Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-04-18 / 16. szám

Melléklet a „Itfyirvidék" lS-ik számához, jólétét s ez által az állani pénzerejét, hatalmát és tekintélyét. Mely nemeit karolja fel az állam a biztosításoknak; é" mely nemeit hagyja meg a magán biztosító társulatok kezében: e két kérdésre csak röviden felelek. Az állami biztositásnak czélja, első sorban, nem lehetvén más, mint az állampolgárok vagyonosodásának, anyagi jólétének előmozdítása és adóképességének fokozása: igen természetes hogy legelőször azokat a biztosítási ágakat kell köribe vonnia, amelyek a kis iparos és kis birtokos érdekeit vannak hivatva védeni. Ilyenek a tüz, jég, marhavész, szállítási veszélyek elleni és a kötelező munkásbiztosítás, amelyek mind a nemzet gazdaság körébe vágnak. Ezeket kellene tehát az államnak első sorban az állami biztosítás körébe ölelni. A biztositásnak egyéb, üzemben levő ágai még most megmaradhatnának a magán társulatok kezében. A biztosítás államosítása nem agyrém, mint ezt a magán biztosító társulatok kürtölik. A biztosítás államosítása már is nagy vívmányokat ért el Németországban, Francziaországban és Svájczban. Ausztriában szintén megindult a mozgalom egy hatalmasan szervezett pírt kebelében. Ez tehát csak időkérdés ma már. Igen nagy baj nálunk az, h)gy a fővárosi tekintélyesebb lapok nagy része mindennel foglalkozik inkább; mint a magyar állam pénzerejének fejlesztésével, adósságának törlesztési eszközeivel és módozataival; amelyeknek érvényesítése nélkül pedig soha sem fog az állami teljes fügetlenség magaslatára emelkedni. Alig vau az országban tekintélyesebb magán pénzintézet, vállalat, kouzorczium, auielyuek rendes tízetett sajtó-organuuia ne volna; amely orgánumok az után mindent elkövetnek gazdáik érdekében, csakhogy az államra és a nemzetre nézve üdvös pénzműveletek és vállalatok kezdeményezésétől a kormányt és a közvéleményt elijeszszék. Meg mozgatnak minden követ, hogy a legjövedelmezőbb vállalatok az őket pártoló és támogató egyesek vagy társulatok kezébe jussanak, nem törődve a nép zömének, a nemzetnek s a kormánynak szegényedésével és hanyatlásával; sőt inkább, a legnagyobb rendszerességgel, és következetességgel ők magok készítik azt elő. Magyarország ma egy nagy liaiczbaa áll. A kis iparnak, a birtoknak és a imrikának harcza ez a nagy tőkével. Ha a kormány és a nemzet tovább is összetett kézzel nézi e harczi küzdelmet; ha nem igyekszik, ugy a számitó józan ész mint a szükség által czélhoz vezetőnek elismert eszközök kézberagadásával, az ország pénzügyeit rendezni, s a kisipart és birtokot a tőke hatalma alól kiszabadítani, s ezek által az állam és nemzet létszervezetébeu a normális vérkeringést visszaállítani: Magyarország csak volt, de nem lesz! Kmethy István. Községi élet. Mélyen tisztelt képviselő testületi közgyűlés !*) Van szerencsém az 1885 étről szóló jelentésemet a következőkben előterjeszteni: 1 A közegészségi ügy állapota a mult 1885 évben fttalában jó volt, habár a gyermekek közt az úgynevezett kanyaró járványos betegség a tavasz kezdetén elő fordult is; mindazon által, a gyors orvosi intézkedés következtében, sikerült azt teljesen ártalmatlanná tenni; a mennyiben ezen járvány ideje alatt csak egy haláleset fordult elő. És miután ezeu betegség leginkább az iskolás gyermekek között fordult elő, az orvos rendőri intézkedés folytán, mind két iskola 1885 febr. 28 tói 1885. évi áprilhó 8-ig zárva tartatott. A vezetett statistikai kimutatás részint ezen betegségben volt 85 gyermek, kik |fpzzUl felgjógyult 84, meghalt 1 gyermek. Az állat egészség ügy az egész év folyamán, kivéve egy pár véletlen esetet, rendben volt; a mennyiben seflptui az állatok között kiütni szokott kór jelenség elő nem fordult. 