Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-02-21 / 8. szám

N Y í K VIDÉ K" Legyen például annak a 3-4 hold földdel biró gazdának évi jövedelme 100 forint; fizessen utána 5 forint egyenes adót. Az egyik évben megkapta a 100 forint tisztajövedelmet; de a másik évben elveszi az árviz, a jég vagy más elemi csapás nem csak a jövedelmet, de a napi szükségek fedezésére megkívántató hányadot is. Igaz, hogy ily esetbea engednek az adóból; de mit használ ez, ha már a következő évben nagy kamatra kölcsön vett pénzből kell még a vetőmagot is beszerezni ? Mig ellenben a 100. az 1000, vagy 10,000 holddal biró birtokos oda se néz az elemi csapás-okozta kárnak; mert a fényes életmód mellett is garmadára nőtt vagyon bőven fedezi az elmaradt hasznot, nemcsak; desőt szerez, tehát még szaporítja is birtokát. Es mind­ezeknek koronájául csak anyi földadót fizet egy hold után, mint a/, a 3-4 holdas földmives. Aki ezt igazságos adózási rendszernek találja, lelke rajta; de én nem találhatom igazságosnak Vagy hozza be a törvényhozás a progresszív adót, vagy a föld jövedelmét sziillitsa le például az 50 holdnál kevesebbel biró földbirtokosoknál Ez utóbbi nagy áldás lenne ugyan az apró birtoko­sokra nézve, de kissé szintén eltérne a jogosság és igazság elvétől; ami pedig a legkisebb mérvű adó zásnál is figyelembe veendő. Legigazságosabb volna tehát, ha a progresszív adóláb hozatnék be. E lap nem jogász és földmives olvasói ked­véért röviden kifejtein, mi különbség van az egyenlő adóláb és a progresszív adóláb közt. Az egyenlő adóláb szerén ti adóztatásnal bi­zonyos adóegység (például 100 forint jövedelem) után, mindig ugyanazon adóláb szerént történik az adóztatás, akárhányszor találtassák is az adóegység az adótárgy (pl. a föld) jövedelmében; vagyis akár­mennyi jövedelme legyen is valakinek. Például ha megállapíttatik, hogy minden 100 forint után "> forint fizetendő, akár 200, akár 10,000 forintnyi jövedelme legyen is valakinek, minden 100 forint jövedelme után csak 5 forintot fizet. A progresszív adóláb szeréuti adóztatás ellen­ben abban áll, hogy ennél áz adóláb. a megadóz­tatandó jövedelem nagyságához arányban, bizonyos fokozat szerént nő úgy, hogy pl. 100 forint jöve­delemtől 300 frtig 2%, 300—600-ig 3%, íiü0 — 1000 forintig 4% s így tovább fizetendő minden 100 forintnyi jövedelem után. A progresszív adóláb behozatala kétségen kívül nagyban szaporítaná az állani bevételeit, még pedig az adótárgyak és alanyok túlterheltetése nélkül; a szegényebb sorsú adózó népnek pedig nagy előnyére, mert meg lennének mentve az adóemeléssel járó terhek viselésétől. Nyíregyháza város képviseleti gyűléséből. (Februárhó 16.) A múlt 1885. évi dec/emberhó 29• diki jegyzőkönyv felolvasása és hitelesítése után a sorrend szerént: Grosz Lipót és társai vásárbórlők által benyújtott fölebbezésre tett szakosztályi vélemény terjesztetett elő. A vásárbérlők ugyanis azt kérelmezték volt a ta­nácshoz beadott első kérvényükben, hogy amenyiben a bérleti szerződés megkötése óta, az ipartörvények és mi­niszteri rendeletek következtében, sok vásárvámí bevétel­A „NYÍRVIDÉK* 4 TÁRCZÁJA. A bálifi-hunyadi ekszpetliczió. (Mellék-esemény Bem erdélyi hadjáratából.) IV. Csányi László országos főbiztos értesülvén a Bánti Hunyadon levő csapatok havasi kirándulásának szeren­csétlen