Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-04-24 / 17. szám

Melléklet a „IMyírvidék" 17-ik számához. euyházin épitpndő törvénykezési szék- és fogház építése iránt a következő feltételek alatt köttetett: 1. Nyíregyháza táros közönsége a nyíregyházai 6237, 4145, 963, 962 és 5046. sz. tjkönyvekben 1685, 16S6, 1687, 1683 és 1688/b hr. számok alatt foglalt, ősziesen 2366 • öl területtel biró ingatlanokat az illető tulajdonosoktól a saját költségén megszerzi, azok tulaj­donjogát magára, az állam minden terheltetése nélkül, bekebelezteti, azután pedig azokat tehermentesen az ál­lam tulajdonába bocsátja és átíratja, ugy, hogy a kincs­tár csak az utóbbi átkábelezés utáni kiűcstári illetéket fogja viselni. 2. Nyíregyháza város közönsége kötelezi magát, hogy az építkezéshez szükséges összes téglamennyiséget a helyi viszonyokhoz képest, a czélnak megfelelő jó mi­nőségben, az építés vezetője által meghatározandó rész­letekben, a város által előlegezendő építési költségekbe beszámitandólag ezerét az I. és II-od osztályúnak 15 forintjával számítva, saját téglavető telepén az igazság­ügyi kormány rendelkezésére bocsájtja, ugy azonban, hogy az építés első évében egy millió téglánál több nem követelhető; a további szükséglet pedig mindenkor a meg­előző naptári évben rendelendő meg. 3. A téglák osztályozására nézve megállapíttatik, hogy a II-od osztályú az összesen szükségelt tégla meny­nyiségének egy harmadát meg nem haladhatja. 4. A tégla minőség pontosabb megállapítása végett a város telepén minta-tégla darabok választatván ki, és azok fele részben a város, fele részben a nyíregyházai ügyészség által pecsét alatt őriztetvén, az építkezéshez kiszolgáltatandó tégla annál rosszabb minőségű nem le bet, — az átvett tégla ellen azonban utólag többé kifo­gás nem emelhe.ő. 5. A tégláért járó összegek az épitési vállalkozó kereseti kimutatásainak érvényesítése alkalmával, esetről­esetre fognak a nyíregyházai kir. adóhivatalból a város részére kifizettetni. 6. Kötelezi magát Nyíregyháza város közönsége az igazságügyi kormány által megállapítandó (az építke­zés folyamán esetleg szabadon módosítható) tervek kivi­telére szükséges, azonban 220,000 forintot meg nem ha­ladható összes költségeket, a budapesti kir. főügyészség­től esetről esetre nyerendő értesítéstől számított 15 nap alatt, oly részletekben a nyíregyházai kir. adóhivatulba szolgáltatni, aminőkben az építkezés előre haladásához képest a vállalkozó kifizetésére megkívántatik. Az igazságügyi kormány kötelezi magát: 7. A nyíregyházai törvénykezési és fogház épület összes terveit és költségvetéseit saját költségén elkészít­tetni, a fogház építését, még pedig az alap munkálato­kat lehetőleg ez évben, magát az építkezést pedig 1888 év tavaszán megkezdeni és egyfolytában befejezni; a törvényszéki, kir. ügyészségi és járásbirósági helyiségeket a fogház építkezés megkezdésétől számított öt év alatt befejezni. 8. Az épitési munkák kiadására a helyszínén nyil­váuos verseny tárgyalást tartaui; mikor is a szerződés megkötésénél a megbízhatóság után, egyenlő árak mellett a nyíregyházai iparosokra kellő tekintettel lesz és ezzel kapcsolatban kijelenti, hogy a vállalkozóval kötendő szer­ződést a város közönségével tudomás és alkalmazkodás végett másolatbau közölni fogja. 