Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-01-10 / 2. szám

„IN Y I R V I L> É Ií" Elismerem, hogy a 800 írtnál csekélyebb fizetessel biró lis/tviselők és hivatalnokok is fizetnek adót és hogy ezen í.dója tizelésükből előre lesz levonva; ámde ezen körülméuyt nem ismerem el indok és érvnek azou nézet helyességének beigazolására, ho,'y a 800 írtnál magasabb fizeté sei biró tisztviselő vagy bivitalnok adója birói vagy közigazgatási foglalás esetén a 800 írtból kell, hogy nyerjen kielégitóst; nem pedig azért, mert az adó azon jövedelem, ilieiőleg tizetés után járván, melyet az illető iszt viselő vagy hivatalno* hivatali állása után huz, az ezeu tizetés után kivetett adó minden más követelés előtt vonandó le ép ugy, mint a nyugdíj illeiék, mely a ti etés és szolgálati évek szerint vau megállapítva. Mert foglalás, illetőleg levonás alá csak a tizetés egj harmada jöhetvén, nézetem szeriut minden körülmények között meg kell a tisztviselőnek fizetése kétharmadát kapni, ha csak felfüggesztés nem lett ellene kimondva vagy sikkasztás ténye vagy jelenségeinek fenforgáia esetén fizetésére zár nem alkalmaztatott. Do hova is vezetne főkép municzipalis és községi tisztviselőnél az, ha a fizetés utáni adó és nyugdij-járultk nem birna elsőbbséggel a magán követelések fölött és ha ez utóbbiakra a fizetés egyharmadának teljes és ériuti-t,eu összege fordíttatnék? Tegyüa fel ugyan is, hogy valaki megválaszlatik szolgabii ónak 1200 lórin! évi fiz°téssel. Ezen tizetés után adójába levonatik 19 frt 8 kr. uyugdij-nleték tejeben a fiíetés, kordíj rendes illeték fejében első évben mond u:* 10 —10 és 4%, 288 frt., ÖÍZ sze^eu 307 frt 8 kr., ehhez jőue a birói vagy közigazgatási foglalásra eső 400 Irt, vagyis összesen 707 In 8 kr., ugy hogy a tisztviselőnek egesz évre 492 frt 92 krja maradua, azaz hogy a havonkénti 32 kr. bélyeg levunasa utan csak 488 írt 24 kr. De ha a nyugdíj-illeték 120 írt is évenként, már ezen tetei és az adó összegével 140 Irt lenue éveukéut levonva a tizetés azon részéből, meljet a törvény végrehtjtás ala vonhatónak nem tart, s melyből tehát ezen követelések sem vonh.uók le. És ha áll, hogy az adó és más közadók természetét követő követelések mindeu más követelések előtt elsőbbséggel birnak; ugy ezen princípium fennáll a magán követeiésokkel szemben is. Ennek pedig folyománya az, hogy a tisztviselő fizetésének egyharmada i s ez is csak ugy lévén vehető végrehajtás alá, hogy a végrehajtást szenvedő részére évi 800 frt a foglaláson tul is c»intetlenül fenmaradjon, a foglalás nam terjeszkedhet töblire, mint a tizetés e^y harmadának a/.on részére, mely a minden más követelést megelőző adó és ennek természetével biró ny ugdij-illeték levonása után fenmarad. Ugyanezen nézetben vagyok a szolgálati viszonyból felmerülő birság (nem birósigi) elmarasztalásokra né. ve is, melyek, ha kiváltságos természetű követelések is, mégis a törvény intézkedéseire való tekintettel hajtandók be, illetve vouandók le. Bessenyei Ferencz, szolgabíró. IX. Törvényczikk a m. kir. postatakarékpénztárról. Szentesítést nyert 1885. évi májushö 11 én. — (Kihirdettetett a/. •Országos Törvénytárában 188.