Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-03-28 / 13. szám

,.N Y í R V I D É K., szolgálatot, ha közvetlenül s megszakítás nélkül is megelőzte, az ezen nyugdijalapból való ellátásnál, illetve nyugdíjazásnál, semmi körülmények közt tekintetbe nem vehető. Másrészt a rendszeresített állomáson, ideiglenesen vagy próbaidőre, de eskütétel mellett, töltött szolgálat, ha az később állandóvá válik, az ellátás vagy nyugdíjazás alapjául beszámítandó. 21. §. A szolgálatnak egyátalában megszakítás nélkülinek kell lenni. A megszakítás előtti idő ellátási vagy nyugdíjazási alapul nem szolgálhat. Kivételt csak a következő esetek képeznek : aj ha valamely tisztviselő a közválasztásnál kimaradt, de későbben is megválasztatott; b) ha az ezeu nyugdíj alap által uyugdijazott egyén ismét tényleges megyei szolgálatban alkalmaztatik; cJ ha a megye szolgálatában álló egyének, az alkotmányos kormány, vagy társhatóság szolgálatába viszszatérnek. Ezen esetben az ezen alap által való ellátás vagy nyugdíjazás alkalmával, az előbb eltöltött megyei szolgálati idő ós a fokozatos nyugdíj mérvének alapjául beszámitaudó lészen. Természetesen ide nem értve azon időt, melyet az illető nem ezen megye szolgálatiban töltött el. 22. §. Az ellátás vagy nyugdíjazás kiszabásáuál csupán a legutóbbi rendszeresített, évi fizetés, mellékjárandóságok nélkül vétetik tekintetbe. 23. §. A nyugdíjazás ahoz képest, a mint az ellátás indokául szolgáló körülmények időleges vagy állandó jellegűek, vagy ideiglenes, vagy életfogytig tartó lehet. 24 §. Az évi nyugdíj tiz évi beszámítható szolgálati idő után, a legutóbb élvezett rendszeres évi fizetés 40%-ábau állapittatik meg, a melyhez minden további szolgálati év után, ugyancsak a rendszeres évi fizetés két százaléka járul mindaddig, mig a nyugdíj magávál a legutóbbi rendszeres évi fizetéssel felér. 25. §. A nyugdíj élvezete ideiglenesen felfüggesztetik: a) ha a nyugdíjazott az államnál, társhatóságnál, községnél, vagy magántársulatnál, állandó évi fizetéssel egybekötött alkalmazást vállal; — és pedig ezen alkalmaztatás tartamára oly mérvben, mint a mely mérvben ujabbi fizetése, a nyugdíjjal együtt meghaladja, a nyugdíjaztatásnak alapjául szolgált nyugdijalap illefméuyei' ; b) ha a nyugdíjazott egyén, valamely nem becstelenitő bűntény vagy vétség miatt, szabadságvesztéssel büntettetik és pedig a szabadság-büntetés tartamára. 26. §. Az ellátásra való igény végleg megszűnik : a) ha valaki fegyelmi uton hivatalvesztésre Ítéltetett, a 16. §. b) pontjában említett eset kivételével; b) ha valaki állomásáról lemondott, ide nem értve természetesen a tisztújítás előtti tömeges általános lemondást. Lemondásnak tekintetik az is, ha valaki tisztujitáskor magát kijelöltetni nem kéri. 27. §. A nyugdíjazott egyének nyugdija végleg megszűnik : a) ha az illető a magyar állam polgára lenni megszűnik; b) ha az illető a megye szolgálatában rendszeresített állomásra ismét alkalmaztatik; c) ha becstelenitő bűntett, vagy abban való bűnrészesség miatt,^bünfenyitő uton, jogerejü Ítélettel, elitéltetik. IV. Az alap részére teljesített befizetések visszaadása. 