Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-03-07 / 10. szám

Melléklet a „N Y í R V I D É K' ÍO-ÍU számához. (Folytatása a főlapnak.) 85'4 87.; 7 éven felüli nem gyógykezeltetett 60'6 az.; 100 lakos közzől meghalt 42' 1 százilék. N)ir-Adonyban : elhalt 7 éven alúli gyermek 51*1 sz.; nem gyógykezel­tetett 80"0 sz.; 7 éven felüli nem gyógykezeltetett 66'1 sz.; 1000 lakos közzől elhalt 42'5 százalék. Kálló-Sem­lyénben: elh&lt 7 éven alúli gyermek 60'5 sz.; nem gyógykezeltetett 73"2 sz.; 7 éven felüli nem gyógykezel­tetek 51'7 sz.; 1000 lakos közzől elhalt 53'4 százalék. Napkoron: elhalt 7 éven alúli gyermek 587 sz.; nem gyógykezeltetett 65'9 sz.; 7 éven felüli nem gyógykezel­tetett 46"3 sz.; 1000 lakos közzől elhalt 50"7 százalék. Kis-Várdai járásban, Ajakon: elhalt 7 éven alúli gyermek 63'7 sz.; nem gyógykezeltetek 83'7 sz. ;7 éven felüli nem gyógykezeltetett 33 3 sz.; 1000 lakos kózzől elhalt 44'7 százalék. Dombrád-Onteleken : elhalt 7 éven alúli gyermek 66'6 sz.; nem gyógykezeltetek 64'2 sz.; 7 éven felüli nem gyógykezeltetett 50'0 sz.; 1000 lakos közzől elhalt 35'8 ezázalék. Kékesén : elhalt 7 éven alúli gyermek 66'6 sz.; nem gyógykezeltetett 87'5 sz.; 7 éven felüli nem gyógykezeltetett 6'25 sz.; 1000 lakos közzől elhalt 32'2 százalék. Kis-Várdán : elhalt 7 éven alúli gyermek 55"3 sz.; nem gyógykezeltetett 37'0 sz.; 7 éven felüli i.em gyógykezehetett 28'7 sz.; 1000 lakos közzől elhalt 38-9 százalék. Tiszai j írásban, Lövőn: elhalt 7 éven alúli gver mek 549 sz.; nem gyógykezeltetett 78'9 sz.; 7 éven fel. nem gyógykezeltetett 77'4 sz.; 1000 lakos közzől elhalt 74'6 százalék. Benken: elhalt 7 éven alúli gyermek 53-3 sz.; nem gyógykezeltetett 87'5 sz.; 7 éven felüli nem gyógykezeltetett 714 sz.; 1000 lakos közzől elhalt 38"4 százalék. Eszenyben: elhalt 7 éven alúli gyermek 48'8 sz.; nem győgyk zeltetett 86'6 sz.; 7 éven felüli nem gyógykezeltetett 1000 sz.; 1000 lakos közzől elhalt 20"7 százalék. Mándokon: elhalt 7 éven alúli gyermek 52-6 sz.; nem gyógykezeltetett 81'6 sz.; 7 éven felüli nem gyógykezeltetett 62'2 sz.; 1000 lakos közzől elhalt 34'7 százalék. Őrmezőn: elhalt 7 éven alúli gyermek 66 6 sz.; nem g}ógykezeltetett ÍOO'O sz.; 7 éven felüli gyermek nem gyógykezeltetek 87"5 sz.; 1000 lakos közzől elhalt 40'9 százalék. Zsurkon : elhalt 7 éveH al. gyermek 60'0 sz.; nem gyógykezeltetek 88'8 sz.; 7 éven felüli nem gyógykezeltetett 66'6 sz.; 1000 lakos közzől elhalt 16'5 százalék. Nyíregyházán: elhalt 7 éven alúli gyermek 52 7 sz.; nem gyógykezelt'.tett 51'2 sz.; 7 éven felüli nem gyógykezeltetett 310 sz.; 1000 lakos közzől elhalt 37'4 százalék. Balsán: elhalt 7 évon alúli gyermek 52-7 sz.; nem gyógykezeltetett 89*4 sz.; 7 éven felüli nem gyógykezel­tetek 51'4 sz.; 1000 lakos közzől elhalt 56-7 százalék. Bujon: elhalt 7 éven alúli gyermek 52'1 sz.; nem gyógykezeltetett 75-0 sz.; 7 éven felüli nem gyógy kezel­tetett 52-2 sz.; 1000 lakos közzől elhalt 41'2 százalék. Nagyfalún: elhalt 7 éven alúli gyermek 68'6 sz.; nem gyógykezeltetett 71'4 sz ; 7 éven felüli gyermek nem