Ö. évi májushó 17-én. (Vége.) 14, §. Betevő mindenki lehet, kiskorúak vagy gondnokság alatt levők is jogosítva vannak öuállóau betéteket eszközölui, ugyanezek visszafizetéseket is felvehe nek, kivéve, ha törvényes képviselőik a postatakarékpénztárnál ez ellen írásban tiltakoznak. Ezeu tilalom, a mennyiben időközben vissza nem vonatnék, a kiskorúság vagy gondnokság megszűntével szintén megszűnik. Ezeu törvényben foglalt feltételek mellett lehetnek jogi személyek, egyletek stb. is betevők. Ezek betételei elfogadásáuak és visszafizetésének módozatait a közmunka és közlekedési miniszter rendeleti uton szabályozza. 15. §. Betétek sem összegre, sem időre nézve megszorítás alá nem esnek ugyan, mindazonáltal minden egyes betevő kamatozó betéteinek legmagasabb összege 1000 írtban állapittatik meg. A tőkéhez csatolt kamatok is csak addig kamatoztatnak, mig azokkal együtt az 1000 frtnyi kamatozó tőkebetét el nem éretik. Minek megtörténtéről az illető betevő, hivatalból, azon megjegyzéssel értesíttetik, hogy betétérő: az értesítés kelte uapjától számítandó harmincz napon belől rendelkezzék, ellenkező esetben az 1000 forintot meghaladó betét és kamat összege, a mennyiben az e czélra elegendő, javára az 5. § ban említett értékpapírokba helyeztetik el. Az 50 kros betétek a postatakarékpénztár által kiadandó reányomott 5 kr. értékű levélje^ygyel ellátott takarékbetéti lapon, melyre a többi levéljegyek 45 kr, erejéig reáragasztandók — is eszközölhetők. 16 §. Ugyanazon egy betevőnek egynél több betétkönyvecskét szerezni, vagy ugyanazon egy betevő nevére egynél több betét-könyvecskét kiállítani tilos. Ezeu tilalom áthágása esetében a betevő a második és a többi betét-könyvecskékre betett összegek utáni kamatoktól még azon esetben is elesik, ha az első betét-könyvecskéje szerinti tőkekövetelése az 1000 irtot el nem érné. A második és a többi betét-könyvecskék takaréktőke-összegeit a könyvecskék megsemmisítésével az első betét-könyvecskébe át kell írni. Az ekként átirt összegek a meghatározott 1000 írt maximumig csak az átirás napját követő hó 1-től, illetve ugyanazon hó 16-tól kezdve kamatoztatnak. Első betét-könyvecskének az tekintendő, mely a kiállítás kelte szerint a legkorábbi, egyenlő keltezés esetében pedig az, melynek tőkeösszege a legkissebb. 17. §. A batét-köuyvecské.iek más személyre való átruházása csakis a posta takarékpénztárhoz az átruházó által intézendő bejelentés alapján törtéuhetik, melynek módozatait a közmunka- és közlekedésügyi miniszter rendeleti úton szabályozza. A posta-takarékpénztár által az átruházott betétkönyvnek megsemmisítése mellett az engedményes nevére űj betét-könyvecske állítandó ki. Az engedményezés által a kamatszámítás folytonossága nem érintetik. 18. §. Minden egyes betevőnek jogában áll az 5 §ban felsorolt, vagy megállapítandó értékpapíroknak számlájára leendő vásárlása végett a posta-takarékpénztárhoz fordulni, mely ezen vásárlást dij nélkül eszkö/li. A vásárolt értékpapírok a betevőnek kívánságára vagy posta utján megküldetnek, vagy pedig részére a posta-takarékpénztárnál díj nélkül letétben megőriztetnek. Utóbbi esetben a betevő részére letétéről járadékkönyvecske állíttatik ki. A letett értékpapírok esedékes kamatai a postatakarékpénztár által vétetnek fel és mint uj takarékbetét a betevő javára köuyveltetnek. 19. §, A takarék betét egy részének, vagy egész összegének a betevő, anuak jogutódja, vagy meghatalmazottja kezéhez való visszafizetése a posta-takarékpénztárhoz intézendő írásbeli felmondás alapján történik, melyet, minden közvetítő állomás továbbít. Az első betét csakis a felmondás benyújtása napjától számított 15-ik napou fizethető vissza. Egytől (1) huszonöt (25) forintig terjedő összegek, a bet.