékagy-fekágy, mily rengeteg bosszú szavak! Nem szeretem az ily túlságos mozaik­szavakat még a falvak, vagy városok neveibeu sem, csak az ilyen magyarosan kurták tetszenek, mint: Lök, meg Dob. A mottóm: >Kurta nevű város, hosszú kolbász!< Lök már nagyon rég' óta annyira szereti a Tiszát, hogy azt predikátumnak választva, róla nevezi magát. Külön­ben szükséges is e distingválás, mert hát a Garam mellett is van egy Lök. Hazánkban több Lököt, azt hiszem, még a rozsnyói 60 esztendős drótos tót sem Umer. Pedig amilyen jó hangzású, köunyü kimondásu kurta szó, a pest-kiskunmegyei Tökkel együtt, mi kár, hogy honunk minden folyóvize mellé nem fundáltak őseink mindenikből egyet-egyet. Annyi igaz, hogy typikus magyar név mindkettő. Mindkettőről maradt fenn egy adomaszerü, de historikus dolog; a tökit — mivel az szélesebb körben ismert — nem is említem, csak annyit mondok, hogy legátus van a credóban; hanem a löki ugy történc, hogy mikor oda előre Tóth Sámuelnek, a tiszántúli református super­intendentia mostani főjegyzőjének Lökön lakó édes apja mint afféle diákembernek, egy debreczeni vásárra menő löki kereskedő zsidótól elemózsiát küldött, az atyafi, hóna alatt a pakkal, hihetőleg valami >Ludas Matyi* által utasítva, előadás közben nyitott be egy classisba, mondván ; >Itt lakik a lüchi diák ? hoztam neki pinz, pro­vizsió és jó egiság !< Erre a logaritmusokba belekábult diáksereg közt lett oly frenetikus derültség, hogy egy szálig a hasukat fogták vala, ha történetesen nem mind a főiskola convictasos kosztosai 1 Igy azonban nem lévén mit fogni, csak a lepénylesőjükkel dolgoztak és a horpa­szukat nyomkodták. — Hanem hát: >ad rem!« Lökön, amint az egj szeri ember mondá, igeu-igen »soros« az állapot. Még az öreg Clió sem emlékszik ilyenre. Haldoklik az öreg Tisza. Áttestálta a gazdaságot a várostól egy kilométerre eső, ezelőtt több é.vel egy víz­mértékét otthon felejtett mérnök elszámitása miatt idét­lenül született kis fiának, a ma már szép szőke ifjúvá fejlett Uj-Tis/ának. Ritkán látni a haldoklók meg a halottak közt szépet. Bizony nem szép az öreg Tisza I6m; egykori d 'li teste összeaszott, szőke arczának üdeségét halványzölddel cserélte fel, ézik a hulla-szaga. Nem is csoda, mikor egy meleg nyárban be- és kifolyását el­veszítve, egyszerre megáll a vérkeringése. És mennyi fürge halnak, meg egyéb vizi állatnak vált álló vize siralomházává De ne féljetek csukák, majd megindulnak Máramarostól! a szabadságharcz hullámseregei, >Rózsa Sándorokként* szabadítanak ki benneteket!! Ezelőtt haragudtuuk a Tiszára, mert garaboncziás­kodott, sőt kisebb katastrófát is idézett elő s most, hogy itt hagyott, visszasirnók, ha lehetne, kesergünk felette, miként haldoklók felett szokás. Most minden gazdasszony korábban kel, naponkint többet dolgozik s mégis későbben fő meg az ebéd, mint eddig; mert a pitvarnokok, (szolgálók) a gazdasszonyok eme laboránssai, 1 —15 kilométerre járnak korsókkal, kantákkal inni- s főznivaló vizért. Kútvizeinket a bennök levő ingrediencí' k határozottan diskvalifikálják, élvezhe­tetlenné teszik, de meg nem is szeretjük mi az olyan vizet, melyben, napnak fordítva, a legkisebb ázalag puszta szemmel meglátszik, sürtt kell nekünk, olyan, hogy az egy hetes keszeg fiu ne legyen benne látható, még fegy­veres szemmel sem. Ártézi kutunk nincs, azt hiszem, nem is igen lesz, mig 1 ezrest írunk post Christum natum, hacsak vagy ezer Zsigmondy Vilmos nem nőne egyszerre s egymás gseftjét rontva, nem járnák be az országot; ártéri kútunk van, de amak sincs olyan vize, mint a Tiszának. Már most nemcsak az a baj, hogy messziről kell hordani a vizet, hinem, hogy az öreg Tisza miazmákkal teljes vize millió számra bocsátja szárnyra azokat a fránya bacillusokat, melyekkel komázni éppenséggel nem lehet. Ezt látva a patikus, meg a dok orok, persze mo­solyognak bajusz alól, ha pedig majd a sá'-os ősz nya­kunkra jön, megvirrad a lábtyümüvészeknek is, özönnel viszik hozzájuk a sok lyukas pitvarnokcsizmát. Másik nevezetes nsemény Lökön a gróf Dessewffy Miklós mint kegyúr által épiteudő, nem nagy, de nálunk impo­záns római katholikus templom; mert biz' eddig a tem­plom helyiségtől külÖD, csak olyan fatornyocskájuk volt a katholikusoknak, melyhez hasonlóról szólhat ama Du­náutuli echt, hat ökrös béres nóta, hogy: »Bödögei magas torony; Beleakadt az ostorom, Akaszd ki kedves galambom': Piros orczád megcsókolom!