Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-05-22 / 21. szám

íozatalt rendel, Dobos Imre, Jdrmy Jenő és Erdőhegyi Barna szolgabirák felhívatnak, hogy a miniszteri leíratlak megfelelőeD, a területükön levő révek tulajdonjoga, i méltányos díjszabás s egyéb viszonyok tekintetében, cülön-külön a helyszínén tárgyalást tartsanak, a jelenést tegyenek. A közmunka szabályrendelet felülbirálatára és mólositására vonatkozó közlekedésügyi miniszteri leirat ;udomásul vétetvén, a szabályrendelet szövege a rendelt íáltoztatásokkal inegállapittatott. Tárgyalás alá vétetett Bégányi Ferencz árvaszéki slnöknek a gyámpénztárilag kezelt árvapénzek gyümöl38ÖZŐ elhelyezés) iránt szükséges intézkedés megtétele iránti előterjesztése. Az állandó választmány ama véleményére vonatkozólag, hogy a gyámpénztári árvapénzek a folyó évben is a nyíregyházai és szabolcsvármegyei takarékpénztárakban kezeltessenek, névszerinti szavazás rendeltetvén el, az állandó választmány véleménye 48 szavazattal 12 ellenében elfogadtat ;tt. Egyidejűleg elhatározta a közgyűlés, hogy az árvapénzek lehető legelőnyösebb és legbiztosabb gyümölcsöztetési és elhelyezési módjainak megállapítására javaslat készítessék. E javaslat elkészítésére küldöttséget menesztett a közgyűlés, melynek elnökéül Zoltán János alispán, tagjaiul pedig a főjegyző, alj9gyzők, főügyész, főszámvevő, árvaszéki elnök, pénztárnok, ellenőr, könyvvezető, Vidliczkay József, Harsányi Menyhárt, Kovách László, dr Bleuer Mór, Flegmann Lipót, Kornstein Ignácz, Incze József, Lipthay Károly, Kornis Ferencz, Szomjas József és Mandel Pál választattak meg. A tenyészapa állatok felülvizsgálatára szükséges küldöttségek tagjaiul, a járási szolgabirákon és állatorvosokon kivül megválasztattak: a dadai alsó járásba: Szomjas László, Exinger Ferencz; a dadai felső járásba: Horváth József, Frankéi Sámuel; a bogdányi járásba : Serák Géza, Zoltán Imre; a kisvárdai járásbi: Erőss György, Schuszter Ferencz; a tiszai járásba: Szmrecsányi Elek, Erdőhegyi Ferencz; a nyírbátori járásba: Vonza József, Mandal József; a nagy-kállói járásba : Ujfalussy Béla, Bleuer Béla ; Nyíregyházába : Nádasy Mihály, Marsalkó Géza. A felső-tiszavidéki gazdasági egyesület, a kis-várdai, b.-szentimihályi gnzdakörök részéről kiküldettek : a dadai alsó járásba : P. Szabó Balázs; a dadai felső járásba : Keresztesy István ; a bogdányi járásba: Klár Gusztáv ; a kis-várdai járásba: Orosz Miklós; a tiszai járásba : Jármy Imre ; a nyírbátori járásba: ifj. Várady István ; a nagykállói járásba : Gencsy Béla : Nyíregyházára Sztarek Ferencz. A főispán által elnökül kineveztettek: a dadai alsó járásba Kálmán János; a didai felső járásba gr. Díssewffy Dénes; a bogdányi járásba Szalánczy Ferencz; a kisvárdai járásba Lipthay Béla; a tiszai járásba gr. Forgách László ; a nyírbátori járásba Buday Gyúlt; a nagykállói járásba Nyiry János; Nyíregyházára Bencs László. Baross Gábor közlekedésügyi miniszter értesítvén a vármegye közönségét közlekedésügyi miniszterré történt kineveztetéséről, a közgyűlés üdvözlő felirat intézését határozta el. Bégányi Ferencz árvaszéki elnök az árvaszéki személyszaporitás iránt a mult évben hozott határozat hatályának egy évre való meghosszabbítását kérvén, a közgyűlés az említett határozat érvényét a folyó év végéig meghosszabbította. A tiszai járás gazdasági tudósítója, Behina Ágoston elbalálozván, helyére