Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1887-08-28 / 35. szám
Szabolcsvármegye alispánjától. 9,332 .J^ ím A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város kapitányi hivatalának és a községek elöljáróinak. A cselédkönyvek meghamisítása ellen 68,648/11. sz. alatt kiadott m. kir. belügyminiszteri körrendelet másolatát tndomásul vétel és megfelelő eljárás végett kiadom. Kelt Nyíregyházán, 1887. évi augusztushó 23 án. Zoltán János, alispán. (Másolat.) Magyar kir. belügyminiszter. 6,848/11. 1886. szám. Körrendelet. Hivatalosan tudomásomra jutott, hogy némely törvényhatóság területén azon visszaélés kapott lábra, hogy a cselédszerzők közül némelyek a cselédkönyveket meghamisítják olykép, hogy azokbau a bér- és bizonyítvány-rovatokat egészen kivakarják, és tetszésük szerint újra kitöltik, esetleg a bennük foglalt tételeket a cselédtartó közönség félrevezetése okáért önkényesen megváltoztatják. A cselédtartó közönség a netalán észlelt ily irányú visszaélések feljelentésétől rendszerint visszariadván, atiuak szüksége állott be, hogy az ily visszaélések megakadályozása hivatalból eszközöltessék. Felhívom tehát a törvényhatóságot, hogy az erre hivatott illető közigazgatási közegeket megfelelőleg utasíttassa, miszerint a jelzett visszaélések hathatós megakadályozása czéljából a cselédkönyveket, midőn uton kezükbe kerülnek, vizsgálják meg, s mennyiben visszaéléseket tapasztalnának, a hamisítási eseteket, mint olyanokat, melyek az illető királyi járásbíróságok részéről hivatalból üldözendő kihágást képeznek, az illető kir. járásbíróságokhoz jelentsék fel, melyek a hamisítók ellen a bűnvádi eljárást ép ugy meg fogják indítani, mintha a feljelentést maga a gazdaközönség tette volna meg. Budapesten, 1887-ik évi augusztushó 5-én. A miniszter helyett: Beniczky, államtitkár s. k. 9,511. K. ~ 1887. Szabolcsvár megye alispánjától. A föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróiuak Miután az ázsiai cholera járvány Málta szigetén is fellépett, az esetleg onnan érkező utasok iránt ugyanazon intézkedések foganatositandók, mint az olaszhoui többi tartományokból jövő utasokkal szemben a 8,741/87. számú rendeletben körvonaloztattak. Nyíregyházán, 1887. augusztus 23-án. Zoltán János, alispán. 9,324. K. 1887. Szabolcsvármegye alispánjától. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Kapcsolatban folyó évi 8003. számú rendeletemmel főispán Őméltóságának a m. kir. államvasutak gépgyárában készült cséplő gépek árai és a fizetési módozatok megállapítása tárgyában f. évi 277. szám alatt kelt átiratát minél szélésebb körben leeudő közhírré tétel végett másolatban közlöm. Nyíregyházán, 1887. augusztus 26. Zoltán János, alispán' (Másolat a 9324" k. számhoz.) Szabolcsvármegye főispánja 277. sz. Tekintetes alispán ur. A m. kir. államvasutak gépgyárában előállított cséplőgépeknek a gazdaközönsóg körében leendő terjesztése tárgyában folyó évi julius hó 14-én 244. sz. alatt kelt átiratom kapcsán, a nagyméltóságú m. kir. közmunka és közlekedési minisztérium folyó évi 25,057. számú rendeletéhez képest, a közönség bővebb tájékoztatásul pótlólag még értesítem tekintetes alispán urat, hogh a fehér Mikióssal, mint a m. kir. államvusutak gépgyárának bizományosával érvényben levő szerződés szeriut a gazdasági gépek árai és a fizetési módozatok következőképen vannak szabályozva: egy 10 lóerejü A „NYÍRVIDÉK" TÁRCZÁJA. Veszélyes engedély. — Bjönstjerne Björnson elbeszélése. — Amióta Aslang a nagy leányok sorába lépett, kevés békesség volt Husabyban. Éjről-éjre veszekedtek, verekedtek ott a plébánia legszebb legényei. A legzajosabbak a szombati esték voltak ; hanem nem is feküdt le az öreg Husaby Knud, hogyha bő nadrágát levetette, ágya mellé egy nyírfa suhángot ne támaszlott