ét-köuyvecskót kiállító közvetítő hivatalhoz intézett írásbeli felmondás mellett is visszafizettetnek. Ezeu esetben a közvetítő hivatal az ekéut, bejelentett visszafizetést a betét-könyvecske alapján a betevő személyazonosságának megállapítása után legott teljesiti. További ilyen visszafizetés csak'az első visszafizetés napjától számítandó 15 nap múlva követelhető. A posta-takarékpénztárnál felmondott betétek viszszatizetésére törvényes határidőül 25—100 frt. összegig az Írásbeli felmondásnak beérkezésétől számított 8 nap, 100—500 fit. összegig 15 nap és 500 frton felüli öszszegekre 30 nap állapittatik meg. 20. §. Ha a felmondott összeg az előző §-bau megállapított határnaptól számítandó 15 nap alatt fel nem vétetnék, a felmondás megszűntnek tekintendő és a felmondott összeg kamatozása a 11. §. első bekezdésében foglalt határozatokhoz képest újból kezdődik. 21. §. A betét-köayvecskének elvesztéséről a betevő a posta-takarékpénztárt az elveszett könyvecske ismertető adatainak lehetőleg pontos körülírása mellett vagy közvetlenül, vagy valamely közvetítő hivat >1 utján értesíteni tartozik. A posta-takarékpénztár ily értesítés vétele után az elvesztést könyveiben előjeg.yzi s intézkedik, hogy külön utalvány nélkül az elveszett könyvecskére visszafizetés ne teljesíttessék. A közvetítő hivatalnál, mely a betét,-könyvecskét kiállította, egyidejűleg hirdetményt függesztet ki és abban a betét.-köuyveeske uetaláni birtokosát felszólítja, hogy a betét könyvecskét vagy ahoz való igényéi a hirdetmény kifüggesztésének napjától számítandó egy hó lefolyása alatt jelentse be, különben a betét-könyvecske semmisnek fog uyilvánittatni. Azou esetben pedig, ha az imént említett határidőn belül más által is támasztatnék igény, a feleket a rendes perútra utasítja és csak a jogerejüvé vált ítélet alapján teszi meg az esetleg szükséges további intézkedéseket. Végű

1, ha ugyanazon határidőn belől igény senki által sem jelentetnék be: az elveszett betéti könyveske semmisnek nyilvánítandó s annak helyébe a betevőnek másolat adandó ki. 22. §. A posta-takarékpénztári betétek és azok járulékai a betét-könyvecskébe való utólsó bejegyzés, vagy az utólsó felmondás napjától számított 30 év alatt elévülnek. Az elévülést megszakítja a betét-könyvecskébe való minden ujabb bejegyzés, vagy felmondás. A betevők számlájára vásárolt és a posta-takarékpénztárnál letéteinéuyezett értékpapírok tulajdonának elévülésére és az elévülés megszakítására nézve ugyanezen szabályok mérvadók. 23. §. Az elévült betétek, értékpapírok s azokuak járulékai első sorbau a tartalékalap kiegészítésére fordítandók, ha pedig a tartalékalap a 7-ik §-han meghatározott összeget már elérte, ugy azok az államkincstár javára esnek. 24. § A takarék-betétek adó- és illetékmentesek A posta-takarékpénztáraknál eszközölt betéteknek csak a kamatozó ezer forintot, meghaladó része foglalható le ós csak erre szerezhető zálog- és megtartási jog. A posta-takarékpénztárnál letétben levő értékpapírokról szóló járadék-könyvecskékre a fennebbi intézkedés ki nem terjed. Ha valamely betevő csődbe jutna, a tömeggonduok a közadós követelését a posta-takarékpéuztárnál felmouhatja s nyugta mellett felveheti. 25. §. A postahivatalbelieknek a szolgálatból való rögtöni elbocsátás terhe alatt tiltatik, hogy a betevők neveiről, vagy a betett összegekről, kivéve a posta-takarékpénztári szolgálati felebbvalóikat, bárkinek is értesítést adjanak. 