Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-01-30 / 5. szám

Melléklet a „Nyirvldék" 5-ik sxámáhox. gények gyógyítására és a szükséges tartalék épségben tartására ? A harmadik egyetem, mely bizony annyira fölösle­ges, miután a tudományos pályán kezd a proletariátus lábra kapni, újra — kisért; ennek költségein sokkal hasznosabban lehetne a közegészségügyet államosítani. Orvosképzésre nincs szükség, hogy a nagy, de a kis vá­roskában is sok az orvos, alig bírnak megélni, azon el­lenvetés pedig, hogy az orvoshiányra mutat, hogy annyi kör most is orvos nélkül van, nem helyes; miután a kör­orvosi intézmény mostani szervezete okozza, hogy sok orvos inkább nélkülöz, mintsem oly, lehet mondani, na­gyon is az orvosi álláshoz sok tekintetben méltatlan helyet töltsön be. A körorvos vagy legyen állami tisztviselő, ad­jon a kormány nagyobb fizetést ott, hol a magán­gyakorlat keveset hoz, adjon reményt, hogy pályáz­hat a rosszabbról jobb állásra is; és akkor a belügy­miniszter ur a legközelebbi egészségügyi jelentésében el fogja mondhatni, hogy az orvosi körök be vannak töltve, és a nép látva a szíves és buzgólkodó orvos sikeres te­vékenységét, áldani fogja a kormányt; vagy ha ez nem lehetséges, akkor szüntessük meg az egész intézményt és teremtsünk helyette egy hasznosabb közegészségügyi té­nyezőt, akkor legalább a vánkosától a körorvosi fizetés fejében megfosztott szegény átka nem sújtja unokáinkat is. K. K. Vidéki levél. Oros, 1887. január 19. Szép és vidékünkön nem nagyon gyakori egyházi ünnepély folyt le e hó 16-án az orosi rom. kath. tem­plomban. A primiczia már magában is elég vonzó erő­vel bir arra, hogy a hivők szivét, lelkét megindítsa. Ez­úttal pedig még nyert érdekességében az által, hogy aki a mondott napon az emiitett templomban, mint a nagy kállói Kállay család patronátussága alá tartozó kegyúri helyen, első sz. miséját tartotta, a nagynevű Kállay család egyik ifjú sarja, Kállay Kornél farkas­asszói földbirtokos szép reményekre jogosító fia, nt. Kállay Lajos szatmári egyházmegyei áldozár. Az elég tágas templom zsúfolásig meg is telt buz­gólkodókkal és érdeklődőkkel. A manuductori (kézvezetőil szép tisztet ft. Verzár István nyíregyházi esperes, plé­bános volt szíves teljesíteni. Kivüle segédkeztek még Dósa József napkori plébános és itj. Barna Miklós munkács­egyházmegyei uj áldozár; mig az alkalmi szonoklatot Pttrovits Gyula orosi plébános tartotta. Az ünnepélyt a primiczians közszeretetben álló nagybátyja Kállay Jenő cs. és kir. kamarás úr ő mél­tósága vendégszerető asztalánál rendezett fényes lakoma követte; fűszerezve ielkes pohár köszöntésekkel, melyek közzttl az ünnepi szónok által mondottat alkalmunk van alább be is mutatni. Adja Isten, hogy a sok szép kívánat teljesülést nyerve, az ünnepelt ugy egyháza, mint családja díszére váljék 1 A fönt jelzett s a primiczianshoz intézett pohárkö­szöntő így hangzik. »Midőn szívből fakadt köszönetet szavazok önnek azon lelki örömért, melyet nekem s híveimnek az által szerzett, hogy első szt. miséjét azon templomban volt szíves az urnák bemutatni, melynek gondozása az én g/enge vállaimra nehezedik, engedje meg, hogy ugyan akkor egy kérdést intézhessek önhöz. Meg tudná-e mondani, mit érez bensőjében, midőn Isten kegyelméből fölviradva látja élte hajnalán a na­pot, mely után ifjú keblének egész láugoló hevével vá gyódott? ... Ne is próbálja! Kimagyarázbatatlan az. Képezelni is csak az tudja, ki felfogni képes a hajósok amaz