Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-02-28 / 9. szám

VII. évfolyam. 9. szám. Nyíregyháza, 1886. február 28. VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Megjelenik he enkii egyszer vasárnapon. Klöllzetési feltételek : postán vagy helyben házhoz hordva: Kgész évre 4 írt. Félévre '!• » Negyedévre .... 1 » dájához (nagy - debreczeni - utcza 1551. szám) o. A községi jegyző és tanító uraknak egész évre intézcndők. csak két forint.. Az előfizetési pénzek, megrendt s a lap szélküldése tárgyában leendő ti, imlások Joha Elek kiadótulajdonos könyvnyomA lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetui. Bérmentetlen levelek csak ismertt kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek vissz:i. Hirdetési dijak : Minden négyszer liasábzott petit-sor egyszeri közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kiKincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirdetés ntán 80 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkiut 15 krajezár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk riszére a kiadó hivatalbau (nagy-debreczeui-utcza 1551. szám): továbbá: (ioldberger A. V. által Budapesten. Haasensteiu és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Dorn & Comp altal Hamburgban. Mogyei hivatalos közlemények, 1,682. K. „ , , 188t zaoolcsmegye alispanjatul,. A közigazgatási tisztviselő urakuak és a községi <- elüljáróknak. A in. kir. belügyminiszter által, főispán úr ő méltóságához, a Petrovszky József b.-csabai kir. aljárásbiró részéről kiadott közigazgatási kézi könyv ajánlása tárgyában intézett, s hivatalomhoz áttett leirat másolatát, a közigazgatási tisztviselő urak ós községi elüljárók figyelmébe ajánlom. Kelt Nyíregyházán, 1886. február 16. Zoltán János, alispán. (Másolat.) M. kir. helügyminister. 5,023/1885. eln. szám. Méltóságos Úr! Ismét meg fog jelenni egy közigazgatási kézi könyv, melyet Petrovszky József békéscsabai kir. aljárásbiró szerkeszt és ad ki. A mű czíme: „A közigazgatási törvények és rendeletek kézi könyve'

1 s hat kötetben fog megjelenni. Amint a már megjelent első kötetből alkalmam volt meggyőződni, a kérdéses munka gyakorlati berendezése által baszuos útmutató lesz az állam és köztörvény hatósági tisztviselők, úgyszintén községi elöljárók, ügyvédek, községi vagy körjegyzők és kiváltképen azok számára, akik ügyvédi, avagy községi-jegyzői vizsgára készülnek. S amenyiben az egyházi közigazgatásra vonatkozó szabályokat is felkarolja, tehát a lelkészekuek is. Ennélfogva a szóbau forgó művet Méltóságod figyelmébe ajánlom, megjegyezvén, miszerint a teljes mű előfizetési ára 8 frt 40 kr., s a megrendelés Lepage Lajos békés-csabai könyvkereskedőnél mint bizományosnál eszközölhető Fogadja méltóságod tiszteletem nyilvánítását. Budapesten, 1^86. évi januárhó 12-én. Tisza. ''l886^ Szabolcsmegye alispánjaitól. Szolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elüljáróinak. A földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium alábbi körrendeletét, közhirré tétel végett, kiadom. Kelt Nyíregyházán, 1886. február 1!). Zoltán János, alispán. (Másolat.) 5,138. Földmívelés-, ipar- és keresk. m. kir. miniszter. Valamennyi törvényhatóságnak. . . A cs. kir. osztr. kereskedelemügyi miniszter urnák' értesítése szerint: tírics gyógyhely területén, Quirin, valamint Fageu község részekben és tírics faluban a gyógyidény tartamára (évenként szeptemb. 1 tői május 31-ig) a házaló kereskedés gyakorlása megtiltatott. Erről a törvényhatóságot szabályszerű közzététel, s a házalási könyvekbe esetleges felvétel végett, oly megjegyzéssel értesítem, hogy az említett tilalom, a fennálló házalási szabályok 17. §-ában, nem különben az e §-t kiegészítő későbbi reudeletekbeu, bizonyos vidékek lakói részére biztosított jogokat nem érinti. Budapest, 1886 február 6-án. A miniszter megbízásából: Schnierer. 1691. k. sz . . t —1886 Szabolcsmegye alispanjatol. A járási szol gabirák uak, Nyíregyháza város polgár mesterének és a községi elüljáróknak. A debreczeni m. kir. távírda igazgatóság 1088/111 sz. megkeresésének másolatát, a legterjedelmesebb módon való közhirré tétel végett, kiadom. Nyíregyháza, 1886. február 21-éu. Zoltán János, alispáu. (Másolat.) M. kir. Távirdaigazgatóság Debreczeu. 