Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-02-21 / 8. szám

N Y í K VIDÉ K" Legyen például annak a 3-4 hold földdel biró gazdának évi jövedelme 100 forint; fizessen utána 5 forint egyenes adót. Az egyik évben megkapta a 100 forint tisztajövedelmet; de a másik évben elveszi az árviz, a jég vagy más elemi csapás nem csak a jövedelmet, de a napi szükségek fedezésére megkívántató hányadot is. Igaz, hogy ily esetbea engednek az adóból; de mit használ ez, ha már a következő évben nagy kamatra kölcsön vett pénzből kell még a vetőmagot is beszerezni ? Mig ellenben a 100. az 1000, vagy 10,000 holddal biró birtokos oda se néz az elemi csapás-okozta kárnak; mert a fényes életmód mellett is garmadára nőtt vagyon bőven fedezi az elmaradt hasznot, nemcsak; desőt szerez, tehát még szaporítja is birtokát. Es mindezeknek koronájául csak anyi földadót fizet egy hold után, mint a/, a 3-4 holdas földmives. Aki ezt igazságos adózási rendszernek találja, lelke rajta; de én nem találhatom igazságosnak Vagy hozza be a törvényhozás a progresszív adót, vagy a föld jövedelmét sziillitsa le például az 50 holdnál kevesebbel biró földbirtokosoknál Ez utóbbi nagy áldás lenne ugyan az apró birtokosokra nézve, de kissé szintén eltérne a jogosság és igazság elvétől; ami pedig a legkisebb mérvű adó zásnál is figyelembe veendő. Legigazságosabb volna tehát, ha a progresszív adóláb hozatnék be. E lap nem jogász és földmives olvasói kedvéért röviden kifejtein, mi különbség van az egyenlő adóláb és a progresszív adóláb közt. Az egyenlő adóláb szerén ti adóztatásnal bizonyos adóegység (például 100 forint jövedelem) után, mindig ugyanazon adóláb szerént történik az adóztatás, akárhányszor találtassák is az adóegység az adótárgy (pl. a föld) jövedelmében; vagyis akármennyi jövedelme legyen is valakinek. Például ha megállapíttatik, hogy minden 100 forint után "> forint fizetendő, akár 200, akár 10,000 forintnyi jövedelme legyen is valakinek, minden 100 forint jövedelme után csak 5 forintot fizet. A progresszív adóláb szeréuti adóztatás ellenben abban áll, hogy ennél áz adóláb. a megadóztatandó jövedelem nagyságához arányban, bizonyos fokozat szerént nő úgy, hogy pl. 100 forint jövedelemtől 300 frtig 2%, 300—600-ig 3%, íiü0 — 1000 forintig 4% s így tovább fizetendő minden 100 forintnyi jövedelem után. A progresszív adóláb behozatala kétségen kívül nagyban szaporítaná az állani bevételeit, még pedig az adótárgyak és alanyok túlterheltetése nélkül; a szegényebb sorsú adózó népnek pedig nagy előnyére, mert meg lennének mentve az adóemeléssel járó terhek viselésétől. Nyíregyháza város képviseleti gyűléséből. (Februárhó 16.) A múlt 1885. évi dec/emberhó 29• diki jegyzőkönyv felolvasása és hitelesítése után a sorrend szerént: Grosz Lipót és társai vásárbórlők által benyújtott fölebbezésre tett szakosztályi vélemény terjesztetett elő. A vásárbérlők ugyanis azt kérelmezték volt a tanácshoz beadott első kérvényükben, hogy amenyiben a bérleti szerződés megkötése óta, az ipartörvények és miniszteri rendeletek következtében, sok vásárvámí bevételA „NYÍRVIDÉK*

