Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1887-05-01 / 18. szám
VIII. évfolyam, 18. szám. Nyíregyháza, 1887. márczius 13 VEGYES TARTALMÚ HETI LAP SZABOLCS VARMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVARMEG-YEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Megjelenik: hetenkint egyszer vasár-napon. Klöflzetési feltételek : postán vagy helyben házhoz hordva: F.géaz évre 4 frt. Félávre 2 . Negyedévre 1 > A közeégi jegyző és tanító uruknak egész érre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszólamlások Jol»a Eleit kiadótulajdonos könyvnyomdájához (nagy - debreczeni - utcza 1551. szám) iutézendök. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. Bérmentetlen levelek es ik ismertt kezektói fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s »z illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden négyszer h&sábzott petit-sor egyszeri közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes birde tés után 30 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 krajczár. Hirdetések elfogadtatnak lapuuk rászére a kiadó hivatalban (nagy-debreczeni-utcza 1551. szám): továbbá: ttoldberger Á. V. által líudapesteu. Haasensteiu és Vogler irodájában Bécsben, Pr ágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Doru & Comp által Hamburgban. Hivatalos közlemények, —^"jggy Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabirákuak, Nyíregyháza város polgármesterének és H községek elöljáróinak. A debreczeni kir. távirda-igazgatóságának f. évi 2,696. sz. a. kelt átiratát másolatban, a legkiterjedtebb módon leendő közhírré tétel végett, oly hozzáadással közlöm, miszerint az 1878. évi V. t.-czikknek idézett pontjai következőleg hangzanak: 439. §. Aki a távirdát vagy annak valamely tartozékát szándékosan megrongálja, vagy szándékosan oly cselekméoyt vagy mulasztást követ el, mely által a távírda használhatósága félbeszakittatik vagy gátoltatik: vétséget követ el, és két évig terjedhető fogházzal és ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő 440. §. Vétséget követ el, és három hónapig terjedhető fogházzal és 100 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, aki gondatlanságból követ el oly cselekményt vagy mulasztást, mely által a távirdi használhatósága félbeszakittatik. Nyíregyházán, 1887. április 26-án. Zoltán János, alispán. (Másolat.) 2,696/111 sz. Tapasztaltatott, hogy a távirdavoualak s azok szerelvényei, főleg a szigetelők tetemeseu rongáltatuak, s ennélfogva az évi fentartás emez auyagok pótlása iniatt igen nagy összegeket emészt fel. Miért is a uagyinéltóságu közmunka- és közlekedésügyi miniszter ur f. hó 19-én 9,147. sz. alatt kelt magas leiratával utasított, hogy az 1878. évi V. t. cz. 439. és 440. czikkének még érvényben létére, Tekintetes czim figyelmét felhíva keressem meg. hogy a hatásköréhez tartozó összes községekben a feuidézett törvényezikk határozatait nyilvánosságra hozni azon hozzáadással szíveskedjék, miszerint azon egyének, kik a távirdavezetékek vagy ezek alkatrészei szándékos megrougálóit kipuhatolják és feljelentik, vagy az ily rongálásokat megakadályozzák, az alólirt távirda-igazgatóság által 10 írtig terjedő jutalomban fognak részesittetni. Debreczen, 1887. márcziushó 25 én. Qrandpierre s. k., kir. távirdaigazg. titkár. Szabolcsvármegye alispánjától. 4,417. K. 1887. 4 ,387 . K. 1887. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A biharvánnegyei belényesi járás teljesen ösrneretlen hadköteleseinek névjegyzékét körözés és esetleg további megfelelő intézkedés végett, közlöm. Nyiregyházán, 1887. április 26. Zoltán János, alispán. (Másolat.) Az 1867. évben szülöttek : Kovács Mihály, Thad Jáuos, Varak Ferencz, Lőriucz József, Drinyó Flóré, Boros Mihály. Az 1866. évben szülöttek: Szakálas Károly, Szatmáry István, Petrik Flórian, Izsák Ferencz, Pap György, Kádár Mihály, Jován György. Az ;i865. évbea szülöttek* Maj Ábrahám, Román Péter.