Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-08-21 / 34. szám

VIII. évfolyam. 34 m m • Nyíregyháza, 1887. augusztus 21. VEGYES TARTALMÚ HETI LAP SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenkint egyszer- vasárnapon. Klöllzetési feltételek : postán vagy helyben házhoz hordva: Egész övre Félévre 2 » Negyedévre 1 > A község! jegyző és t mii tó uraknak egész évre csak két forint. Hirdetések A lap szellemi részéi képező küldemények, a szerkesztő ezime alatt kéretnek bekllldetni. Bérmentetlen levelek csak ismertt ke/i-któl fo­gadtatnak el. A kéziratok c?ak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek vissza. elfogadtatnak lapunk rászóró a kiadó hivatalban (nagy-debreczeni-utcza 1551. szám): továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haasenstein és Vo^-lur nouajaimii lit csiH'ii, I ragabau es Budapesten, valamint Németország és Svelcz fővárosaiban is. Doru & Comp által Hamburgban Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap 4 frt. 8Z Ó*küldé8e tárgyában leendő fölszálamlások Jóba Elek kiadótulajdonos könyvnyom­dájához (nagy-debreczeni-utcza 1551. szám) j intézendók. Hirdetési dijak : Minden négyszer Uasáb/.ott petit-sor egyszeri közlése 5 kr ; többszöri köziéi esetében 4 kr Kincstári bólyagdlj fejében, minden egyei liinU­tés után 30 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint 1 krajczár. Hivatalos kö2l$m$ny$k, 7,705. K. 1037 Szabolcsvármegye alispánjától. A járási kör- és községi orvosoknak, továbbá a fő szolgabirákuak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. belügyminiszter folyó évi 40,180. szám alatt kelt leirata s az azzal közölt himlóoltási szabályok, valamint két darab csatolvány másolatban, a cziinuek szigorú alkalmazkodás végett, kiadatik. Nyiregyháza, 1887. julius 25. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. (Másolat a 7,705/87. K. számhoz) Magyar királyi belügyminiszter. 40,180/VlII. a. sz. Körrendelet. Az 1876-ik évi XIV. t. cz. XlII-ik fejeze­tének módosításáról szóló 1887-ik évi XXII. t. cz. végre­hajtásával a belügyminiszter bízatván meg: az abban foglalt intézkedések tüzetes és pontos keresztül vitele czéljából a mellékelt szabályzatot állapítottam meg és adom ki. Ezen szabályzatot kellő miheztartás végett oly felhívással küldöm meg a törvényhatóságnak, bogy azt a legszélesebb körben közzététetvén, az abban megjelölt rendelkezések pontos és szabatos végrehajtása és a végre­hajtás folytonos és szigorú ellenőrzése czéljából a szük­séges intézkedéseket saját hatáskörében, minden irány­ban tegye meg. Egyszersmind felhívom a törvényható­ságot, hogy az utóbb említett t. cz. 6-ik §-a értelmében a területén létező s ügykörébe tartozó árvaházakban, aggápoldákban, szegény házakban, valamint azon községi s törvényhatósági iutézetekben, ahol egyének hosszabb ideig tömegesen tartatnak, oly egyéneknek, akik véd­himlóvel be nem oltattak, vagy a legutóbb eltelt 5 év alatt valóságos himlőt ki nem állottak, a védhimlővel való beoltatása iráut már most intézkedjék, s ügyel­jen fel arra, hogy az egész himlőoltási müvelet a szabályzatban megjelölt módon terjesztessék ide fel, hogy igy ujabb kiegészítések elkerülhetők legyenek, s az oltási dijak érvényesítése hátramaradást ne szenvedjen. Végre felhívom a törvényhatóságot, hogy az „ujra-oltási lv"-eket a következő minta szerint Ujraoltási rovatos iv. Törvényható-ág Oltás terület 2 JS _ -o O ts