28. §. Ha az ellátás feltételéül a 16. §-ban megszabott körülmények elébb állanak be, mintsem az ellátásra igényt tartó egyének öt évi beszámítható szolgálati idővel bírnának, az alap részére . eljesitett befizetésük viszszafizetésére igényt nem tarthatnak; — ha azonban beszámitható szolgálati idejük az öt évet meghaladja, befizetéseiket kamat nélkül visszakapják. Egyéb esetben ezen befizetések, minden viszkereset nélkül az alap javára maradnak. 29. §. Ha valaki az előző §-ban emiitett körülmények folytán befizetett dijjárulékait visszakapván, későb ben ismét megyei szolgálatba lépne, az első szolgálat alkalmával megyei szolgálatban töltött idő is csak azon esetben számíttatik be leendő ellátásba, ha a visszavett dijjárulékokat, az alapba kamatostól ismét befizette ; különben csak az uj szolgálat ideje szolgálván leendő ellátásra zsinórmértékül. 1 . Az ellátásra jelhasználandó jövedelem. 30. §. Nyugdíjazásra s egyéb ellátásra csak az évi rendes dijjárulékok és alap kamatainak 90%-a fordítandó. VI. Az özvegyek ellátásáról. 31. §. A jelen szabályzat értelmében ellátásra jogosított egyének özvegyei ellátásra tarthatnak igényt, ha az özvegy az elhunyttal, annak tényleges szolgálata idején, vagy még az előtt törvényesen egybekelt, vele halála napjáig törvényes házasságban együtt élt. 32. §. Az özvegyi ellátásra való igény azonban be nem áll: a) ha a házasság a férj nyugdíjazott állapotában köttetett; b) ha a házasság kötése alkalmával a férj ugyan még tényleges megyei szolgálatban állott, de már 60-ik életévét túlhaladta, kivéve ha az ilyen házasságból életben lévő gyermek maradt hátra; c) ha a nő becsteleuitő bűntett, vagy abban való bünrészesség miatt, bünfenyitő uton jogerejü ítélettel elitéltetett. 33. §. Ha a férj a 17. §-ban részletezett körülmények között halt el, vagy elhunytakor 10 évet meghaladó beszámítható szolgálati idővel bírt, özvegye nyugdíjban részesfttetik. 34. §. Az özvegyet ellátási összegként azon összeg fele illeti, mely férjét az elhalálozás alkalmával nyugdíjképpen illette volna, azonban a 800 frtuyi összeget meg nem haladhatja. 35. §. Ha a férj elhunytakor annak szolgálati ideje 10 évre még nem terjedt, de az 5 évet már meghaladta, akkor özvegye visszakapja a férje által befizetett nyugdíjjárulékokat. kamat nélkül, de ellátásban nem részesül, különben befizetései a uyugdijalap javára esnek. 36. §. Az özvegyi nyugdíj élvezete életfogytiglan teijed. Megszűnik azonban 1. véglegesen: a) ha az özvegy a magyar állam polgára lenni megszűnik, b) ha becsteleuitő bűntett, vagy abban való bünrészesség miatt, bünfenyitő úton jogerejü Ítélettel elitéltetik, c) ha ismét férjhez megy; 2 ideiglenesen: a) ha az özvegy valamely más bűntény, vagy vétség miatt, szabadságvesztés büntetésre Ítéltetik, a szabadságbüutetés kiállásának tartamára. 37. §. Ha az özvegy állami rendszeresített hivatalos állást nyerne, vagy férje elhunytakor is már ilyenben volna, akkor az özvegyi nyugdíjnak csak azon többlete jár, a mely az özvegy rendszeres fizetését felülmúlja. VII. Az árvák ellátásáról. 38. §. Megyei szolgálatban volt nyugdijképes, vagy nyugdíjas állapotban elhunyt egyén törvényes kiskorú gyermekei neveltetési pótlékban részesittetuek. 39. §. Megyei szolgálatban volt nyugdijképes egyének árváira nézve: a) mindaddig, mig édes anyjuk életben vau, s illetőleg nyugdijat élvez, az évi neveltetési pótlek fejenkéut. a/, atya legutóbbi rendszeres fizetésének 5

