Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-03-21 / 12. szám

NYÍBVIDE It." hatással van az összes nemzetgazdasági, társadalmi és állami viszonyokra A szegénység által a halandóság aránya, különösen a gyermekeknél, ijesztően nagyobbodik; az erkölcstelenségnek tág kapu nyittatik; a büntettek elkövetése rendes foglalkozássá válik. A szegénység a forradalmaknak és conmunismusnak meleg-ágya; amely a politikai érzelmet elfojtja az emberben, szóval megfosztja őt emberi méltóságától és álattá alacsonyítja. A szegénységnek egyik legundokabb következménye a prostituczió, a nők erkölcsi sülyedése. Ehhez nem kell magyarázat. Tagadhatatlan, hogy szegénység mindig volt és lesz. Az emberi tehetségek különfélesége és a társadalmi viszonyok behatása, mindig előidézendi a vagyon megoszlásnak azt az egyenlőtlenségét; amely egyrészt a gazdaságot, más részt a szegénységet is szüli. A szegénység tehát a társadalomban gyökerező, emberi egyenlőtlenségből ered. Csak hogy e szegénységnek nem volna szabad nyomorrá fajulnia; mert ekkor társadalmi kórrá válik, ami az után a társadalmi rend felbomlását eredményezheti. A szegénység speciális okai és azok ellnritása egészen külön államgazdasági kérdést képezvén: avval itt nem foglalkozhatom. Csak szemben kívántam állítani a vagyonosság kérdésével, amelyre ezennel visszatérek. Ott hagytam el fentebb, hogy a magyar kor mánynak a vagyonosság fejlesztésére kell fektetni a fősúlyt, ha a nép érdekeit előmozdítani és saját hatalmi állását biztosítani akarja. Térjünk tehát viszsza a vagyonosság kérdésének fejtegetéséhez Tudva levő dolog, hogy Magyarország még mindig földmívelő ország lévén, vagyonosságának legjelentékenyebb és biztosabb forrása a föld. Mindenek fölött ezt kell tehát a kormánynak védelme alá venni. Nagy lökést adna a vagyonosság emelkedésének ugyanis első helyen a földnek teljesen szabaddá tétele, a dohány-monopolium eltörlése által. Az állam igen könnyen kárpótolhatná magát, a dohánymonopolium feladásaval járó jövedelemért. Mielőtt azonban ennek taglalásába bocsátkoznám: az állami egyedáruságról kívánok egyer-mist elmond.t.ii A szeszes italok hatásáról.*) (Dr. Kovács Nagy Lajos felolvasása a budapesti »Erzsédetvirosi kör<-ben e hó 13-án. A szeszes italok fő alkotó részét a borszesz teszi ; régente e miatt valamennyi szeszes italt egyhatásunak tartottak; ma tudjuk, hogy ezek mindegyikének ugy szólva megvan a maga specziális hatás;-. Smith angol tudós vizsgálataiból kiderü t, hogy a tiszta borszesz, a ruui, a bor és sör — mely utóbbi jó tápszerekhez hasonló anyagokat is tartalmaz — általábku az életműködéseket serkentik; mig a közönséges pálinka félék, köztük első helyen a fenyőpalinka, uagy mértékben csökkentik. Régebben ismeretes, hogy a ru not termelő tartományokban a pálinkaivók jóval bamaiább jutnak a sirba, miut a rumivók. A szin- ó« izj-tvitó szerekkel kezelt szeszes italok némelyike, miut a fukszinos és ólomczukros bor, e szereknek megfelelő mérgezést oko/, hatnak; az erősen ürmözött italokkal huzamos ideig tartó visszaélés — mint ez Prancziaországoau gyakran elő *) Ajánljuk e tanú ság-teljes czikket a községi elül járók különös figyelmébe Olvassák azt el hangosan, minél több lakos előtt a falu házánál: hogy minél többen okulhassanak belőle. Szerkesztő. A „NYtttVIDÉK*