2. A népesedési mozgalomra vonatkozólag beadott lelkészi jelentések a következő adatokat tüntetik fel az 1885-ik évről u ai. r. katb. született összeseu 56 ebbM fi 32, nő 24, halva az. fi 4 gör. » » » 37, » » 14, » 23, » » — református » » 3, » » — » 3, » » — izraelita > » 5, » » — » 5, » » — összesen született 101, » » 46, » 55, » >4 b) Meghalt; r. kath. összesen 49, ebből fi. 21, nő. 28, gör. » » 31, » » 10, » 21, református » 6, » » 5, » 1, i

zraelit

a » 6, > > — > 1. összesen meghalt 87, » » 36^ » 61". Itt megjegyeztetik, miszerint az 1876 évi XIV t. c/.. kellő végrehajtása következtében a tek. járási szolgabíró úr által a 7 éven alóli gyermekek orvosi Begély nélküli elhalálozás megakadályozása czéljából alkalmazásba vett büntetések, az az előtti évekbeu tapasztalt számarányt uagybau csökkentették ugy annyira, hogy az év közepétől kezdve indokolatlan orvosi segély nélküli elhalálozás alig fordult elő. Önzehasoulitva a születési és halálozási eseteket, kitűnik hogy a község 14 lélek számmal szaporodott, a mennyiben ö-szesen született 101, s meghalt 87, c) házasságra lépett róni. katb. 9, gör. kath. 8, ref. 1, izr. szert, szerint — összeken 18 pár. *) Napkor község jegyzője ez évben is beküldvén az 1885-ik közigazgatási évről összeállított évi jelentését: a községi élet mozgalmainak megörökítésére való tekintetből, és buzdításul közöljük azt egész terjedelmében. Szerk. 3 Nevezetesebb mozanatok, melyeket itt felemlitésre méltónak találok, első sorban a községi tisztujitá^ok voltak és p°dig először a 6 évvel ezelőtt megválasztott képviseleti tagok helyett 8 rendes és 4 póttag megválasztása eszközöltetvén; ez alkalommal szavazat töbséggel megválasztattak SpiDhér János, ilj. 8. Támba János. Vadán János, Pápai Mihálv, Jeszenszki András, Deck Fereocz, Tamba Antal, Som István rendes; Pal Ignácz, Zeneokó Mihály, Keninger József és Kéninger Mihály póttagoknak. Másod sorban a községi elöljárók választása ejtetvén meg, ez alkalommal közfelkiáltással megválasztattak Spinhér János főbírónak, Deck Ferencz törv. bírónak, Rokosinyi György pénzkezelőnek, Pápai Mihály közgyámnak, Keminger Józset rendórbirónak, Vadán János, Fébi Istvá n, Orosz Elek, So n István, Krivinyi Mihály, Jeszenszki András, id. Orosz Gergely és Keller Mihály, hiteseknek. Az 1885 évben rendeltetett el felsőbb rendelet folytán az, hogy a község még egy harmadik bikát szerezzen be, melynek alapján anuak beszerzésére 80 frt szavaztatott meg, mely összeg a legelőre kihajtott marhákra kivetettvén ; a befolyt összegből ez év tavaszán fog a bika bevásároltatni. Ugyancsak 1885. évben a nagy-kálló-máté-szalkai vasút létesítése czéljából Napkor község részéről a vasút Napkorra nézve czélszerü felépítése esetében 10 évi törlesztés mellett 500 frt összeg szavaztatott meg. S minthogy a jelen viszonyok között a vasút kiépítése iránt már a műszaki munkálatok kezdetét vették, szükségesnek mutatkozik ezen összeg bes/erzíse irtot a kellő lépések megtétele. A mult évben a község az annyira és uiár évek óta uélkülözött közc/.élu és kegyeletes czélra szükségelt uj temetkezési helyet is megvásárolta s az uj temető területet a hitfelekezetekuek használatába lélek szám arányban át adta. Egyszer

