Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-01-16 / 3. szám

Melléklet a „Itfyirvidék" 3-ik sxámáhoi. Olvastatott dr. Jósa András megyei főorvosnak m. é. daczemberhóra vonatkozó jelentése. A beterjesztett jeleutés szerént az egészségi ü<y egyáltalában nem mondható kedvezőnek; amennyiben a megye területén számos helyen, részint szórványosan, részint járványosán előfordult a hólyagos himlő. Előfordult ugyanis járványosán : ó'Fehírtún, hol a járvány kezdetétől megbetegedett 45, meghalt 16, meggyógyult 24, ápolás alatt maradt deezember 12-én 5. Minthogy ez idő óta csupán hárommal szaporodott a betegek száma, a járvány meg •züntnek tekinthető; Bogdton megbetegedett 20, meghalt 3, meggyógyult 17, ápolás alatt maradt 1 ; tehát a járvány deezember 11-én itt is megszűnt; Nyíregyházán megbetegedett 251, meghalt 62, meggyógyult 164, ápolás alatt maradt decz. 31-én 25; Odván megbetegedett 12, meghalt 7, meggyógyult 2, ápolás alatt maradt deezember 31 én 3; Kékesén megbetegedett 15, meghalt 3, meggyógyult 12, tehát a jár»áuy deezember 20-án megszűnt. Szórványasan mutatkozott még a hólyagos himlő: Döghében, Kisvárdán, Lökön, Csobajon, T. Ladánybau, ahol 5 közzül meghalt 3; Paszabon, Tímáron, Bogdány ban, Demccserben, Gégényben, Oroson, Pazonybin, Gyulajou, Encsencseo, N.-Kállóbao, Bökönyben, K.-Semlyénben, Napkorou, Hugyajon, Uj-fehértón, Mártonfalván. Az óvintézkedések mindennütt megtétetettek. Vörheny mutatkozott Bátorban 6, Baktáa 1, Ujfe hértóu 3, Szakolyban 1, Apagyou i, Kallóban 2, Balkányban 2, Napkorou 1, halálos kimenetellel. Nyíregyházán szintén több eset fordult elő. Hasi hagymáz észleltetett: Rakainazoa l,Hugyajban 1, Nyíregyházán és a bátori járásban pár esetben. Kanyaró jelentkezett: Hugyajou 2 eset halálos kimenetellel, Kisvárdáa, Petriben, több Balkányban 2 esetbjn, Bátor és Bakta községekben többs/ör képezte kezelés tárgyát. Roncsoló torok lob csupán Balkáaybau és Kallóban mutatkozott 1—1 esetben. Vérhas Nyíregyházán 1 esetben forduit elő. Nem fertőző bántalmak közzül leginkább tüdőlob, tttdőhurut, gyomor bélhurut, gyomorzsába, mocsárláz s a bogdáayi járásban szórványos Cruppos toroklob képezte a kezelés tárgyát. A 7 éven alul elhalt nem gyógykezelt gyermekek ről vezetett jegyzőkönyvek kivonatát csupán 8 szolgabíró küldte be. Törvényszéki bonczolás 6 esetben teljesíttetett. Orvosi látlelet súlyos tes'i sértésről 7, köunyü testi aértésről 13 állíttatott ki. Rendkívüli haláleset csak egy fordult elő NyirAdonyban, ahol egy gyermek égési sebek következtében mult ki. Egészségtelen élelmi czikk, bár számos esetben eszközöltetett hivatalos vizsgálat, csak Ujfehártón koboztatott <1. Az elkobzott ozikk romlott hús volt. Az állatok egészségi viszonyaik kielégitők. Tudomásul vétetett. Előterjesztetett a nyíregyházai kir. főügyészi havi jelentés, amely azerént m. é. deczemberhóban a központi törvényszéki fogházban volt a létszám 210; vagyis el itélt 147, fölebezés alatti 35, vizsgálati fogoly 28. Nem re nézve 189 fi, 21. nő. Az egészségi álíapo' általában jó volt. Haláleset csak 1 fordult elő. Fegyelmi eset az őröknél 1, a raboknál 2 fordult elő. A kosárkötési iparágból, rabmunka keresmény czimen, az állam részére befolyt 110 frt. 66 kr. a munkás rabok részére 4 frt. 65 kr. A kisvárdai kir. járásbíróságnál volt a rabok létszáma 26, köztük 23 férfl, 3 nő. A nagykdllói kir. járárbíróságnál le volt tartóztatva 2 elitélt és 7 vizsgálati fogoly; 8 férfi és 1 nő. A nyírbátori kir. jár. bíróságnál 38 elitélt, 15 vizsgálati, nemre nézve 44 férfi, 9 nő. A tisza-löki kir. jár. birósáqnál elitélt 20, vizsgálati 5 volt, nemre nézve férfi 17, nő 8. (Folyt, köv.) A nyíregyháza-mátészalkai helyi érdekű vasútra vonatkozó engedélyokmány. (Folyt.) 