végéről; intézkedett, hogy a vizsgálat a hely szí­nén azonnal megtétessék. A vizsgálat eszközlésével Bittó őrnagyot és Kökényessy századost bízta nieg, mint had­bírósági tagokat; akik is a kirándulás után harmadnapon már megérkeztek Bánfi-Huuyadra. Margitay őrnagynak csakugyan igaza volt. Leg először is eogem idézett meg a bíróság kihallgatás végett. A kihallgatások az ugyuevezett Bánfi-házban folytak le, ahol a hadbíróság szállva voll. Az általános kérdésekre adott feleletek után az ekszpediczió mozzanataiuak. vagyis a tényállásnak elbe­széléséhez fogtam. De alig hogy belekezdtem, Kökényessy százados félbe hag\atta velem avval a figyelmeztetéssel, hogy mint aféle diákos embertől elvárható, tegyem pa­pirosra otthou az egész ekszpediczió lefolyását ugy, amint az törtéül, htiven és lelkiismeretesen; az után ha elké­szültem vele, nyújtsam be a bírósághoz. Ugy is történt. Elmentem szállásomra és elkészítettem a legelső tényleirást kénjelmesen, háboritl.tuul; még az nap át is adtam azt Kökényessy századosnak, aki is megtudván hogy én, mint kis-kun halasi születésű, a Jász-Kuu­nemzethez*) tartozom, testvérnek szólított ; minthogy ö meg Jász-pátriota volt. Nem is álhatta meg, hogy ki ne lejezze örömét a fölött, hogy a sors épen engem, egy kun Jiut jelölt ki ama szép szerepre, »m alyet pár nappal hz előtt a havasokon eljátszottam. Igen természetes, hogy e szerencsés véletlen még inkább fokozta Kökényessy és Bittó hadbírósági tagokuak irányúmban érzett és velem is eléggé éreztetett meleg rokonszenvüket. *) Akkor még ugy nevezték a J .sz-kunokai. tői el lettek ütve, szállítaná le a tanács az 5000 forint bérletet 3000 forintra, vagy engedtessék meg uekik a régi szokás szerént való megvámoztatása a piaczi közön ségnek. A tanács, illetőleg a szakosztály kérvényezőket ké­relmükkel elutasítván, ez elutasító végzést hozták most a képviselő testülethez elbírálás, ille őleg kérelmüknek látogatása, végett. A szakosztály e fóle'ibezést szintén elvetendőnek javasolja; amenyibm a kérdéses ü»yben egyedül a város és bérlők közt létre jött szerződés és a díjszabályzat le­het az irányadó és kötelezi. Czukor József felolvastatni kéri a bérlök által be­uyujtott fölebbezést. Főjegyző felolvasván a fölebbezést, Czukor József a 3 )00 forint leengedést túlságosan sokn ik találja; némi méltányos engedmény, azaz kedvez­mény megszavazásától azonban nem idegenkedik. Polgármester nem találja méltányosnak a kedvez­mény mrgidását; mert bérlők igen jól tudták, hogy mit lehet vámként venniök, mit nem a közönségtől. Indokai­kat alaptalanoknak találja. Déry Diniéi támogatja Czukor József véleményéi. Mikecz József: Az egész kérelem szót seoi érdemel. Eveken keresztül tetszés szerént szedték a bérlők a vá­mot. Most azonban, amidőn az alispáni rendelet folytán, a városi közegek szigorúbban ellenőrzik a váms/edést; nem tetszik nekik a vámdíj-szabáljhiz való szigorú al kalmazkodás. Ez a bajuk a bérlőknek nem p°dig az, hogy sok iparos eltiltatott a piaczi árulástól. Pártolom a szakosztály javaslatát. A szakosztály véleménye elfogadtatott. Előterjesztetett a pénzügyi, gai'dászati és jogügyi szakosztályoknak együttes java-datu < az érkerti birtokos­ság azon kérelme tárgyában, mely szerént az Érkerteu végig menő Nyírvíz-csatorna két oldalán egy-egy ölnyi, és az