volna. — Ha van egy kincsem, akkor tudom félteni is azt, — mondta magában az öreg Husaby. Thore Násset csak egy zsellér gjermek volt, mindazonáltal voltak emberek, kik azt mondogatták, hogy ő menne leggyakrabban Husabyba. Ez nem tetszett az öregnek, de bizonyítgatta is, hogy az lehetetlen, mert ő még sohase m látta. Az emberek erre egymás közt mosolyogtak s gondolták: czivakodnék csak az öieg össze mindazokkal, kik a ház és udvarban zajt csinálnak, kutatna csak fel minden zugot, ugy bizonyosan ráakadna Thora-ra is. A tavasz beköszöntött és Aslang a marhákkal a hegyi legelőre ment. Ha a nnp forró sugarait a völgjre özönlé s a napsugár a hegysziklán megtört, a tehsnekre aggatott csengő szerte hangzott, az őrző eb néha egyet vakantott — Aslang fent a hegylejtőn dudolászott s a havasikürtba futt, — g akkor lent a völgyben, a réten dolgozó legények szive fájt s mindjárt a legelső szombat estén egjik a másik után sietett fel a hegyre, ahol Aslang legeltetett. Hanem még nagyobb sietséggel jöttek lefelé, mert fent a kunyhó ajtaja mellett állott egy legény, a ki az érkezőket fogadta s ugy megforgatta őket, hogy többé el nem felejtették azon szavakat, melyeket e közbeu kiáltott: Jere csak még egyszer, majd többet is kapsz! A legénységnek csak egy véleménye volt, az, hogy ilyen ökle az egész plébánián csak Thore Naisetnek mozdony ára 3400 forint, egy 8 lóerejü mozdony ára 2950 forint, egy 6 lóerejü mozdony ára 2500 frt, egy 60 11/1500 »%, cséplőgép 2400 forint, egy 54 11/1350 cséplőgép 2200 frt,egy 48 11/1200 cséplőgép 1970 irt, mely árakból egyszerre történő készpénz fizetes esetére 5% leengedhető, egyébként pedig a gépek vételára a következő feltételek mellett hitelezhető: a vételár '/,-od része az ügylet megkötése alkalmával foglalóul; '/,-od része 6 hónap múlva, »/• része 12 hóu al ) malva es az utolsó Ve-ód rész 18 hónap múlva kamat nélkül készpénzben kifizetendő. Ezen utolsó részletfizetés határideje azonban vevő kívánságára további 6 hóval az ezeu időre járó 6% késedelmi kamatnak előre lefizetése mellett egyszer meghosszabbítható. A gyár igazgatóság az általa szállított gépekre nézve a muuka es az anyag jó minőségéért a bizonyos által eszközölt elszállítás uapjától számítandó egy évre jót állást vállal oly íoruiáu, hogy mindeu ezen idő alatt bebizouyithatólag az anyag rosz minősége, vagy a muuka hiányossága folytán haszouvehetlenué vált alkatrészeket pótolja, a netalán szükséges bővebb felvilágosításokat, kiváuatra a m. kir. államvasutak gépgyára és a diósgyőri m. kir vas- ós aczél gyár igazgatósága készséggel meg fogja adni. Nyíregyháza, 1887. augusztus hó 11-én. Orraejl József, főispán. 89 36 ^^ pg^Y—~ Szabolcsvármegye erdészeti albizottságától. A járási föszolgabiráknak Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Kisvárda város városházának udvarán Kőszeghy Alajos ottani lakos f. évi julius 31-én egy 10 forintos bankjegynek körülbélül '/,-od résznyi darabját, mely a baukjegy egyik alsó szegletét képezi, találta. Miról fentirttak oly felhívással értesíttetnek, hogy ezen körülményt a legkiterjedtebb módon közhírre tegyek s az esetleg jelentkező tulajdonost értesítsék, hogy a bankjegy darabot kellő igazolás mellett, az alispáni hivatalban átveheti. Kest Nyíregyházán, 1887. augusztus 25. Zoltán János, alispáu. Az iskolai év kezdetén. I. A szünidő vége felé közeledik s néhány nap múlva megnyílnak az iskolák termei, hogy a vakáczióról visszatért diák sereget magukba fogadják. Az édes otthonn arany szabadságának vége van s a fegyelemtől elszokott tanulónak a komoly munkálkodás terére kell iépni. 