21. §. Engedélyesednek jogában állaud részvény társaságot alapítani s a tényleges építési és berendezési költség beszerzése czéljából, névre, vagy előmutatóra szóló törzs- és elsőbbségi részvényeket bocsátani ki olyképen: hogy a kibocsátandó elsőbbségi részvények a megállapított alaptőkének 3/s részét m^g ne haladják, — a törzsrészvények pedig az alaptőkének legalább 2/» részét tegyék. Ha az imént emiitett módon elsőbbségi részvéuyek bocsáttatnának ki, a pálya tiszta jövedelméből mindenek előtt az elsőbbségi részvényeknek, a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium által, a pénzügyminisztériuminál egyetértőleg megállapitaudó törlesztési hányada s további sorban e részvényeknek legfeljebb 5%-al megszabandó osztaléka lesz fedezendő s ehez képest a törzsrészvények törlesztése mindaddig meg nem kezdhető, amíg az öszszes elsőbbségi részvények nem törlesztettek. A kétnemű részvények tulajdonosai mindazáltal minden egyéb társasági jogokban es kötelezettségekben egyaránt részesülnek. A jelen engedélyokmány és az annak kiegészítő részét képező okmányok, az alakítandó részvénytársaságra változatlanul kötelezők, s ehez képest az alakítandó részvénytársaság az engedélyeseket, a jelen engedélyokmány alapján megillető jogokat és kötelezettségeket változat lanul és minden fentartás nélkül kötelezőleg átvenni tartozik. A részvénytársaság megalakításához szükséges alap szabályok, a kibocsátandó czimletek és szelvényeik mintáival együtt, átvizsgálás és jóváhagyás véget', a közmunka- éz közlekedésügyi minisztériumhoz felterjesztendők, a a nevezett minisztérium részéről az alapszabályokban, valamint a czimletek és Bzelvényeik mintáinak tervezetében kívánt módosítások feltétlenül fogauatositandók. Az alapszabályokba minden esetre felveendő az is, hogy azon es tre, ha az alább megállapított eugeg'.lytartam alatt, jövedelem hiánya miatt, az összea "részvények törleszthetői ne u lennének, a törlesztetleuül maradt részvéayek tulajdonosai részvényeiknek e czimen bárminemű kárpótlást az államtól nem igényelhetnek. A tánaság székhelye Bndipast s hivatalos ügykezelési nyelve kizárólag a magyar. 22. §. A jelen engedély tartama, a fenti 2-ik § ban idézett ideiglenes vasutengedélyezési szabály 9. §. b) poutja alatt kimoadott oltalommal és az 1880 évi XXXI t. cz. 2 §-a szerit, az állam részére bistositott megváltási jog épségben tartasával, a jelen engedélyokmány kelte napjától számítandó egymásután következő 90 érben, állapittatik meg. Ezen 90 év leteltével a vasút és annak összes tartozékai ingyen és tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és szabad haszonélvezetébe; illetve engedélyesek vagy jogutódai ezea vasutat teljes jókarban ingyen és tehermentesen tartoznak az államnak átadni. A pálya és tartozékai tehermentes átszállásának, illetőleg megváltásának biztosítása tekintetébél kiköttetik, hogy a pálya és tartozékainak jelzálogi megterheléséhez a közmunka- és közlekedésügyi ministeríum engedélye esetről-esetre előzateseu kikérendő. Az 1880. év XXXI t.