gyógykezeltetett 62 5 sz.; 1000 lakos közzől elhalt 40 2 százalék. Rakamazon: elhalt 7 éven alúli gyermek 59'6 sz.; nem gyógykezeltetett 60'0 sz.; 7 éven felüli gyermek nem gyógykezeltetett 47'4 sz.; 1000 lakos közzől elhalt 46 2 százalék. Tímáron: elhalt 7 éven alúli gyermek 63'8 sz.; nem gyógy kezeltetett 60'8 sz.; 7 éven felüli gyermek nem gyógykezeltetett 38'5 sz ; 1000 lakos közzől elhalt 36'0 százalék. A többi járásokból és községekből nem küldettek be a halottkémi kimutatások. 100. Ötven éves papi jubileum. Nagytiszteletü Btrthalomaeidesz János nyíregyhá­zai ág. ev. lelkész és hegyaljai főesperes 50 éves lelkész kedéséiiek év fordulói ünnepélyét f. é. februárhó 14-én ülte meg az ochtinai ág. ev. hitközség, uniut ahol lelké­szi pályaját megkezdte volt az ünnepelt férfiú. Ez alkalomból a ^.Rozsnyói Híradó* következőképp emlékezik meg eme jubileumról: » Ritka s a maga nemében páratlan ünnepély szín­helye volt f hó 14 én Ochtiaa község. Az ochtinai ev. egyház szives meghívására itt ünnepelte ut. Bartholomae­idesz János nyíregyházai lelkész s hegyaljai ev. esperes lelkészked ^sánek ötvenedik évfordulóját. Itt, abban az egyhizbau, melyben 1836. február 14 én kezdte meg, mint fiatal lelkész magasztos hivatását s megtette az első lépést azon az utón, melyen kiváló tehetségeinek a közjó 8 főleg egyetemes egyházának javára önzetlen felhaszná­lása, az érdem és méltó elismerés babérkoszorúját fouta egy, Isten kegyelméből hoszu élet önfeláldozó munkájá­ban megőszült hajfürtökkel övezte hornioka köré. Délelőtt 10 órakor isteni tisztelettel vette az ün­nepély kezdetét, melyen a templomot zsúfolásig megtöltő helybeli és nagyszámú vidéki hallgatóság előtt először az agg nesztor lépett a szószékre s tót nyelveu, megszo­kott ékesszólásával ragadta meg hallgatóit. Ötven évvel ezelőtt — uaymond — e napon, e szent helyen egy ta­pasztalatlan fiatal lelkészt látott először fellépui, hallott először szólani ez egyház. Kevesen vaunak, a kik erre már csak emlékeznek is. Ma ötven év után, újra maga­tok előtt látjátok őt. Da nem mint az ifjúság viruló me­zében, hanem mint a nagy idő dús tapasztalatok alatt, a közélet harczaib m és viharaiban megőszült aggastyáut, ki egyik lábával már a rideg sir szélén áll. De lelkének dagasztó érzelmei nem sokban különböznek. Mindkét uap életének uagy fo itosságu napja. A mai napot, melyet két egyházban — itt megemlékezik a szomszéd csetneki egy­házról, mely alig másfél évi ochtinai szolgálata után lel­készéül hivta meg, — bár csak egy helyen ünnepel nagy fontosságúvá teszi előtte: a két egyháznak szép múltja s tiszteletet gerjesztő régisége, inert hisz e két egyház­ban a tiszta evangyeliouii tannak legelső csirái már fo­gékony termő talajra találtak — e két egyháznak szo­katlan ragaszkodása s szeretete a Bartbolomaeides pa­pi család iránt, mert hisz e két egyház lelkészi hivatalát egy század óta kevés kivétellel a inai napig e család ér­demes fiai töltik be; — e két egyháznak buzgó s állha­tatos hite, mely már korán mély gyökeret verve, ma is termi áldásos gyümölcseit. S