örömét, melyet akkor éreznek, midőn a sik tenger vészei s viharai között kiállott hosszas fáradalmak után, végre egy kedvesen zöldellő révpartra jutnak. . . Ön is ott áll egy reményteljes ifjú élet édesen mosolygó küszö­bén, telve hő vágyakkal, nemes érzelmekkel s fellengős tervekkel a jövőre. Napjai vidáman folynak és gondtala­lanul, mint a bérezi patak csacska habjai. Vállait nem nyomja még az élet szenvedésének nehéz keresztje, mely alatt roskadoz a test és csüggedez a sziv. Csendes bol­dogságát nem zavarja még a csalódások keserűsége, mely orvkezekkel tépi szét az élet öröm virágait. Szóval ott áll az emberi élet szép, kellemes tavaszán, midőn minden bokor önnek virul, minden madár önnek dalol. Én kívánom, hogy kinek bajnokává szegődött, ki­nek zászlója alá esküdött, kinek dicsőségeért harczolandó, Krisztus katonájává lett: az engedje, hogy magasztos ter­veit, melyeket tiszta képzelete alkot magának, meg ne hiúsítsák a titkos jövő válságos napjai; szép reményeit, melyeken lelke egész odaadásával csüng, szét ne rom­bolja a kíméletlen és rideg való. Hogy ez esélyekkel szemben fölfegyverezve legyeu, áldja meg önt az Isten Illés próféta lelkületével, sz. Pál apostol fáradhatatan buzgalmával, és sz. János evangelista gyöngéd szeretetével, hogy e prófétai lelkü­lettől apostoli buzgalomtól, evangélistái szeretettől vezé­reltetve és lelkesítve, évek hosszú során át sikerrel mű­ködhessék egyháza s hazája javára, önmaga, hivei s embertársai boldogitására ! Éljen!* Péterfy. Közügyek. (A több községben ingatlanokkal biró közvetlen adófizetők) adótartozásának elkönyvelése tárgyában, az adótartozások könnyebb áttekinthetése czéljából s a ke­zelés könnyítése tekintetéből, a kir. adóhivatalok utasítva lettek, hogy a közvetlen adófizetőkről vezetett adófőköny­vek változatlan fentartása mellett, minden oly közvetlen adófizetőnek, kinek több községben vau birtoka, nyisson az adófőkönyvben (B. tabella), még pedig azon község­nél, ahol állandó lakását tartja, egy külön lapot és arra a lapra vezesse át a különböző községekben előirt ösz­szes tartozását. Ez eljárás által a nyilvántartási jegyzé­kek szerkesztése megkönnyútetik és eléretik azon czél, hogy egy egyénnek több községben levő tartozásáért ott foganatosítják a végrehajtást, ahol az illető hátralékos állaudő lakását tartja. Az adófelügyelők és azoknak a helysziuéD megjelenő helyettesei kötelosek a kir. adóhi­vatalokat a jelen rendelet végrehajtásánál ellenőrizni, esetleg az észlelt szabályellenességeket azonnal megszün­tetni. (Magy. kir. pénzügymin. 53,639. sz. rendelet, 1886. deczember 28-ról.) (Hivatalos és hitelesített másolatok bélyegzése) tár­gyában a pénzügyminisztérium u következő körrendeletet bocsátta ki, 1886. évi deczember 28-án 3766. sz. a. »Ta­pasztaltatván, hogy a hivatalos és hitelesített másolatok bélyegzése körül különböző felfogás érvényesül; megfele lő egyöntetű eljárás ozéljából kijelentetik, hogy mind­azok a hitelesített másolatok, melyek a feleknek bíróság vagy hivatal őrizetében levő valamely okiratról ssolgál­tatnak ki, tekintet nélkül arra, hogy a lemásolást ki teljesítette, hivatalos másolatoknak tekintendők ís e sze­rént az illetéki díjjegyzék 69. tételének 2. pontjában meghatározott bélyegilleték alá esnek és rendesen iven­ként 1 forintos bélyeggel látandók el; 50 kros bélyeg csak a kisebb polgári peres ügyekben felvett jegyzőköny­vek hiteles másolataira, valamint akkor is alkalmazható, ha a pertárgy értéke 50 forintot meg nem halad.