e'? II -J s: 3 C N Az újra oltottnak Vezetik és kereszt­neve I Ne­I me újra oltás 2 fc M I l Újra oltatott Az újra oltásra jelentke­zettek kösítil Íjé* ol tutin II maradt öí » S Sis flSi5 kellő számban sokszorosittassa, és azokat akként készít­tesse el, hogy az újra oltási rovatos ívek, az első oltá­soknál használt oltási jegyzőkönyvektől már külső alak­jukról is könnyen felismerhetők legyenek. Budapesten, 1887-ik évi juniushó 23-án. Br. Orczy Béla, s. k. Szabályzat a védhimlöoltást közelebbről szabályozó 1887. évi XXII. tórvényezikk végrehajtására vonatkozólag. 1. §. Az 1887 ik évi XXII-ik t. cz. alapján minden törvényhatóság területén a helyi viszonyoknak megfelelő számú oltási körök alakitandók, mely czélból a tiszti főorvos javaslatot készít az oltó köröknek megállapítá­sára, és egyszersmind minden oltó körre nézve az oltó­orvos megjelölésére. Ezeu javaslatát bemutatja a tör­vényhatóság első tisztviselőjének, aki vagy ezen javaslat 1 egész terjedelmében való elfogadásával, vagy amennyiben a javaslatra nézve módosításokat tartana szükségesnek, e módosításokra vonatkozólag a főorvos véleményét meg hallgatva, végérvényesen megállapítja az oltó köröket és megjelöli minden oltó kör részére az oltó orvost. Ezen határoza tát a törvéuyhatóság első tiszt viselője _közü a ^Mai számunkhoz egy iv melléklet és a tiszti főorvossal és a törvényhatóság területén illetékes első fokú közegészségi hatósággal, illetve hatóságokkal. 2. §. Az első fokú közegészségi hatóság az oltó körök megállapítására és az oltóorvosok megjelölésére vonatkozó ezen rendelet vétele után, a rendelet tartal­máról értesiti a megjelölt oltó orvost, illetve oltó orvo­sokat, valamint a vármegyékben a főszolgabírói járáshoz tartozó érdekelt községek elöljáróságát. 3. §. Az oltás teljesítésére kirendelt oltó orvos az erre vonatkozó rendelet vétele után haladéktalanul össze­állítja a születési anyakönyvek a'apján az oltó körébe tartozó első beoltásra kötelezettek névlajstromát, a szü­lők neveinek is fölvételével, és pedig minden, a körhöz tartozó községről külön-külön ily névlajstromot készít. 4. §. A névlajstromok elkészítése után az oltó orvos az első fokú egészségügyi hatóság vezetőjével és annak törvényes szakközegével egyetértőieg javaslatot készit az oltási eljárás keresztül vitelére vouatkozólag, mely javaslatban a vármegyék területén levő oltókövök orvosai a helyi viszonyok és adott körülmények tekintetbe vé­telével megállapítják minden, a körhöz tartozó községre nézve a napokat, melyeken és a helyiséget, ahol az oltást teljesíteni czélszerüuek mutatkozik, és igy a köz­ségeket sorozva, s a határidőket feltüntetve, e javaslatot bemutatja a tiszti főorvosnak, aki a javaslatot átvizsgál­ván : vagy helyesli vagy változtat rajta, s ekép az oltási eljárás terve megállapittatván, azt jóváhagyás és további intézkedés végett bemutatja a törvényhatóság első tiszt viselőjének, aki az első fokú egészségügyi hatóság utján megrendeli az oltási eljárásnak, a megállapított terv­szerinti végrehajtását. 5. §. Az első fokú egészségügyi hatóság a végleg megállapított eljárási tervet közli az oltóorvossal, és egyszersmind megteszi a kellő intézkedéseket arra nézve, hogy az illetékes községi elöljáróságok, vagy városokban a megfelelő hatósági közegek az oltásra kötelezetteket a kitűzött időre és helyre berendeljék. 