Szalánczy Bertalan választatott meg. A belügyminiszter felhívja a vármegye közönségét, hogy egy uj székház építésére, nem különben az erre szükséges pénz beszerzésére és a nagykállói megyeháza értékesitésere nézve lélrejött megállapodásról hozzá jelentést tegyen. A miniszteri leiratban körvonalozott teendőkre vonatkozó javaslatok elkészítésével s a legközelebbi bizottsági közgyűlés elé való terjesztésével, Zoltáu János alispán elnöklete alatt egy küldöttség bízatott meg. A küldöttség tagjaiul megváíasztattak: főjegyző, lőügyész, főszámvevő, első aljegyző és a következő bizottsági tagok : gróf Desseffy Aurél, Kornis Ferenci, Szomjas József, Miklós Ferencz, Bleuer Mór, Réczey László, gróf Yay Ádám, Kállay András, Kállay Jenő, Lipthay Károly, Hrabovszky Rudolf, Okolicsányi Lajos, gróf Furgách László, Pilisy Lajos, Porzsolt József, Gencsy Albert, Mandel Eduárd, Buday Gyula, Gaal Elek, Zoltán Ödön, Bay István, gróf Dessewffy Dénes, B^ncs László, Meskó László. Vasvármegye közönségének a Romániával kötendő vám és kereskedelmi szerződés és Barsvármegye közönségének az 1886. XXI t. cz. 27 § ának megváltoztatása végett az országgyűléshez és illetőleg a belügyminiszterhez intézett felirata tudomásul vétetett. Gyüre, Gemzse, Kis és Nagy-Varsány községeknek a napszámotok megadóztatása tárgyában kelt szabályrendelete, a Zoltán János ali>pán elnöklete alatt működött bizottság javaslata alapjáu megáilapittatott. A tisztviselői nyugdíj választmánynak a nyugdíj alap mult évi állásáról szóló jelentése tudomásul vétetett s a vármegye hivatalos közlönyében, a »Nyirvidék<-ben való közhírré tétele elrendeltetett. A Szalóka község és a Eeregi ármeutesitő társulat között létrojött szerződés és Szalóka község képviselő testületének ezt jóváhagyó határozata jóváhagyatott. Ellenben a Nyiradony község és Almássy Miklós között létrejött szerződést a közgyűlés nem hagyja jóvá. Oros község szervezkedési szabályrendelete Zoltán János alispánnak adatott ki, oly utasítással, hogy azt egy elnöklete alatt alakítandó küldöttség véleményével terjeszsze a bizottsági közgyűlés elé. Szabolcs kis község jóváhagyás végett bemutatja képviselő testületének ama határozatát, melyben kimondja, hogy a balsai körjegyzőségből kilép. A közgyűlés e határozatot feloldotta. A folyó évi márczius 28-án megtartott kenézlői körjegyzői választás ellen beadott felebbezés, Szentmariay Dénes elnöklete alatt egy küldöttségnek adatott ki, hogy a feleb^zésben előadottakra nézve a körjegyzőség székhelyén a vizsgálatot foganatosítsák. Pethe János szentmihályi főbiró és Szabó F. Károly pénzkezelő, az 1886. szeptember 28-án a szentmihályi községi pénztárból ellopott 2155 frt ideiglenes fedezés re — a képviselő testület által — utasíttatván, e határozatot sérelmesnek jelenték ki,s maguk ellen vizsgálatot kéraek. A közgyűlés e határozatot helyben hagyván, a kjrt vizsgálatot sem rendelte el, mert a megtartott vizsgálat alkalmával oly adat. melynek alapján a folyamodók ellen fegyelmi vizsgálat lenne elrendelhető, fel nem merült. Ferenczi Miksa helybeli könyvkereskedő kérvényt nyújtván be az iránt, hogy a vármegyei irodaszerek szállítása, az árlejtés mellőzésével, további három évre az ő részére biztosittassék, a közgyűlés, minthogy Fereoczi idáig is szerződéses kötelezettségének híven és pontosan megfelelt s mert az általa szállított irodaszerek ára igen