jmiud ez évben a temető őr és sírásó alkalmazásba vételét is elhatározta; s ennek végrehajtását a községi elöljáróság a közigazgatási szolgabíró ur erélyes rendeletére foganatosította. Ezeu elmúlt évben a nyírvíz csatornára a község által három híd építtetett, melynek költsége a rés/.letet, számadásban szabályszerű okmányokkal igazolva VAU. Valamint a mult 1885 évben alkottatott meg a péuztárügykezelésre vonatkozó szabályrendelet is, m-lynek kapcsán a számvizsgáló bizottság tagjaiul Káli tv Leopold, Dózsa József és Czukor Iguácz képviseleti tag urak választattak meg. Ugyancsak ez évbeu, a köz lakosok érdekének előmozdítása szempoutjáből, egy képviseleti határozat hozatott a Nyíregyháza város vásárvám bérlőjéuek a vámszedésnél elkövetett vissziéléseiuek inegakadályoztatása tárgyában, mely képviseleti határozat a nyíregyházi kapitányi hivatalhoz is megkühietett; azonban sajnosan kell tudomására hoznox a tisztelt képviseleti közgyűlésnek, hogy azon határozatnak közlése után sem tétetett semmi intézkedés arra nézve, hogy a megállapított vámszedési tarifa a községnek kihirdetés végett megküldessék, habár erre a nyíregyházi váto«i kapitányi hivatal a határozat kapcsán általunk felkéietett. A l özegészség ügy érd kébeu a tekiutetes alispáni hivataluak 4605/885 k. sz. rendelete folytán állaudó huslátóuak id Orosz Gergely községi hites választatott meg s az 1886 évi költségvetés keretében a vágóhíd felépítésére szükséges költségvetés is megtétetvén; a vágóhíd felépítése a jelen év folyami alatt fog végrehajtást nyerni. Fontos intézkedést foglal magában a tisztelt képviselő testületi közgyűlésnek 1885. szept. 15-én 21. sz. alatt hozott az a határozata is, mely szeriut a telekkönyvi ügyekben a körjegyzői és ügyvédi kéuyszer működés ellen az országgyűlési képviselő úrhoz egy feliratot intézett, melyben annak közreműködését kérte ki ama czéllu v-tt törvényjavaslat ellen, mely a körjegyzői és ügyvédi kényszer behozatalát akarja törvényoyé emelni, hogy az a törvényhozó testület által el ne fogadtassák. A közcsend és rend, kisebb kihágásokat kivéve, megzavarva nem volt. 4. Az 1885. évi adófőkóuyv tanúsága szerint, az adó főkönyvben összeiratott 357 adófizető, kÍK a mult évről áthozott hátralékokkal együtt összesen 7327 frt 64 krral tartoztak. Ezeu összegből vízkár és jégkár, valamint b'.'vehetetleuség cziméu leíratott 1048 frt 62 kr., melynek leütésével maradt 6279. frt 02 kr. Ezeu összegből a közvetlen fizetőket 3209 frt 63 »r. illetvén, a kö/.sági hiko->o'< terhére marad 3069 Irt 39 kr. Ezeu tartozásra a községnél fizető adófizetők ál tal fizettetett a mult évi túlfizetés betudásával 2671 frt 39 kr.; hátralékban maradt 1886. évre 398 frt. 5. Hadmeutesiégi dij, a mult évről áthozott hátrii lék s az 1885 év folyama alatt törtéut szaporodásokkal együtt, előírva volt 547 frt 60 kr. Ebből leíratott be tehetetlenség cziuaén 34 frt.; maradt tényleges tarto'.ás 514 frt 60 kr. Ebből a közvetlen fizetőkre esett 140 irt. a községnél fi/.etők terhére mardt . . 374 frt. 60 kr, mely összegre törlesztetett ... 228 frt j^l kr, hátralékbau maradt. . . . 140 trt, 49 kr. (Vége köv) A nő a khinaiakuál.