4 TÁRCZML A báníi - hunyadi ekszpediczió. (Mellék-eseménj Kem erdélyi hadjáratából.) VI. A medgyesi csata után, umely márcziushó 3 áu Bem megveretésével folyt le, Bem csapataival Segesvárig vonult vissza. Segesvártt első goudja volt, ho,'y a külön ben is erős magaslati állást elsánczoltatta ; a ruházati és ágy u-készletek előállítását munkába vette, és a Székely földről erősítéseket vont magáboz. Ez erő-itések közt volt a borsodi üteg első fele is, tehát éu i . Puchner a medgyesi csata utáu uem ü.dözte Bemet, hnuem a helyett hogy a győzelem-nyújtotta előnyöket felhasználta volna, gyenge üldözés után csapataiuuk két napi pihenést engedett. E kedvező alkalmat, mint fentebb emlitém, Bem arra használta fel, hogy seregét a szükségesekkel ellássa és megerősítse. Márczius 8-ikáig sehol egy ellenséges csapat sem mutatkozott Bem tábora közelében. Tehát nyugodtan erősíthette magit. A magához rendelt erősítések a legnagyobb gyorsasággal siettek Segesvár felé. Márczius 7-én már mi is közel jártunk Segesvárhoz. Héjas falva közelében éppen pihenőt tartottunk menet közben; amidőn hallom, bogy Csányi László kormáuybiztos szintén közlünk van. Ali,? értesültem e hírről, már egy ordonaauce-a borsodi üteg 3-dik ágyujának káplárja utáu tudakozódo t. Feltalálván az ordonnance, felszólított hogy kövessem, Csáuyi László kormánybiztos ur kiván velem szólani. Igen természetes, hogy éu a legnagyobb örömmel követtem az örtisztet nem csak azért, hogy megismerjem azt a férfiút, aki engem kitüntetett, és hogy személyesen köszönhessem meg a kitüntetést; hanem azért is, hogy tudtára adjam azt a méltatlanságot, amit Knall Antal ütegp .raucsuok rajtam elkövetett, közlegénynyé történt dregradálíatásom által fordul, — elbutulást s uehézkórhoz hasonló tüneteket okozhat. Messze vezetne a szeszes italok s azok s/.iuóuek, zamatjának, izének javítására uem ritkáu haszuált mellék szerek hatásat egyeuként tárgyalni ; ha ezt tenném, előadasom h szent iváuyi énekuei is hosszabb lenne s becses türelmükkel vissza élnék; azért, teljesen eltekintve a me.lékszerektói, csak altaláuossagbau szólok ez italok hatásáról s főleg közös alkotó részüknek, a borszeszuek halasát ves/.eiu tárgyalás ala. Mikor a borszeszt íeiledezték nz alkhemisták, egyideig ama hiedelemben voltak, hogy többé uines betegseg, mert a borszesz mindent meggyógyít s ha épen ue l. válnának is az emberek, üaszuátau által halhatatlanokká, hát majd csak elélnek fiatal erőben vagy pár szaz esztendeig. Ez is valami ! Khiuábau Krisztus előtt több miut 2000 évvel a száiuszhó nevü bz=szes italt felfedezője, császárjának ajánlotta fel kóstolás végett. Mondjak, a császár alapos kó;tolás utáu igy nyilatkozott: »Iui < vau egy ital, a mely birodalmamat tönkre fogja tenni.