egész Érkertet körülövező árok mentén, szintén egy­egy ölnyi löldterületnek. — a népkert mellett levő Ko­vács-Gerő féle szeglet földtől a Liskany utig elvo .uló árok melletti prémföldek kivételével, amelyre még a va­rosnak idővel szüksége lehet, — föltétlen átengedését; ugy a kiszélesített Nyirviz árkán meglevő két hídnak átalakítását; további az Érkert keleti oldalán az úgy­nevezett salétrom területen, az alvégből összegyűlni szo­kott csapadékvizek levezetése czéljából egy szivárgó árok­nak a Nyirvi:'csatomáig leeudő elkészítését; végre a szentinihályi uiczától a az Érkerteu keresztül a vasutr.i vezető kőutig terjedő ut-szakasznsk a város gondozása alá vételét kérik. A képviselet az előterjesztett javaslatot elfogadva, megbízza a tanácsot, hogy a város részére fenn tartott s a nfpkert keleti oldalán elvonuló árok melletti prém földet a városi mérnökkei méresse és czövekeltesse ki ; továbbá a Nyirviz árkon meglevő 2 h duak átalakítását mielőbb log inatositsa, de egyúttal tegyen lépéseket, hogy e két hid egyikének kiépítési költségei a Nyirviztársu­lattól beköveteltessenek; nem különben tegve meg a kellő intézkedéseket arra nézve is, hogy az Érkert keleti oldalán megállapodó vizek levezetésére szükségek árok elkészíttessék ; végre a szeutmihályi u'czát a vasútra ve­zető kőuttal összekötő Érkerti útszakasz jó karban tar­tásáról gondoskodjék. Tárgyalás alá vétetett a város által egyes nem tizetőktől vissza vett jogföldeku k jövőben leendő inikéut kezelésének kérdése. Török Péter 10 évig, amikor tudni illik a jogföldek a tulajdonosok nevére leszuek kebelezhetők. bérbe adandók­nak véleményezi a kérdéses fö dekei; és csak az után kivánná eladatni. Tórök Péter véleménye határozati erőre emeltetett. Olvastatott a vámügyi állandó bizottságnak a kö­vezet-vám felemelése tárgyában adott véleményes javas lata; amely szerént a szomszédos Miskolcz, Dtibreczeu és Szathinár városok példájára, uiiudea egyes igavonó és hajtó marh \ után 3 kr., minden jarmü utan 3 kr., minden kisebb hajtó marha után'/a k r" d ,Í szedése javasol­tatik. Ezen kívül a vasúton érkező ea a városba szállítandó terhes czikkek, suly szerént, bizonyos vasúti pótdíjjal lennének megrovandók. A bizottság eme javaslatát pártolták : Czukor Jó­zsef, Vidliczkay József, Mikecz József, Sztárek Ferencz képviseleti tagok. Egyedül Márkus Károly tiltakozott a felemelés ellen; mert szerénte az által csak a szegénység lenne sújtva. A bizottság javaslata elfogadtatott, s amenyiben az ügy sürgős, a jegyzőkönyv e poutja hitelesítettnek mon­datván ki: e határozatnak a megyére való gyors felter­jesztése elrendeltetett. Előterjesztetett a képviselet által elvileg elhatáro­zott kád. és gőzfürdő építése tirgyábán eljárt gazdászati és pénzügyi szakosztály véleményes jelentése. A szakosztályok előadják, hogy a fürdő kiépítése tárg/áb.n 3 féle ajánlat vagyis terv nyújtatott be. Ugyanis M^bihaus kész egy ily fördőt 6000 forintért, a szükséges tégláért saját fundusán építeni s azt 25 évi használat után a város tulajdonába bocsátani. Ez ajánlatot a szak­osztály egyszerűen mellőzendőnek találja. A másik két tervet Bauer és Barzó helybeli épí­tészek adták be, melyek köz/öl Biuer buszonkét ezer ii' hányszáz forintért, Barzó h irmiuczhárom ezer néhány száz frtért ajáulkoztak h fürdő felépítésére, az