0/

0-ábau állapittatik meg; b.) ha pedig teljesen árvák, az évi neveltetési pótlék egyenként, az atya legutóbbi rendszeres fizetésének 10«/

0-ábau állapittatik meg akként azonban: hogy tőbb kiskorú gyermek létezésének esetében, az ezek részére adandó neveltetési járulékok összege, az özvegy nyugdijának megfelelő összeget felülhaladná, a többlet a gyermekek neveltetési pótlékából, arányos részekben levouatik. 40. §. A neveltetési pótlék vagy járulék az árváknak bezárólag 18. éves korukig jár; figyerinekeknek azonban, kik iskolai tanulmányaikat tovább folytatják s e körülményt igazolják, a neveltetési pótlék vagy járulék 20 éves korukig, ha a tanulást abban nem hagyják, kiadatik. 41. §. A ueveltetési pótlék vagy járulék az árváknak bezárólag 18 éves korukig jár; de 18, illetve 20 éves kora előtt is megszüuhetik, és pedig 1. véglegesen: a) ha a leány férjhez megy, b) ha az árva a magyar állam polgára lenni megszűnik, cj ha becstelenitő bűntett, vagy abban való bűnrészesség miatt, jogerejü ítélettel elitéltetik : 2. ideiglenesen : a) ha az árva egyébként teljes ellátásban részesül, ezeu ellátás tartamára, vagy b) ha az árva, valamely nem becsteleuitő körülmény vagy vétség miatt, szabadságbüntetésre ítéltetik, a szabdságbüntetés tartalmára. 42. §. Az özvegyi nyugdíjnak bármi okból való megs üntetése, vagy felfüggesztése, a ueveltetési pótlék élvezetét meg nem szünteti s fel nem függeszti. VIII. A nyugdíjintézmény életbelépte. 43. §. A nyugdijalap létrehozása, 1886 január 1-én kezdődik. IX. Átmeneti intézkedés. 44. §. Ha a nyugdíjintézmény megtlakitása utáu kezdetben esetleges nagyobb számú ellátások bekövetkezése folytán, az alap jövedelme a kellő ellátási összegeket nem fedezhetné: ezek mindaddig, mig a helyzet a teljes ellátást megengedi, aráuylagosau leszállitandók lesznek. Esetleg a megye közönsége, a uyugdijalap fizetésképességének emelése iránt, általa czélszerüuek veit módon, belügyminiszteri jóváhagyás mellett, intézkedend. X A nyugdíj-intézmény feloszlása. 45. §. Ha bármely körülmény folytán megszűnnék aunak szüksége, hogv a vármegye közönsége választott tisztviselői, kinevezett hivatalnokai és szolgái ellátásáról gondoskodjék: a megye közönsége, a uyugdijalap hovaforditása tekintetéből, belügyminiszteri jóváhagyás mellett, fog intézkedni. Kelt Szabolcs vármegye közönségének, Nyiregyházáu 1885. novemberhó 24-én és 1886. februárius 23 áu tartott rendes és 18S6. inártius 12-én tartott rendkívüli közgyűléseiből. Kiadta: Miklós László, főjegyző. Jóváhagyatott a m. k. belügymiuister által 1886. évi márczius 19-én a 16,198/111. b. számú intézvéuynyel. 192. K. B. SzaLo/camegye alispánjától, mint a közig . 1886. bizottság h. elnökétől. A járási szolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elüljáróinak. Olvastatott a közmunka és közlekedésügyi m, kir. minisztérium 5,853/886. számú leirata, mely szeriut a bereghí folyam szabályozó és ármentesitő társulat területén levő belvizek szabályozásához szükséges földterületek kisajátítás által leendő megszerzését engedélyezi, s az EsZeny és Szalóka községek határaiban fekvő földterületekre nézve, miután azok tulajdonosaival, a kisajátítási tervezet, egyezségileg megállapítható nem volt, a kisajátítási eljárás megindítását elrendeli. Határozat. A kisajátítási eljárás foganatosítása s illetve az 1881. XLI. t. cz. I fejezete alapján emelhető mindennemű igények határozatilag leendő eldöntése, az 1881. XLI. t. cz. 33. §-a alapján, küldöttségre bizatik, a kisajátítási eljárás foganatosítására határnapul 1886. év áprilishó 13-ik napjának d. e. 10 órája Eszeny község községházához azon értesítés mellett tűzetik ki, hogy az emiitett küldöttség, az ügy teljes befejezéseig, munkálatát esetleg a kitűzött időt követő napokon is folytatni fogja, s a kisajátítási terv felett akkor is érdemileg határozand, ha az érdekelt felek közül senki meg nem jeleu is. A küldöttség elnökéül Pilissy László eperjeskei, tagjaiul Liptay Béla jékei, Hrabóvszky Guidó kis-várdai, jegyzőjéül Makkay Miklós eszenyi lakos megyei bizottsági tagok kiküldetnek. Az eszenyi és szalókai kisajátítási terv és összeírás egy-egy példánya, a tárgyalásnál leendő hivatalos használat végett, Pilissy László küldőttségi elnöknek, más példánya pedig, és pedig az eszenyi kisajátítási terv és összeírás Eszeny, a szalókai kisajátítási terv és összeírás Szalóka község elüljáróinak azon utasítás mellett küldetik ki, hogy a tervrajzot é-< összeírást a községházánál, a tárgyalást megelőzőleg legalább 15 uapig közszemlére tegyék ki, s az érdekelt feleket, erről, valamint, a tárgyalás idejéről, a helyi szokás szerint hajadéktalanul értesítsék. Ezen határozat a „Budapesti Közlöny

u-ben egyszer, a „Nylrvidék* czimű lapban pedig háromszor közhirré tétetni rendeltetik, s e végből, aunak egy példánya az emiitett lapok szerkesztőségének megküldetik. Miről Pilissy László küldőttségi elnök, az eszenyi és szalókai egyik, az eszenyi elüljárók az eszenyi, a szalókai elüljárók a szalókai másik kisajátítási terv és öszszeirás kiküldése mellett, továbbá a beregi folyam szabályozó és ármentesitő társulat igazgatósága Beregszászon, Liptay Béla jékei, Hrabóvszky Guidó kis-várdai, Makkay Miklós eszenyi lakosok, a járási szolgabirák utján, a .Budapesti Közlöny* s „Nylrvidék* szerkesztősége értesíttetnek. Nyiregyháza, 1886. márczius 11. Zoltán János, alispán. ~ 188