« Euuyire ellentétesen Ítéltek a régmúltban a szeszes italok hatása felől. Sajátságos, a mai czivilizált világ is ez italok morális jogosultsága és tápértéké feletti kérdésben két elleutétes táborrá oszlik. Lássuk jelen ísmeretkörüuk mellett hatásukat, taláu ennek alapján e kérdésre is uiegadhajuk a helyes leleletet. A borszesztartalmu ital, ha uem túlságosan erős, kellemes meleg érzést kelt a szájuau és a gyomorban ; megveresiti a gyomrot bélelő hártyát s a gyomor uedveuek elválasztását fokozza. Mert a gyomor emésztési képessége jó részt a gyomornedv menuyiségétől függ, következtették — s ez máig is minden egészségtanban felveti tétel, — hogy a szeszes italok legalább kis meuuyiségbeu az emésztést elősegítik, Ezen az alapou, illetőleg mentséggel iszsza a pálinkát az azzal élők ezere; meg ezere az alföldöu a paraszt ember is e szavakkal ktnálgatja vendég ;inek rnagafózte 8ZÍlvoriuinát: »tessék egy kis jó apetitóriuw,€ — s tekintve a testi munkával foglalkozók legnagyobb részének életmódját — ezek között vau a legtöbb pálinkaivó, — eddig ellevetésünk kisebb uiértékbeu való hasznalata ellen, az appeutórium jelző mellett, nem is lehetett. Ujabban sok jeles búvár kétségbe vouta a szeszes itaiOKuak csak goudolomra vett einésztest elősegítő u»tasát s Bikfalvi egyetemi magántauár meggyőzőleg beoizonyitotu, hogy ez italok ama legkisebb mennyisége is, melyet egyszerre szokás inni, igy egy pohár pálinka, egy p jhár sör, egy pohár bor már késleltetik a gyomor emésztest, vagy legfeljebb nincs rá hatásuk, nagyobb adagokban pedig hitarozottau rosszabbá teszik es teljesen fel is függesztik, többékevésbé ugyanerre az ereduienyre jutottak a bél emésztésnél is. Kiválólag rosszabb lesz a lehéruyefélék megemésztése, melyeknek pedig szervezetünk háztartásában, miut altaláuosau ismeretes, a leglontosabb szerep jutott. A szeszes italok a gyomorból cakhamar a vérkeringésbe vétetnek fel, ez uton eljutua* a test Miuden részébe, hol is borszesz, tartalmuk legnagyobb része széusavvá es vízzé ég el, mig a megmaradt kiseb'> rész a vá iadékokkal, jó réazt a kilehelt levegővel változatlanul hagyja el a szerrezetet; e közbeu elénkebb, erőteljesebb lesz a szívműködés, szaporabb az érverés, uagyobb menynyisegbeu teimelődnek a váladékok s sajátságos forrongás — izgalmi állapot — lep lel lelki eietüukb n. Röviden ez a szeszes italok hatása, ha túlságos mennyiség nem kebeleztetik be. E jelenségekből inegtejthetjük, miért lóg.alj ik el ez ralok él/szerem* között az első helyet, és miért moudhatjut legalább az emberiség egy részére haszuáiatukat áldasosuak. Ami egy petroleu umal leöutött égő ruuáju nőnek egy kád víz, vagy ued.et pokr cz, ami a már-már vizbeiuladóuak egy szabadító kéz, ugyanaz sok gyorsabb lefolyású beiegsegbeu szenvedőnél egy ueháuy kauál coguac vagy jó bor. Miért? Mert a kimerülő félben levő szív feléled hatása alatt a.éltsag toól, a lauk i ló idegtevékenység megifjodik 8 a beteg kedélyének felvidulása mellett biztos reményekkel tekint a jövőbe és ha a segély elég koráu jön, úgy itt mint amott elég gyakran beáll a válság, az élet meg van mentve. Sok hosszas betegségben szenvedőknél is, az elmondott hatás miatt, fe lette jótékonya!! a jó borok. Bátran kimoudható hát, hogy orvosi adagokban a szeszes italok némelyike a leghathatósabb és legkellemesebb gyógyszer; de miudjárt utána kell tennem, hogy csak azok számára a kik használatukkal előbb túlságosan uem éltek vissza. Nem szükséges hosszasan fejttegetneui ama vidim képet, melyet egy bor, vagv sör mellett mu'ató társaság nyújt; eléggé ismeretes, hogy ilyenkor a szófukar bőbeszédűvé válik, a titkolódzó természet nyílttá les: — régi példabeszéd, borban