* (Lásd a »Pénzügyi Közlöny* 1887. évi 2-ik számában.) (Van-e joga a regálebérlőnek a város külterületé­ről egyesek által fél hektoliternél kisebb mennyiségben saját szükségletükre behozott páliukát elkobozni?) A re­gále-bérlőnek nincs joga a város külterületéről egyesek által félhektoliternél kisebb menyiségben saját szükségle­tükre behozott pálinkát elkobozni; mert az italmérési jogot szabályozó összes törvények és rendeletek, különö­sen pedig a belügyi m. kir. minisztériumnak 1876. évi 69,560. és 1879. évi 20,493. számú rendelete szerint, az italmérési kibágásokuál a vevő, a fogyasztó soha sem jő tekintetbe. Jogsértő mindig csak az lehet, aki a szeszes italokat szabályellenesen méri, árulja, forgalomba hozza. A regále-bérlőnek tehát ezek ellen kell fordulni. Ha az illető pálinkámérők, pálinkaégetők a városhoz tartozó kül­telkeken, tanyákou laknak, akkor a fentemiitett rende­letben előszabott büntetés alkalmazása végett forduljon a városi kapitánysághoz mint illetékes elsőfokú hatóság­hoz. Ha pedig az illetők nem a város, illetőleg aregále­hérlő regáleterületén laknak, akkor csak azon regále­bérlő tehet ellenök panaszt, kinek regále-területén az illetők az italmérési jogsértést elkövették. A fogyásztók, a vevők ellen senkinek sincs kereshetősége; ezek bárhol szerezhetik be a szesszes italokat. A regále-bérlővel szemben csak az eladó, a kimérő felelős. Ha a regále­bérlő magánosoknál s hozzá még hatósági közbenjárás nélkül szeszes italokat elkobozott, az esetben az illetők őt házijog, tulajdonjog vagy erőszakosság miatt beperel­hetik. A mi azon kérdést illeti, hogy pálinka és szesz főzésre alkalmas nyersanyagokat szabad-e a pálinka vagy szeszfőzőknél pálinkáért vagy a szeszért cserélni, erre nézve a m. kir. belügyi minisztérium a pécsi kereske­delmi és iparkamarának 1881-ben 7,553/V. b) sz. a. intézett felvilágosító nyilatkozatában határozattan kije­lentette, hogy nevezett nyers anyagok pálinkáért, szeszért csak az esetben cserélhetők be, ha a becserélt pálinka vagy szesz legalább is fél hektolitert tesz ki. Különbeu az italmérési jog mikénti gyakorlatára vonatkozólag dr. Záray Károly, a pScsi kereskedelmi és iparkamara tit­kára legújabban adott ki egy könyvet, melyben a szó­ban levő ügyet illetőleg minden szükséges felvilágosítás és útbaigazítás megtalálható. A könyvára: 1 frt 20 kr. Kapható a szerzőnél. Szerk. (A települési szándék bejelentéséről szóló igazolvá­nyok bélyegkötelezettsége.) E tárgyban a m. kir. bel­ügyminisztérium Mosonyvármegye közönségéhez az 1886. évi 70715. sz. a. a következő leiratot intézte: »A vár­megye alispánja által a folyó évi október 2-áról 16477 sz. a kelt jelentésben tett-azou kérdés következtében vájjon a község által, sz 1886. XXII. t.-cz. 9. § n»k utolsó be kezdése értelmében, a települési szándék bejelentésének megtörténtéről kíállitmdó igazolványok bélyegkötelesek-e s ha, igen, azok mily bélyeggel látandók el? a várme­gye közönságét, a m. kir. pénzügyminiszter ur vélemé­nyének meghallgatása után, s azzal egyetértfileg értesí­tem, hogy miután a törvény amaz igazolványra nézve a bélyegmentessé,'et ki nem mondta ahhoz, hogy az bé lyegköteles, kétség nem férhet s minthogy azou igazol­ványok a telepedósi szándék bejelentésének bizonyítékául szolgálnak s így bizonyítvány természetével bírnak, azok bélyegzése tekintetében az iiletéki díjjegyzék 21. tételé­nek a,) aa), bb) és b) pontjaibau foglalt határozmáuyok mérvadók, melyek