Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-01-23 / 4. szám

égi birtok-viszonyok, mint aminő volt az ,, állandóságot kölcsönöztek a földbirtokiztos megélhetést a földbirtokosnak. A czéhkillőn testületté tette az iparosokat. Minálynak biztosítva volt létalapja, jövedelmek szegényesek voltak ugyan ; de a/ sem voltak nagyok; a fényűzést még névlig ismerték. torradalom, de főleg az alkotmányos idők al, mindez gyökeresen megváltozott. A varjedésével mind szélesebb tért nyerő nyuIgárosodás uj igényeket támasztott; amekielégitésére a régi szerény jövedelem : bizonyult. vette kezdetét a társadalmi deficzit, amely ninál sokkal veszedelmesebb. A társadaetőleg az egyesek többet költöttek, mint t kerestek. Lassankint hozzá szoktak a níí költekezéshez ; de a munka és szorgaiyos fokozására nem gondoltak, régi magyar társadalom létalapja, a földnegmozdult, s mint valami váltó pénz gyorlte változtatni gazdáját. Ennek természeetkezménye lett az után az, hogy a régi ság az agynevezett köznemesség; a nemzeterős és szivós zöme, nagy részben elpusztársadalom egyenlő lett ugyan, de az egyencsak azok váltak ki, akik meggazdagodtak, fejlődés nálunk nagyon is rohamos volt. izaemlékezik a mult évtized első idejének ajszájára. amelynek a bécsi „krach" egy pon véget vetett, az ráakad a mai társallyedés első csiráira. a társadalmi feltűnés és a szereplés enyeizgató ereje a pénz, a vagyon: világos, lindenki a meggazdagodást tűzi ki elete s nem igen fog válogatni a szerzési esza, még kevésbé gondol a tisztességes niunmely habár magában hordozza is a megélálogát, de magát a meggazdagodást csak ;észiti elő. Már pedig a munka nélküli va;rzés vágya, egyik legsötétebb pontja táréletünknek. Még a gazdagabb társadalmak usztán vagyon szerzésre fektetik a fősúlyt, s erkölcsben és jelemben egyaránt szegearadnak. Hát még hová sülyed a társadatagjai pusztán a vagyoni előnyöket liají, a vagyon-szerzés legelső föltételének, a munkának szándékos kerülésével. Költeni, lköltöttet meg nem keresni: ez a bukás kezíelynek tátongó örvényét mindenki a másik I szeretné betömni. társadalomnak ifiindig veszedelme volt az, áu a vagyoni előnyök megszerzésére tőreMert ha csak a pénz. a vagyon után lesz ?rek becsülete mérve: mind kevesebb lesz áma, akik anyagi haszonért áldozatul nem oda jellemüket és becsületüket. nem akarunk uj morál prófétái lenni aknidőn a társadalom betegségi tüneteire kiváutatni; de azért nem szűnünk meg figyel i a társadalmat, hogy az emberi társadiipját pusztán a vagyoni különbség nem ti; bármily tiszteletre méltó és szükséges csületes munkával szerzett vagyon. Soha ibad elfelednünk, hogy az erkölcs, a becsüi szellem: csak oly alkotó elemei az egeszársadalmi fejlődésnek, mint az anyagi jólét i: a pénz és a vagyon, ihat ne csak a pénzre a vagyonra, hanem ületre is f ütessünk súlyt. Tegyük egyenlő é a pénzt és becsületet, mint volt hajdan a ;liális világban, amikor becsület-szóra is sziiölcsönöztek pénzt. les vármegye közig, foizotts. üléséből. (Januárhó 13.) löterjesztetett a kir. tanfelügyelőnek az 1886-dik )dik feléről tett jelentése. jelentés szerént a tankötelesek összes száma volt Elekből minden napi 21,866; ismétlő 8,040; fiu lapi iskolás 11,217; ismétlő 4082; leány minden649; ismétlő 3958, iskolábajáró mindeunapi 20,058. l nem járó mitidennapi 1808; iskolába j.iró is 7018. iskolába nem járó ismétlő 1027. z iskolák száma volt 301 ; állami jellegű elemi égi jellegű elemi 12; felső nép 1, iptr 4, óvoda ezeti jellegű elemi 281, óvoda 1; magán jellegű a 2, tanítók összes száma reudes 299, segéd 31, ké 310, nem képesített 20. . törvénynek megfelelőleg van fölszerelve 244, 7; faiskola van 176 iskolánál, nincs 125 iskoláíola kert van 229 iskolánál, nincs 72 iskolátornatér van 161 iskolánál, nincs 140-nél; ira van 221 iskolának ; nincs 80-nak, háziipar iskolánál, nincs 295-uél, mindennapi tanfolyam 