általok készített és benyújtott tervrajz szerént. A szakosztály be­ható vizsgálat alá vévén a 2 tervezetet, ,Barzóét találta szolid és czélszerüség tekintetéből elfogadhatónak s a terv­be vett fürdő felépítését e szerént ajánlja eszközöltetni ár­lejtés utján. Krúdy Gyula id. ugy tudja, es a tárgysorozatba is fel van véve, hogy Bauer építész egy általa saját költségén építendő gőz és kád fürdő iránt kérvényt adott be. Kéri szóló e kérvényt a most előterjesztett kérdéssel együttesen tárgyaltatui; mint amely szoros kapcsolatban áll a már előterjesztett ügygyei. Elnök az együttes tárgyalást kimondván, olvastatott Bauer építész kérvéuye, amelyben kéri a városi képvi­seletet, hogy lépne vissza a város költségén terve­zett fürdő építési szándékától; miuthogy ő elhatároz­ta, hogy bfját házáuak hátulsó részében egy a mai fej­lettebb Ízlésnek és szükségletnek megfelelő kád és gőz­fürdőt épít még abban az esetben is, ha a város nem lépne vissza építési szándékától. id. Krúdy Gyula kiemelése után a város azon di­cséretes elhatározásának, amely szerént tekintettel a köz­egészségügyi hiányos helyi viszonyokra, egy gőz és kád­fürdő építésére vállalkozott; figyelmezteti a képviseletet, hogy óvakodjék oly vállalatba bocsátkozni, , amely mig egyrészről erkölcsi testüle'.hez egy általában nem illik, más részről nagy és bizonytalan koczkázattal jár : mint a tervbe vett kád és gőz fürdő építése is. Nem javasal­liatja szóló ezt különösen ma, amikor deficzittel kell gaz­dálkodnia a városnak. Nem pártolhatja a szakosztály ja­vaslatát azért sem, mert a gőzfürdő leginkább az őszi ég téli időszakban szokott használtatni ; a népkertben épí­tendő városi fürdő tehát Baueré mellett csak tetemes ráfizetéssel volna fentartható. Bencs László a meggyőződés és a legnemesebb szándék hangján s meggyőző érveléssel fejtegette és mu­tatta ki számokkal azokat az anyagi előnyöket, amelyek e fürdő építése által a városra háramolnak. Beszéde ha­tásos é- eredmény dús volt anyira, hogy a névszerénti szavazásuál csupán id. Krúdy Gyula, Fekete István, Tahy Miksa és Haas Adolf nem szavaztak a szakosztályi javaslat mellett; u három utóbbi egyáltalában nem szavazván. A szakosztály véleménye eképpen csaknem egy bangulag (71-szóval 1 ellen) elfogadtatván ; a tanács uta­síttatott, Uogy a fürdő kiepitéséhez szükséges segédeszkö­zök (pénz, épitési anyag sat.) beszerzése iráut intézked­jék; illetőleg készítsen javaslatot ugy, hogy az épitési torvezet es a lölveendő kölcsön iránti kérvény uiár a me­gye májusi közgyűléséhez fölterjesztethe-sék. (Folytatás n mellékleten.) A vizsgalat részleteiről csak nagyon hézagos tu­domást szerezhetvén; neui vagyok abban a helyzetben, hogy arról bővebben szólhassak. Elég ahhoz anyi, liigy a vizsgálat pár uap alatt befejeztetett; aminek követ- 1 kezménye az lett, hogy néhány tiszt elbocsátta'ott, uéháuy rangjától megfosztatott és alábbittatott. Ölömmel jegyzem meg itt, hogy az elbocsátott tisztek éppen ugy, mint a lejebbezettek, egyetlen barátságtalan tekintettel sem érez­tették velem neheztelésüket. Sőt mondhitom, hogy iniut altisztet nagyon is kitüntető figyelembe részesítettek. Igen jól tudták, hogy a törtfntieknek nem én, hanem a végzet volt az oka; amelylyel pedis? hajba kapni halan­dónak nem áll hatalmában. A vizsgálat megtörténte