Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-04-11 / 15. szám

II. Melléklet a „Itfyirvidék" 15-ik számához. Figyelembe véve pedig, hogy a magas kiucstár a duháuyminőségi osztályzatnak ármeghatározását, három évről három évre szokta megállapítani s e három évi cyklus a jelen év végével letelik, s igy a jövő cyklusra érvényes árak megállapításának szüksége nem sokára bekövetkezeud: bátrak vagyunk becses ügyelmét Excellentíádnak arra felhívni, hogy a minden oldalról nyomott helyzetbe jutott gazda aggódja várja e megállapodás eredményét, és végtelen megnyugvásra szolgálna ha az árak megállapitásáuái, mely eddig a termelő közönség hozzájárulása nélkül határozatott meg, ezentúl a termelők is meghallgattatnának. — Alázatos kérelmünk tehát oda terjed, hogy Nagyméltóságod a dohányminősógi osztályzását czélzó tanácskozmányokbau a termelők képviseltetését is lehetővé tenui, illotőleg elrendelni méltóztassék. Midőn eme ujabb kérelmeinket Nagyméltóságod kegyes elintézése elé bocsájtani bátorkodunk, i mételten fejezzük ki meleg köszönetünket a felír ltunkban, ugy a termelők, inint a dohányvidekek érdekében körvonalozott kívánalmak kegyes elintézéseért. Fogadja Excellentiád hazafias üdvözletünket. Budapest, 1886. márczius hóban. Az országos gazdasági egyesület uevébeu : Gróf Dessewffy Aurél. Közügyek. (A hagyatéki leltárokhoz szükséges bélyegtelen telekkönyvi kivonatokkal) elkövetett visszaélések megakadályozása végett, a bel- és az i^azsVg-ügyi mÍBÍszter körrendeletet bocsátottak ki. amelyben kijelentik, hog/ az e tárgyban korábban kiadott belügyminiszteri rendé let értelmében szerkeszteudő ttéritvények* fölmutatása, a hatósági megbízásból elj író kir. közjegyzőkre és gyámhatósági közegekre uézve nem kötelező; és hogy ilyeueket csak is a községi (kör) jegyzik, városi jegyzik, vagy pedig az ezek helyeit, a halálesetek fölvételére es leltározások teljesítésére kirendelt hivatalos közegek tartoznak a telekkönyvi hatósignál felmutatni. (Az 1868: XL. tö-v. cakk, 3. §-a) a közös hadügy ói a ké honvédelmi in.uí/.ter m igállapodása szerint, oly módosításon fog átesni mely szerént a hadseregbe a hadi teugerászetbe vigy a honvédségbe való lépés kötelezettsége avval a naptári évvel vesszi kezdetét, amelybin a hadköteles élete 24-dik évét betölti. E', a módosítás még ez országgyűlés alatt elő fog terjesztetni, még pedig oly időbiu, hogy az 1888-dik évi ujon czozással már hitályba léphess m az uj törvéuy. (A zálogjog bejegyzése iránti kérv ínynek) elintézetlenül történt visszavouása esetéb'n, uémely telekköuyvi hatóság ue u utalványozza vissza, a bejagyzési illeték fejébeu a kérvény beuyujtásakor lerótt bélyegjegyek értékét. Minthogy azoubau a bejegyzési illeték esik & jelzálognak, megtörtént bejegyzése után jár; és iniuthogy az az illeték, a bejegyzésnek birói megtagadása esetében is visszautalványozaudó : kétségtelen, hogy a bélyegilleték a kérvények elintézetlenül törtéut visszavonása utáu még inkább vissza jár. (Ve'ő nag-vizsgáló állo nás.) A nagyméltóságú földmivelé->-, ipar- és kereskedele uúgyi minisztérium, a debreczeni kir. gazdasági taoiutéze uél vetőmagvizsgáló állomást szervezett. Ezen intézmény nek czélja: a inagkereskedést ellenőrizni s ez által a gaz lik, erdészek és kertészek érdekeit, az e téren előforduló hamisítások és visszaélések elleu magvédui. A mezőgazdi által békül dött, kőzÖQségesea használt mezei magvak, miudeu dij nélkül vétetnek a tudománynak s gyakorlati tapasztalásuak összes eszközeivel vizsgálat alá. A beküldőnek hiteles okiratban mutatjik ki a vetőmag tiutaságin ik minőségét, azonosságit, annak csirázó képességét és egyéb tulajdonait. Az állom is önálló vezetésével ez idő szerint dr. Müller tauár van megbízva, a ki a folyó év februárhó 10-én már negkezdte működését. Az állomás az ér minden szakában rend dkezésére áll a gazdaközöasíguek. Minden m;gk)res!s »az állami vetőmag vizsgáló állomásnak Dabreczenbent czimzendő és ugy a levelek, miut a csomagok bérmentesen küldendők. Apróságok. — Engedje meg édes Ifigenia kisasszony, hogy elismerésemet fejezzem ki kitüuő izlése fölött, amely a mai divatos világban ritkítja párjá