9 iskolában nincs 102-nél; három ismétlő tanfoil biró iskola van 191 ; a törvényben meghatáosszes tantárgyak 283 iskolában taníttatnak, 'udomásul vétetett s az összes jelentésekkel együtt ízteriumhoz fólterjesztetni határoztatik. Olvastatott a megyei kir. építészeti hivatalnok az 1886. évről szóló időszaki jelentése. Az 1886. évi közmunka és közlekedési ügyek állását számszerű kivonatban feltüntető Uimut>tás »datai szerént, volt HZ összes közmunkatartozás: 24116 kettős fogatú igás, 856 egyes foga'u igás; 60833 kezi u ip szám, melyből természetben ledogozand) volt: 4238 kettős fogatú igás; 20 egyes fogatú igás; 12G98 ke:',i napszám; megváltásra bejelentetett: 19878 kettős fogatú igás, 836 egyes fogatú igás és 48135 kézi napszám. Ezeu megváltandó napszámoknak összes vilt»á;dija kitesz : 45093 frt. 50 krt. A természetben ledolgozandó munkaerőbíl felhasz náltatott, a jóváhagyott közmunka-előirányzat alapján, a tokaj-kolozsvári, nyíregyháza - ungvári, kisvárda király helmeczi, székely-nagy kállói, debrec.eni-miskolczi megyei utvoualak fentartásánál, valamint a gégéuy-dombrádi, polgár-tiszalöki községi közlekedési utak építésénél és az alsó tis/.aí védgátak fentartásánál összesen: 3785 kettős fogatú igás, 120 egyes fogatú igás, 10706 kézi napszám. Hátralékban maradt az 1886 év végével 453 kettős fogatú igás, 1992 kézi napszám, amely hátraléknak ledolgozása jelenleg van folyamatban : a tokaj-kolozsvári megyei útvonalon Rakamaz községe munka kötelesei által, a tokaji kőbányából eszközölt kőszállitással és ko vics töréssel; valamint a polgár t szalöki községi közlekedési útépítéséhez Polgár község által tiszai poroud szállításával. A kivetott köztnuukavállsági össszegből befolyt az év folyamán a pénztárba: 408051 Irt. 55 kr. Hátralékban vau: 4241 frt. 95 kr. A teljesített befizetések és a bátraié tok járáson ként következőleg oszlanak meg. Befuetett a kisvárdai járás 1708 frt. 84 krt hátralékban maradt 240 frt. 26 kr. a tiszai járás befiz. 6327 frt 75 krt. hátra va i 11 frt. 35 kr. a dadai alsó járás befizetett 6703 frt 09 krt. hátra van 646 frt. 61 kr a dadai felső járás befiz. 4536 frt. 90 krt. hátra van 254 frt. 60 kr. a bogdáuyi járás befiz. 3222 frt. 57 krt. hátra van 602 frt. 13 kr. a nyírbátori járás befiz. 6229 frt. 92 krt. hátra vau 234 frt 68 kr. a nagykállói íárás befiz. 7730 frt, 36 krt. bálra van 1677 fr. 24 kr. Nyir egyháza város befiz. 4335 fr. 12 krt. hátralékbo maradt. 575 frt. 08 kr. a magyar észan keleti vasul személyzet befizetett 56 frt. 70 krt. Ö.szejen befizetett: 40851 frt. 55 kr. Hátralékban van: 4241 frt. 95 kr. Az 1886 évet megelőző időkről hi'.ralékbau ma radt közmunka váltsági összegekből az 1886 év végévnl is hátralékban volt: a kisvárdai járásban 470 frt. 32 kr. a dadai alsó járásban 243 frt. 54 kr. » bogdányi járásban 567 frt. 68 kr. a uyirbá'ori járásban 381 frt. 42 -cr. a nagy kállói járásbau 829 frt. 21 kr Öasxesen 2492 frt. 21 kr. A megyei közmunka válts igi pénztar összes bevétele tett, az 1886 év végével mutatkozott pénztári maradváuy, a régi hátrálékokbói és az 1886 évi váltság dijtkból befolyt összegek s a megyei alapokból kölcsön vett 30,000 frt. beszámitásáv il, összesen 1 17699 frt 66 krt. Az évi összes kiadás pedig volt 79o8t> frt. 51 kr. ; tehát piaztári miradvái/ 38613 frt. 13 kr. A kiadások összegében benfoglalt itik a uyiregy háza-mátészalkai helyi érdekű vasút törzsrészvényeiért fizetett 50.000 frt is. A megye területén levő 216 gőz-kazán közzől, a iu'ajdono<ok kérelme folytán, 7 1 kazánon lett a víznyomású gytkorltli próbavizsga hivatalool megjjtv*. Ei eljárásáért kincstári illeték fej-ben heti e teteit a kir. adóhivatalokba 1165 frt. 50 kr. A kir. építészeti hivatalhoz, az 1886 év folyamán, 806 űg,darab érkezett; amelyből Ciiotéztetelt 800 darab, elintézés alatt van 6 űgydarab. Előterjesztetett a közigazgatási ügyaez'lésnek kimutatása