26. §. A posta-takarékpénztár jövedelme adómentes. A takarék-betétek kamatai mindennemű kereseti, jövedelmi, tőkekamat-, vagy más későbben ezek helyett behozandó adótól mentesek. 27. §. A posta-takarékpénztárnak és közegeinek hivatalos levelezése a betevőkkel és viszont, úgyszintén a hivatal ügykezeléséből eredő kocsiposta-küldeméuyek portómentesek ós azokért kézbesítési, vagy értesítési dij nem szedetik. A betevők számlájára vásárolt értékpapírokat tartalmazó küldemények azonban portómentességet nem él veznek. 28. §. A posta-takarékpénztár és a betevők, azok engedményesei, képviselői, vagy meghatalmazottjai közt ez üzletből felmerülő minden ügyletek, a megsemmisítési eljárás, — a birói eljárás kivételével, — bélyeg- és illeték mentesek. 29. §. A betéti s járadék-könyvecskék, úgyszintén mindazon nyomtatványok, melyek a betevők és a postatakarékpénztár közti közlésekre szolgálnak, a betevőknek a közvetítő hivatalok által ingyen szolgáltatnak ki. 30. §. Az állami számvevőszéknek az 1870- XVIII és az 1880: LXVI. t. czikkekbea körülirt hatásköre e takarékpénztárra is kiterjed. 31. §. A takarék-betétek kezeléséről a posta-takarékpénztár minden igazgatási év végével szabályszerű számadást készit.. A posta-takarékpéuztár működéséről, valamint eredményéről, az évi költségvetés alkalmával, a törvényhozásnak jelentés teeudő. Az intézet álladéka időközönként köztudomásra hozatik. 32. §. Azon időpontot, melyben a posta-takarékpénztár működését a jelen törvény alapján megkezdi, a közmunka- es közlekedési miniszter állapítja meg. 33. §. Ezen törvény végrehajtásával a közmunkaés közlekedési miniszter ós a pénzügy-miniszter bízatnak meg Köz ügyek. (Közigazgatási tisztviselő által elkövetett csalás esetében), a fegyelmi hatóság a fegyelmi eljárás alapját képező vétséget csakis alakilag bírálhatja el. A károsultak kártérítési igéuvének megállapítása birói útra tartozik. Ezen fontos elvi kijelentést a belügyminiszternek X. megye közigazgatási bizottságához f. é.' 63,950. sz. a. kibocsátott, rendelete tartalmazza: Ezen (czim) fegyelmi választmánynak folyó évi szeptember hó 22 én tartott ülésében 27.. 29., 30. sz. alatt hozott azon határozatát, melylyel F. G. kerületi állatorvos, az ellene a mult évi negyedik évnegyedre esedékes utiátaláuybeli 50 frt járandóságának K. Gy. és S. S. részére külön-külön lett engedményezése által elkövetett és a hüufenyitő törvényszék által magánvád hiányában bűnügyi uton megbüntethetnek nem talált, csalás vétsége indokából ineginditoit fegyelmi vizsgálat alapján vétkesnek nyilváníttatván, hivatalának elvesztésében és egyúttal fennevezett felek mindegyike javára 50 frt kár megtérítése iránti felelősségben elmarasztaltatott, az az ellen T. G. részéről közbevetett és a f. é. október 20-án 37. sz. alatt tett főispáni jelentéssel felterjesztett felebbezés folytán felülvizsgálván, azt a vétség minősítése; valamint a fenyíték kirovását tárgyazó részében, a felebbezés félre tétele mellett, indokainál fogva helyben hagyom, ellenben a/.ou ívszében, mely a megtérítési felelősség megállapítására vouatkozik, feloldom; mert a felebbezőt terhelő csalási vétség feletti ítélethozatal és az azzal járó jogkövetkezmények minden irányban való megállapítása a bíróság hatásköréhez tartozván és a szőnyegen levő esetben, hivatalból megindított fegyelmi eljárás feladatát kizárólag a tisztviselői jelleg