9. A törvénykezési és fogház helyiségek felépítésére előlegezendő és legfeljebb 220,000 foriutig terjedhető építkezési tőke visszafizetésének módozata akként állapit­tatik meg, hogy a fogház felépítésébe fektetett összeg ezen építés megkezdésétől számított öt év alatt, egyenlő évi utólagos részletekben, — a törvényszéki székház fel­építésébe fektetendő összeg pedig ezen épités megkezdé­sitől számított öt év alatt, ugyancsak évi utólagos rész­letekben lesz az igazságügyi kiucstár által kamat nélkül, a város bélyegtelen nyugtájára visszafizetendő. 10. Amint egyes épületek teljesen elkészülnek és használható állapotba helyeztetnek, a mostani fogház épületek, illetőleg törvénykezési helyiségek Nyíregyháza város szabad rendelkezésére visszabocsáttatnak; meg­jegyezvén, hogy az igazságügyi kormány, amennyiben ezen hatáskörén kivül eső ügyben teheti, közre fog mű­ködni a város azon czéljának előmozdításában, miszerint $ az a tömeg, amelynek fegyvere Eddig csak az volt, melylyel nyelvele, Ha most ez mind puskát ragad kezébe, Nagy hősieseu harezba rohan véle, És együtt küzd, mint együtt szavaza, Ugy mentve lesz ez a magyar haza Nein olyan rossz az a népfelkelés, Mint a minőnek tartja nem kevés. A nép, mely annyit küzdött, szenvedett, S egy ezredéven át el uem veszett, Oly sok vihar közt, annyi vész után, De mindig büszkeséggel homlokán; Mely ellenével mindig szembenézett, Félelmet még a tűz között sem érzett; Mely annyiszor volt eltiporva, tépve. Mely annyi fájó, kinzó sebből vérze, Feküdt sokáig, eszméletlenül, S magához térve — bár erőtlenül Belérohant ismét a harcz tüzébe, Mez nélkül, mellét fegyvernek kitéve, A fájdalomtól sírt önkéntelen, Hanem kegyelmet nem kért sohasem; A nép, mely minden mást elveszthetett, De megőrizte a magyar nevet, S szerzett babért, dicsőséget neki, E bajt is biztosan kiheveri. Ott hagyja bátran házi tűzhelyét, Tűzhely körül nejét és gyermekét, Nincs az a kincs, mely lekösse oda, Mikor veszélyben a magyar haza. De fáj neki, mikor kötelessége Fegyvert ragadni izmos két kezébe ... Adott vőn úgyis fegyvert a helyett S erősebbet — a hazaszeretet. Szinusz. a törvénykezési helyiségek más kormányzati ágak részére illő bérfizetés mellett lehetőleg igénybe vétessenek. 11. Per esetén a sommás per út és a budapesti IV. ker. kir. járásbíróság illetékessége köttetik ki. 12. Jelen szerződés a nm. m. k. igazságügy minisz­térium részéről történt elfogadás után lép életbe. Kelt Nyíregyházán, 1887. ápri! hó 2l-én. Krasznay Gábor, Kozma Sándor, polgármester. kir. főügyész. Vidliczkay József, Kovách Gergely, Bencs László, Májerszky Béla, Iíerekréthy Miklós, Sexty Gyula, dr. Meskó László, Nyíregyháza város képviseletében. Előttünk: Megyery Géza. Lázár Kálmán. Közügyek. (Tartalékos katonák nyilvántartása.) A vallás- és közoktatásügyi miniszter vonatkozással a nem régen ki­bocsátott, tartalékos és szabadságolt katonák uj nyilván­tartási utasítására, elrendelte az összes keresztény vallás felekezetek anyakönyvvezetőinek, hogy ugy a tartalékos* mint a szabadságolt katonák elhalálozását az előirt mó­don, pontosan jelentsék be s a halotti leveleket hivatal­ból és dij nélkül a községi elöljáróságnak szolgáltassák ki. Hasonló eljárásra utasította a törvényhatóságok utján az izr. anyakönyvvezetőket is. (A katonai idézőjegyek) kézbesítése körül a köz­igazgatási tisztviselők nem egyöutetűen járnak el, de különösen a honvéd csapatok részére kiadott utasítást figyelmen kivül hagyják, vagy hiányosan foganatosítják, ami igen sok nehézséget okoz a leglényegesebb kérdés­ben, tudniillik a 42 nap elteltével meg nem jelent és szökevényeknek uyilvánitandókra vonatkozó beadványok szerkesztéséné'. E-inéifogva a