* Az említett templomépítés már anuyira előhaladott stádiumban van, hogy augusztus 14-én nagy közönség jelenlétében a keresztet is feltette tornya tetejére egy ácslegény ; 31 méter magasságbau 6 kurta felköszöntőt moudva, minden dictió után egy pohár bor rohant le torkolatán ; a poharak pedig — more patrio — a közön­ség közé repülének, Vagy három puhább talajra esett pohár épen maradt, a többi összetörött. Mégis furcsa, hogy a torony tetejéről ledobott pohár nem törik el, az asztalról leesett pedig gyakran töDkre megy. De igy van ez az emberek közt is. Lám, Eli főpap csak a székével bukott hátra és nyakát szegve, meghalt; más ember pedig a második emeletről produkál athletikus ugrást s talpra esik a járdára, legfeljebb annyit mond neki egy arra sétáló, hogy: hoppáré! semmi no csakhogy a nyakam közé nem ugrott. Az egyik ember óriási nagyot bukik erkölcsileg, de épen marad, mert barátai, meg az érdekelt felek alátartják a rehabilitáció mentőponyváját; a másik csak egy kicsit esik, elveszti reputáczióját, meghal moraliter, nincs annyi respektusa többé, mint egy magtalan asszony előtt a diplomátlan vasorrú bábának. Szabó Kálmán. GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, 1887. augusztus 28 átt. A gabonacsarnoknál be­Barna k. 1 kl. —. 10 jegyzett árak. Bargonya 100 kl. "j 2 — Buza 100 kl. 6 00 6 25 Marha hús 1 kl. 44 Rozs > > 4 60 4.80 Borjú hús 1 kl. 44 Árpa > » 3.80 4 00 Sertés » > > 44 Zab > > 4 80 4 90 Disznózsír > > > 64 Kukoricza > —.— 5.10 Szalonna > > > 64 K. repeze » .— —.— Faggyú (nyerfi) . > 23 Paszuly > —.— Zöldség > » ti Szesz litk. » 28 27 Paprika » » 80 Piaczi árak. Írós vaj 1 liter 60 Borsó 1 kiló 22 kr Kezet > > 10 Lencse 1 kiló 28 kr. Széna 100 kl. 3 60 Muudl. 1 kiló 16 kr. Szlm. (tak)» » 1.10 Zsemlye > » 15 kr. Bikfa 1 kóbmtr 3.20 Buza » » 14 kr. Tölgyfa » » 2.75 Nyilt-tér*) Hirdetmény. Van szerencsém a nagyérdemű közönség becses tudomására hozni, hogy palaczkozott boraim, pezsgő, likőr, cognak stb stb. áru­czikkeim eladásával Szabolcs-vármegye területén kizárólag Péter László urat, mint főraktároso­mat bíztam meg, kinél saját pinczémben s fel­ügyeletem alatt leüvegezett, bepecsételt s árjegy­zékemben található boraim részben raktáron talál­hatók, részben általa megrendelhetők, eredeti ár­jegyzék szerint. Midőn ezen körülményt még egyszer figyel­mébe ajánlom, ajánlom őt egyszersmind becses pártfogásába. Budapest, 1887. augusztus hó. Tisztelettel: LÁPOSSY F. és TÁRSA. Hivatkozva e fenti hirdetményre, tisztelettel tudatom a nagyérdemű közönséggel, hogy ezután csak kizárólag Lápossy F. és társa hírneves budapesti borkereskedőtől bizományba bírt és saját pecsétjével ellátott üvegezett borokat fogok eláru­sítani, fentartván azonban magamnak a hordónkénti nagybani elárusitást s az eddig szerzett előkelő bortermelőkkel kötött ismeretségemet továbbra is. Magamat a n. é. közönség becses jóakaratába ajánlva, maradok Nyíregyháza, 1887. augusztus hó. Megkülönböztetett tisztelettel: Péter László, borkereskedő. 5749. K. 1887. Leánynevelő intézeti értesítés­Van szerencsénk a mélyen tisztelt szülőkkel tudatni, hogy leánynevelő-intézetünkben a beiratkozások az 1887—88-ik tanévre, folyó évj augusztushó 30, 31 és szeptemberhó 1-én eszközöl­tetnek, a rendes előadások pedig szeptemberhó 2-án veszik kezdetűket. Nyíregyháza, 1887. augusztus 27. Tisztelettel: PALÁSTHY JULI A, (272-1—1) igazgatónő. Birtok eladás. A vas-megyeri határban (a kemecsei vasút­állomáshoz kis félórányira) mintegy 97 hold ki­tűnő jó minőségű Hirdetmény. A város tulajdonát képező „Szarvas korcsma" bor és sörmérési joggal folyó évi Szept. l-tól 1889. évi szept. 29-ig kizárólag terjedő időre folyó augusztus hó 31 -ik napján délelőtt 10 órakor a város gyűléstermében megtartandó árverésen bérbe fog adatni. Kikiáltási ár 800 frt. Feltétetelek megtekinthetők a polgármesteri hivatalban. Kelt Nyiregyházán 1887. aug. 26-án tartott képviseleti közgyűlésből. Polgármester helyett: (277-1-1) Májerszky Béla, főjegyző. *) Az e rovat alatt közlőitekért nem felelős a szerkesztő. gazdasági lakházzal és egyébb gazdasági teljes felszerelésű épületekkel, 5 hold dohány-engedélylyel, igen szép gyümölcsös kerttel kedvező feltételek mellett, szabadkézből eladó. Értekezhetni Ta8S011, a tulajdonos Majos Ferencz, (270—3—1) jegyzőnél. 