1. — Kezdi az udvarlást egy házasulandó fiatal ember, ilfeniesbn hajtván meg magát a csinos IfigeDia előtt. — Miből következteti Öu ezt?! — Mindenből, ami csak kedvességed magatartásában, modorában, viseletében nyilvánul s egész valóján elárad; A töbtii közt helyes és tapintatos ízlésre valló eljárás az is, hogy nem visel turnürt. — Csalódik uram, én szinten alkalmazom ruhámbau azt a veszedelmei gépezetet, amelyet öuök férfiak annyira ki uem állhatnak, hogy lépten-nyomon gyalázzák és ócsárolják; de nem ugy hisználom, hogy általa testalkatomat természetieden alakba erőterem; hauem csupáu csak azért, hogy ruhám ráuezai szabályosabb bulláuizatot nyerjenek. — Igeu helyes, de ezt már nem nevezzük turuűrnek, hauem szükséges és czélszerü betétnek. Ami azt a turnür-féle gépezetet illeti, higye el kedvességed, egyetlen tisztultabb ízlésű egyénnek sem tetszhetik, legyen az akár nő, akár férfi. Eu azt a hölgyet, aki ezt a gépezetet ruhájában oly feltűnő alakban hordja, magát sem kép/elem mádnak, mint gépnek, amely egy külön erő által hozatik mozgásba. Mert divat ide, divat oda, abban is meglehet találni a középutat. Azután meg ismerjük el, hogy oly turuürök, miut aminőket szombaton is láttam »végig rengenie a korzón, a helyett hogy díszére válnának a női könnyed termeteknek, inkább eltorzítják azokat. — Igaza van önnek. A minap én is láttam egy hölgyet, aki oly terjedelmes és hosszan kifelé uyu ló turnürt czipelt maga után, hogy a mellette ügető ölebecskéjéuek a legkényelmesebb pi ;enő helyül szolgálhatott volua. De hagyjuk ezt uram. A divatnak miudig voltak kiuövései, és lesznek, amig csuk egyetlen hiu uő és férfi akad. Hiszi-e uram, hogy a turnürnél még ostobább divat is van. Ennek pedig nem a hölgyek, hanem önök uram férfiak hódoluak. Tisztelet a kiviteleknek. Mert el kell ismernem, hogy önök között több a kivétel és a komoly gondolkozás, mint nálunk hölgyekuél. — És mi volna ez a »még ostobább* divat, ha sza bad kérdeznem. — S'-ivesen meg nondom. Ez a turnürnél is ostobább divat az a lomha, lankadt, görbe testtartás, amelybe oly sok fiatal ember szerelmes ma. Mntha azok a fiatal emberek, akik e divatnak hódolnak, mindnyájan a poklokon lettek volna keresztül kergetve, oly kimerülten, elgyengülten, lomhán eresztik le vállaikat ; ami által oly testartást affektáluak, mintha valamennyi hirpadt mellel, gör >e háttal jött volna a világra. És erre azt moudják a fiatal emberek : divatos, shic ! — Hogy ez így áll, ho^y ez csakugyan divat ma a fiatal embereknél, tagadhatlan; mert már a szabók ugy szabják a kabátokat, hogy aki egyenes háttal bir is, púposat csinálnak belőle. Csak az a szerencsénk, hogy e divatnak nem akadt annyi követője, miut a turnürnek. — No én csak azt akartam bebizonyítani, — zárta be Ifigenia a vitát, — hogy önök férfiak »sem jobbak a Deákné vás>nánál«. * * Az angol nők választási jogot nyertek. Biztosra vehető, uogy ez utáu az angol parlament lesz a legzajosabb. Különben kedélyes jelenetek is állhatnak be. Mily derültséget fog előidézni pl., ha majd az elnök egyik-másik heveskedő