honvédféldandárparancsnok­áágok megkeresték az illetékes törvényhatóságokat, hogy közegeiket a katonai beidézési utasítások szigorú és pon­tos megtartására utasítsák. (Curai határozat népiskolai fegyelmi ügyben.) Egy népiskolában előfordult fegyelmi ügyre, amelyet fokoza­tos felebbezés következtében a legfőbb királyi Ítélőszék döntött el, felhívjuk olvasóink figyelmét. Az ügy lefolyása a következő volt: Két iskolás fiu a templomban az isteni tiszteletet zavaró magaviseletet tanusitott. Az iskolaszéki elnök ezen fenyíték alá eső magaviseletért a két fiút a községi biró által, a jogosultság határait meg nem haladó módon megverette. A gyermekek szülői az ellen a királyi törvényszék előtt panaszt emeltek. A törvényszék a bün­fenyitő eljárást megszüntette. Fokozatos felebbvitel kö­vetkeztében a királyi kuna pedig közelebb annak az elvnek az alapján, hogy az iskolába járó tanulók fölött az elnöknek fegyelmi joga van, a büntető törvénykönyv 313. §-ának alkalmazásával, az alsóbb bíróságok meg­szüntető végzéseit jóváhagyta, mert a vádlott községi biró a rakonczátlankodó iskolás gyermekeket az iskola­széki elnök rendeletére, jogosítva volt veretni, ÚJDONSÁGOK. Művirág kiállítás Nyíregyházán. Felhívtuk már városunk közönségét Szirmayné Mészáros Jusztina asszony művirág készítési tanfolya­mára, a felhívást kellő siker követte, számos tanítvány sajátította és sajátítja el jelenleg is e szép és hasznos művészetet, hogy mily eredményt értek el a tanítványok alig egy rövid hónap alatt, arról alkalma lesz Nyíregy­háza város közönségének néhány nap múlva közvetlen szem­lélet utján meggyőződést szerezni. A helybeli jótékony nőegylet ugyanis, mely iniuden szép, jó és uemes cz'lt önzetlenül karol fel, elhatározta, hogy e fontos házi mű­iparág terjesztése és a nagy közönséggeli megismertetése czéljából f. évi május hó 5-én a megyeháza nagyterűié ben a helybeli ipariskola javára művirág kiállítást ren dez, a kiállítás vezetésével Szirmayné Mészáros Jusztina asszony művirágtanitónőt bízta meg, ki minden tekintet­ben teljes szakismerettel bir az ily kiállítás tapintatos és sikeres vezetésére. — A kiállított tárgyak részben a tanítványok készítményei, részben Szirmayné asszony sa­ját munkái lesznek. Közönségünknek módjában lesz először meggyőződ­ni arról, hogy ezek a művirágok csin és tetszetőség tekin­tetében nem hagynak fenn kívánni valót s ezáltal elértük azt, hogy a külföldi e nembeli készítményekkel verseny­képesek vagyunk anuál inkább, mivel a művirágok készí­tése nem gyári vagy kereskedíi utou, amidőn a készí­tésre fordított idő is pénzül számíttatik, hanem házilag eszközöltetvén, ár tekintetében is a lehető jutányosságot vagyunk képesek elérni. De nemzetgazdasági szempontból is kiváló jetentő­sége vau hazánkban a művirág készítésnek. Köztudomásu, hogy ezen czikkekért mennyi kincs vándorol ki az ország­bői; hiába, a divatnak hódolni kell, s a nagy közönség akarva, nem akarva, megvásárolja és elfogyasztja a gyá­rilag készült, de ehhez képest méreg drága külföldi művirágokat. Mily megbecsülhetetlen hasznot fog tehát képezni az egyes családok háztartásában, ha módjukban lesz a külföldi drága helyett a hazai olcsó művirágokat megszerezni; fokozódni fog természetesen az anyagi meg­takarítás az által, ha ezen művirágokat az egyes csalá­dok tagjaik egyik vagy másika által házilag lesznek képesek előállítani. A legőszintébb elismerésünket fejezzük ki a hely­beli jótékony nőegylet iránt, amely ezen egyrészt tanul­ságos, másrészt élvezetet