Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-04-25 / 17. szám

N Y í R VIDÉK" haladó fogság büntetés ideje alatt is, az illető hadcsa­pat meghatározott béke állományának létszámában fog maradni. II. A m. kir. honvédség kötelékébe tartozó havidijasok és legénység fegyvergyakorlataira nézve. 1. A fegyvergyakorlatokra behivatnak : a) azon s/.abadságolt állományú honvéd tisztek a kik a mult évi fegyvergyakorlatok óta neveztettek ki; b) azok, akik bármily okból mini tisztek fegyver ­gyakorlatban még részt nem vettek, vagy ennek rovásá­ra tettleges szolgálatot még nem teljesítettek; c) a mult évi deczember 31-vel a közös hadsereg tartalékából a honvéd csapatok szabadságolt állományá­ba áthelyezett tisztek; d) azok, akik a mult évi fegyvergyakorlat alól oly feltétel alatt lettek felmentve, hogy ebbeli kötelezettse­güknek a folyó évi fegyvergyakorlat alatt tartoznak megfelelni. e) azok, akik már nem védkötelesek, de azon kö­telezettségüknek, mely szerint minden három évben egyszer tartoznak a fegyvergyakorlatbau részt venni, nem tettek eleget; a mennyiben ezen kötelezettségük­nek a f. évben kívánnak eleget tenni, illetőleg ameuyi­ben erre már kötelezve vannak; f) a többi szabadságolt állományú tisztek közül azok, akik a fegyvergyakorlatokban legritkábban vettek részt, de csak azon mérvben, amint a fegyvergyakorlat alatt alakítandó csapatoknak tisztekkel való ellátása ezt igényli; o) a honvédség legéuységi állományába tartozó egyének közzül azok, ? kik az 1884-ik 1883 ik, 1881-ik éa 1879-ik években avattattak fel és esetleg a hadsereg tartalékából a honvédséghez áthelyezett, s az 1873-ik évi 32-ik törvényczikk 1. §-a értelmében egy fegyver­gyakorlaton részt venni köteles legénység is; h) a háború esetére tiszthelyettesi szolgálattételre előjegyzett honvéd altisztek, a mennyiben az 1873-ik évi 32-ik törvényczikk határozata szerint teljesítendő öt fegyvergyakorlaton még részt nem vettek, ha a fenteb­bi g) pont alatt említett évfolyamokba nem tartoznak is, de csak azon esetben, ha azt a honvédség szolgálati érdeke megkívánja. Ezeknek azonban ezen fegyvergya­korlat a teljesíteni tartozott öt fegyvergyakorlat.ba ter­mészetesen beszáinittatik. 2. A szabadságolt állománybeli honvédtisztek és honvéd legénység fegyver gyakorlata 35 napig fog tartani. 3. A tüzér és vonatcsapatok tartalékából a honvéd huszár ezredek szabadságolt állományába áthelyezett tisztek a fegyvergyakorlat rovására, a folyó évi nyár elején 35 napig tartó külön lovassági tanfolyamba fog­nak behivatni, mely tanfolyam összeállítására nézve kü­lön intézkedés fog tétetni. 4. Ezeu körrendelet I-ső részének 4-ik. 5-ik ós 6-ik pontjaiban foglalt szabályok és figyelmeztetések a fegyvergyakorlatokra kötelezett szabadságolt állományú honvéd tisztekre és honvéd legénységre uézve is érvé nyesek; úgyszintén annak 7-ik pontja is azon módosí­tással, hogy a hadbírósági vizsgálat alatt álló honvéd legénység, a meghatározott létszámon felül vezetendő. Miuthogy pedig a fenálló szabályok és utasítások értelmében, az időszaki fegyvergyakorlatok alól való fel­mentés, az ezen szabályokban kijelölt körülméuyek fen­forgása esetében is, csak akkor engedélyeztetik, ha a katonai, illetőleg honvéd igazolványi könyvvel s egyéb szükséges bizonyítványokkal felszerelt folyamodványok a behivási jegyekben a megjelenésre kitűzött határidő előtt legalább is 14 nappal a nyilvántartásra illetékes hadkiegészítési kerületi, illetőleg honvéd parancsuokság­hoz benyujtatnak, a járásbeli tisztviselők tigyelmezteteu­dők, hogy a családi tekintetekből fegyvergyakorlat alóli felmentést kérő tartalékos ós huzainosb idóre szabadsá­golt katonák, valamint honvédek részére, a honninara­dásuk szükségét igazoló bizonyítványokat haladék nél­kül állítsák ki, s egyúttal a fegyvergyakorlat alóli fel­mentést kérők folyamodványait, melyeket az érdekeltek a járási tisztviselőkhöz benyújtanak, a nyilvántartásra