uők^pviselőtől igy vonja meg a szót: »Csókolom kezét, legyen kegyes szép ajknit uyugalo nba helyezni. Az is fuíc^a helyzet lesz, ha a férj és feleség bekerülnek a képviselő házba, s a férjnek akarva nem akarva oda kell szavazni, ahova a feleség akarja Mert azt még csak képzelni sem lehet, hogy a uő képviselő nek férje papucs alatt ne legyen. Ha pedig akadna oly öuuálló gondolkozású férj, hogy külön nézetben volna, uem abban mint neje : képzelem minő jelentek következhetnek be o'thon. A nők választási jogát különben náluuk sem ártana behozni. Mily nagyszerű volna az u'áa, ha a férj az anyósát megvátasztatná képviselőnek: hogy ottho't csendesebb legyen a levegő és az anyós csak pihenni menne h*za! Huuior. ÚJDONSÁGOK. (!) A községek t. cz. elöljáróit és tartozásban levő magán előfizetőinket újból kérjük az esedékes lapdijak iák szíves beküldésire. (§§.) Az országgyűlési képviselőválasztásra jogosult adózó polgártársainkat ismételve figyelmeztetjük azon körülményre, mely szerént a jövő 1887-dik évben történendő országgyűlési képviselő választás alkalmával, csu páu csak azok a jogosultak szavazhatváu, akik e folyó évbeu vétetuek fel a választók névjegyzékébe; az 1874 évi XXXIII t. ci. 12 §. 5. pontja és az 1875 évi VI. t. cz. I. §-ábau foglalt intézkedésekhez képest, a megelőző, vagyis az 1885 dik évi adóhátralékukat 1. é. ápril 15-ig igyekezzenek befizetni: nehogy polgári jogaik e legszebbikének gyakorolhatásától fosztassanak meg. f Szabolcsmegye tiszti karát uagy veszteség érte Hvezda Pal megyei pénztári ellenőr-könyvvezetőnen f. é. áprilhó 6 áu történt elhunytával. B -uua a megye muukás és szakértő közeget vesztett el. Az e haláleset által oly mélyen sújtott család a következő gyászjelantést küldötte szét: »Ozv. Hvezda Ptlné, szül. Kellner Alma mint uő, özv. Hvezdi Sínualné mint édes anyi, özv. Kellner Péterűé miut anyós, Hvezda Béla mint tiu és a számos rokonok szoui irodott szívvel tudatják Hvezda Pál megyei pinztári ellenőr-könyvvezetőnek, élete 37-dik, boldog há ziss igának 6-dik évében, hosszas szenvedés után, folyó 1886. évi áprilhó 6-án virradóra történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hült tete nei folyó évi áprilhó 8-án délután 3 órakor foguak, Kareszt-utczai (Szabó Davidféle ház)lakásából, az ág. ev. egyház szertartása szeréut, a vasút melletti sírkertben az örök nyugalomnak átadatni. Nyíregyháza, 1886. áprilhó 6. Áldás emlékére!« Szabolcsmegye tiszti kara, az általánosan szeretett kartárs iránti kegyeletének és tiszteletének a következő gyászjelentés kibocsátása által adott kifejezést: »Szaholcsmegye tiszti kari fájdalom telt s<ívvel tudatja szerelett pályatársának Hvezda Pál megyei pénztári ellenőr-főkönyvvezetőnek, folyó évi áprilhó 6-án, életének 37-dik évében történt elhunytát! A boldogu'tnak hült tetemei áprilhó 8 án délutáu 3 órakor fognak Nyíregyházán örök nyugalomra tétetui. Nyíregyháza, 1886 áprilhó 6 án. Sz i b dcsmegye tiszti kara. Béke poraira!« Mi is a legmélyebb részvét szívből jövő hangján kívánunk a ritka derék ember porló hamvaira áldást és békét s a gyámol nélkül maradt mé lyen sújtott gyászoló családnak csendes vigasztalódást! X A nyíregyházai ipartestületnek f- é. márcziushó 25-én megiariott tisztujitásáuál, a kisebbség által kifejtett erély és pirtfegyelem miatt, kisebbségben maradt többsé.', mint halljuk, a választási tény ellen több alaki hiba és törvénytelenség indokából, fölebbezéssel fog élni. Amennyiben a választás megsemmisítését az ipartestületi tagoknak több mint egr harmid része kérelmezi: a megsemmisítés bizonyosra vehető. Nagy baj volt, hogy az