0 szágszerte megindul a „népvándorlás" s az érzékenyen elbúcsúztatott és komoly tanácsokkal ellátott diák nemsokára az iskola padján foglal helyet, hogy hallgatva tanítójának oktatását, szorgalmasan gyűjtse össze azt az anyagot, amelyre további kiképeztetéséhez szüksége van s amely egyszersmind alapját fogja képezni annak a roppant ismeretkőinek, a mely nélkül boldogulni nem lehet az évről-évre fokozott igényeket támasztó világban. A középiskolai tananyag elsajátításával a tanuló csakis előkészíti magát egy ujabb tanulásra, a mely akkor veszi kezdetét, ha az „érettségi bizonyítvány" kezei közt van s büszkeségtől, örömtől dagadó kebellel a félvilágot hiszi a magáénak. Pedig az érettségi nem egyéb, miut felvételi vizsgája annak az iskolának, amelybe az érettségi után lép. Nálunk Nyíregyházán a tanügy történetében ez évvel nevezetes fordulat állott be. Az 1887/88. tanévtől kezdve a nyíregyházai gymnázium nyolczadik osztályában is megkezdődik a tanítás s azzal van. S a gazdag piraszt fiuk bosszúsággal gondoltak arra, hogy egy zsellérkölyök taszítja le őket a Husaby hegyről. Ezen a véleményen volt az öreg Knud is, a mint a történtekről hallott s feltette magában, hogy ha senkisem tudja ezt a legényt megtanítani, majd megtanítja ő a fiával. Knud már jó öreg volt, azonban daczára 60 évének, otthon öregebbik fiával egy-két körforgást el nem felejtett. A Husaby legelőhöz csak egy ösvény vezetett s ez pedig a tűiken vezetett ktre.-ztül. A következő szombaton, a mint Thore a legelőhöz igyekezett s a mint a csűrt elhagyva mindíukább gyorsabb léptekkel haladt az udvaron keresztül, hirtelen egy féifi mellen ragadta. — Mit akarsz ? — Szólt Thore s ugy vágta a földhöz a megtámadót, hogy minden része ropogott. — Azt miudjárt megtudod — felelt hátulról egy másik egy njakszirt csapással. Ez volt a testvér. — S itt a harmadik — kiáltott sz öreg Ki*ud s ő is Thorere vetette magát. A veszélyben Thore összeszedte erejét; hajlékony volt mint egy fűzfavessző s elleneire érzékeny csapá»okat mért; kezeik alatt csúszott ki s ott érezték öklét, a hol nem is várták. Uté9t kapott ő is eleget, hanem később az öreg Knud mégis beösmerte, hogy derekabb legénynyel még nem verekedett. Az ütések addig folytak, mig vér nem jött, hinem ekkor azt mondta az öreg Husaby : Állj I s hozzá tette: ha a jövő szombaton feljutsz a Lgelőre, hogy az öreg Knud s fiai ökleit ne érezd, akkor a leány a tied 1 Thore h»za vonszolta magit nagynehezen s hazaérve egyenesen rgyba feküdt. Sokat beszéltek a Husabyban történt verekedésről s mindeuki azt mondta: Maga kereste. Csak egy uem beszélt így, é3 ez volt Aslang. Várta azoa a szombat estén s hogy most meghal lotta, hogy mily körülmény tartotta vissza, sírva fakadt megszűnt az az abuorinis állapot, hogy a tanuló, akinek anyagi körülményei megnehezítették más városba való menetelét, mert már középiskolai képesítéséhez itt is hozzá juthat, aminek azon felül meg van az az előnye is, hogy az iskola változtatás szüksége, amely sok tanuló előmenetelére káros befolyással van, immár megszűnt. A tanár, aki ismeri tanulóinak felfogását, eszmenetét és képességeit, tudja azt, milyen modorban és alakban adja elő a tananyagot, mig a más iskola légkörében növekedett tanulónak idejébe kerül, mig hozzá szo kik az uj tanítóhoz, annak előadásához. Mert habár a tankönyvek s az egész tananyag ugyanegy is Nyíregyházán ép ugy mint Debreczenben, az innen oda jutott tanuló első sorban kell hogy megszokja tanárait, tanuló társait, a szokásokat! a melyek bármi csekély mértékben, sokaknál azonban nagy befolyással vannak a kedélyre, szorgalomra s mindazokra a tényezőkre a melyek a tanuló előmenetelére befolyással birnak. Az uj aera kezdetén elmélkedésünk tárgyául alkalomszerűbb tárgyat alig választhatunk. Ez különösen azoknak a tanulóknak szól, akik először lesznek hallgatói a nyolczadik osztálynak Még egy esztendei tanulás s ha megállják a sarat, az érettségi bizonyítvány kezükbe