6. §. Az oltás nyilvánosan egy bizottság előtt tör­ténik, amely bizottságnak tagjai: az oltóorvos, továbbá városokban az első fokú egészségügyi bizottság vezetője vagy enuek megbízottja, községekben pedig a községi biró vagy helyettes biró, a tauácsuak egy erre kirendelt tagja és rendesen a lelkész, illetve lelkészek. Ha két vagy több község oltásra kötelezettjei vanuak egy helyre berendelve, akkor minden érdekelt község bírája vagy helyettes bírája, és minden községből egy tanácsbeli a bizottságban megjelenni tartozik. 7. § Az első fokú egészségügyi hatóság intézkedni tartozik az iránt, hogy e bizottság tagjai az oltás he­lyéről és idejéről kellő időben értesítve legyenek, s oda mint a bizottság tagjai, meghívassanak, illetőleg ameny­nyiben közigazgatási hatósági közegek, kirendeltessenek. 8. § Az oltással egyidejűleg a beoltottak nevei azonnal lajstromba igta'tatnak, s az erre vonatkozó táb­lázatnak akkor már kitölthető rovata azonnal kitöltetik. 9. §. Az oltás befejeztével az illetékes helyhatósági tag meghagyja annak, ki a gyermeket oltásra behozta, hogy az oltás sikerének ellenőrzése, s a beoltott gyer­mek törvényszabta bemutatásának czéljiból a gyermeket a kitűzött, s az illető félnek p.outo.sau megjelölt időre felelősség és a törvényben megállapított büutetés terhe alatt ismét elhozza ; meghagyja továbbá az illetőnek a helyhatósági tag, hogy a beoltott gyermeket a kellő gondozásban részesítse, és miután tapasztaltatott, misze­rint némely vidéken szokásba vették azt, hogy a beoltott gyermek oltási helyét a beoltás után szappanos vizzel erősen lemossák, s ez által az oltás sikerét akadályoz­zák, azért az illetékes helyhatósági tag ezen helytelen eljárástól az illetőket szigorúan tiltsa el. 10. §. Azok, kik oltásra kötelezett gyermeküket más magán orvos által oltatták be, vagy szándékozuak beoltatni, ezt az oltásra kirendelt bizottságnak akkor, midőn az oltás eszközlése végett a bizottság együtt van, bejeleuteui tartozuak, és pedig ha az ily gyermeket a magánorvos már beoltotta, akkor ez az oltást teljesített magánorvos írásbeli nyilatkozatával, esetleg oltási bizo­nyítványával igazolandó. Ha pedig az ily gyermeket még nem oltották be, akkor a bejelentéssel egyidejűleg meg­jelölendő azon határidő, melyeu belől az oltást eszkö­zöltetni szándékozik. Ha ily batáridőt nem jelölnek meg, vagy ha a bizottság által el nem fogadható határidőt tűznek ki, akkor az illetékes hatóság az ilyenekre is kitűzi a záros határidőt, mely alatt az illetők a gyer­meket beoltatni tartoznak. Az ily eseteket az eljáró bi­zottság külön jegyzékbe veszi és azon jegyzéket beter­jeszti az illetékes első fokú egészségügyi hatósághoz, és községekben az elöljáróság, a városokban az első fokú egészségügyi hatóság felügyelni tartozik arra, hogy az illetők a kitűzött határidő alatt az oltást eszközöltették-e, és ha nem eszközöltették volna, az illető községi elöl­járóság erről a határidő elteltével azonnal jelentést tesz az első fokú egészségügyi hatóságnak, amely is az ily mulasztásokkal szemben a megfelelő büutetéseket a tör­vény értelmében, szükség esetén fokozatosan alkalmazza. 