értelmében a szerint, amint az emlí­tett igazolványok a törvényhatósági joggal felruházott város vagy más város vagy valamely község által, illető­leg cselédek, legények s más a) pontban felsorolt egyé­nek számára állíttatnak ki, ivenkint 1 frtnyi, illetőleg 50 kr. vagy 15 krnyi bélyegilleték fizetendő. Budapesten, 1886. évi deczember 23 áD. a miuiszter helyett: Lákács György, s. k, államtitkár*. Tanügy. Értesítés. A városi felső leányiskolában, a szokásos téli fél­évi vizsgálat folyó évi február hó 7 ik napján délelőtt 9—12-ig és folytatólagosan délután 2—5 óráig tarta­tik meg. Ezen alkalomra a t. szülök és tanügy barátok tisztelettel meghivatnak. Nyíregyháza, 1887. január hó 27-én. Simkó Endre. Apróságok. Eszményi szépségek és igazságok. Az embernek vigasza a vallás szentségében van letéve. A vallás hü tüköré a nagy természet. De fájda­lom az ember csak akkor kezd figyelni a természetre, akkor találja föl benne a vallásnak hü képmását s érti meg szavát: amidőn a lélek megszűnt hinui, s remélni már nem tud. • * Akit valaha igazán szerettünk, vagy még mindig szeretjük, azt meg nem szégyenithetjük, le nem alacso • nyithatjuk, soha. Aki kigúnyolja vagy kineveti azt, aki­nek birása után oly igen vágyott csak azért, mert másnak áldozta fel magét soha, sem szeretett igazán. * • • Ha öröm fog el a virág bokor millett, amelyet te ültettél és ápoltál a gondolatra, hogy az illat, amelyet szét lövol, az éd amelyet kebléből a munkás méh ma­gával visz, az öröm amelyet a körülötte játszó gyer­meknek nyújt, mind, mind a te müved: nem magaszto­sabb öröm tölti-e keblendet, ha tekinteted kis fiadra esik!? Nem szebb boldogitóbb tudat kisér-e a jövőbe, ha elgondolod, hogy e kis fiúban hazádnak egy haszuos pol­gárt, az emberiségnek egy nemes szivü barátot s majd az eljövendő nőnek egy szerető férjet, talán jobbat mint te magad, nevelsz! ? Vagy ha térdeden egy kis szende le­£,nyka játszik, nem érzed-e magadat boldognak, nem ál­dod-e a végzést, amely neked egy lelket adott: hogy azt képezd, vezesd előre, mindig előre a szép és nagy felé; hogy teremts belőle egy oly nőt, aki előtt az ifjú tiszte­lettel és becsüléssel lelkében hajoljon meg, barátai sze­ressék s férje imádja ? ! • * • Nincs könnyebb valami, mint a minket szerető szivet édes szóval meleg öleléssel s forró csókkal megnyugtatni s annak valótlanságáról győzni meg velüuk érző keblét, amitől leginkább fél, remeg és irtózik. * * * Nem az a vétkes, aki bűnt követett el; hanem az, aki ahelyett, hogy a javulás útjára lépne, öngyilkos lesz; vétkét a legnagyobbal — a gyávasággal tetézvén meg. Az elesés minduyájónkkal köz. Ez emberi gyöngeségünk. A javulva fölkelés égi származásunk magasztos bizony­sága. Ne feledd, hogy tul a csillagokon, ahová csak a hivő lelkek imádkozó vágyai, sejtelmei emelkednek : van egy titkos láthatatlan kéz, amely életünk utait igazgatja. Es ha tövisbe lép is olykor lábunk, ha megbotlunk is az uton: ne hidd, hogy az égi kéz csak játszik velünk. Lásd, sokszor a legszebb virág és fa sarjat vágjuk ki, hogy a törzsnek életét biztosítsuk. Hagyj fel tehát ön­gyilkossági szándékoddal. Igaz, hogy a föld alstt nem érez a sziv s az emlékezel csak visszahagyott kedveseink lelkében él. A sir boldogító álomra ringat el; ölében a legszebb álmát aluszszuk: mert alatta az örök életről álmadunk s fölötte a hálás rokonok kezei illatos virágot növelnek. De csak ugy és akkor, ha sírunkat nem saját erőszakos kezeink ásták meg 1 * • * Ne hidd, hogy a nő mindig boldog, amikor mo­solyog. A tenger fölött gyakran csend virraszt ; mig mé­lyén zivatar tesz készületeket romboló útjára. A völgy ölén nyugodtan himbálózik a legparányibb virág is; mig fönt a bérez tetőn recsegve dől ki a százados tölgy, pe­dig fölöttök egy vihar repül. A sir fölött virággl, fűvel cseveg a susogó esti szellő; holott ki tudja mennyi fáj ­dalom és bánat jelölik a sirt; ki tudja, ha nem holt re­mények, utjokban elhullott vágyak vetették-e meg azt, az alatta pihenő számára ? ! • * * A magán fokozza fájdalmainkat. A társas élet örömei Letheként futják át a keblet; elmosva mindent, ami a fájdalmakat jelölné. Igen, örülni feledni és remélni fogok. De hogyan, de miként? Lehet-e szivet, lehet-e vágyat cserjlni ? Nem az a sziv kisér-e a nagyvilág zajába, amely a magányban velünk szenvedett?! For­dítsd meg a folyó viz futását. Meg lehet hogy kénysze­reidnek kevés ideig engedni fog. Ds vigyázz, nehogy utat keresve magának, kitörjön kényszer medréből s rom­boló árjával elvetett határaidat dúlja fel. Aki szívé* vei, érzelmeivel tesz így : nem különben jár. (Folyt, köv.) ÚJDONSÁGOK. (!) Téry József nagykállói főreáliakolai rendes ta­nárt, a vallási és közoktatási miuiszter, ugyanezen minő­ségben, a székesfehérvári főiskolához helyezte át. 4- Vencsellói jegyzőül Tóth Gyula polgári taka­rékpénztári könyvvelő választatott meg 6 szavazattal. -f- A kisvárdai nőegylet folyó évi februárhó 12-én Kisvárdán a uagyvendéglő termében, saját alaptökéjéuek gyarapítására, calico bált rendez. Belépti dij: személy­jegy 1 frt. 50 kr, családjegy 4 frt. Felülfizetések köszö­nettel fogadtatnok és hirlapilag uyugtáztatnak. (!) A kir. kúria legközelebbi határozatainak egyi­kében kimondotta, hogy a váltón a kibocsátó aláírásá­nak a váltó szövege alatt kell állania; mert különben a váltó nem tekinthető teljesen kifogástalannak. Nem szabad tehát a nevet keresztben, vagy rézsútosan irni alá a váltónak. (Háborús jelek.) A közös hadügyminisztérium, miut a »Presse« írja, rendeletet bocsátott ki, hogy a jutalék kitelése után fönmaradt s még eddig ki nem képzett összes ujonezok nem mint eddig csak áprilhó elsejére, hanem már február 20-ára behívassanak illető csapat­testeikhez. A helybeli távsiirgönyhivatal helyiségére nézve folyó évben a bérleti idő lejárván, a hivatalnak uj bér­leti szerződést kell kötuie. Midőn e hírről értesülünk s azt közzé teszszük, uem mulaszthatjuk el, hogy kifeje­zést ne adjunk azon általános közóhajnak: vajha a táv­sürgönyhivatal a város központján volna elhelyezhető! Csudálkozuuk, hogy nem akad vállalkozó, aki a városnak e czélra alkalmas pontján egy czélszerü helyiséget épít­tetne ; ami egyáltalában uem járna veszteséggel. X A nyíregyházai m. kir. postahivatal ügyforgal­ma 1886 ban. I. Jövedéki bevétel volt: Levélporto 166 frt 10 kr. Leveljegyek 15,557 frt 48 kr. Hirlap egyek 370 frt Kocsiposta franco 3388 frt 10 kr. Kocsiposta porto 8144 frt 26 kr. Kocsiposta kézbesítés 784 frt 75 kr. Egyéb be­vételek 137 Irt. Jövedéki kiadás 15,961 frt 93 kr. Tisz tajövedelem 12,385 frt 76 kr. II. Forgalmi beaétel: Nagy utalvány 125,691 frt 04 kr. Kis utalvány és utánvétel 973,294 frt 11 kr. Évi forgalom 1.197,756 frt 09 kr. III. Forgalmi kiadás : Nagy utalvány 80,810 frt. 11 kr. Kis utalvány és utánvétel 319,112 frt 99 kr. Az orszá­gos főpostapénztárba beszolgáltatott 726,000 frt. Nyír­egyháza 1887. január 26. Husaár, postahiv. főnök.

Next

/
Thumbnails
Contents