Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1887-07-31 / 31. szám
VIII. évfolyam, 29 . szám. Nyíregyháza, 1887. julius 31. TARTALMÚ HETI LAP SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE, Megjelenik hetenkint egyszer vasárnapon Klóllzetési feltételek : postán vagy helyben házhoz hordva: Kgé.z évre i 4 frt. Félévre 2 . Negyedévre 1 > A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő fölszólamlások Jóba Eleit kiadótulajdonos könyvnyomdájához (nagy - debreczeni - utcza 1551. szám) intézendók. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. Bérmentetlen levelek csak ismertt kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden négyszer liasábzott petit-sor egyszeri közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr Kincstári bélyegdíj fejében, minden egyes liirde tés után 30 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 krajezár. ^ — . ..u.v..^^. ................. . iu.su. niaj^.ai , Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó hivatalban (nagy-debreczeni-utcza 1551. szám): továbbá: Goldberger A. V. által lludapesteu. Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Doru & Cornp által Hamburgban. Hivatalos közlemények, 8,499. K. jgg7 Szabolcsvármegye alispánjától. Tekintetes Kraszuay Gábor polgármester uruak és a községek elöljáróinak. A jegyzői szigorlatra való bocsátás tárgyában kelt kérvények beadásának határidejét a 7654/87. szám alatt a „Nylrvidók" julius 24-ik számában közzétett hirdetménytől eltérőleg /. évi augasztushó 21-ik napjára tűztem ki, az e tárgyú hirdetményt, szabályszerű közhirrététel végett, kiküldőm. Kelt Nyiregyházán, 1887. julius 26. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. Hirdetmény. Azok, kik a szeptember havában megtartandó jegyzői szigorlatra bocsáttatni óhajtanak, felhivatnak, hogy e tárgyú és szabályszerűen felszerelt kérvényeiket hivatalomhoz f. évi augusztushó 21-ig beterjesszék. Azok, kik kérvényeiket a kijelölt határidőig be nem at^ják, csak a jövő tavasszal megtartandó jegyzői szigorlatra fognak bocsáttatni. Kelt Nyiregyházán, 1887. julius 26. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. Az 1-ső nagy jutalom . . A 2-dik nagy jutalom • A 3 dik nagy jutalom . . Az 1-ső elismerő jutalom . A 2-dik elismerő jutalom . 1000 frank aranyban, 800 „ 500 „ 400 „ 200 „ Szabolcsvármegye alispánjától. 7,309. K. 1887. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A nyíregyházai kir. törvényszéknek folyó évi 4409. P. 87. alatt kelt hirdetményét szabályszerű közhírré tétel végett másolatban közlöm. Nyíregyháza, 1887. évi julius hó 2. Zoltán János, alispán. (Másolat.) 4409/87. P. szám. Hirdetmény. A nyir egyházai kir. törvényszók részéről közhírré tétetik, miszerint büd-szent-mihályi illetőségű Kenyeres Jáuos a 4409/87. P. számú Ítélet által az 1877. évi XX. t. cz. 28. §-ának a) pontja értelmében, gondnokság alá helyeztetett. Kelt B nyíregyházai kir. tszék polgári osztálya 1887. évi junius hó 10 én. Megyery Géz i, törvényszéki eluök s. k., Zoltán, t. jegyző. 50 E B —— Szabolcsvármeaue erdészeti albizottságától. 1887. • Olvastatott a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszternek az erdősítési jutalmakra vonatkozó 13,913/887. sz. pályázati hirdetménye. Határozat: A pályázati hirdetmény a vármegye hivatalos lapja utján közhírré tétetni rendeltetik. Miről a „Nyit-vidék* szerkesztősége a pályázati hirdetmény másolatáról jkönyvi kivonaton értesíttetik. Kelt Szabolcsvármegye közigazgatási bizottsága erdészeti albizottságának Nyiregyházán, 1887. évi május 12-én tartott üléséből. Kiadta: Yidovich László, Jjy.iú • aljegyző. (Másolat 50. E. b. számhoz.) Pályázat erdősítési jutalmakra. A földmivelés-, iparés kereskedelemügyi m. kir. minisztérium, az országos erdei alapból a magasabb hegységek fensikjatnak, tetőinek és gerinczeinek, vagy meredek oldalainak s illetve a közgazdasági érdekből erdészetileg mtvelendó oly területeknek beerdősitésére, melyeken hegyomlások, hó- vagy kő-görgetegek megakadályozása, szélvészek és vizek rombolásának, valamint a futó-homok tovább terjedésének meggátlása végett az 1879. évi XXXI. t. cz. 1.65. § ábau megjelölt erdősítés közigazgatási szempontból szükséges, s a melyeken létrejövő erdők véderókül fognak szolgálni, a folyó 1887. évre 3 nagy jutalmat és 3 elismerő jutalmat tüz ki: A 3-dik elismerő jutalom . 