utólsó búcsújával, mint a ki érzi, tudja, hogy többé uem igen találkozik jeleu hallgatóival, mélyen hat, magával ragad, a legeltásultabb szivbeu is nemes érzelmeket éhresz'. s a legközönyesebb szemből is a meghatottság igaz könyeit fakasztja. Utána a csetneki és ochtinai Bartholomaeidesz test­vér között ut. Terray Gyula gömöri ev. esperes s az ün­neplőnek volt segéde lépett az oltár elé s magasan szár­nyaló, költői hasonlatokan gazdag, zamatos irályú s mes­teri szónokiassággal előadott magyar beszédbeu tárta fel az oltár előtt helyet foglalt jubiláló áldásos életét; a meggyőződés meleg hangján ecsetelve azon érdemeket — kiemelve különesen a pátens idejében a prostestáns au tonomia érdekében kifejtett áldozitot s fáradalmat nem ismerő, de sikerre is vezetett küzdelmét, — melyeknek méltó jutalma a közbecsülés mellett, az egyházi tisztes­ségeken fokozatos emelkedése a főesperesi hivatalig, melyet már a gömöri ev. esperessígneu elfoglalt, hegy­alján pedig 25 év óta visel. Sőt a tiszai ev. kerület superintendensi hivatalának betöltésénél is, egy tekinté­lyes kisebbség odaadó bizalmit bírta. Ily áldásos életet, csak valódi tisztelet s őszinte kegyelet környezhet. Ezután az agg ünnepelt, a tiszteletére megjelent tiszttársakkal együtt, az Urnák szent asztalához járult, mely után szájából vette a megindult hallgatóság, az isteni tiszteletet befejező áldást. A templomból a paplakra iuent át a jubiláló s itt fogadta a gömöri ev. esperesség, az ochtinai, csetneki, nugys/labosi és fekete-lehotai egyházak küldöttségeinek hódoló üdvkivánatait, a melyekre a megilletődés őszinte hangján, az emlékezet szárnyain röppenve vissza-vissza az itt eltöltött boldog múltra, fejezte ki köszönetét. Az ünnepély társas ebéddel végződött, mely mel­lett, miután felolvastattak az ünneplő számos tisztelői, Bpest, »\.olosvár, Losonci, Jolsva s Nyíregyházából; az egyház tanári kar, tinitói testület s a uők részéről ér­kezett táviratok, s a jubiláló a jelen vohak felállása mel­lett ő felségére, mint legalkotmányosabb királyra emelte poharát, megindult a toasztok árja, egyesülve azon forró óhajbau, hogy a mindenható a jubiláló hasznos életét hazája s egyháza javára, családja s számos tisztelőinek örömére még számos esztendőre kiterjeszsze, — mihez agg­kora daczára még viruló friss egészsége, ép éléuk szel­leme, fiatal vig kedélye alapos reményt uyujtauak. — Teljesítse az Isten! így a » Rozsnyói Hiradó* Engedje meg nekünk az Isten szolgálatábau, a prot. egyház ügyének védelmében és köztiszteletben meg­őszült mélyen tisztelt férfiú, hogy mi nyíregyháziak, kü­lönösen pedig a nyíregyházai egyik sajtóorgánum is, amelynek hasábjain ő, a jubilált lelkész ur, szintén uem egy nehéz kérdés megoldásában emelt szót, inegemlék ez­züuk ha/afiui, lelkészi és emberi érdemeiről 50 éves papi pályának megünneplése alkalmákól. Nyíregyházát] már 25 é/ ó'a lelkészkedík a derék főpap. Éppen f. é. áprilhó 14-én tölti be a 25-dik évet. Csaknem ugyauennyi év óta viseli a hegyaljai főe°peresi kitüntető hivatalt is; ameuuyiben f. é. julius 2-án lesz 25 éves főesperes. 