6—~~ Szabolcsmtgye alispánjától. S/.olgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elüljáróinak. A m. kir. belügyminiszter f. é. 13062 sz. rendelete másolatban, szigorú alkalmazkodás végett, a megye hivatalos közlönye utján, tudomására hozatik. Nyiregyháza, 1886. márcziushó 18. Zoltán János, alispán. (Másolat.) M. kir. belügyminisz er. 13062/VIII. sz Körrendet. Ujabb időben gyakrabban fordúlnak elő oly elszomorító esetek, hogv veszett ebek több egyéneket, megmarnak, a kik közül már többen, a rajtuk időközben kitört víziszony folytán, e szörnyű betegségnek áldozataiul estek. Ily szerencsétlenségeknek a jövőben lehető elhárítása czéljából, az 1876 évi XIV. t. cz. 18. §-nak rendelkezéséhez képest, a mely megszabja, hogy a hatóság intézkedik, miszerint a házi, ügyszintén a ragadozó állatok által előidézhető veszélyek ellen czélszerü óvszabályok alkalmaztassanak, sürgősen és felelősség terhe mellett felhívom a törvényhatóságot, hogy a fennálló ebtartási szabályoknak, a legszigorúbb végrehajtása felett, mindenkor ugyan, de különösen a jelen hidegebb évszakban, midőn t. i. az ebek a víz befagyása miatt italhoz, úgyszintén az idő zordsága következtében táplálékhoz oly könyen, mint egyébkor nem juthatnak, teljes erélylyel s a leggondosabb utánuézéssel, a legéherebben ellenőrködjék; a törvényhatóság e részbeni statútumának mindeu irányban haladéktalanul érvényt és foganatot szerezzen; valamint a veszettség meggátlása iránt fennálló óvó rendszabályok kellő közzétételéről a lakosságnak, a veszély nagyságára való figyelmeztetéséről, tapintatos és czélszerü módon goudozkodjék. A mennyiben pedig ily statutuuim * 1 a törvényhatóság netán még nem bírna: ilyeuek haladéktan megalkotása iránt intézkedés teendő. Ezen iránybau a legbehatóbb intézkedések megtétele, a törvényhatóság részéről auuál is iukább mulhitlanul szükséges, mivel közelebb a veszett ebek által megmart, s a vagyontalanabb osztályhoz tartoző lakosok közül egyre számosan fordulnak hozzám oly kéréssel, hogv őket Pasteur tanárhoz, a ki a veszettség ellen védő oltásokat eszközöl, Párisba államköltségen küldeném ki, a mely kéréseknek, ha azok mindinkább több oldalról tétetnének, annál kevésbbé állana legjobb szándékom mellett is — módomban eleget tenni, mert egyrészt az állami költségvetésben oly javadalmazás, melyből ily költségek fedezhetők lennének, fölvéve nincsen; másrészt pedig a tudományos búvárlatok, a Pasteur-féle védoltások körül még teljesen befejezve uincsenek, s igv a Pasteur felfedezése ez idő szerint még azon pontra nem jutott, hogy az a közigazgatás részéről biztos sikerrel értékesíthető legyen. Budapesten, 1886. évi márcziushó 2-án. Tisza, s. k. '• ^gg

g-—

1 Szabolcsmegye alispánjától. Járási szolgahirákuak s köiségl elöljáróknak. Tudomásul vétel és közhirré-tétel végett értesítem, hogy Szabolcsvármegye területén Dietz Lajos okleveles mértékhitelesítő, nyíregyházai lakos lett a mértékhitelesítő hivatal teendőinek teljesítésével megbízva. Nyiregyháza, 1886. márcziushó 24. Zoltáu János, alispán, A7, országos nyomor gyógyító szerei. VI. Állami egyedáruság alatt az állam javára fentartott azon jog értetik, amely az államnak szabad kezet ad arra nézve, hogy bizonyos ipar, élelmi, ital, fényűzési vagy más czikkeket kizárólagosan, saját közegei által, állithasson elő és azokat, bizonyos korlátok közt, elárusíthassa. Ez részben kereskedelmi egyedáruságnak tekintetik s az úgynevezett fogyasztási adókhoz számíttatik. Ily egyedárusági tárgyak lehetnek: a dohány, a fém-jelzés, a gyufa, a határvámok, a hirdetések, a hírlapok, a kártya, a lottó, a liipor, a naptárak, a pálinka, a papír, a posta, a só, a távírdák és a biztosítás. (Folytatás a iu*»lléUlot<-u.)