il­letékes hadkiegészítési kerületi, illetőleg houvédesupat parancsnoksághoz késedelem nélkül küldjék át. Továbbá arra is utasitandók a járásbeli tisztvise­lők, hogy a hadkiegészítési kerületi, illetőleg honvéd csa­pat parancsnokságok által hozzájuk megküldött behivási jegyzékben elősorolt tartalékos és huzamosb időre sza­badságolt k^touák, illetőleg honvédek részére szóló idé­ző jegyeket a községi elöljáróknak oly meghagyással ad­ják ki, hogy azok az idéző jegyeket, az érdekelt egyé­neknek 24 óra alatt kézbesítsék s egyúttal az idézet­teket figyelmeztessék, hogy az illető hadkiegészítési ke­rületi illetőleg honvéd zászlóalj parancsnokságnál, s eset­leg csapatosztályoknál a kitűzött határidőre pontosan jelenjenek meg, s átalában a nyilvántartási utasításnak a fegyvergyakorlatokra vonatkozó szakaszában körülirt szabályokhoz alkalmazkodjanak. Felhívom a megye közönségét, hogy ezen rendele­temet azonnal tegye közhírré és a járásbeli tisztviselő­ket a fentebb jelzett hivatalos kötelességeiknek poutos teljesítésére, valamint a községi elöljárók e részbem teendőinek és eljárásának ellenőrzésére utasítsa s egy­átalában akként intézkedjék, hogy a fegyvergyakorlatok keresztül vitele tekinteteben alapos panaszokra ok ne szolgáltassék. Budapesten, 1886 évi márczius 16-án. Fejérváry honvédelmi miniszter. (Másolat.) Hont vármegye alispánjától 366/886. szám. összes városi és megyei törvényhatóságoknak. Hont megyebeli Perőcsény községben illetékes Főkövi Károly, lábszár fekély cziméu az ország kórházaiban évek óta magát táplál tatja, s munka nélkül bebarangolja az egész országot. Minthogy az ily módoni élősködése által tete­mes költséget okoz megyénknek, vau szerencsém felkér­ni, miként. Főkövi Károly, ha a hatósága területén léte­ző kórházban jelentkeznék, hozzánk Ipolyságra tolonczol­tatni, vagy a kórházbaui felvételtől elutasíttatm szívesked­jék. Ipolyság 1886. márczius 24 Fongrácz Lajos, alispán. 3 ,343. K. 1^86. Szabolcsmegye alispánjától. A községek elttljárótnab. Ungmegye alispáni hivata'ának 5434. szám alatt kelt nyomozó levele másolatban, oly felhívással hozatik a községi elüljárók tudomására, hogy az annak alapján eszközölt nyomozás eredményét a járási szolgabiráknak 30 nap alatt bejelentsék. Kelt Nyíregyházán, 1886. április 14-éu. Zoltán János, alispán. (Másolat.) 5434/885. k i. U.igmegye alispánjától. Szabolcsmegye tekintetes alispánjának Nyiregyházán. Se­lengószky János kórházi ápolt ügyiratait, oly kérelemmel vau szerencsém visszaszármaztatni, hogy nevezettet me­gyéje területén nyomoztatni, s az eredményről, feltalá­lása esetén őt, származása, s illetőségi viszonyaira nézve körülményesen kihallgattat.ván, engem az iratok vissza­juttatása mellett értesíteni szíveskedjék, üngvárt 1886. évi márczius 19-én főjegyző. Szabolcs megye alispánjától. 3,703. K 1886. Nyíregyháza város polgármesterének és a kö/.ségek elüljáróinak. Nyíregyháza város kapitányi hivatalának 184/886. sz. nyomozó levele másolatban, szabályszerű közhírré tétel, esetleg megfelelő intézkedés végett, a megye hi­vatalos közlönye utján, tudomására hozatik. Nyíregyháza, 1886. ápril 15. Zoltán János, alispán. (Másolat.) K. K. 184/1886. Szabolcsinegye tek. alis­páni hivatalának Nyíregyházán. Hivatalos tisztelettel van szerencsém bejelenteni, hogy helybeli lakos Gaál Mihály fia József a város területéről f. évi ápril 3-án nyomta­lanul eltüut, s daczára annak, hogy a Sóstón a közelben levő vasúti őrházakban, a Burger tauyáján s a Mahács bokor tanyán, a hol esetleges tartózkodása feltehető volt, apjának szolgalati körúluieuyeinél fogva puhatoltatván, miud e mai napig feltalálható nem volt. Mely esetet mi­dőn további eljárás czéljából bejelentem a tekintetes alis­pán urnák, maradtam Nyiregyházán, 1886. ápril 9-én, aláza­tos szolgája: Maurer Károly, alkapitány. Személy leírás: Gaál József, születési h.: Nyíregyháza, 14 éves, vallása: ág. ev., termete: közép, szeme: világos-kék, szemölde: szőke, haja: szőke, kttiö iös ismertető jelül felemlíti apja: kerekded homály arcz és szelíd tekintet, írni tud. Szabolcs megy. alisp'ínjától. Szabolcsmegye alispánjától. 