következményein felebbező magaviselete által ejtett sérelem megtorlása képezvén, a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló vétség csak alakilag jő tekintetbe és nem sorozható azon tulajdonképeni tisztviselői kötelesség sértések és mulasztások közé, melveknek fegyelmi hatóságot illető érdemi elbírálásánál az elmarasztaló határozatban az okozott kár megtérítése iránti felelősség is kimondandó, fenmaradváu a károsultaknak igényeiket a törvény rendes utján értékesíthetni. (A kereskedelmi törv. 148. § ának azon intézkedése) miszerint a részények névértékét a társaság fen nállása, alatt felemelni nem lehet, nem alkalmazható oly esetben, midőn a részvények névértékének felemelése az alaptőke aránylag s felemelésével együttesen határoztatok el. Minthogy a k-resk. törv! 179. §-ának 7 pontja felh-italmazzi a közgiü^st az alapszabályok módosítására, a tö 'bség határozata mint alapszabályba ütköző, a 174 §. alapján csak akkor támadható meg, ha ellenkezik az egyes részvényes azon sarkalatos jogával, hogy ne köteleztessék a társaság czéljaihoz egyébbel, mint a részvény névértékének befizetésével hozzájárulni, és hogy a társaság fennállása alatt az alapszabályok szerint felosztás alá eső tiszta haszonban részesüljön. Ezen alapjogok sérelme nélkül azonban a többség elhatározhatja azt is, hogy két vagy több eredeti részvény összevonatván, ezekért egy magasabb névértékű, uj részvény bocsáttassák ki; sőt mogszorithaija a szavazati jogot is az által, hogy annak gyakorlását több részvény birtokától teszi függővé, mint az alapszabályokban eredetil g megállapítva volt. A m. Itir. Curii polgári osztály* 9S6/85. sz. határozat. (Nyilvános helyek zíróráját meghatározó szabályrendelet Irányában,) zárórán ik m -g nem tartása miatt, az lö79. évi 40. t. cz. 74, §. alapján, marasztaló határozat nem hízható. Ilv értelemben határozott a m. k. belügyminiszter t, é. 327 1. sz. a. Nyitramegye közönségéhez intézett következő rendelatéheu ; A megye alispánjának f. é. ju>. hó 16 áu 18,9!) 1/100. "z. a. kelt másodfokú ítélete, mely szeriut a miavai járás szolgabirája által hozott elsőfokú ítélet helybenhagyásával L. 8., tormosi lakos zárórának be nem tartása miatt, az 1879. évi 40. t. c ikk 74 § a alapján, 30 frt pénzbüntetésben, nem fizethHés esetében 3 napi elzárásban és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltatott el: az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, az elsőfokú ítélettel együtt feloldatik, mert a m«gyének a z írórák iránt általam jóváhagyott szabályrendelete nincsen. (Fizetés nélküli számvevőségi gyakornok,) aki az állam-zámviteli vizsgát sikerrel letette, de érettségi bizonyitványnyal nem bir, ha az a számviteli vizsgát az 1883: I. t.-cz. életbelépte előtt tette le, alszámvevővé kivételesen helvettesithfctő. Ilv értelemben h itárűzott a belügyminiszter 1883ik évi 21,365. szám alatti reudeletében. ÚJDONSÁGOK. Szabolcsmegye községeinek t. cz. elül.járóit tisztelettel felhívjuk újból, hogy a „Nyirvidék" megyei hivatalos lapnak 1885 október-deczemberi folyamára járó dijit, vtgyh közsógenkint l-l torintot, szíveskedjenek beküldeni lapunk kiadó Hivatalának : hogy a teljesített befizetéseket, a lap utján, nyilvánossal! nyugtázhassuk. = Megye-bizottsági tagul folyó ho 5-en, Márkus Károly jelölt ellenében, Zoltán Auiél választatott meg nagy szótöbbséggel a nyíregyházai III. választó kerület

ben. ( F"o lj-taiás a mellékleten.)