1088/III. sz. A nagyméltóságú közmunka- és közlekedési m. kir. ministerium 1882. évi 14,831/V. sz. „Utasítás" 6-ik pontja értelmében, a távírda vonalak mentén álló élőfák rendszeres legalyazása az illető fatulajdonost terhelvén: idézett magas rendelet alapján ezennel van szerencsém a tekintetes alispán urat megkeresni, miszerint az e lárgyban kelt magas rendeletek, nevezetesen a nagymélt. in. kir. belügyminisztérium által 1878. évi okt. 3-án 37,721. sz. a. valamenyi törvényhatósághoz intézett leirat értelmében, a tek. megye területén lévő közutak mentén es különösen községek beltelkei között, a távirda-vezeté.kek közelébeu lévő élőfák legalyazását az illető fatulajdoiios által eszközöltetni, illetőleg eunek elérése czéljából, a megyei Járások külső elöljáróit kellőleg utasítani, s a rendelet foganatosítását elleuőriztetni szíveskedjék. Czélszerű leuue illető fatulajdonosokat figyelmeztetni, hogy részben, mivel a mezei dologidő még be nem következett, de különösen azon tekintetből is, mert a fák nedve még föl nem szállott, a legalyazásuak mielőbbi végzése most saját érdekükben lenne annál inkább, mert ha az évenként tartani szokott távirdai vonal-javítás idejére, a táviida vonal menti fák vagy épen nem, vagy hiányosan (t, i. a sodrouv körül 1 méte fen alul) lesznek legalyazva, a távirdai muukások által fog a legalyazás eszközöltetni; mely esetben a fák kiemelésére kellő eszközök és idő hiányában s mivel úgyszólván egész ezzteudőre egyszerre kell a legalyazá->t végezni, nem nagy gond lenue fordítandó. Debreczeu, 1886. februárhó 12-éu. Vullosenek Károly, táv. kerületi igazgató. 1614./1886. K. Szabolcsmegye alispánjától. Utasítás, a sertés marhajárlat-levelek kezelése tárgyában. Az 1885. évi októberhó 10-eu 9120. sz. a. kiadott rendeletem pótlásául, a sertés marha járlatok kezelése körül még ma is felmerülni szokott rendetlenségek elhárítása végett, a követke,_J szabályok szigorú megtartását rendelem el: 1-ször gyakran panaszoltatik, hogy a községi elöljárók készletben, sertés járlat leveleket, elegendő menynviségben nein tartanak, s e miatt a nyíregyházai lieti,s más vásárokra eladás végett hajtó tulajdonosoknak sok kellemetlenséget okoznak; ennélfogva jelen rendeletem vételétől számított 8 nap múlva mindazon községi jegyzők, kik e tekintetben legcsekélyebb mulasztást követik el: kivétel nélkül első izbeu 10 frt. pénzbirsággal fognak sújtatni. 2-szor. A községek elöljárói tartoznak ugy a községházánál, mint a vásártér helyiségekeu könnyen hozzáférhető helyen hirdetményt függeszteni ki, melyben ezen és a 9120/1885. sz. rendeletem — s különösen a sertés járlat kiállítása ős hátiratolása díjazására vonatkozó része — kivonatban bent foglaltassák. 3-szor. Midőn akár a községekben, akár vásárok alkalmával sertés adatik el nyájból, melyről egy járlat lett kiállítva: akkor a következő eljárás foganatosíttassák : a meglévő járlat levél hátlapjára a/! elöljáróság vagy vásári bizottság által feljegyeztetik nem, kor , és szín szerint az eladott sertések száma, az uj tulajdonos vagyis a vevő neve, lakása, az eladott sertésekre kiállított uj járlat száma és kiállításának ideje. Ezen hátiratolásért, ellentétben az egész mennyiség tulajdon jogának hátirat alapján történt átruházása esetével, amikor 3 kr. díj szedhető, semmi díj nem követelhető. Az eladóit sertésekre, valamint minden kiállítandó járlat levelen ki kell tüntetni, az abban foglalt állatok nemét, korát, színét és számát, s eladás alkalmával fel kell még jegyezni az eladónál megmaradt járlat levélnek kiállítási számát s a kiállító hatóság uevét is. Az itt jelzett átírások és járlat kiállítások természetesen, az azt foganatosító hatóság nyilvántartási jegyzékébe pontosan beiktatandók lesznek. 