3,424 . K. 1886. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elüljáróinak. Hont vármegye alispánjáuak f. évi 366. sz. alatt kelt nyomozó levele másolatban szabályszerű közhírré tétel végett, a megye hivatalos közlönye utján tudomá­sára hozatik. , Kelt Nyiregyházán, 1886. április 14-én. Zoltán Jáuos, alispán 3,690. K. 1886. Nyíregyháza város polgáruies!erének én a községi elül,járóknak. A cs. kir. 15-ik huszárezred parancsnokságának 789/86. sz. a. kelt nyomozó levele másolatban, szabály­szerű közhírré tétel, esetleg megfelelő intézkedés végett tudomására hozatik. Kelt Nyiregyházán, 1886. április 15 én. Zoltán János, alispán. (Másolat.) K. k. llusaru Regiment Gráf Pállfy. No. 15. ad. E. H. 789/djt. Tekintetes szabolcsmegyei alispáni hivatalnak Nyiregyházán. Debreczen, 1886. áprilishó 7-éu. Marozsán János 4-ik századbeli huszár, debreczeui állo­másból 1886. ápril 3-án megszökött, egyéb bűntényt nem követett el. A nevezett 1883. évben soroztatott be, Szabolcsraegye, u.-kállói járás Bököuy községbeli szüle­tésű és illetőségű, 23 éves, gör. kath. val. nőtlen, föld­míves, 159 cm magas, haja szőke, szemei szürke, szem­öldöke szőke, orra arányos, szája arányos, széles vállú, beszél magyarul. Az illető magával vitt 1 veres sapkát, 1 kék zubbonyt, 1 veres nadrágot, 1 pár csizmát sarkan­tyúval, 1 fehér pautaló nalrágot, 2 inget, 2 gatyát, 2 pár kapczát. és valószínűleg haza felé vette útját. Erről van szerencsém a t. czimet értesíteni és tiszteletteljesen megkeresui, miszerint szíveskedjék a nevezett szökevény­nek nyomoztatását és köröztetését azonnal elrendelni, és őtet megkeritése esetében a legközelebbi cs. k. katonai vagy m. kir. honvédosztálynak által adatni, az ezred pa­rancsnokságot pedig erről értesíteni Kovács, őrnagy s. k. í 3,747. k. sz. 1886. A járási szolgabirákuak és Nyíregyháza város polgármesterének. A in. kir. földmlvelés-, ipar- és kereskedelmi mi­nister, a megyei közgazdasági előadót f. évi 19,088. sz. leiratával utasította, miszerint hozzá a megye területén létező munkásviszonyok iránt felvilágosító jelentést ter­jeszszen. Felhívom, miszerint a megyei közgazdasági előadót tevékenységében lehetőleg támogassa. Nyíregyháza, 1886. ápril 17. Zoltáu János, alispán. Szabobsm-gye alispánjától. 3, 835. k. sz. íggg Szabolctmegye alispánjától. A járási szolgabiráknak, Nyiregyhá/.a város polgár­mesterének éa a községi elöljáróknak. A m. kir. belügyminister f. é. 1,622. sz. a kelt le­irata másolatban, a megye hivatalos közlönye utján köz­hírré tétetik. Nyíregyháza, 1886. áprilishó 17. Zoltán János, alispán. (Másolat.) M. kir. belügyminister. 1622 sz./eln. rend. Körrendelet. A New-Yorkban megjelenő ,Amerikai Nem­zetőr" czimü hírlap kiadója s szerkesztője az iránt fo­lyamodott hozzám, hogy a laptól elvont postai szállítási kedvezmény újból vísszaadassék, Ígérve, hogy oly irányú közlemények közzétételétől, melyek miatt a kedvezmény megvonatott, ezentúl óvakodni fognak. Tekintettel azou jó szolgálatokra, melyeket ezen lap a kivándorlási moz­galom ellensúlyozására tett, valamint a fentebbi Ígéretre, a posta szállítási tilalmat megszüntetendőnek találtam. Miről a törvényhatóságot, vonatkozással f. é. febr. 11-én 549. sz. a. kelt rendeletemre — tudomás végett értesí­tem. Budapesten, 1886. évi áprilhó 8-án. Tisza. Nyíregyháza, ápril 25. A minek valósulását egész Szabolcsmegye és Nyíregyháza közönsége a legmelegebben óhajtotta; a uiinek érdekében megye és város több izben fel­irt s küldöttségeket menesztett a kormányhoz: a nyíregyházai ágost. ev. gymnásíumnak államsegél­lyel teljes főgymnásiummá való fejlesztése, a nm. vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úr ha­tározata folytán, ténynyé