-cz., 2-ik § ban előirt megváltás módozatai tekintetében ugyancsak az idézett törvényezik határozatai iranyadók. Miudkét esetben átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába és haszonélvezetébe a pálya területét és földjét, a föld és mű nuu'ialatokat, a fel- és alépítményeket minden hozzátartozókkal; u m. forgalmi eszközökkel pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, a vasút üzletéhez tartozó épületekkel, az indulási s érkezési helyeken őr- és felvigyázó házakkal, miadou felszerelvényekkel, ingó és ingatlanokkal egyetemben: ellen ben sz engedélyesek vagy jogutódaik megtartják az általuk folytatott üzlet alatt jövedelmi fölöslegeiből alko tott netáui tartaléklapot és a künbvő cselekvő követe lésekét, valamint azon építkezéseket, a melyek megszerzésére vagy előállítására a kormány által azon határozott hozzáadással Jutalmaztattak fel, hogy azok a vaspályának semmi tartozékát képezni uem fogják. 23. §. A közmunka és közlekedésügyi miuisterium, az »llami érdekek megóvása tekintetéből, jogosítva van magának, ugy a pálya építése, valamint az üzlet megfelelő felszerelése és folytonos jókarban tartása felől minden részben meggyőződést szerezni, és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassan >k. Különösen fentartatik a nevezett miniszteriun részére azon jog, hogy a forgalom növekedéséhez képest, engedélyeseket a forgalmi eszközöknek időukmti megfelelő szaporítására kötelezhesse. A közmunka- és a közlekedésügyi nrnisteriumnak j>ga van továbbá, a részéről kiküldött közeg által, az ügyvitelt és pályaigazgatást megvizsgálni és ellenőrizni. A közmunka- és közlekedésügyi miniszteriu n által kiküldött biztosnak jogában áll, az igazgató)ág és ennek kebléből netán kirendelt külön bizottságok ülésében, valamint a közgyűlésekben részt venni; nemkülönben törvénytelen, köz- vagy állami érdekekre netán hátrányos az eugedélyokmánytiyal ellenkező intézkedéseket felfüggeszteni s erről a nevezett minisztériumnak, további eljárás végett, jelentést tenni. (Folyt, köv) Közügyek. (A vadásiati törvény értelmében) a v?,dáseatra jogosítottakon kivül seukinek sem szabad a vadászterületre bármely fajtájú ebeket is bocsátani. Kihágások esetén azonban az illetékes biróság csak a vadászat tulajdonos vagy bérlő panaszára indíthatja meg az eljárást s azok hivatalból nem üldözhetők. Miután azoaban az ily kihágások nemcsak a vadászatra jogosítottak érdekeit sértik, hmam a vadállománynak a törvény czélozta védelme szempontjából is figyelmet, sőt megtorlást igényelnek, a belügyminiszter utasította a vadászati kihágások elbírálására illetékes elsőfokú hatóságokat, hogy a hivatalos jelentésekből tudomásukra jutott kihágási eseteket, a panasz emelésére jogosítottaknak, kellő időben tudomásukra juttassák. (A rendezett tanácsú városok ügyvitelének és ke zelésének megvizsgálása körül), a számoukérőszék alkalmával követendő eljárás szabályozása tárgyában, a belügyminiszter B. megye főispáujához, m. évi 64,047. sz. alatt, a következő reudeletet bocsátotta ki: »A f. évi októberhó 24-én 4610/eln. sz. alatt kibocsátott rendeletemben, a számonkérőszékek megtartására vonatkozó rendelkezések