4 TÁRCZÁJA. A bálifi-hunyadi ekszpetliczió. (Mellék-esemény Bem erdélyi hadjáratából.) IV. Csányi László országos főbiztos értesülvén a Bánti Hunyadon levő csapatok havasi kirándulásának szerencsétlen végéről; intézkedett, hogy a vizsgálat a hely színén azonnal megtétessék. A vizsgálat eszközlésével Bittó őrnagyot és Kökényessy századost bízta nieg, mint hadbírósági tagokat; akik is a kirándulás után harmadnapon már megérkeztek Bánfi-Huuyadra. Margitay őrnagynak csakugyan igaza volt. Leg először is eogem idézett meg a bíróság kihallgatás végett. A kihallgatások az ugyuevezett Bánfi-házban folytak le, ahol a hadbíróság szállva voll. Az általános kérdésekre adott feleletek után az ekszpediczió mozzanataiuak. vagyis a tényállásnak elbeszéléséhez fogtam. De alig hogy belekezdtem, Kökényessy százados félbe hag\atta velem avval a figyelmeztetéssel, hogy mint aféle diákos embertől elvárható, tegyem papirosra otthou az egész ekszpediczió lefolyását ugy, amint az törtéül, htiven és lelkiismeretesen; az után ha elkészültem vele, nyújtsam be a bírósághoz. Ugy is történt. Elmentem szállásomra és elkészítettem a legelső tényleirást kénjelmesen, háboritl.tuul; még az nap át is adtam azt Kökényessy századosnak, aki is megtudván hogy én, mint kis-kun halasi születésű, a Jász-Kuunemzethez*) tartozom, testvérnek szólított ; minthogy ö meg Jász-pátriota volt. Nem is álhatta meg, hogy ki ne lejezze örömét a fölött, hogy a sors épen engem, egy kun Jiut jelölt ki ama szép szerepre, »m

alyet pár nappal hz előtt a havasokon eljátszottam. Igen természetes, hogy e szerencsés véletlen még inkább fokozta Kökényessy és Bittó hadbírósági tagokuak irányúmban érzett és velem is eléggé éreztetett meleg rokonszenvüket. *) Akkor még ugy nevezték a J .sz-kunokai. tői el lettek ütve, szállítaná le a tanács az 5000 forint bérletet 3000 forintra, vagy engedtessék meg uekik a régi szokás szerént való megvámoztatása a piaczi közön ségnek. A tanács, illetőleg a szakosztály kérvényezőket kérelmükkel elutasítván, ez elutasító végzést hozták most a képviselő testülethez elbírálás, ille őleg kérelmüknek látogatása, végett. A szakosztály e fóle'ibezést szintén elvetendőnek javasolja; amenyibm a kérdéses ü»yben egyedül a város és bérlők közt létre jött szerződés és a díjszabályzat lehet az irányadó és kötelezi. Czukor József felolvastatni kéri a bérlök által beuyujtott fölebbezést. Főjegyző felolvasván a fölebbezést, Czukor József a 3 )00 forint leengedést túlságosan sokn ik találja; némi méltányos engedmény, azaz kedvezmény megszavazásától azonban nem idegenkedik. Polgármester nem találja méltányosnak a kedvezmény mrgidását; mert bérlők igen jól tudták, hogy mit lehet vámként venniök, mit nem a közönségtől. Indokaikat alaptalanoknak találja. Déry Diniéi támogatja Czukor József véleményéi. Mikecz József: Az egész kérelem szót seoi érdemel. Eveken keresztül tetszés szerént szedték a bérlők a vámot. Most azonban, amidőn az alispáni rendelet folytán, a városi közegek szigorúbban ellenőrzik a váms/edést; nem tetszik nekik a vámdíj-szabáljhiz való szigorú al kalmazkodás. Ez a bajuk a bérlőknek nem p°dig az, hogy sok iparos eltiltatott a piaczi árulástól. Pártolom a szakosztály javaslatát. A szakosztály véleménye elfogadtatott. Előterjesztetett a pénzügyi, gai'dászati és jogügyi szakosztályoknak együttes java-datu < az érkerti birtokosság azon kérelme tárgyában, mely szerént az Érkerteu végig menő Nyírvíz-csatorna két oldalán egy-egy ölnyi, és az egész Érkertet körülövező árok mentén, szintén egyegy ölnyi löldterületnek. — a népkert mellett levő Kovács-Gerő féle szeglet földtől a Liskany utig elvo .uló árok melletti prémföldek kivételével, amelyre még a varosnak idővel szüksége lehet, — föltétlen átengedését; ugy a kiszélesített Nyirviz árkán meglevő két hídnak átalakítását; további az Érkert keleti oldalán az úgynevezett salétrom területen, az alvégből összegyűlni szokott csapadékvizek levezetése czéljából egy szivárgó ároknak a Nyirvi:'csatomáig leeudő elkészítését; végre a szentinihályi uiczától a az Érkerteu keresztül a vasutr.i vezető kőutig terjedő ut-szakasznsk a város gondozása alá vételét kérik. A képviselet az előterjesztett javaslatot elfogadva, megbízza a tanácsot, hogy a város részére fenn tartott s a nfpkert keleti oldalán elvonuló árok melletti prém földet a városi mérnökkei méresse és czövekeltesse ki ; továbbá a Nyirviz árkon meglevő 2 h duak átalakítását mielőbb log inatositsa, de egyúttal tegyen lépéseket, hogy e két hid egyikének kiépítési költségei a Nyirviztársulattól beköveteltessenek; nem különben tegve meg a kellő intézkedéseket arra nézve is, hogy az Érkert keleti oldalán megállapodó vizek levezetésére szükségek árok elkészíttessék ; végre a szeutmihályi u'czát a vasútra vezető kőuttal összekötő Érkerti útszakasz jó karban tartásáról gondoskodjék. Tárgyalás alá vétetett a város által egyes nem tizetőktől vissza vett jogföldeku k jövőben leendő inikéut kezelésének kérdése. Török Péter 10 évig, amikor tudni illik a jogföldek a tulajdonosok nevére leszuek kebelezhetők. bérbe adandóknak véleményezi a kérdéses fö dekei; és csak az után kivánná eladatni. Tórök Péter véleménye határozati erőre emeltetett. Olvastatott a vámügyi állandó bizottságnak a kövezet-vám felemelése tárgyában adott véleményes javas lata; amely szerént a szomszédos Miskolcz, Dtibreczeu és Szathinár városok példájára, uiiudea egyes igavonó és hajtó marh \ után 3 kr., minden jarmü utan 3 kr., minden kisebb hajtó marha után'/a k