^Belényes, 1887. márczius 1. Főszolgabíró megbízásából: Eder Géza, szolgabíró. Szabolcsvármegye alispánjától. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A nyíregyházai kir. törvényszéknek f. évi 2,771. P. sz. alatt kelt hirdetményét szabályszerű közhírré tétel végett, másolatban közlöm. Nyiregyházán, 1887. április 26-án. Zoltán János, alispán. (Másolat.) 2,771/87. P. sz. Hirdetmény. A nyíregyházai kir. törvényszék részéről közzé tétetik, hogy balsai illetőségű Bihon Ferencz és neje Kis Juliána összes ingó s ingatlan javaira a 2,771/87. I'. sz. alatt hozott végzés által, az 1885. évi VI. t. cz. 5. §. értelmében a bírói zárlat elrendeltetett. Kelt a nyíregyházai kir. törvényszék polg. osztályánál, 1887. április 13-áa. Ru.su h. elnök, s. k. Somlyódy István t. je gyz ő, s. k. Szabolcsvármegye alispánjától. 4,486. K. 18877" A járási föszolgabirákuak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községi elöljáróknak. A debreczeni m. kir. távirda-igazgatóság 1,088 számú megkeresésének másolatát oly felhívással közlöm, miszerint annak a legkiterjedtebb módon leendő közhírré tétele és a távírda vezetékek mellett levő fáknak, a tulajdonos általi kellő legalyazása iránt intézkedjék. Kelt Nyiregyházán, 1887. április 26. Zoltán János, alispán. (Másolat.) M. kii 1, távirda-igazgatóság Debreczen. 1.088/III. szám. Már az 1878. évi októberhó 3-án kelt 37,721. számú magas belügyminiszteri rendelettel mindazon községek és magánosok, kikuek birtokuk közelében a távirdavezeték elvouul, kötelezve lettek arra, hogy a távirdasodrouy mellett levő fák gályáit, a huzaltól legkevesebb egy méternyire időnkéut ugy vagdalják le, hogy a huzal és a galva|f érintkezése még szélben is lehetetlenné tétessék. Ujabbau a uagyinéltóságu közmuuka és közlekedésügyi in. kir. minisztérium 1882. évi 14,831. szám alatt kelt magas rendeletével í?z ügyben még behatóbban intézkedett, és kötelességemmé tette minden egyes községet és birtokost közvetlenül megkeresui az iránt, hogy a távirdasodi'ouy közelében levő fák galyainak levágásáról gondoskodva legyen. Midőn tehát ez ügyet a mindenkire közös érdekű távírda intéz- J méuy, illetve a közszolgálat érilekében is t. cz. figyelmébe ajánlanám, és cziinet a távirdavezeték mentén levő j fáinak legalyazására felhívnám, különösen kiemelem, hogy nevezetesen: dísz- és gyümölcsfáknál." azok kirügyzése előtti idő alkalmas a legilyazás lehető kíméletes végzésére. Egyúttal azoub.iu ki kell jelentenem, hogy ha az évenként tartatni szokott nagyobb távirdavoual javítások idejére a legalyazás vagy éppen, vagy elégteleuiil lenne végezve, építési kiilközegeimuek uenicsak jogában áll, de szoros kötelességükké is tétetett az ilyen fákat a lehető leggyorsabban és kellő mérvben legalyazui, s eliez legvégsőbb esetben a helyhatóság közbenjárását is igénybe venui. Debreczen, 1887. évi február 13 áu Kol lascseck Károly, in. kir. távird.i-igazgató. 4,691. K. 1886. Szabolcs vármegye alispánjától. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Biharvármegye vas-kóhi járása teljesen ösmeretleu hadköteleseinek névjegyzékét, körözés és esetleg megfelelő intézkedés végett,, közlöm. Nyíregyházán, 1887. április 26-án. Zoltán Jáuos, alispán. (Másolat.) A vas-kóhi sorozó járás 1867. évben szülött teljesen ismeretlen hadkötelesei: Klein Gerzou, Bercse Juou, Csuszár Illiszie, Benkis Juou, Borza Juon, Frizse Gavril. Kelt N.-Várad, 1887. áprilishó 7. Beöthy alispán, s. k. 4 424. K. —-— Szabolcsvármegye alispánjától. 1887. A járási föszolgabirákuak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Körözvény. A Szamueli testvérek kótaji gazdaságából egy 2 éves sötét pej, jegy és bélyegtelen, és egy 1 éves, vasderes, herélt, jegy és bélyegtelen csikó elszabadult. Feltalálás esetén erről a bogdányi járás főszolgabirája értesítendő, esetleg a csikók oda behajtandók. Nyíregyháza, 1887. április 27. Zoltán Jáuos, alispán. 