366 szám 1887. - Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldött végrehajtó, az 1881. évi LX. t. cz. 102. $-a értelmében, ezennel közhírré teszi, hogy a h.-nánási kir. járái­biróság 1461/1885. számú végzése által, II. Molnár Sándor szent­mihályi lakos végrehajtató javára, Kossá János nyíregyházai tanyai lakos ellen, 200 írtból 75 frt hátralék tóke, ennek 1886. joniushó 8-ik napjától számítandó 6%-os kamatai és eddig összesen 3 frt 25 kr. perköltség követelés erejéig elrendelt kielégítési végrehaj­tás alkalmával, bíróilag lefoglalt és 1085 frtra becsült lovak, tehén, sertések, csikók, szekér és búzából álló ingóságok nyilvánoB ár­verés utján eladatnak. Mely árverésnek a nyíregyházai kir. jbiróságuak 2317/887. p. sz. kiküldést rendelő végzés folytán a helyszínén, vagyis Nyír­egyházai határb m Z ilenyánszki bokor tanyán leendő eszközlésére, 1887. év szeptemberhó 7-ik napjának délelőtti 9 órája határidőül kitüzetik, és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg : hogy az érintett ingóságok, ezen árveréseD, az 1881. évi LX. t. cz. 107. §-a értelmében, & legtöb­bet ígérőnek becsáron alul is eladatni foguak. Az elárverezendő ingóságok vételára, az 1881. évi LX. t. cz. 108. §-ában megállapitott feltételek szerint, lesz kifizetendő. Kelt Nyíregyházán, 1887-ik évi augusztushó 19-ik napján. 268-1—1) Vay Andor, kir. bir. végrehajtó­139. szám. 1887. Árverési hirdetmény. Alólirott kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. t. cz. 102. §-a értelmébenezeuDel közhírré teszi, hogy a nyíregyházai kir. járásbíróság 5433/1887. számú végzése által Beke László debre­czeni lakos végrehajtató javára, Bónis Sámuelné és özv. Bernáth Béláné nyíregyházai lakosok ellen. 100 frt tóke, ennek 1887 év május hó 18-ik napjától számítandó 6% kamatai és eddig összeseu 40 frt 25kr perköltség követelés erejéig elrendelt kielégí­tési végrehajtás alkalmával bíróilag le és felül foglalt és 810 frtra becsült házibutorok és képekből álló ingóságok nyilvános árve­rés utján eladatnak. Mely árverésnek a 5547/1887. sz. kiküldést rendelő vég­zés folytán a helyszínén, vagyis Nyíregyháza városháza udvarán leendő eszközlésére 1887-edik év szeptember hó 3-dik napjának délelőtti 11 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándé­kozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t. cz. 107. §-a értel­mében a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételáraaz 1881. évi LX. t. cz­108. §-ában megállapitott feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Nyiregyházán, 1887-ik évi augusztushó 19-ik napján (274—1—1) Tomasovszky Lajos, kir. bírósági végrehajtó. V. 143. sz. 1887. Árverési hirdetmény. Alólirott kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. t. cz. 102 §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a nyireeyházú kir. járásbíróság 2438/1887. számú végzése által Meskó Elekné nagy­kállói lakos végrehajtató javára, Bonis Sámuel és neje nyíregyházi lakosok ellen, 179 frt. tóke, ennek esedékessé vált 6% kamatai és eddig összesen 21 frt 68 kr. perköltség követelés erejéig elren­delt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt és 440 frtra becsült házi bútorok, képek és tükrökből álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a 4674/1887. p. sz. kiküldést rendelő végzés folytán a helyszínén, vagyis Nyíregyháza városháza udvarán leendő eszközlésére 1887-dik évi szeptemberhó 8-dik napjának délelőtti 10 órája határidóul kitüzetik, és ahhoz a venni szán­dékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg : hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t. cz. 107. §-a értel­mében a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t. cz. 108. §-ában megállapitott feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Nyiregyházán, 1887-ik évi augusztushó 19-ik napján. (269-1—1) Tomasovszky Lajos. kir. 1 ír. végrehajtó. Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadótulajdonos : JÓBA ELEK.

Next

/
Thumbnails
Contents