iparhatóság részéről a közgyűlésre kiküldött biztos ur uem élt törvényadta-jogával; amenynyibeu a gyüléseu oly egyének is vezéreskedtek, akiknek a közgyűlésen még csak megjelenhetési joguk s m volt. Reméljük, hogy a közelebb megtartandó uj közgyűlés élni fog jogával, és az illetéktelen haug-adókra a törvény rendelkezését alkalmazni fogia. -f Az 1848/9-ediki honvédek menedék házának alapjára Czeglédváros házi pénztára 1000 foriutott szavazott meg, hogy az mint alapítvány kezeltessék. A honvédelmi miniszter már értesíttette Czeglédváros közönségét, hogy az összeget gyümölcsözés végett elhelyezte; egyúttal Czegléd város közönségének hazafias készségeért elismerését fejezte ki. Czeglédváros közönségéuok e hazafias tette egyszersmind egy nagyszerű felhívás a haza vagyonosabb városaihoz, pénzintézeteihez, biztosító társulataihoz és más erkölcsi testületeihez : hogy siessenek áldo/atai ,kal az oltárhoz, amelynek még életbeu levő papjii nagyrészbeu nyomorral küzdenek, nem csak, desőt a hazi és a nemz ;t szégyenére, koldulva teugeuk örömtelen életüket. Valóban csudalkoznunk kell a uemzet ama közönyén és hidegségén, amelylyel ama világra szóló harezokbau részt vett életben maradt hősök iránt viseltetik. A koronás király letette a segély alapot az 1848/9-ediki honvédek számára, s a nemzet zsebre dugott kézzel nézte eme fejedelmi áldozatot; uém-Vn és tétlenül nézi mais, miut járnak názról-házr.a azok a rongyos óriások, akik még nem oly régen két nagy hatalom erejével küzdöttek azou jogokért és szabadságért, amelyeket ma élvez a uemzet. A magyar sajtó szintéi mélyen halgát. Nincs a tétlenségre és nélkülözésre kárhoz tátott 1848/9-ediki honvédeknek egyetlen szószólója a hazában, aki felemelné szavát mellettök és figyeliue/.tetné a nemzetet, a kormáuyt és a társadalmat szent kötelességére : a még életben levő, nyomorral kü/dő honvédek és azok özvegyei fájdalmának enyhítésére, hátra levő különbeu is kevés napjaiknak megédesitésére! A megyei honvédegyletek szintén igen keveset lendítenek az egyes szegény elnyomorodott hajtársak sorsán ; de igazat szólva u m is segíthetnek. Itt van például a szabolcsmegyei houvédegylet, amely az ismeretes G-örgey-féle igazolási kérdésben oly példásan és bátran viselte magát, még anyi péuzel sem rendelkezik, amenyi az egyes kérvényező honvédek kérvényeinek postai uton való felküldésére szükséges. A szabolcsmegyeí honvédegylet azt is inditvauyozta, hogy a segély iránt fölterjesztendő kérvények portómentességi kedvezményben részesittessenek ; de minden eredmény nélkül. A megyei társadalom, az egyes erkö esi testületek, a bál- és a hangverseny-rendező hölgyek és urak tudomással sem akarnak birni, hogy vaii itt kebelében, körében egy honvédegylet, amelynek összessége még ma is vitézül küzd a nemzet becsülete és a történeti igazság fentartása mellett; és hogy ez egjlet egy krajczárral sem rendelkezik. Valóban meg áll az ész és a gondolat ama közöuy fölött, amely a mai társadalmat sőt, még az ifjúságot, a jövő honvédség kontingensét is, oly fásultságban tartja, hogy mig más egyletek és alapok javára, amelyeknek segélyezése szintéa nemes dolog ugyan, százakat tánczolnak, énekelnek és mükedvelősköd nek ÖBSze; addig a szegény 1848/9-ki honvédegylet üres pénztáráról teljet-en megfeledkeznek. + A m. kir. honvéd huszárezred pótlovazó bizottsága által folyó évi áprilhó 17-én Nyíregyházán, a houvéd huszárlaktanyában, kész pénz fizetés mellet pótlovak fognak vasároltatni. A lovaknak tökéleteseu egészségeseknek 155—166 czentiméter magasságunknak kell lenuiök. Az oly lovak, amelyek e követelményeknek nem felelnek