után, pár uap múlva, amint a vendéglő éttermében rendes asztalomnál ebédeltem, feltüut előttem, hogy az ekszpedic/.iónáiis és a térparancs­noksági tisz'ek, akik naponkint egy közös asztalnál étkeztek, a szokásos társalgási hangnál jóval csöndesebbeu, vagyis halkabban, mondhatni suttogva beszélgettek; közben­közben hol az egyik, hol a másik tiszt lopván felém egy­egy tekintetet. Mit beszélhetnek ezek a tisztek rólam?! Gondoltam magamba u. Mert üogy beszélgetésük tárgya én voltam, arról suttogásuk s lopva reám vetett pillantasaik teljesen meggyőztek. Én természetesen restelleni ke/dteui a dol­got s távozni készültem az étteremből; ebédemet külön­ben is már elköltvén. Eíyik té p iraucMioksági tiszt azonban nem állhatta meg, hogy valamiképp értésemre ne adja a dolgot, a következő mondatot hallatva : — Ha tudná a mi tüzérkápláruuk, hogy u.ily sze­rencse lógja érni holnap, kissé jobb kedvet mutatua. E szavak nem hozzám voltak ugyan intézve; de a hangsúlyozásból tisztán kiértettem, hogy a jó indulatu ii"zt urak minden áron szeretnének velem szóba állani. Nem akartam kedvüket szegni; de meg, megvallva az igazat, magam is kiváucsi lettem, hogy mi lehet az a szerencse, ami engem holnap érni fog; bár sejtettem, hogy a kilátásban leső szereucse a hadbíróság által Csányi László kor nánybiztoshoz beadott, véleményes je­lentésnek lehet következménye. Oda lép uui tehát a tiszt urak asztalához s katouás üdvözlés utáu kértem őket. hogy ha már szívesek voltak kíváncsiságomat felkölteni, ne tagadják meg tőlem a felvilágosítást ha egyébért ueni, legalább az éjeli nyugalmamért. A nyit csakugyan sikerült lőlök kivennem, hogy Csányi László országos főbiztos ur az én számomra két, a két szekerész számára ped'g, akik a szerencsétlen leeresz­kedés alkalmával közel hozzám foglaltak állást, egy-egy darab aranyat küldött kitüntetésül és jutalmul; és hogv a 3 darab aranyat holnap fogja Koczok térparancsnok ur az összes csapatok előtt a piaezou ünnepélyesen átadni. Nagy tévedésben van a szíves olvasó, ha azt gon­dolja, hogy e hír engem megörvendeztetett. Ellenkezőleg; egeszén lehangolt az anyira, hogy az én tisztjeim nem győztek eléggé cudálkozni leverttségemen és némasá­gomon. — Na ezt uem hittem volna, — szólalt meg ugyanaz a tiszt, aki figyelmemet felköltötte volt a köztök folyt beszélgetés iránt, — hogy ily hidegen fogadja tizedes ut' e kitüntetést. — Nem csak hidegen fogadom, de sőt el sem foga­dom az aranyokat. Ha már csakugyan jutalmazni akar­nak, jutalmazzanak mint katonát előléptetéssel, de ne mint koldust pénzzel. — Ez, okosan volt mondva. — Kiált fel hangosan egy hadnagy a debreczeni szűrösök közzől. — Nem egészen, — válaszolt a térparanc nokságí egyik tiszt, — mert ez a két darab arauy csak előlege­sen és emlékül adatik addig is, amíg az előléptetés be­következnék. Én biztos.tbatom,— folytatá tovább, hozzám lépve és kezét nyújtva, — mondoai biztosithatom a tize­des urat, hogy ha ön Kolozsvárra érkezik, Csányi kor­mánybiztos ur azonnal magához fogja rendelni és gon­doskodni tűzmesterré való kineveztetéséről. Mindez anyi jóakarattal és a jól értesülés biztos lángján volt mondva, hogy nem tudtam benne kétkedői. Miért föltettem magamban, higy a két darab aranyat vonakodás nélkül el fogadom. (Folytatása következik.)

Next

/
Thumbnails
Contents