4-er. Azou esetben, ha egy falka, melyre egy járlat levél lett kiállítva, nem egész mennyiségben hajtatik fel: ugy a tulajdonos illetékes községi elöljárósága által külön írásbeli nyilatkozat adandó ki; mely nyilatkozatnak a felhajtási körülményeket részletesen kell tartalmaznia. Ezen nyilatkozatokért, melyek az elöljárók által aláiraudók és megpacsételendők, a hátiratolás dija vagyis 3 kr. szedhető. Jelen rendeletem, utasítás alakjában a megye hivatalos közlönye utján is közhírré tétetik s az 1-ső pontban említett 8 napi határidő ennek megtörténtétől, vagyis a „Nyírvidék" kézhez vételétől fog számíttatni; de egy példányban külön is, a járási szplgabiráknak és Nyíregyháza város polgármesterének, továbbá a megyei főorvos és állatorvosoknak a szigorú "ellenőrzet gyakorlása s szabálytalanságok esetében megfelelő eljárás, valamint annak hozzám leendő bejelentése végett; a községi elöljáróknak pedig alkalmazkodás és szokott módon a közönség értesítése végett megküldetik. Megjegyzem, hogy az ezen, valamint a 9120/1885. számú rendeletemben foglaltak végrehajtása — a tapasztalt nagymérvű rendellenességek következtében— kiváló szigorral fog ellenőriztetui. Nyíregyháza, 1886. február 27. Zoltán János, alispán Az országos nyomor gyógyító szerei. III. A második közleményemben ismertetett progresszív adó, igen természetesen minden adónemre alkalmazható, amelynél a jövedelem mennyisége az alap, az irányadó. Angliában még a házbér-adónál is be van hozva a progresszív adó; már pedig az angoi állam-háztartás, tudva levőleg, ma a legrendezettebb. A soczialisták a progresszív adót pártolják ugyan, de egyszersmind szükségesnek tartják, hogy csak egyetlen epy adó, t. i. az összes keresettőli adó álljon fenn. Ez azonban több okoknál fogva nem helyeselhető. Egyik igen fontos ok az, hogy azon kérdésre nézve, valyon mily egységes összeget lehessen a tiszta jövedelemből, az adó által elvonni, általános és minden államra, sőt egyes vidékekre nézve is érvényes szabályt felállítani nem lehet; mert e tekintetben igen sok függ a különféle nemzetek társadalmi szokásaitól, közművelődési viszonyaitól, életmódjától stb. Azt a hányadrészt ugyanis-, amely az egyik országban, ahol pl. a lakosok munkások és takarékosak lévén, kevés szükségletet ismernek és kevéssel beérik, nem túlterhelő, könnyen és panasz nélkül tizetik az adóalanyok; inig ellenben ugyanaz a lianyad más országban, ahol a lakosok ugy anyagilag mint szellemileg több szükségletet ismervén, azoknak fedezésére jövedelmeikből nagyobb részt kénytelenek fordítani, csaknem elviselhetlenné válik. De más oldalról az a kérdés sem határozható meg pontosan számokban, hogy az államnak tulajdonkeppen hányad részét kelljen a tisztajövedelemnek a köz szükségletek fedezésére igénybe venni, már csak azért sem; mert az államok anyagi viszonyaik nem egyformák lévén, amely hanyad az egyik államnak elegendő, a másiknak, amelynek talán terhes tartozásai vannak, kevés. Az sem tévesztendő szem elől, hogy maga a jövedelem nagysága is, amely bizonyos adótárgy, pl. egy hold föld után lmzatik, különféle országokban különféle lehet, részint a föld termékenysége, részint a közlekedési és piaczi viszonyok miatt. Általános szabályul e tekintetben csak azt lehet elvül felállítani, hogy a/, adó a tisztajövedelemiiek csak egy mérsékelt részét vegye igénybe: nehogy az adózó a termelési és szerzési kedvtől megfosztassák. A legnagyobb aránytalanság a kereseti adóknál észlelhető. Mert míg a földbirtokos legroszabb földjének haszna is, és a IV. osztály alá tartozó adóalany illetményének utolsó krajezárja is felvétetik és megadóztatik; addig a III. osztályba sorozott adóalanynak és tőkepénzesnek csakis a bevallott vagy kipuhatolt tiszta nyereménye vétetik fel adó-alapul, amely a kivető közegek, vagy testületek szeszélyétől, jó vagy rosz értesültségétől, s az illető adóalanyok hazafias érzületétől és lelkiismeretességétől nagy mérvben függ. E két utóbbi adónem kípuhatolásánfl tehát, a legnagyobb szigorúsággal, a legdistingváltabb tapintattal és számtalan társadalmi és háztartási viszonyok éber megfigyelésével kellene a hivatott közegeknek és testületeknek eljárni : hogy a valódi tiszta jövedelem a lehetőségig pontosan megállapítható legyen. Az egves adózóknak aránytalan megadóztatásán s az adólábaknak helytelen alkalmazásán kívül, van még egy más szintén fontos és orvosl

ásra váMai számunkhoz fél iv és a „Gazdasági Értesítő" melléklapunk, valamint Török Péter magárjegyzéke van csatolva.