100 Ezen jutalmakra versenyezhetnek mindazon erdősítések, amelyek a folyó 1887. évben nem állami költségen foganatositattak, még pedig a nagy jutalmakra, ha egy tagban legalább 25 (huszonöt) katasztrális holdra; az elismerő jutalmakra pedig, ha egy tagban legalább 10 (tíz) katasztrális holdra terjednek. Ehez képest versenyző lehet minden erdőbirtokos vagy birtokos testület, és illetve polgári, egyházi vagy úrbéres község. A kiadandó jutalmakban azon erdőbirtokosok, s illetve azon erdőtisztek részesülnek, kiknek költségén s illetve kiknek tanácsa szerint és felügyelete alatt az erdősítés teljesíttetett, feltéve, hogy a jutalom odaítélésének idejében azok a jutalmazott uj erdőnek még birtokában vanuak, illetve azt erdőtiszti miuőségben kezelik, s az erdősitett területet a beerdősités biztos sikerének elősegítése végett, a folyó évtől, va,7 az első munkálatoktól kezdve a jutalom odaítélésének idejéig állandóan gondozták, s a versenyző területen netalán pótlólag szükséges ujabb erdősítési munkálatokat is évenként eszközölték. A jutalmak az 1892-edik évben szolgáltatnak ki, s azok kétharmad része az erdősítés költségeit viselő erdőtulajdonost, egyharmadrésze pedig az erdősítést teljesítő erdőtisztet illeti. A jutalmakat a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium által, az országos fő erdőmester vagy helyettesének elnöklete alatt erdőtisztekből alakított öt tagu bizottság itéli oda, még pedig a beerdősülés, s illetve a szükséges állab alakulás biztosításának megtörtént igazolása alapján, a teljesített erdősítés közérdekű becsének sorrendje és minősége szerint, a biráló bizottság ítéletének alapjául szolgálnak az illetékes közigazgatási erdészeti bizottságnak, s illetve a kir. erdőfelügyelőuek a versenyző erdősítések felett adott javaslatai ós a biráló bizottság részéről esetleg teljesítendő helyiszemlék. Felhivatnak tehát mind azon erdőbirtokosok, kik a folyó 1887. év tavaszi vagy őszi erdősítési ideje alatt a kezdetben megjelölt minősítéssel bíró erdősítést teljesítenek, s a kitűzött jutalmakra pályázni kívánnak, hogy a folyó évi tavaszon történő erdősítést illetőleg, legkésőbb f. évi juliushó végéig; a folyó év őszen történő erdősítést illetőleg pedig legkésőbb folyó 1887. év deczember 25-ig, az erdősítés helyének, telekkönyvi számának, a terület nagyságának (kat. holdakban) az erdősítésre használt fanemnek, — illetve fanemeknek, s utóbbi esetben azok elegy arányának pontos megjelölése mellett, annál bizonyosabban jelentsék ba a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügvi m. kir. miuiszteriumnál, mert a pályázati feltételeknek bármely legkisebb részben való meg nem tartási esetében a versenyben részt uem vehetnek. Budapesten, 1887. évi márcziushó 18 án. A földmivelés , ipar és kertsk. ügyi m. kir. minisztérium. 35. E. B. 1887. Szabolcsvármegye erdészeti albizottságától. Krassó-Szöróuy vármegye erdészeti albizottsága 11/87. E. B. sz. határozatával- Rodler Gyula, volt községi főerdész elveszett eskü bizonyítványát semmisnek nyilvánítja. Határozat: Az eskütételi bizonylat semmisnek nyilvánítása a 668/87. kir. erdőfelügyelői vélemény értelmében, az albizottság által vezetett betüsoros névjegyzékbe felvétetni, s Krassó-Szöréuy vármegye erd. albizottíágáuak határozata másolatban a vármegye hivatalos közlönye utján közzététetni rendeltetik. Miről a debreczeni kir. erdőfelügyelőség, továbbá a „Nyirvidék" szerkesztősége, Krassó-szörény vármegye erd. albizottsága e határozatról jkvi kivonaton értesíttetnek. Kelt Szabolcsvármegye közigazgatási bizottsága erdészeti albizottságának Nyíregyházán 1887. Május 12-én tartott üléséből. Kiadta: Yidovich László, aljegyző. (Másolat.) 35/1887. E. B számhoz. Krassó Szörény vármegye erdei albizottsági elnöke. 