az igazság — mindeuki hajlamot éi Képességet érez magában az énekléshez, az észjárasa merészebb lesz, nem remélt vágyak teljesedhetése elől a nehézségek gyorsau tovaszáguldanak ; jól mondja Petőfi:* kinek nincsen szeretője, bort igyék, s hinni fogja, hogy miuden láuy érte ég;c sióval rózsás jókedv tombol a szivekben. Attér< k ezúttal ama jelenségek tárgyalására, melyeket a nagyobb mennyiségneu elfogyasztott szeszesitalok okoznak. Az előbbi kedves mulatozónak szánandó képe vau, ha loiszsza ina^á

1. Ugrándozás, tántorgás, dadogás, gajdolás, v-rekedési, zúzási hajlam jellenr/ik többnyire ilyenkor s e tünetek mellett lassankint öntu datlauuá válik, mikor is érlökése gyengébb, hőmérséke tetemesen leszállott erősen izzad. Az öutuditlanság alatt, többnyire még előbb, hányás is szokott fellépni, és többször megesik, hogy az öutudatlauul elhagyatott részeg, háuyadékában megfúl. Tömény szeszes italok túlságos menyiségének be keblezése utáu, olyan szeszmérgezés is f>lléphet, melynek lolytán meghal az ember. Ilyen esetek pálinkás bódéinkban olykor olykor előjönnek. Ha a lerészegedett kialussza magát, legfeljebb egyideig még kissé bágyadt, katzenjauimerje vau, jól esik a korhelyleves, külöuben nincs semmi baja. A kik a szeszes italokat, különösen a pálinkát mértéktelen mennyiségben, szokványosán iszszák, meuthetleuül idült szeszmérgezésbe (alkoholismus chrouicus) esuek. E bajban szenvedőknél a oetegségek egész rnuzeu n i vau. Pandora a mythologia bosszúálló istennője busásan árasztá a szegéuy iszákosra hüuének jutalmát. Állandónak moudható iszákosoknál a garat, a gyomor ós belek idült hurutja, n szív, a máj és vesék megbetegedése, sokszor jeleu van ezeken kivül az ütőereknek, az agynak és hártyáinak, a gégének, a légcsőuek és hörgőknek baja is. A betegségek nne seregével ellátott szerencsétlen élete csupa nyomor ; csupa szenvedés. N«m tud az ilyen ember euui, reggel hányás, köhögés gyötrik, majd mellszorongás lepi meg, s reszketés, gyengeség, nyugtul mság szédülés, ájuldozás kapnak nála lábra. Nincs is már egyéb kívánsága, csak a pálinka melynek mámorító hatása alatt— éujével kibékülve — tengeti ugy magára, mint a társadalomra teherként nehezedő nyomorult életét. (Vége köv) Tanügy. Tanítói gyűlés. A szabolcsmegyei általános tanítóegyesületnek kö/.pouti választmánya t. 1886 dik év márcziushó 8-án tartá Pazár István al-luök vezetése alatt gyűlését. Tárgysorozat szerént a választmány először a 8zabolcsmegyei általáno-i tanító egyesületnek Nyíregyházán :t megyeház nagytermében 1886 é. áprilishó 23-án tartandó tizedik közgyűlésre a következő sorreudet állapitá meg. 1. Április 27-én a vidékről eleve jelentkezett és beérkezett veudégek fogadtatása és elszállásolása. 2. Április 28 án reggel 8 —10-ig gyakorlati előadások és felolvasások a városi felső leányiskola tantermeiben . 