vált. 188(i. évi mírc/.iushó 30-án irta alá ugyanis Trefort miniszter Ő excellentiája azt a szerződest, amelyet, kebelbeli osztálytanácso a dr. Klamarik János elnöklete alatt, az a bizottság készített, amely hivatva volt egyfelől arra, hogy a magyar államkor­inány különös jogait és befolyását ez iskolánál részle­teiben megállapítsa; másfelől képviselje a nyíregy­házai ágost. ev. egyház és gymnasium érdekeit azon elvek szerint és iránypontok szemmel tartásával, amelyeket a tiszai ágostai evang. egyházkerület, il­letőleg a magyarországi ágost. evang. egyházegye­tem megkövetelnek mindazon felekezeti középisko­láktól, amelyek intézetük fejlesztése czéljából, a középiskolai törvény 47 §-a értelmében, az állam­segélyt igénybe óhajtják venni. Nem czéluuk ez úttal és e helyen a szerző­dés pontjait taglalni. Lesz idő és alkalom nyilvá­nosságra hozni azt oly módon és alakban, hogy az érdeklődő kö/.önség teljes tájékozottságot nyerjen azou elvekről és irányokról, amelyek e szerződés­nek lényegét teszik, s amelyeknek életbeléptetése által Nyíregyháza városában, nemcsak Szabolcsme­^ye, hanem az egész felső Tiszavidék oly taninté­zetet nyer, mely a középiskolai tanitás és nevelés helyeseknek elismert elvei s a korszerűség követel­ményeinek mindenben megfelel; hanem csak is annyit jegyzünk meg, hogy valóban igazat mond egy kö­zépiskolánk fejlődésének menetét éber figyelemmel kisérő nem nyíregyházai, nem is szabolcsmegyei igen tekintélyes állású férfiú, mely szerint: „sze­rencséseknek mondhatják magokat a nyíregyháziak, hogy az államsegély megnyerése által, tanintéze­tük javára oly valamit sikerült, s lehetőleg rövid idő alatt elérniök, amit más városok, megyék hat­hatós pártfogók közbenjárása s áldozatkészsége mellett bár, mind máig nem voltak képe.-ek elérni daczára annak, hogy a hasonló czél elerése szem­pontjából, jóval a uyiregyháziak előtt, minden szük­ségesnek vélt lépést megtettek, minden tisztesseges eszközt felhasználtak; mert — úgymond — kiszá­mithatlan azon erkölcsi és anyagi haszon, mely egy főgymnasiumból a városra, a megyére hárul." A gymuásiumnak államsegélylyel főgymuá­siummá való emelésével a legszorosabban összefügg azon másik örvendetes ténynek coustatálása is, amely szeriut Nyíregyháza városa lelkes képviseletének akarata szerint, Szabolcsvármegye egyértelmű he­lyeslése által támogatva, a belügyminiszter a gym­nasium javara döntötte el, a vallás,- és közoktatás ügyi minisztériummal folytatott tárgyalás alapján azon 35 ezer forint készpénznek, és körülbelül 800 ezer téglából álló adománynak kérdését, amely a városi képviselet által, ezelőtt mintegy két évvel, egy egészen uj gymnásialis épület emelésére sza­vaztatott meg; de mely hitározatnak megsemmisí­tését Bodnár Istváu úr jónak látott egész a belügy­miniszterhez fölebbezui. Egyáltalán nem kutatjuk, hogy Bodnár István úr ezt miért cselekedte; sőt mint jellemes férfiról, minden utó-gondolat nélkül felteszszük, hogy lelki­ismeretét szándékozta tisztán megnyugtatni ak­kor, amikor „az igazságot" kereste; csak azt saj­náljuk az ő érdekében, hogy a belügyminisztérium hoz beterjesztett felfolyamodását oly, különbeu be­csületes jámb >r gazda-emberekkel is aláíratta, akik — illő tisztelet nekik — bizony-bizony egy általá­ban nem képesek egy főgymnásiuinnak rendkívüli fontosságát bármi tekintetben is felfogni; s alá­íratta oly megjegyzéssel, hogy az aláírók, kettő kivételével, a lutheránus egyháznak hivei. Tehát sajnáljuk azt, hogy actióba hozta a becsületes, jám­bor embereket saját egyházuk lelkes, intelligens elemei ellen; sajnáljuk azt, hogy egy újon válasz­tott „gymnásiuuii" tanácsost azon szánandó kény­szerhelyzetbe hozott, hogy az ilető azon kezdte m eg „gymnasiumi tanácsosi" működését, hogy azon intézet érdeke ellen szállott sikra, melynek ügyet ' elősegíteni erkölcsi szent, kötelessége leendett. FOIVIÜIÚM a mellékleten.

Next

/
Thumbnails
Contents