az 1886 év második feléről. A közig, bizottságnál az I88U év első felében elintézetlenül maradt 45 ügv darab. A második félévben beérkezett 856. db. Lelt öswseu 901. E ibői elintéztetett 867. Maradt a félév végével hátralék 34 db. A hatósági ügvkezelésn il az első félév végével elintézetlen maradt 47 ügydirab. A második félévben érkezett 7082. Lett összesen: 7129. A lofolyt második félév folytán elintéztetett 6968 db. Hátralékban maradt az év végével 161 db. Fegyelmi ügy: elintéztetett 3 folyamatban maradt 6 Az 1876. V. VII. és XXVIII. t. ez. alapján fegyelmi utou kiszabatott az 1886 év második felében !l2 frt. R'gi hátralék 1861 frt 50 kr. Összesen 1943 frt. 50. kr. E'.ekból befolyt 927 frt. 50 kr. Hátralékban maradt 1016 frt. A hátralék gyanánt feltüutetett 34 közigazg. bízott. űgydarab a januárhavi közig. biz. ülésen lévén tárgyalva; 8 az alispáni hivatalnál bátralék gyauáut fel tüntetett 161 ügydnrabból közgyűlés, igazoló kórházi és uyugdíjválasztmány által < lintézeudő lévén 58 ügydarab: a valódi hátralék 103 drbra száll le. Előterjesztetett a kir. adófelügyelőuek I 886 évi deczember havi kimutatásos jelentése. E jelentés szerént 1886. novemberhó végével fen maradt hátralék tett 314,650 frt. 45 krt. Ebhez számítva az utólagos előírásokat 24,041 frt 18 '/j krt: lett az összes tartozás 339.291 frt 63 '/a kr. L'vonva ebből a deczember hó alatt teljesített befizetéseket : 122.623 frt. 13 krt. maradt deczembeihó végével hátralék 216,668 Irt. 50 '/a kr. (Vége köv.) A nyíregyháza-mátészalkai helyi érdekű vasútra vonatkozó engedélyokmány. (Váge.J A közmunka- és közlekedésügyi minisztériumot megilleti a jog, hogy engedélyeseket a jelen engedélyokmány és az annak kiegészítő részét képező okmányokban inog állapított kötelezettségeinek, ugy szintén a kormány által az engedélyesedet kötelező törvények, szabályok, utasítások stb. alapján kiadott reudeletekuek teljesítésére 100 forinttól 10,000 frtig terjedhető bírság kivetése álul, szoríthassa. A kivetett és a közmuuka- és közlekedésügyi mi niszterium által kitűzött záros határidő alatt, az engedélyes által be nem fizetett bírság, a vasút bármely birtokából, vagy annak jövedelméből, egyszerű k >zigazgatási ulon, fog behajtatni. Azon esetre, hi a kiszabott péuzbirság a még letét ben levő engedélyezési biztosítékból vonatnék le, engedélyesek ezeu biztosítékot az eredeti összegre, a pénzbírság levonásénak napjától számítandó 14 nap alatt, ismét kiegészíteni tartoznak. Ha az engedélyokmányon, vagy egyéb törvényes határozatokon, vagy rendelkezéseken alapuló kötelezettségek megsértése az engedélyesek részéről ismételve fordulna elő s más megtorló intézksdés a kivánt er dméuyre nem vezetne; ugy szintén, ha a fenti 3-ik §-ban meg állapított határidők az építési tercek benyújtása az építés befejezésére, illetőleg az üzlet megnyitására nézve, meg nem tartatnának s e batáridők megtartásáuak elmulasztási, a többszőr idézett vasutengedélyezési szabály 11 ik szakaszának b) pontja értelmében, különösen pedig politikai ós pénzügyi válságok által uem igazoltathat nék : a közmunka- és közleked-^Ugyi minisztérium a jelen engedélyokmányt bármikor hatályon kívül helyezheti s megszűntnek nyilváníthatja, a nélkül, hogy ezen határozatból kifolyólag engedélyesek az állam irányában bár mi néven nevezendő czimen kárpótlási igénynyel lép hetne fel. Annak meghatározása, hogy az engedély hatályon kívül helyezése esetén, a palya építésének folytatása, illetőleg ugy ezen, mint azon esetben, ha az engedélyesek a palya üzletét megszakítanák, az üzlet továbbvitele érdekébeu minő intézkedések tétessenek: a közmunka-és közlekedésügyi minisztériumot illeti meg ; — önnéut értelődvéu, hogy ezeu iat-zkedések kárai és veszélyei kizárólag az engedélyeseket terhelendik. 