mérsékelt összegben van megállapítva: vele a szerződést három évre megkötötte. Ezután meg több községnek benyújtott számadásait vette elő a közgyűlés, melyet Graefi József főispin 11-én délben berekesztett. A nőegylet évi közgyűlése. A helybeli nőegylet évi reudes közgyűlését Draskóczy Sdmuelné urnő korelnök vezetése alatt májushö 15-én tartotta meg a felső leány-iskola tantermében, melyeu városunk minden szépért és nemesért lelkesülő hölgyközönsége igen szép szimbau jelent meg. E gyűlés főtárgya a hivatalnokok megválasztása volt. A választás három évre történt. Az előlegesen, szavazás végett kiosztott névjegyzék nem lett igénybe véve, mert a gyűlés általános többsége jónak látta a 15-ös kijelölő bizottság véleményét meghallgatni, s az egyes neveknél tenni meg megjegyzését. A 15-ös bizottság javaslata a névszerint való felolvasás utáu egészen helyben hagyatott. E szerint elnök lett Kovách Gergelyné urnő, ki eddig is oly lelkesen, annyi tapintattal és ügyszeretettel állott egyletünk élén. Megválasztásakor a jelen volt hölgyközönség lelkesen megéljenezte szeretve tisztelt elnökét s egyszersmind egy négytagú bizottság lett kiküldve: Bodnár Istvánné, Korányi Imréné, Kovács Jánosné és Kubassy Arthurné úrnők személyében, hogy a megválasztott elnököt felkérjék, hogy ne csak mint igérte, kevés időre, hanem az egész három évi időtartamra az egylet vez-itését elvál lalni szíveskedjék. Alelnökök lettek: Májcrszky Béláné és Szamuely Lajosné úrnők; pénztárnok : Básthy Barnáné urnő ; szertárnok : Barzó Jánosiié urnő ; titkár: Leffler Sámuel; orvos: dr. Baruch Mór; jegyző: Máthé György. Választatott ezenkívül 40 választmányi tag. A pénztárnok változta miatt a pénztár átadásához egy kőt tagú bizottság lett kiküldve: Krasznay Gáborné és Szesztay Károlyni úrnők személyében. Az egyes felügyelő bizottságok, tekintetbe véve azt, hogy a tagok ne legyenek felettébb megterhelve, s igy annál üdvösebben s nagyobb hatással felelhessenek meg erkölcsi kötelezettségüknek, következőleg alakultak meg: a) árvaházi felügyelő bizottság: Benczúr Miklósné, Draskóczy Sámuelné, Kovács Jánosné, Krasznay Gáborné és Palánszky Sámuelné úrnők; b) mulatságot rendező bizottság: Básthy Barnáné, Chotvács Agostné, Ferlicska Kálmánné, Halasy Jánosné, Juhász Etelné, Keresztessy Istvánné, Konthy Gyuláné, Korányi Imréné, Kovách Mihályné, Kovách Etelka, Kubassy Gusztávné, Meskó Líszlóné, Nikelszky Mária, Trajtler Sománé úrnők; c) az ipariskolát vezető bizottság csak némileg változott, amennyiben Májerszky Béláné urnő alelnöknek választatván, hivatalból tagja a bizottságnak, helyére Krasznay Gáborné őnagysága lett megválasztva. Másik fontos tárgya volt e gyűlésnek a tüzkárosultak segélyezése. Egyletünk nemes hölgyközönsége a jótettben nem akar csak helyi viszonyokra szorítkozni, hanem tehetsége szerint kíván segiteni a távolban sinlődő szerencsétlenül jártak nyomorán is. Felmerült a kérdés, nem tartaná-e az egylet üdvösnek, saját czime alatt egy jótékonysági mulatságot vagy kisorsolást rendezni. Több tag hozzászólása után az indítvány levétetett a napirendről, hanem e helyett 25 frt lett kiutalványozva az eperjesi, nagy-károlyi és toroczkói ttlzkárosultak javára, a két elsőnek 10—10, az utóbbinak 5 frl aránybau. Egyszersmind határozat lett, hogy városunkban e czélra rendezendő bármilynemú mulatságban az egylet tagjai ugy testületileg, mint egyénenkint