1836 évi februárhó 14-én lépett be mint rendes megválasztott lelkész az ochtinai ág. ev. szentegyházba. Ma életének 72-dik évében van. Nyiregy házra történt jövetele előtt már Gömörben is viselte a főesperesi hivatalt félévig éppen az oly szomorú em­lékű pátens ideje alatt. Miat ilyen Csetnekről egy század katonaság közzül álruhában ment éjnek idején Rozsnyó­ra; hogy ott, az elv megmentése végett, az espiresi gyű­lést megtarthissa ; ami a kormánybiztos oda érkeztéig sikerült is. E rövid méltatás után azzal zárjuk be közlemé­nyünket, hogy a mag is gondviselés még sokáig nyújtsa a derék lelkész és hazafi munkás életét a hazának, egy ­házának és híveinek javára és előnyére ! Köz ügyek. (A községi és körjegyzők által magán szerződés alapjáu magok mellé vett segédek), helyesebben írnokok által ezen minőségben h'trom éveu át teljesített szolgá lat, illetőleg az akként szerzett három évi gyakorlat nem bir azou jogbatálylyal, mint a községek által rend­szeresített állomásokon levő segédjegyzők három évi gya­korlata. Ily értelemben nyilatkozott a belügyminiszter Kolozsmegye közigazgatási btzottságáh >z f. é. 9494. sz. alatt intézett alábbi reuileletében. »A folyó hó 8-áu tar­tott ülésből 46. sz. alatt kelt jeleatésre értesítem a czi­rnet, miszerint abbeli kívánsága, hogy ne csak a közsé­gek által rendszeresített állomáson levő segédjegyzők, de a községi és körjegyzők által magánszerződés alapján magok mellé segédül vett Írnokok miuőségében teljesített három évi gyakorlat is azon joghatálylyal ruháztassék fel hogy az illetőnek jegyzőképesitési okirata országszerte birjou ér­vény nyel, nem teljesíthető; mert míg a rendszeresített állomás feltételéhez nem kötött gyakorlati kiképzés a vizsgához való bocsátás szabályozásánál meghatáróztatik, a rendszeres segédi állouáson nyert gyakorlat időtarta ma azon kedvezmény feltétele gyanánt kötetett ki, mely­nél fogva az illető nem csak azon megye minden köz­ségében hol vizsgázott, de az egész országban bárhol községi jegyzővé választatható. A törvénynek ilyen ked­vezményi határozmányát pedig értelmeztetés utján kitá­gítani nem lehet.« (A bélyeg- és illetéktörv. és szab. 95. tétel B) pont 5. jegyzete értelmében,) ha adósággal túlterhelt hagya­tékot a terhek kifizetésének kötelezettsége mellett, a hát­ramaradt házastárs minden kétséget kizárólag beigazol­tan, gyermekei érdekében vesz át : nem adásvételi, hanem Vto°/o tóli átírási illetéket fizet; a törvénynek eme ked­vezményes intézkedése azonbad csak oly adósságokkal terhelt hagyatékoknak a hátramaradt házastárs által tör­tént átvétélénél nyerhet alkalmazást: a hol kiskorú avagy gondnokság alá helyezett örökösök vannak érdekelve. (Pénzügyi közigazg. bíróság 1885. 