11. §. Azoknak neveit, kik az oltóorvos véleménye alapján egyéni indokokból be nem oltattak, az eljáró bizottság az elhalasztás indokának és az oltás mikor történhetésének megjelölésével jegyzékbe veszi, és ezen jegyzéket a bizottság tagjainak névaláírásával ellátva, az oltási eljárásra vonatkozó egyéb okmányokkal egy­idejűleg beterjeszti az első fokú egészségügyi hatóság­hoz. Ha ez nagy vagy kis községre vonatkozik, az illető főszolgabíró a hozzá beterjesztett ily jegyzékről máso­latot küld az illetékes községi elöljáróságnak, az elöl­járóság pedig az i!y gyermekeket nyilvántartásba ve­zetni, és az oltásra kitűzött határidő elteltével a gyer­mekeket az oltóbizottság elé rendelni tartozik. 12 §. A beoltott gyetmek bemutatása alkalmával, ha az oltás az oltóorvos véleménye szerint nem sikerült, az oltás nyomban ismétlendő, és csak azon esetben, ha ezen isinételt beoltás is sikertelen maradt, ismétleudő a beoltás a törvéuy értelmében a következő a harmadik évben. 13. §. A törvény 4. § a által 12 éves kornak be­töltése előtt újra oltásra kötelezettek, a rendszeres ol­tások alkalmával díjtalanul újra oltathatják magokat, de az oltási jegyzőkönyv ,Jegyzék" rovatába az ilyen be­oltottak vonalán beiktatandó: „törvény által ujraoltásra kötelezett. IJjra oltatott." 14. §. Azon esetben, midőn az oltás karról-karra történik, vagy további oltásra már beoltott gyermek védhimlőjéből oltónyirk szedetik, azon gyermeknek, kitől az oltónyirk vétetik, ugy magának, valamint szülői­nek egészségi állapota pontosan és szigorú felelősség mellett megvizsgálandó, s ugy továbboltás, valamint nyirkszedés csak egészséges szülőktől származott és kifogástalanul egészséges gyermek védhimlőjéből vehető, ki már hat hónapos elmúlt. Tovább oltás, valamint nyirkszedés csak épen fejlődött, orbánezos lobtól ment védhiinlőből és csak egészen tiszta, s vérrel nem vegyült védhimlő nyirkből eszközölhető. E tekintetben az oltó­orvos általában a legnagyobb óvatossággal és a törvény által ide vonatkozólag megállapított súlyos felelősség­nek folyton szem előtt tartásával járjon el. 15 §. Karról-karra oltás ugy az elsó, mint az ujra­oltások alkalmával leginkább csak csecsemők vagy apró gyermekek védhimlőjéből történhetik, miért is 5 évesnél idősebb egyén védhimlőjéből sem továbboltás nem esz­közölhető, sem továbboltásra nyirk nem szedhető. 16. §. A karról-karra oltárnál az oltóorvos a himló­oltási jegyzőkönyv „Jegyzék" rovatába igtassa be azon gyermek nevét, kinek védhimlőjéből a továbboltást esz­közölte, és minthogy egy ilyen gyermekből több egymás után következő gyermek oltatik be, azért a ,Jegyzék" rovatban az ily egy gyermekből beoltottak vonalai össze­fogó jellel egybe kapcsolva, ezen rovatban a továbboltásra használt gyermeknek ne csak neve, de azon idő, mikor az beoltatott, és azon szám, mely alatt a himlőoltási jegyzőkönyvbe beigtattatott, szintén pontosan kitétessék a következő szövegezéssel: „Karról-karra oltva, N. N. nevű, H. községi illetőségű, 188 -ik évi .... hó -n beoltatott és az oltási jegyzőkönyvbe szára alatt beigtatott gyermekről. 17. §. Midőn az oltóorvos további oltásnál leendő használatra szed a beoltott gyermek védhimlőjéből nyir­ket, eljárásának mindenkor lehető igazolhatása czéljából snját igazolhatása érdekében vezessen jegyzéket arról, hogy melyik gyermeknek a hiinlőnyirkjéből vett magot, s megjegyezve azt is, hogy melyik gyermektől hány üvegcsével szedett, ezen jegyzetét az eljáró bizottság tagja által is Írassa alá. 18. §. A himlőoltási cyclus ősztől őszig tart; a himlőoltási jegyző könyvek évenként október 1 én le­zárandók, s az első fokú közegészségügyi hatósághoz az Margittán székelő ériiielléki első borkiállitási szövetkezet árjegyzéke van csatolva.

Next

/
Thumbnails
Contents