25. §. Ezen engedély, valamint az annak kiegészítő részét képező okmányok, minden okmáuyszerü kiadmányai csak 1 frtra szabott bélyegdij alá esnek. Kelt Budapesten, 1886. évi november hó 12 én. A m. kir. minisztérium nevébeu: br. Orczy Béla, s. k. l j templom. Miudeu zsurnalista, említést tévén a gkath. egyházban megindult templomépitési mozgalomról, igy jellemezné a helyzetet olvasó közönsége előtt: • Dicséretes és örvendetes dolog, ho,'y gkath atyánk tiai megértették a regen érzett szükség szavát, megértették az elóhaladás és csínosodás kívánalmát, s ebből fo lyólag megelégelték azt a kis udon templomot, m ly ma már sem a 3'/s ezerre felnőtt gkath. híveknek nem elég, sem a városnak diszl nem adhat és a város többi vallás felekezeteinknek példájára elhatározták, egy tzép és ízlései uj templom építését, melyre az ajánl ttok gyűjtése már folyamatban van. A miut p-dig az általunk megtekintett gyűjtő iv mutatja, a hívek a legnagyobb lelkesedéssel és példányszerű áldozatkészséggel sorakoznak, hogy a szükséges töke mihamarabb előállíttassák. Ez üdvös mozgalom kezdetén szerencsét kiváuunk a nevezett egyház híveinek, hogy nemes ttfrekvésök mielőbb valósuláat nyerjen; mert ezzel nem csak ők fognak nyerni, de városuuk külaziue i».* Ezen feltételes értesítés kapcsában szükségesnek találom a jelen mozgalom és czél fontosságát behatóbban ineg>i|igitaui, a mit ugy vélek legsikeresebben eszközölhetni, ha kimutatom: 1-ször a templom fuuctióját általánosságban; 2 szor hogy Nyíregyházán szükséges, miszerint minden templom szép legyen; 3 szor hogy Nyiregt hátán a gk. templom a leszármazott szláv atyafiak magyarosító iskolája ! A templom az Isteu háza. az emberek legnagyobb részére az egész világot foglalja magában. Olt az üdvösség munkáján kívül a lélek uemesbül; az érzés finomodik. Az igaz, szép és jó megtanulására legalkalmasabb bely. Olt találja meg mindenki a fájdalom és bánat igazi vigaszát; ott találja meg örömének forrását, az örök igaz — az Isten jelenlétének és goudviseléséuek tudatában ! A templom az mely egyedül képes fentartani az emberek között a tiszta erkölcsöket, a társadalom különböző osztályéi közötti egyensúlyt mely egyedül képes visszatartani az ész és szív féktelenségeit. Szóval a templom nz, amely a ter uészet fiát polgárosult emberré teszi, mely inegdönthetloiittl igazság eme: axiómában uyer kifejezést: „vállát erkölci a társadalom alapja." Van ugyau Nyíregyházán a gkatholikuso'snnk ; de ne.n olyan, mely a város előrehaladó csinosodásának megfelelne ! Hogy pedi»; mily fontossággal bír Nyíregyháza városára, miszerint minden temploma kivétel nélkül diszes legyen elég arra utalnom, hogy e város a felvirágzás pályíjáu halad, igyekszik kiemelkedve nagyobb városias jelleget ölteni. Ámdo mik adjak meg iukább egy városnak az előkelő jelleget, mint éppen a középületek unpozáussága ! Id • pedig első sorban a templomok számitandók. S hogy ez valótian ugy van, bizonyítja ez értelmes és áldozatkész lakosságnak ama ténye, mely szerint a templom építési ügyet közügynek tekintették, s valláskülönbség uélkül vetélkedve járultak áldozataikkal a szent Ugy oltárára ugy, hogy most már örömmel konstitálom minden vallás felekezet impozáns, a városnak díszére váló templomokban ró'ja le Isten iránti tisztelet és hálája adóját. Mégesak a görögkatolikusok temploma van bátra, mely kisszerűség, szerénység és dísztelenséggel tündöklik. Azért az áldozat sem érhetett még véget, mig az e téren munkálatba vett város diazités be uiucs fejezve. S esak akkor lesz teljes a kép, akkor lesz kellemes a hatas. akkor lesz befejezett a munka: ha az ódonság impozáns ujjal kicserélve, a diszes templomok sorábau egy »«>"> lesz, mely az azok gyönyörködtutő szemléletéből származó jó hatást rontsa, avagy lehűtse. De kulturális szempontjából is uagy tényező, fon tos pusitió a gkath templom Nyíregyházán. Mint mondám valóságos magyarosító iskola. Enuek megértése végett fel kell hoznom, hogy Nyíregyháza a felülről jövő