40 sz. hatarozata.) (Nyugtabélyeg.) A uyilvános számadásra kötelezett társulatoknál és pénzintézeteknél alkalmazott napi biztosok illetményei, alamint az iutézet hivatalnokai reszére kifi­zetett jutalékok (tantiemek) utan lerovandó uyug'abélyeg iránt a m. k. p. U. minisztérium 80,285/1885. sz. a kö­vetkező rendeletet adta. ki : »A napi biztosok illetmé­nyeiről kiállított nyugták, ha a nyugtatott összeg 2 frton alul van, bélyegmentesek; különben pedig a II. fok sze­rint járó bélyeggel látandók el. Ha a napi biztosok il­letményei jeleuléti jegyek mellett fizettetnek ki, mig bí­róság előtt nem használtatnak, ezek a jegyek bélyegmen­tesek. Az intézet hivatalnokai részére kiszolgáltatott ju­télékok, amelyekre azok alapszabály vagy szerződés ér­telmében jogos igényt tarthatnak, az illetéki díjjegyzék 89 tét. VIII. pontjában jelzett illetményeknek lévén te­tekintendők, az azoktól járó nyugta bélyegilletéket az e pouthan körülírt módon készpénzben kell leróni. Ellen ben a szóban levő hivataluokok részére kiszol­gáltatott oly jutalmak, amelyek nem követolhetők, hanem az intézet önelhatározásából esetről-esetre enge­délyeztetnek, nem esnek az illetéki díjjegyzék 89. tét. VIII. pontjnak rendelkezése alá; ennélfogva az ebbeli összegekről kiállított nyugták utáu, a II. fokozat szerint járó illeték az általános illetékszabályoknak megfelelőleg esetről-esetre bélyegj gyek felhasználása által, vagy ha az illeték 25 frtot meghalad, készpénzben fizetendő.« (A tn. kir. pénzügyi igazgatóságoknak a kirótt bélyeg és jogilletékek után járó késedelmi kamatok meg­állapítása targvábaii hozott határozatai ellen beadott fölebbezések elbírálása utolsó fokban a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság illetékess-gi körébe tartozik. (1885 60,153 sz. pénz. bir. hat.) (Belföldi lakosoknak külföldön folytatott üzletük vagy foglalkozásuk után folyó keresménye) illetőleg, jö­vedelme belföldöu III. oszt. kereseti adó alá nem von­ható. (1885. 8820 sz. pénz. bir. hat.) (Számlák bélyege) akkor sem cserélhető ki, ha a számla még aláírással ellátva nincs ; amenyiben az ille­téki díjjegyzék 84 tétel B. 2. pontja értelmében, a számlák bélyegkötelesek még akkor is, hi névaláírással nem lát­tatnak el. (59,843/885. sz. pénzügy miuiszt. rendelet.) Tanügy. Nyilvános köszönet. A »Szabolcsi Hitelbank* igen tisztelt igazgatósága, az 1886. évi februárhó 24-kén tartott közgyűlés hatá­rozatának alapján, gymoasiumunknak az építkezési alapra 30 forintot adományozott. Fogadja nevezett pénzintézet, különösen annak t. cz. igazgatósága, adományáért isko­láuk nevében meleg köszönetünket. Nyíregyháza, 1886. évi márczius 2. Palánszky Sámuel, Martinyi József, gymn. felügyelő. igazg. tanár. ÚJDONSÁGOK. (0 Szabolcsmegye közönsége rendkívüli közgyűlést tart folyó bó 12-edikéu a szokott helyiségben. E gyűlés tanácskozási tárgya a betegápolási alapra eddig fizetett 2%-tóli megyei pótadó felének 8 évig a megyei nyugdíj alapra leendő fordítása, vagy nem fordítása leend. (á) A rendezett tanácsú városok értekezletén, amely Budapesten f. é. februárhó 26-án és 27-én tarta­tott meg, Nyíregyházát dr. Meskó László városi tiszti ügyész képviselte. Az értekezletnek tárgya a községek rendezéséről szóló uj törvényjavaslatnak a rendezett ta­nácsú városok önkormányzati jogaiba ütköző részeinek feltüntetése és annak mikénti orvoslása volt. A gyűlésen 52 rendezett