indokából, folyó évi november 12-éo 109. sz. alatt tett jelentésében hozzám iutézett kérdések nyomán, a következőkben válaszolok czimednek. A rendezett ta| nácsu városik, melyek az 1886 : XXII. t cz. 1. §-a a) • pontja szerint a községek kőié tartozuak, ép ugy a vár1 megyék alkatrészei, mint a kis és nagy községek; a ktilöubség csak az, hogy míg az utóbbiak közigazgatási járásokba osztvák s többen együtt képeznek területeik és lakosságukkal egy közigazgatási járást és a járási illetékes tisztviselőség közvetleu felügyelete és ellenőrködése aktt állanak; addig az előbbiek területük és lakosságukkal önmaguk képeznek egy külön közigazgatási te rületet, amely felett a felügyeletet és elleuőrködést közvetlenül a vármegye alispánja gyakorolja s a terület elüljáróságának feje — a polgármester a vármegyével szemben ugyan azon tekintetek alá esik, mint a járási főszolgabíró a közigazgatási járásban. Ha tehát a rendezett tanácsú város nem áll a vármegyén kivül, ugy azt, hogy polgármesterére nézve a számonkérőszek megtartásának ideje mikor van, maga az 1886. XXI. t. cz. 57. §. B) a) pontja világosan meghatározza s így czimed azon állítása, mintha a törvény és a 4610/886. elu. sz. rendelet aat nem tenné, téves. — A számonkérőszéknek miként való megtartása iránt a 4610. 1886. eln. sz. alatt kelt rendeletnek a törvényhatóságokról szóló törvény 57. §. B) a) pontjáról szóló része és ugyanazon §. B) b) pontját illető részének második bekezdése elég világosan intézkedvén, a rendezett tanácsú városokra néz- [ ve kü'ön utmutatás adásáiak szüksége fenn nem forog; mert tekintettel arra, hogy a polgármesternek első sorhan való felelőssége az 1386. évi XXII. t. cz. 89. §ában, az állami és törvényhatósági közigazgatásra vonat, kozó rendeletek végrehajtása tekintetében, meg van állapítva s hogy általában a rendezett tanácsú városok beiigazgatása tekintetében a polgármester, mint az elöljáróság és a tanács feje, a városok által időközben hatályból kilépett 1871. évi XVIII. t. cz. 65. §a értelmében alkotni kellett szabályrendeletek értelmeben is felelős séggel tartozik: kétséget nem szenvedhet az, hogy azon tevékenységi kimutatás, m ly a polgármestertől bekivántátik nemcsas az ő személyes, hanem egyszersmind a vezetése alatt álló összes hivatalom eljárását és ügykezelését is felölelni fogj v; mert a polgármester, mint a kép viselőteztület, a tanács, az árvaszék elnöke s tnindeu városi hivatal tulajdonképpeni főnöke, saját működéséről csak akkor számolhat be teljesen, ha miud arról, ami vezetése alatt történik, számot ad; viszont midőn'saját működéséről számol, ez által egyszersmind mind az, mi vezetése alatt végbe megy, felderittetik. — Ami rendezett tanácsú városokban a hivatalos eljárás és ügykezelésnek a helyszíni megvizsgálásánál követendő eljárást illeti, erre nézve különös utmutatás adását azon irányban, valyon az a polgármester személyes tevékenysége körén tulterjeszthető e, vagy sem, mellőzhetni vélem -'mert az 1886. évi XXI. t. cz. 57. § a B) b) pontja, mely a főispánt a hivatalos eljárás és ügykezelésnek egyes községekben megtekintésre feljogosítja, a 68. §. r) pontja, mely az alispánuak a községek belső ügyvitelének és pénzkezelésének időszakonkénti megvizsgálásáról való gondoskodásra ad hatáskört, végre az 1886. évi XXII. t. cz. 31. § a és 89. §. végpontja, mely rendezett tanácsú városokra nézve a felügyeletet és ellenőrkjdést az alispánnak teszi feladitává, nem mondják azt, hogy mindez csak a polgármesterrel szemben gyakorolható.