nyújtó kiállítást létre hozza s ez által alkalmat nyújt Nyíregyháza város közönségének, személyes tapasztalat utján e szép és hasznos műipar­ágat megismerni. A kiállítás 20 kr. belépti dij mellett lesz megtekinthető; a kiállított virágok részben elárusi­tandók, részben nyeremény-tárgyak lesznek, ugy hogy a belépő által váltott 20 kros jegy egyszersmind nyeremény­jegyet képez, melylyel egy az sp virág lesz nyerhető. Ezek után nincs egyébb hátra, mint a megyeház nagytermében f. évi májushó 5 én megnyitandó müvirág­kiállitásra ujolag felhívni városunk közönségének becses I figyelmét. x y­— Kozma Sándor kir. főügyész ur a héten megint városunkban időzött. Kedden este érkezett ide Debre­czen felől s pénteken délelőtt utazott viaiza Budapestre. Lipunk más helyén egész terjedelmében közöljük azt a szerződést, mely a törvényszéki palota megépítésére vo­natkozólag a kir. főügyész ur, mint az igazságügyi kor­máuy meghatalmazottj i s Nyíregyháza városa között létrejött, s melynek megkötése 8 aláírása végett időzött a főügyészi ur városunkba n. A szerződés aláírása e hó 21-dikén, csütör.ökön délelőtt történt meg. A város ré­széről ama küldöitség tagjai írták alá a szerződést, kiket a képjelet e fölhatalmazással a törvényszéki palota építése üg ének elintézésével megbízott. — Képviselóválasztási mozgalmak a megyében. A tiszalöki választó kerületben, melyet most az országgyű­lésen Szomjas József szabadelvű párti képvisel, a füg­getlenségi-autiszemita választók a képviselőjelöltségre Me­zössy László pazonyi földbirtokost kérték föl, aki a jelöltség elfogadására nézve még nem nyilatkozott. — A sorozás. A bogdáuyi járás sor alá került ujiuczaival a héten fejezték be a sorozást, még pedig miut értesülüuk, elég jó eredménynyel, amennyiben a lV-dik korosztályt, mely szintén be volt rendelve, nem kellett igénybe venni, minthogy a kivetett ujoncz-létszám a három első korosztályból is kikerült. Nyíregyházán a sorozás 9 hó 23-dikán, »zombaton vette kezdetét. — Vilhelmj Ágost hegedűművész hangversenye iráut élénken érdeklődik városunk közönsége. A hangverseny e hó 28-dikán fog megtartatni s a jegyek jó részben már előjegyeztettek. A kínálkozó művészi élvezet külön­ben csakugyan meg rd^mli, hogy müveit közönségünk a hírneves hegedűművész hangversenyén nagy számmal résztvegyen. Jegyekre Lehnert Antal és Ferenczi Miksa urak kereskedésében lehet előjegyezni. — Gyászrovat. Ozv. Kralovánszky Frigyesné, szül. Ilomoky Jozefiua e hó 17-én meghalt. A család a követ­kező gyászjelentó->t adta ki elhunytáról: Kralovánszky Ida és Marié mint gyermekei a saját, valamint özv. széphalmi Kazinczy Bálintné szül. korompai és homoki Homoky Matild mint nővér s ennek fiai: Ferencz, Lajoa és Gábor, úgyszintén rosz'.okui Mankovich Klára férje­zett Kazimir Pálué mint unokateftvér, továbbá számos ro-ion nevében, fajdalomtól megtört szívvel jelentik, fe­lejthetetlen kedves anyjuknak, illetve a jó nővér, szere­tett nagynéne, unokatestvér és sógornőnek, özv. Kralo­vánszky Frigyesnének szül. koroinp IÍ és homoki Homo­ky Jozefinának hosszas szenvedés a a halotti szentségek ájtatos felvétele utáu, életének 64-ik évében, tüdő tágu lásban, folyó évi áprilishó 17-én reggel 5 órakor tör­tént gyászos elhunytát. Az elköltözött drága halott hült tetemei folyó áprilishó 19-én d. u. 3 órakor fognak u.