meg, nem fogadtatnak el. Az ár a ló minőségéhez képest alku szerint 200 forinttól egész 300 forintban áliapittatik meg. A kialkudott összeg, a lólevél előmutatási után, a hely szinén azonnal kifizettetik. A lótenyésztőket és tul íjdouosokat figyelmeztetjük e nagyon is előnyös vásárra, ahol lovaikat sokkal jobbau értékesíthetik, miut bármely más alkalommal. A vásárlásnál gr. Schlippeubach Istváu alezredes ur fog elnökölni. *** Több iparostól halljuk a panaszt, hogy az iparisioln, uekik uem uyujt biztosítékot, az iránt, valyon az iparos tanonezok valóbau láiogatják-e az előadásokat A műhelyből eltávozuak ugyau, de hogy az időt hol töltik, arról a mostani reudszer millett, biztos tudomást iin.u szerezhetnek tn igokuak. Az iparos mestereknek e pauasza nagyon jogosult, ameuyiben őket e tekintetben csakugyan felelősség terheli. De más oldalról az ipariskolai tauárnak sem lehet tudomása arról, hogy az óráról elmaradt tauuló a műhelyben maradt-e, vagy máshol lopja az időt. E tekintetbeu tehát csakugyan segíteni kellene a dolgon oly módon, mint ez a külföldi ipariskolában türténik Ott ugianis miuden tanulónak a nevére ki van állítva egy könyvecske, amelybe a íauár löljegyzi illetőleg igazolja az órán való megjelenést. Ajáuljuk e gyakorlati óvszert az illető iskolaszékek figyelmébe. (§) A dohányjóvedóki törvény (1866. XIV. t. cz.) módosítása iránt a péuzügyminiszter még az idén törvényjavaslatot szándékozik a képviselőház elé terjeszteni. Az országos pénzügyi kormányuyal egyetértőleg megállapított javaslat, ugy a dohánytermelési engedélyekre, valamint a dohány beváltásra vonatkozó eddigi intézkedések tekintetében, számos lényeges módosítást fog tartalmazni, s több megszorításon kívül még azt a fontos batározmáuyt is tartalmazza, hogy a magyar dohány termények kivitele jövőre uem fog exportőröknek engedélyeztetni ; hanem a magyar dohány eladása és kivitele nagyban, hasouló képpeu az állam által történik : minthogy a pénzügyminiszter a termelőket az exportőrök részéről évről-évre szaporodó károsításoktól meg akarja óvni. Nagjou helyes intézkedés, ügy látszik, hogy az országos gazdasági egylet felszólalásának, illetőleg kérelmjzésének már eddig is volt némi eredménye. Igen valószínű, hogy a f. é. márczius hóban formulázott s ugyancsak a dohánytermelés és baváltás módozatainak reformál Vsát tárgyazó ujabban beadott kérvény indoklása előtt sem fogja a uagy mélt. miniszter befogni füleit. Abban a kedvező helyzetben vagyunk, hogy ez utóbbi kérvéuyt, megyénk dohánytermelő földbirtokosainak érdekeire való figyelemből, már mai számunkban egész terjedalmébeu közölhetjük. -+- A pótvásárokra vonatkozólag a földm. ipar és keresk. miniszter következő rendeletet bocsátott ki. Gyakran fordulnak elő esetek, hogy valamely körülmény folytán meghiusult országos vásárok helyett ujabb vásárok megtartása kérelraeztetik a nélkül, hogy ezen ujabb vásár napjára nézve az illető szomszéd vásárjogositottak kihallgatva lettek volna; minek következtében az ily folyamodások, e hiány pótlása végett, az illető törvényhatóságnak visszaküldetvén, e kérelmek vagy éppen nem, vagy nem a kellő időben intézhetők el. Ennek elkerülése 8 minden méltányos érdekek kiegyenlithetése czéljából, figyelmeztetni kivánom a törvényhatóságokat, hogy a rendes vásárnapok akár kivételes akár végleges áthelyezése eseteiben, az illető folyamodvány mindig az illetékes törvényhatósághoz adandó be s enuek tisztében állaud az illetők kihallgatása, után hozzám felterjesztendő jelentésében hatirozottan nyilatkozni arra nézve, hogy a kérelmezett ujabb vásárnap által a szomszéd vásárjogo-