* Tanügy. A szabolcsmegyei általános tanító egyesület központi választmányának 1887 év januárhó 6 án tartott reüdea gyűléséből kifolyólag, a köretkező pálya kérdések tűzetnek ki: 1. Elemi felső nép éa polgári iskolai tanulmányok; 8 azok kölcsöuös vonatkoztatása egymásra. 2. Az emlékező tehetség képzésének médszere, a az emlékező tehetség épségben tartására befolyással bíró tényezők. 3. Mennyiben folyhat be a tanitó az iszákosság megakadályozására a köznépnél? Pálya-díj 2 drb. magyar arany, a pályakérdéaek bármelyikére. Pályázhat minden egyleti tag és mindeD »Szabolcsmegyébenc működő tanitó. Az idegen kéz által írott pálya müvek, jeligés levél kiséretébeu, 1887 év májushó l-ig Nyíregyházára t. Pazár István egyleti alelnök úrhoz küldendők. Nyíregyháza 1987 év január 12. A központi választmány határozatából: StofTan Lajos, t. e. főjegyző. Apróságok. Igazságok a nőkről és férfiakról. A nő a férfiúnak jóbb fele őrungyala kincse virága üdve, a háznak fénye, a léleknek vigasza s a vigasznak lelke. Bármi sors érje a férfit, amig neje él: gazdag. Ez az oldalborda testének legjobb tagja. * * . • A világ teremtése óta Eva anyánk volt az egyedüli asszony, aki nem osinált helyesírási hibát; mert n em tuáott irni. * * * Az élet könyvében a férfiak a hosszú éa erőa fejezetek ; a nők pedig a jeligék (mottók) eme fejezetekhez. Osak az a kzerencsétlenség ez életkönyvben, hogy a jelige és fejezete nem mindig illenek össze Az is megtörténik, hojjy ily jelige megszökik és minden pillanatban más fejezetet keres magának. * * * A házassági viszályoknak rendesen mind két fél oka. A boldogság száműzésében a férjnek rendesen anynyi a része, mint a nőnek. Ha a ferj undorodik a ezukortól: nem csuda ha a nő keserű lesz. A kenyér-hiányból szeretet hiány ered. A sovány ebek egymást marják. A szegénység többnyire a férfi hátán lovagol be a házba ; mert a nő feladata nem kenyér szeress, hanem a kenyérsütés. * * * A nők befolyása a családra és a társadalomra caak akkor lehet üdvös, ha cselekedeteiket vallási éa erkölcsi indokok szabályozzák. A hirea politikus nők rendasen ártottak az államnak és övéiknek. A kis dolgokban érvényesülő női furfang, politikai téren veszélyes cselszöv éDynyé válik. És ez nem csak a fejedelmek kedveieiröl, hanem sok feleségről és anyáról is áll, akiket a történelem följegyzett. * * * Az egész »ABC« magán és mássalhangzó betűkből áll. A mássalhangzókat a magánhangzók nélkül nem lehet kiejteni. A férfi a magánhangzó, a nő a másaihangzó. * * * A nőket általában avval vádolják, hogy nagyon sokat időznek a tükör előtt. Megengedjük hogy igaz; csakhogy ez az üveg korántsem oly veszedelmes mint az, amelybe a férfiak az e>zöket fulasztják be. Már akár hiszi valaki akár nem; az éa meggyőződésem az, hogy nagyon sok asszonynak nem kerepelne a nyelve: ha a férfi medveként nem morogna. Aki ez állítás ellen tiltakozni akar: az tauitsa meg előbb a nőket tűz nélkül főzni és liszt nélkül gyúrni. * Erősen akarni, csak a férfiúnak kötelessége. Talán éppen azért ragaszkodik a nő nagyobb makacssággal akaratához, mert tőle szilárdságot senki sem követel. * * *