adja a kulcsot a felsőbb tanintezetek kapuihoz, s mint mondani szokás „belépnek a világba!" A világba! Ezzel a sokat mondó szóval hagyja el az „érett" az apai házat reménykedve, boldogan, csalódást nem ért szivében repeső örömmel, ezer ábránddal és nagy ambícióval. Az ábránd mint a ködpára lassan lassan eloszlik, a légvárak összeomlanak, a tetterő lelohad. Rövid idő kell hozzá. A „világ" a melybe belépett, az élet melyet eddig nem, ösinert kiábrándította. Ez sorsa száz fiatal ember közül kilenczven-kilenczuek. S a mikor a tapasztalás foglalja el helyét az egykor elérhetőknek hitt ábrándoknak, szemei előtt elvonul életének képe, kezdve a gondatlan boldog gyermek Koron, a mikor mindenki „miniszter"t jósolt belőle, folytatva az iskolai éveken, a mihez nyűgnek tartotta a tanulást, végezve ott, a hol ímmel-ámmal bevégzett tanulmányai után a hatalmasok ajtait kopogtatja meg, egy kérve egy kis „állást", legyen az bármilyen, csak kenyeret kereshessen. Az ábrándok és kiábrándulások korszaka az a négy öt esztendő, a mikor az „érett" a világ ba választva magának pályát, a melyhez gyermeket, ambicziója vouja, de a melyhez sem hivatása sem képessége. A szellemi proletariátus megteremtői a magukat éretteknek képzett gyermekek, a kik a fény, csillogás és el nem érhető ábrándok után indulnak, légvárakat építenek, a szülők a kik gyermekeiknek ebben segítenek. Ha a gyermek nem tanul, azzal ijesztgetik, hogy „suszter", „asztalos" lesz belőle. Ezzel idegenkedést támasztanak a gyermekekben a gyakorlati, iparos pálya ellen. Neui mondjuk, hogy mindeuki a kaptafához, gyaluhoz menjen, de hát hány ága van az iparnak, kereskedésnek, amely százszorta jobban felelne meg a nagyreményű csemeték képességeinek, mint a „miniszterség", amelyet gagyogó gyermekének fejébe ver a szülői szeretet. Erről jövőre. B gondolá : Ha Thore nem lesz enyém, ugy nem lessz egy örömtelt napom! Vasárnap Thore az ágyban maradt a ugy mult el a h'tfő is. Eljött a kedd is. Rég volt ily szép nap. Éjjel esett s a hegy zöldebbnek tűnt fel, az ablak nyitva állott s azon kellemes illat özönlött be, a csorda kolompja hallatszott néha s a hegytetőről pedig dúdoló hangokat hozott le a szellő; — ha anyja nincs a szobában, sirva fakadt volna. Szerda is eljött s ő még mindég feküdt; CJÜtörtStön azonban már hinni kezdé, hogy szombatig felkelhet, s már pénteken fel is kelt. Jól emlékezett az öreg szavaira; ha a jövő szombaton fel jut a legelőre, hogy az öreg Kuud s fiai ökleit ne érezd, akkor a leány a tied! Többször tekintett Husaby felé. Utt c^ak verést kapok, gondoló. A Husaby legelőhöz, mint fentebb is mondtuk, csak egy ut vezetett; s igen vakmerő legénynek kellett lenni, a ki nem egyenes uton akart odajutni. A túlsó fokhoz kellett eveznie, ott a h igy túlsó oldalán kikötni, s ott megmászni egy oly meredek hegj falat a melyen a kecske is csak megfeszült lábbal haladhatott. A szombat eljött s Thore egész nap kint járt, a nap meleg sugarakat lövelt, melynél a bokrok izegnimozogní látszottak, — s a dudolás szakgatottan hallatszott le a hegyről. Még kint ült a ház előtt, midőn a uap lehanyatlott s a sziklákra gomolygó köd borult. Felnezett a hegyre, a ho> oly csendes volt már minden « aztán a Husaby udvar felé s aztán elszakitá colnakát a parttól s a túlsó partra evezett. A napi munka után kissé fáradtan ült Aslang a hegytetőn ; arra gondolt, hogy Thore ma nem jöhet, . hogy helyette annál többen fognak jönni; ezéri szabadon bocsátá ebét Ugy ült le, hogy le láthatott a völgybe; azonban a köd felszállott s különben is fájdalmas volt oda leueznie a hol minden sorsára emlékezteié. Változatta tehát helyet s minden utógondolat nélkül ugy ült e, hogy a tóra láthasson. O.y örö „ volt, szabadou nézni le a tó felett 1 Folytatás a mellékleten.