4,684. K. 1887^ Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabirákuak, Nyíregyháza város polgármesterének s a községek elöljáróiuak. Kemecsei lakos Serák Géza által folyó évi áprilishó 15-én egy 1 éves, szőke szőril ártány-disznó fogatott fel bitangságban, mely ki nem sajátitás esetén, a f. évi május 15-én Kemecse község közházánál tartandó nyilvános árverésen el fog adatni. Nyíregyháza, 1887. április 28-án. Zoltán Jáuos, alispáu. Az állat-egészségügy rendezése. Ország és nép, lint Magyarország és a magyar nép, mely léteiének föltételét az őstermelésben bírja, kell, hogy legfőbb gondját agríkulturájáuak fejlesztésére fordítsa. Az állattenyésztés egyik főága a mezőgazdaságnak, de csak az esetben prosperálhat biztosan és csak az esetben lehet biztos tényezője a nemzeti vagyonosodásnak, ha a törvény a szükséges védelemben részesiti. Az állat-egészségügy rendezésének fontossága régen fölismertetett már s a kormányok kötelességüknek ismerték e kérdést törvények által szabályozni. Nálunk az állati egészségügy rendezése a keleti marhavész elleni intézkedésekkel vette kezdetét. Ha ez a betegség el kezdett pusztítani az országban, akkor megmozdult, de csakis akkor, az adminisztráczió gépezete. Természetes, hogy az eredmény nagyon csekély volt. A keleti marhavész évről-évre betört az országba, s az a nemzeti vagyonérték, mely az ország déli és keleti .részein megsemmisült, számokkal le sem irható. Midőn a felelős kormány vette kezébe az államgépezet vezetését, a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztériumban az állat-egészségügy ellátására egy külön osztály állíttatott föl. Igy jött létre 1874-ben a keleti marhavész elleni intézkedésekről szóló törvény. E törvénynek, minthogy a keleti marhavész elleni intézkedéseken kivül, az állategészségügyre vonatkozólag egyéb általános rendelkezéseket is tartalmaz, meg volt a maga jó hatása. Szabályozta e törvény a kérődző állatok és a nyers termények külső és belső forgalmát, reá mutatott azon intézkedésekre, melyek a marhavész behurczolásának és az országban tovább terjedésének meggátlására szolgálnak, s szabályozta a vész idején követendő eljárást. Mindezek az intézkedések közgazdasági tekintetben szép eredményeket tüntettek löl. Hogy egyebet ne említsünk, e mellett bizonyít az is, hogy 1881. óta marhavész nem volt az országban. Állattenyésztésünk azonban sokat fejlődött azóta, s ezzel együtt az állati járványok is gyakrabban lépnek föl, s a járványok gyors tovaterjedését a vasúti hálózatnak folyton növekvő kiterjesztése nagyon elősegíti. Az állati járványok elleni intézkedések tekintetében ez idő szerint még a régi kormányrendszer alatt, 1859 ben kibocsátott szabályrendelet áll hatályban. E rendelet pedig már elavult és az állatorvosi tudomány mai színvonalán álló elvekkel sok tekintetben ellentétben áll. íme ezek az előzményei és indító okai aunaki hogy a földmivelés-, ipar és kereskedelmi minisztérium, a törvén) hatóságok, kereskedelmi és iparkamarák, gazdasági egyesületek s egyéb érdekelt szaktestületek véleményének kikérése után, az állategészségügy rendezéséről törvényjavaslatot készített s azt a legutóbb mult napokban az országgyűlés képviselőháza elé terjesztette. A törvényjavaslat abból az elvből indul ki, hogy oly intézkedésekre van szükség, melyek által eléretik, hogy az állati ragadós bajok a külföldről be ne hurcoltassanak, az országban magában ki ne fejlődhessenek, vagy amennyiben mégis beliurczoltattak, vagy fölmerültek, azonnal a hatóság tudomására jussanak és továbbterjedésük meggátoltassák. Ez intézkedésektől két irányban lehet üdvös eredményt várni, t. i tenyésztési és kereskedelmi irányban. A mezőgazda ugyanis nyugodtabban Mai számunkhoz „Gazdasági Értesitö" melléklapunk és fél iv melléklet van csatolva.