*) A khínai asszonyt reudesen nyomorék tereintésnek tartják, aki még járni is alig tud s nem érintkezik mással, mint cselédeivel és férje ágyasaival. Ez is amaz ábráudképek közzől való, melyeket szét kell rombolnom ; bármily szeretettel csüngnek is rajtok az utazók. Ugy vagyunk a khinai szokásokkal is, mint a rákkal, amelyet egy hires szótár hátrafelé járó lás vörös halnak nevez. Nehéz dolog ugyan megváltoztatni egy régóta megrögzött véleményt, de azért megpróbálom. A rák nem vörös s nem is volt az soha. Körülbelül igy áll a dolog a kbinai asszonyoyal is, aki ép ugy tud járui, mint én, vagy az olvasó, sőt még szalad is, ha kell s még csak fátyolt sem visel, hogy arczát elt.akárja az iudiszkrét tekintetek elöl. Valóban pompás könyvet lehetne irui a khinaiak *) E köclést Cseng-Ki-ToDg ezredesnek, a párisi khinai követség attacbéj&nak »Khíu* és a kbinaiak« cziniü könyvéből szemeltük ki, amely sok tekintetben tanulságos is lehet Szerk számára mind arról, amit felőlük beszél a világ. Menynyire csodálkoznának, ha megtudnák, hogy mily kevéssé ismerik őket, uoh i számtalan utazó látta városaikat és élvezte vendégszeretetüket. Legkevésbé hízeleg neküuk az a tévedés, mely szeriut az asszony befolyás nélkül való nevetséges groteszk teremtés, a ki csak arra való hogy gyermekeket szüljön. Bizony ez uagyon sajátságos felfogás Igaz ugyan, hogy a mi aszonyaink nem hasonlítanak a nyugatiakhoz, de azért ők is É»a leányai mind : ha ez elnevezés alatt azt az ösztönszerű hajlandóságot értjük, mely a nőt arra sarkalja, hogy a teremtés ura felett uralkodjék. Az asszonynak akkor teszünk legnagyabb szolgálatot, ha vezetjük s elhitetjük velp, hogy ő vezet. Hagyományaink megengedik nekünk, hogy boldoggv tegyük a nőt, mert nálunk a férfit a nap, a nőt a uold ábrázolja. Az egyik világit, a másik megvilágittatik. Az egyik vakitó fénynyel ragyog, a másik neki köszöuheti halavány visszfényét. A nap a jótékony nagylelkű csillagzat, s a fény, melyet a holdnak kölcsönöz, szintéu világit. Szelíd ragyogása enyhíti a gondokat és lecsillapítja a szenvedélyeket. Feltűnt nekem, hogy a n»p a legtöbb nyelvben hímnemű, kivéve a németet, melyben a hold uŐDemü. Ez nagyon ritka kivétel, mely a menyei birodalom tudósát gondolkozásra ösztönözné. Azt hihetné, hogy akkor Németországban a politikát és az állam kormányzását asz szonyok végzik; tűig a férfiak leányaik kelengyéjéről gon d-iskodnak, ami persze ellenkezik a valósággal. De hát a kivitelek szentesitik a szabályt s igy a férfiak fölényét törvénynek vehetjük. Kbinában ez a törvény természeti erő hatalmával bir. Alapját teszi számos kötelességnek és szokásnak. Mint a család tagjainak, férfinak é* nőnek különös kötelességei vannak, melye't a nevelég rendszereivel fiig nek össze. Társadalmi feladatuk már jó előre szabályozva van s nevelésüket e szerint vezetik. A férfit s a nőt tehát külón-külön neveli; amaz olyan tanulmányokat fog választani, melyek öt államhivatalba segítik, emez hasznos ismereteket szere', s laegttuulj* a háztartás tudományát. Mi ugy vélekedü ik, hogy a mélyebb tudomány haszontalan terhe az uszonynak. A világért sem mondjuk, hogy a nő kevésbé képes a tudományok és művészetek ápolására, mint a férfi; de azt tartjuk, hogy ez eltérítené őt valódi hivatásától. Az asszony ueui szorult rá, hogy magát tökéletesítse, mert már tökéletesnek születik s a tudományban nen találná meg soha a, kellemet és a szivjóságot, a ház* tűzhelynek a természettől sugalinazot eme korlátlan parancsolói!. A kbinai asszonynak nem kuli sajnálnia, hogy nem ismeri sem a miniszterek előszobáit, sem a társas,tg elfogadó termeit; hol az európai nő nemének minden varázsával fölékesíti magát, hogy mégigézze a férfiikat. Ennek nincs jelentősége a