11. szám. A fehértemplomi in kir. erdő g ondnokság f. év január hó 5-én 1362/1886. sz. a. bejelenti hogy Rodler Gyula, volt 14. számú határőr ezred vagyon községi főerdész eskütételi bizouyitványa elveszett. Határozat. Rodler Gyula volt 14. számú határőr ezred vagyon községénél alkalmazásban volt főerdész eskütételi bizonyítványa semmisnek nyilvánittatik. Miről valamenyi törvényhatóság erdészeti albizottsága és a rendőri közlöny értesíttetni rendeltetik. Krassó Szörény vármegye erdei albizottságának, Lúgoson 1837. évi február hó 21-ik napján tarlott rendes ülésében. Jakabffy kir. tanácsos alispán erdei albizottsági elnök. 529. K. B . g z af ) g^ CS0 lj rm egy e fcgzig. bizottsága h. elnöke. 1887. Nyíregyháza város polgármesterének ós a községek elöljáróinak. A m kir. belügyminiszter urnák f. é. 26872/11. sz. a. kelt körrendeletét tudomásulvétel és miheztartás végett másolatban közlöm. Nyíregyháza, 1887. julius 18. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. (Másolat.) M. kir. belügyminiszter. 26872/11. szám. Körrendelet. A in. kir. igazságügyi miniszter ur a német birodalomhoz tartozó államokban, nyilvános szémély és áruforgalom közvetítésére szolgáló vasutak üzleteszközeiuek lefoglalás alól való mentessége tárgyában kibocsátott körrendeletének közlése alkalmából f. é. áprilhó 15-én 14,116. sz. a. hozzám intézett átiratában felkért arra, hogy a községi bíróságot, gyakorló közegeket, a szóban forgó körrendeletnek megfelelőleg, a szükséges utasítással részemről is lássam el. Ennélfogva megfelelve nevezett miniszter ur megkeresésének, a következőket közlöm a közigazgatási bizottsággal: Az 1886. XXXII. t. cz. 1. §-a alapján, a német birodalom kormányával a vasutak üzleteszközeiuek foglalás alól való mentessége tárgyában viszonossági nyilatkozat cseréltetett ki, amelynek hiteles szövege a következő: „Nyilatkozat, a vasúti üzleteszközöknek foglalás alól való mentessége tárgyában. Az osztrák cs. kir. és a m. kir. kormányok egyrészről, a német cs. kormány másrészről, különösen tudomásul vették a német birodalomban és az osztrákmagvar monarchiában érvénybeu álló azon törvényeket, melyek egyértelmüleg megállapítják, hogy a viszonosság biztosításának feltétele alatt külföldi vasutak üzleteszközei, melyek a nyilvános forgalomban személyeket és árukat szállítanak: első forgalomba helyeztetésüktől, az állományból való végleges kiválásukig, le uem foglalhatók. Erre való tekintettel a jelen uyilatkozat kicserélésével elismertetik, hogy az emiitett törvényes határozmánynak, az osztrák-magyar monarchiában való alkalmazásánál a viszonosság a német birodalomban; ezen határozmánynak a német birodalomban való alkalmazásánál pedig a viszonosság az osztrák magyar monarchiában biztosítva van. Kelt Bécsben, az 1887. évi márcziushó 24-én. Ő cs. és apostoli kir. felségének házi és külügyminisztere : Kálnoky, s. k " (L. S.) Miről a közigazgatási bizottságot azzal a felhívással értesítem, hogy az elébb hivatkozott törvényezikk következtében létrejött és fentebb ismertetett nyilatkozatot teljtartalmulag a községi bíráskodást gyakorló és felügyelete alatt álló, és a kisebb p. peres ügyekben eljáró községi bíróságokkal, tudomás és miheztartás végett közölje, s az emiitett közs. bíróságokat utasítsa, hogy a szóban lévő uyilatkozat is az 1886. évi XXXII. t. cz. értelmében a nyilvános személy és áruforgalom közvetítésére szolgáló német vasutak üzleteszközei forgalomba helyeztetésük napjától a vasúti birtokállományból való végleges kiválásukig nálunk le nem foglalhatók. Budapesten, 1887. áprilishó 29. Beniczky, álllamtitkár. Q nAO I/" ' 1_ Szabolcsvármeaue alispánjától. 1887. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Főispán ur ő méltóságának 244/1887. szára alatt hozzám intézett átiratát, széles körben leendő közhírré tétel végett, másolatban közlöm. Kelt Nyiregyházán, 1887. évi juliushó 19-én. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. ICiu^iumi "i. o ^ _ Mai^munkho^fél ÍY rendes, „Gazdasági Értesítő" melléklapunk és egy iv regény-melléklet van csatolva.