tanácsú város volt képviselve. Dr. Meskó László, élénk helyesléssel fogadott felszólalásában, kö­rül-belül ezeket mondotta: A városok főleg kettőt vár­tak a javaslattól: hogy az eddig észlelt bajokat és sé­relmeket orvosolni fogja s hogy a rendezett tanácsú vá­rosok közjogi helyzete a törvényhatósággal szemben meg­változtattatván, az alárendeltség eddigi kötelékei kitá­gittatnak, a haladás módja és lehetősége megadatik, s a városok autonómiája kidomborittatik. E várakozá­sok egyikének sem felel meg a törvényjavaslat, minek fő oka az, hogy a kormány a benyújtás előtt a rendezett tanácsú városokat nem hallgatta meg. (Helyeslés.) A ja­vaslat sok tekintetben visszaesést jelez s rést üt a vá­rosok eddigi autonómiáján. (Ugy van.) Szaporítja a tör­véuyh.itósági beavatkozás eseteit, és sok ügyet utal hely­telenül az alispán hatáskörébe, mely eddig a képvisele­tek joga volt. Ilyen p. o. a polgármesterek helyettesi tése s a virilis lisztának az alispán által való felülbí­rálása. Helytelen a törvényhatóságnak megadott az a jog is, hogy a pénztári kezelésről ő alkosson szabályren­deletet s a számadások felülvizsgálatához egy megyebi­zottságot küldjön ki, mire a rendezett tanácsú városok­bin semmi szükség; mert ott sem a szabályrendelet megalkotásához szükséges elemek és tényezők, sem a vizsgálatot teljesítő szakemberek nem hiányzanak. (He­lyeslés.) Hasonlóan helytelen és bouyolódott a kontem­plált jogorvoslati rendszer is, mert sok és különböző fo­rumot állit fel. (Éléuk helyeslés.) Az értekezlet eredmé­nye az lett, hogy a dr. Tiller Béla breznó-bányai fő­jegyző által szerkesztett s az értekezlet által némi mó­dosítással elfogadott emlékirat a belügyminiszterhez és a képviselőházhoz határoztatott felterjesztetni (§.) Az idei sorozáshoz, tudvalevőleg a 4-dik kor­osztálybeliek is behivatnak; de azok sem minden so­rozó járásból. így például Szabolcs megyében csak a nyir-bátvri és nagy-kállói sorozó járás beli 4-dik kor­osztály hivatik be. Ez azonban csak azért történik, hogy ba a megállapított sorhadbeli és honvédségi létszám, a 3 első korosztályból ki nem telnék, a hiány a negyedik korosztályból pótoltassék; de az innen sorozottak már csak honvédek lesznek. -t- Pillissy Lajos szabolcsmegyei birtokos kedves leánvát Lenke kisasszonyt a mult napokban jegyezte el dr. Bene Sándor Ungmegye tiszti lőorvosa. A legzavar­talanabb boldogság kisérje e frigyet az oltártól a sirig ! (§.) A lótenyésztés emelése czéljából, a magas kor­mány ez idén 800 forintot utalványozott ki a szabolcs­megyei lótenyésztők közt leendő kiosztás végett. A ju­talomdijak kioszthatása tekintetéből elővezetett ménlovak f. é. februárhó 27-én vizsgáltatlak meg Nyíregyházán, gróf Dessewffy Alajos ur ő méltóságának, mint a sza­bolcsmegyei lótenyésztési bizottság ez idő szerénti elnö­kének jelenlétében ; amely alkalommal jutalomra, vagyis ajánlatra méltónak találtattak : Nyíregyházáról Morovsz­ky György, Sipos György, Kovács György és Sztanek András ménéi; Kótajból Szamueli Lajosé; Apagyról Zoltán Ödöné.

Next

/
Thumbnails
Contents