-o­rosi utczai lakásából, a háznál történendő gyászos isteni tisztelet után a róm. kath. egyház szertartásai szerint, a »Morgó« melletti csalábi sírboltba örök nyugalomra elhelyeztetni. Az engesztelő szent mise-áldozat ugyan­csak folyó évi áprilishó 20-án délelőtt 9 órakor, a hely­beli róm. kath. templomban az egek Urának bemutattat­ni. Nyíregyháza, 1887, áprilisnó 18-án. Áldás és béke lebegjen ham'ai fölött! — Kleinfeller Károlyné, szül. Nóvák Erzsébet e hó 16-dikáu Nagy-Kállóbau hosszas szenvedés után elhunyt. Haláláról a következő gyászje­lentést adta ki a gyászoló család: Mély fájdalommal tu­datjuli, kedvea nőm, leányunk és édes anyáuk, illetőleg testvérünk, néhai Kleinfeller Károlyné, szül. Nóvák Erzsé­bet assszonynak, folyó hó 16-án reggeli 6 órakor, életé­nek 34-dik, boldog házassága 14-dik évében hosszas szenvedés után törtéut elhunytát. A boldogultnak hült tetemei folyó hó 18 adikán délután 4 órakor fognak a róm. kath. szertartás szerint, Nagy-Kállóbau a róm. kath. sir .értben örök nyugalomra letétetni. Mely gyászos szertartásra rokonainkat, az elhunytnak jó ismerőseit bánatos szívvel meghívjuk. B matba borult férj: Klein­feller Károly; gyermekeim: Coruélia, Emil és Károly. Az elhunytnak szülei: Nóvák Ferencz és nőm Khéler Terézi i. Testvérei : Nóvák G-yula, Nóvák József, Nóvák Ferencz, Nóvák Bála, Nóvák Margit, úgyszintén több rokonok nevében is. — Gyárégés. Tornyos Pálcán, a Forgách László gr. birtokán levő keményítő gyár teljesen leégett. A tűz át­csapott a közelben levő istállóra is s az abban levő 170 darab ökörből, mely a bérlő tulajdona volt, alig tudtak néhány darabot megmenteni; a többi oda égett. A gyár biztosítva volt. — A kifoszt ott Jkarosszék. Lopunk legutóbbi szá­mában közöltük már, bogy Fabri János, Dogaly Ágos­ton bűdi földbirtokos szolgája, gazdijának egy karos­székbe rejtett 43,000 forintját ellopta s azzal megszökött. Ez a mult héten, keddeu történt, 8 Fábrit már pénteken éjjel Ke'.ecséuybeu, Abau,-Zemplén határán'a kassai rendőr­kapitány Lokhoru elfogta. Az ellopott pénzből miudössze csak 215 forint hiányzott. Az első kihallgatásról fölvett jegyzőkönyv adatai szerint Fábri János 61 éves mult karácsonykor. Szorgalma, becsületessége bizalmat gerjesz­tett iránta. Özvegy ember a két leány atyja, kik már férjnél vann ik. Jelenlegi uránál ezúttal már másodízben volt; mo-it 3 V a évet töltött ott. Kihallgatásakor azt vallotta, hogy gazdájának katonás modorával járó hangosabb be­szédmódja vagy keményebb kifejizesei nagyon bántották, elkeseríte tek s e körülmény érlelte meg benue azon gon­dolatot!, hogy meglopja urát. Urának bizalma meaz­szire ment s igy tudta, hogy egy karszék támasza alá pénzt rejteget. Nagy pénteken tetté vált a gondo­lat, kivette a karszékből, hol legfeljebb 10,000 forintot gyanított, de visszatette az összeget, pedig ott több volt; mert Dogaly április l-sején 40,000 frtot vett föl s ez összeget is a székbe dugta. Kedden az ur és a szolga között i mét összekoccanás volt a ekkor végleg elhatá­rozta magát. Éjjel kivette a pénzt, öaszeszedte holmiját, mely egy vászonbőrondből, kis fekete kézitáskából állott s összekötve 2 pipáját, sétabotját éa esernyőjét, azonnal utrj, kelt, s egy menetben részint gyalog, részint kocáin Tokajig ért. Innen Tál)ára ment, honnau Galoppra ol­dalt tért. Itt felfogadott Kassáig egy földészt, utközbeu egy czipeszt is fölvévén a kocsira. Kasaára csütörtökön délután érkezett a a Fehcr lóba szállt, hol megvendégelte embereit s a kocáit Galoppra visszaküldte, ő maga pedig a kibérelt 18-ik 8zámu bérkocsin Gálszécsnek votte útját, hogy innen Szécs Poláukára egy erdész jó barátjához,

Next

/
Thumbnails
Contents