részt fognak venni, s annak nemcsak erkölcsi, hanem anyagi sikerét is tehetségük szerint igyekeznek biztosítani. A jegyzőkönyv hitelesítésére kiküldettek: Bodnár Isi v inné, Meskó Lászlóné és Waltner Jánosné őnagyságaik. Végül Csengery Sámuelné és Péter Lászlóné úrnők kijelentették, hogy 50—50 forinttal az alapítók sorába kívánnak lépni. Sok ily nemes lelkű pártfogót egyletünknek ! mert a valódi nagy és nemes tett mértéke gyakran nem a pénz mennyisége, hanem a czél nemes volta. Az újonnan belépett alapító-tagoknak az egylet nevében hálás köszönetét kifejezni e helyen is kedves kötelességének ismeri a jegyző. " ÚJDONSÁGOK. Adakozások a tüzkárosultak részére. (I-ső kimutatás.) G J- 5 frt, Nyíregyházi takarékpénztár egyesület 10 írt, Zoltáu János 2 frt, Miklós László 2 frt, Fehér Imre 1 frt, B .'gányi Ferencz 1 frt, Kovács László 1 frt, Káluay László 1 frt, Kubassy I frt, Török Péter 2 frt, Sztárek Ferencz 6 frt, E^y Asztaltársaság 2 frt, Lázár 2 frt, Ferenczy Miksa 2 frt, Halassy János 2 frt, A nbrózy M hily 2 frt, Léderer Ignácz* 1 frt, Lengyel József 1 frt, Lang Lajos 2 frt, Szamueli Aurél 2 frt, dr. Hauman Ignácz 1 frt, dr. Gara Leo 2 frt, Czukkf r ífenrik íl frt, Kláar Márton l frt, Haas Mór 5 frt, Czuior József 1 frt, Nyíregyházi ipar és kereskedelmi bank 10 frt, Maar Adolf 5 frt, Maar Margit 6 frt, Kláar Leo 2 frt, a nyíregyházai vereskereszt egylet 20 frt, Folytatás a. mellékleten. Miután Károly halálát nem jelentették be még az nap este, a halottat még a következő napon a házban kellett tartaniok. É< mivel csak egy szobájuk van, a szegény Károly mellett esznek, alusznak. Olykor meg is feledkeznek róla s mikor aztán ismét ott találják, ugy érzik, mintha újra elvesztették volna. Végre a második napon elhozzák a koporsót, négy rosszul összetákolt deszka az egész, szegénységi bizonyítványuk alapján azt is iugyen kapták. Es mo

o

t előre! Temetőbe mennek. A halott után apja megy két munkás társával, a kik éppen r.rra jöttek, azután az anyja Bonetné asszonynyal és a varrónővel. Mindnyáj in ott gázolnak a pocsolyában. Eső nem volt, de a köd oly sűrű, hogy ruhájuk egészen átázik. A ceremóniát a templomban gyorsan végezik. Azután tovább mennek a csúszós kövezeten. A temető messze van. Végre oda érnek, miután végigmennek egy hosszú fasoron. A temető hosszú fehér falakkal van körülvéve. Száraz fái az égnek merednek ŐB fehér galyaikkal eltakarják azt. A gyászolók előre mennek a nagy kiterjedésű temetőben. Most már az eső is esik; várniok kell a papra, a ki végre kijött a kápolnából. Károlyt egy közös airba tették A temető tele van keresztekkel, melyeket itt ott ledöntött a szél, mellettük koszorúk, melyek az esőben elrothadtak. Szomorú, irtóztató látvány e temető: ide helyezik nyugalomra azokat, kiket Páris nyomora dönt sírba. Végre a temetésnek is vége van. Károlyt elhelyezték gödre mélyébe, ráhányják a földet és a szülők elmennek a nélkül, hogy letérdelhettek volna a süppedő Bárban. Még mindig esik az eső. Morissauuak a segélyül kapott 10 frankból még három frankja maradt. Munkástársait és két szomszédjőjét egy közeli csapszékbe hivjn, hogy egy kis melegítőt vegyenek magukhoz. Egy aaztal körül ülnek, megisznak két liter bort és megesznek egy darab sajtot. Aztán a többiek ismét fizetnek két litert. És a társasig Párisba már jobb kedvvel tért vissza. Ah ! a nyomor ! A „NYÍRVIDÉK

4