politikára nézve. Ez i<gé szen a férfiak dolga. Azoban, ha átlépjük a ház küszöbét, bejutunk a nő birodalmába, amelyben oly nagy tekiutélye vau, a minővel az európai aszszony bizonyár t nem d csekedhetik. Fr inczíaországban a férfi állásához alkal naztatik a nő tekintélye, de a világnak egyetlenegy országáb in sincs alárendelve. A házasság révén gyámság alá kerül a nő s vele szemben a törvéuy olyan fegyvereket ad a férfi kezébe, a melyekkel szabadságát is korlátozhatja 8 vagyonával is r mdelkezhetik E/.ek olyan furcsaságok, melyek fölött a kbinai asszony őszintén csodálkoznék; mert ő a társasélet minden körülméuyei közt helyettese férjének. A törvény megengedi neki, ho,'y vegyen és eladjon, közös tulajdonaikat árúba bocsássa, szerződéseket kössön, leányait kiházasitsa s nekik tetszése szerint adjon hozomáuyt. Szóval, a kbinai nő szabad s ezt egészen megértheti, aki tudja, hogy nálunk niucsenek se ügyvédek, se jegyzők; s igy nem volt reá szükség, hogy törvényes kivételeket teremtsenek, hogy azoktól törvényes eljárás utján ismét megszabaduljak. A családi életet a khinai nő maga alkotja s egész törekvése arra irányul, hogy tudós legyen a család kormányzásának művészetében; ő ueveli gyermekeit, örül, hogy övéinek élhet s ha isten még jó férjet is adott neki, ugy bizonyára legboldogabb asszonya a világnak. Mondtam már előbb, hogy a férj állásának diszéb'U neki is jut, sőt gyermekei által kielégítheti hiúságát is, az emberi Szívnek azt a gyöuge<égét, melyet mindenütt megbocsátanak. Leá íyait férjhez adva. emelheti raugját. Ne u volna érdekes könyvemnek e fejezete, ha nem beszélnék az ágyasokról is. Ez adja ínég tanulmányomnak pikáns ingerét. Nem számitok ri, hogy részrehsjlatla i olvasót találok, mert a férfi tartson inkább ezer szeretőt miut egyetlenegy ágyast. Maga a szó meuti a dolgot ha azt moudanók, hogy a khinaik maitresseket tartauak, senki sem botránkoznék meg rajta. Az ilyen finom különbségeket nehéz megérteni. A khinai ágyas vagy uiaitress abban különbözik az európaitól, hogy el van ismerve. Afféle törvényes szerető. Vaunak, vagy legalább lehetuek viszonyok, melyek közt a házasság megszüni'; az len .i, aminek lennie kell. Lehetnek bizonyos okok, ameiyek megzavarják a házas felek viszouyát, amit megtehet egy pillanatnyi szeszély és váratlan betegség is. Európában köunyen találnak szeretőt a férfiak és a kettős háztartás éppen nem ismeretlen intézmény a keresztény vílágbau. A mi szokásaink szerint a gyermek sorsa mindennel jobban érdekli a családot, s ezért a házasságon kivül született gy°rmekek nem is élnek kiilönállva a többitől. A család befogadja az ágyast s igy megkíméli a férfit attól a fáradságtól, hogy házán kivül keressen kalandokat Ezt az intézményt első pillanatra bajos helyeselni ; s az európai bizonyára erkölcstelennek is tartja, ámde az érzékenység ürügye alatt jóval súlyosabb büntettet is követnek el; a gyöngéd viszonyokból származó gyermekeket homlokukon örökös bélyeggel kilökik a világba, a hol támasz és család nélkül tengőduek. Eu ezt sok kai gouoszabb dolognak tartom, mint az ágyasok intézményéuek brutalitását. Az utóbbit leginkább menti az a körülmény, hogy a törvényes nő megiüri, noha ismeri áldozatának értékét; mert az igazi sorelem két rossz közül a kisebbiket választja — a család érdekében. A monogámia alapja a khiuai házasságnak. A tör véuy szigorúan bünteti a második házasságot, amíg az első érvényben van. Az ágyas jelenléte nem csökkenti a bá-