3. A közgyűlés a megyeház nagytermében, melynek tárgyai: alelnöki jelentés, tisztújítás, a multévi (Folytatás a mellékleten.) Csáuyi László magas, szikár térfiu volt, ogyeues, nagyon is katonás tartással, amint egyszeri találkozás után visszaemlékezhetem rá. I,'en szívélyesen fogadott, megveregette vallaimtt Nagy megütközéssel halig vtta, Knall Autal ellőni panaszomat. — Csak türelem kis barátom ! Mindeu másképp lesz. Mi uiegirkezüuk Segesvárra. Holnap reggel keiesseu fel, bemutatom a táboruok ur.iak. E szavakkal boc-álott el Csáuyi László magától. Ki volt boldogabb ember, mint éu. Társaimnak semuiit sem szólottam ug)au Csányi utolsó szavairól; de azért szívembe láttak. Észrevették nem titkolható örömemet. Már ott képzeltem h három ezüst vonalt attilám gallérján, az uczél kardot oldalúmon, az arauysinóros sapkát fejeuieu. a sarkantyút topáuo uon stl>. Ezek vol ak a tüzinesteri jelvények. D.- a sors itt is utamat állotta, számitáso nat ez úttal is keresztül húzta. Midőn inásuap reggel Csányit fel akartam keresni, szomorúan h illottam, hogy az pjjel elutazott, el kellett Utaznia. Ea tehát a faképnél maradtam. Nem tehettem mást, miut belenyugodni sorsomba s a közlegéuyi rangban továbbra is megmaradni. Ami azonban elveszett a vámon, megtérült a réten. Midőn Csáuyi üres éjjeli szállásáról khaugoltau, lesütött fővel visszafelé ballagok az agyú-telepekhez a sáuc/.ba, nagy lelki örömömre két hazámtiával, két kiskunhalasi fiúval találkozom. A egyik Szalay Imre, a másik Bornemisza János, utóbbi az elemi osztályokban Uuulótirsain volt. Szalay már koros férfi, nős ember volt, aki uejével együtt szolgálta a haza ügyét, m g pedig oly jó kedvvel, készséggel és jó akarattal, hogy valóban példauykép* volt a bátor katonának. Oiy hideg vérrel czélozni és tüzelni az ellenségre mint Szalay, a ritkaságok közzé tartozott. Amint megpillantottuk egymást, azouual egymás nyakába borultunk, és sirtu ik mint a gyermekek — örötnüukben. Amikor pedig meghallották viselt-dolgairaat é

8 megtudtá'< Knall Antal alatti helyzetemet: azonnal az ő ütegpar mcsnokukhoz vittek Kunszt Ferenczfőhadnagyhoz; aki a legnagyobb örömmel fogadott s azonnal levelet intézett Kmll Antalh >z, amelyben kijelenté, hogy én az ő ütegéhez kívánkozván átmenni, állítsa ki részemre az elbocsitási okmányt. Kuall Autal látható boszankodással olvasta Kunszt Ferencz főh iduagy levelét; s lehető szelid hangon igyekezett iuar»dásra birni. Még a tüzmesterségre való kineveztetéssel is b.ztatott ; csak hogy ue hagyjam el első ütegemet, amelyhez esküm is kőt. — E.i ágyúhoz eskilttem parancsnok ur, nem ütegh z Nem is hagyom el az ágyút, mert másik ágyú mellé állok. Eskümet tehát o t is meg fogom tartani. Itt külöuben siuci jövőn. — Mondám tiszteletteljes hangon, de azért a fájdalomnak félreismerhetlen hangján. Látván Kuall Autal parancsnok, hogy miuden igyekezete haszontalan; elkészítette az elbocsátási okmányt, átadta és szerencsét kivánt. Alig éreztem magamat egyedül, azonual bele tekintettem az elbocsátási iratba, hogy ugyan minő rangot Íratott bele. Nagy meglepetésemre, a megfelelő rovatbau »tizedes< állott. Pedig még ekkor nem telt le az egy hóuap. Téuyleg tehát még közember voltam. Igy lett vége az én kö/.legénységemuek és mentem át egyik pesti üteghez, amelynek számát biz' én elfeledtem. Csányi László kormánybiztossal nem találkozhattam ugyan, hogy bemutatott volna Bemnek ; de jeleutését okvetlen megtette rólam, amint ezt, Szeben bevétele után Bemmel való első találkozásom alkalmiva

1, tapasztalni szerencsém volt. E találkozásról azonban egy későbbi epizódban fogok megemlékezni. Kinetby István, 1848/9 íki tűzmester.