4 TÁRCZÁJA. A nyomor. — Raji a párisi népéletből. — Irta: Zola Emil. Egy napon az orvos kijelentette, hogy többé nem ia jön, a gyermeken ugy sem lehet segiteni. — A nedves idő megadja neki az utolsó döfést — tevé hozzá. Morissau öklét ég felé emeli. Hát. a szegény embert megöli már mindenféle idői Mikor fagyott, az nem volt jó, most, hogy enged, még roszabb. Ha neje bele egyeznék, meggyújtanának egy rakás szenet és aztán együtt halnának meg mindhárman. Nem sokáig tartana a szenvedés. De az asszony még egy ízben volt a polgármesternél, megígérték a segélyt és most arra várnak. Milyen borzasztó nap ez ! Az ereszről nehéz cseppekben csurog az eső, mely a szoba egyik szegletébe is behatol, egy tálat állítottak oda, hogy azzal felfogják a vizet. Tegnap óta nincs mit enniök, csak a fiu ivott egy csésze theát, melyet a házmesterné hozott fel. Az apa mereven ül egy széken, fejét kezébe hajtva. Az anya, ha lépteket hall, rögtön az ajtóhoz rohan s azt hiszi, hogy itt az ígért segély. 6 óra elmúlt már és még nem jött senki. Az alkony lassan, észrevétlenül és komoran áll be, mintha a természet is egy embernek a halállal való civódását utánozná. A mint este lett, a kis Károly értelmetlenül hebegi: — Mama — — mama — = Anyja közeledik hozzá, forró, lázas lehelet érinti arcát. Aztán nem hall semmit, a sötétben tapogatva a szegény fi'u visszahanyatlott. Magán kivül, esengve kiáltja : Gyertyát! hamar gyergyát! Károlykám, szólj. — Gyertya nincs a házban. Éf mikor sietségében gyutat akar gyújtani, miud eltörnek ujjai közt. Aztán ismét megtapogatja a gyermek arcát, kezeit zokogva tör ki: — Oh istenem! meghalt! — Hallod Morissau meghalt! Az apa erre felemeli fejét, a sötétben nsm lát semmit. — Mi az? meghalt? — — annál jobb! * Mikor Bonnetné asszony meghallotta ,az anya zokogását, lámpájával átment a szomszédba. Es mialatt az asszonyok a halottat igazítják, kopognak. A segély megérkezett, tiz frank, utalvány kenyérre és húsra. Morissau mint egy őrült kacag fel és gúoyosan mondja a segélyt hozóknak, hogy a szegényügyi bizottság mindenütt—lekésik. Bonnetné asszony, ki most ismét nagyon előzékeny, kijelenti, hogy a gyermek nem fog feltámadni, ha még oly soká koplalnak is mellette: azért is ajánlkozik, hogy a kenyeret és hu^t elhozza és hozzá teszi hogy gyertyát is fog hozni. El is ment. Mikor visszajött,"asztalt teritett és feltálalta a párolgó husétket. A kiéhezett Morissauék moh'm ettek Károly mellett, kinek fehér, halvány arca oly éles ellentétben volt a szoba árnyékával. A kemenoe is jó meleg, az egész szoba kezd otthonosabb lenni. Olykor-olykor megtelnek az anya szemei, könyeivel áztatja kenyerét. Milyen jó melege lehetne most a kis Károlynak és most ehetnék is valamit! Bonnetné asszony minden áron virasztani óhajt. Ugy éjfél felé, midőn Morrisssu végre eleludt, a két asszony kávét főzött. Egy másik szomszédnőt, a tizennyolc éves varrónőt hívták meg a kávéhoz s a vendég, hogy ő is járuljon valamivel hozzá, egy kis üveg pélinkát hozott magával. Aztán megisszák kávéjukat, kortyrólkortyra, a mellett egész halkan borzasztó rémtörténeteket beszélnek el egymásnak; majd haegosabban beszélnek és kezdenek áttérni más tárgyakra is, sorra veszik a házakat, az egész városrész dolgait, végre egy nagy bűntény részleteit adják elő. E közben feltekint az anya, megnézi Károlyt, mintha arról akarna meggyőződni, hogy nem mozdult e meg.