r" d

,Í szedése javasoltatik. Ezen kívül a vasúton érkező ea a városba szállítandó terhes czikkek, suly szerént, bizonyos vasúti pótdíjjal lennének megrovandók. A bizottság eme javaslatát pártolták : Czukor József, Vidliczkay József, Mikecz József, Sztárek Ferencz képviseleti tagok. Egyedül Márkus Károly tiltakozott a felemelés ellen; mert szerénte az által csak a szegénység lenne sújtva. A bizottság javaslata elfogadtatott, s amenyiben az ügy sürgős, a jegyzőkönyv e poutja hitelesítettnek mondatván ki: e határozatnak a megyére való gyors felterjesztése elrendeltetett. Előterjesztetett a képviselet által elvileg elhatározott kád. és gőzfürdő építése tirgyábán eljárt gazdászati és pénzügyi szakosztály véleményes jelentése. A szakosztályok előadják, hogy a fürdő kiépítése tárg/áb.n 3 féle ajánlat vagyis terv nyújtatott be. Ugyanis M^bihaus kész egy ily fördőt 6000 forintért, a szükséges tégláért saját fundusán építeni s azt 25 évi használat után a város tulajdonába bocsátani. Ez ajánlatot a szakosztály egyszerűen mellőzendőnek találja. A másik két tervet Bauer és Barzó helybeli építészek adták be, melyek köz/öl Biuer buszonkét ezer ii' hányszáz forintért, Barzó h irmiuczhárom ezer néhány száz frtért ajáulkoztak h fürdő felépítésére, az általok készített és benyújtott tervrajz szerént. A szakosztály beható vizsgálat alá vévén a 2 tervezetet, ,Barzóét találta szolid és czélszerüség tekintetéből elfogadhatónak s a tervbe vett fürdő felépítését e szerént ajánlja eszközöltetni árlejtés utján. Krúdy Gyula id. ugy tudja, es a tárgysorozatba is fel van véve, hogy Bauer építész egy általa saját költségén építendő gőz és kád fürdő iránt kérvényt adott be. Kéri szóló e kérvényt a most előterjesztett kérdéssel együttesen tárgyaltatui; mint amely szoros kapcsolatban áll a már előterjesztett ügygyei. Elnök az együttes tárgyalást kimondván, olvastatott Bauer építész kérvéuye, amelyben kéri a városi képviseletet, hogy lépne vissza a város költségén tervezett fürdő építési szándékától; miuthogy ő elhatározta, hogy bfját házáuak hátulsó részében egy a mai fejlettebb Ízlésnek és szükségletnek megfelelő kád és gőzfürdőt épít még abban az esetben is, ha a város nem lépne vissza építési szándékától. id. Krúdy Gyula kiemelése után a város azon dicséretes elhatározásának, amely szerént tekintettel a közegészségügyi hiányos helyi viszonyokra, egy gőz és kádfürdő építésére vállalkozott; figyelmezteti a képviseletet, hogy óvakodjék oly vállalatba bocsátkozni, , amely mig egyrészről erkölcsi testüle'.hez egy általában nem illik, más részről nagy és bizonytalan koczkázattal jár : mint a tervbe vett kád és gőz fürdő építése is. Nem javasalliatja szóló ezt különösen ma, amikor deficzittel kell gazdálkodnia a városnak. Nem pártolhatja a szakosztály javaslatát azért sem, mert a gőzfürdő leginkább az őszi ég téli időszakban szokott használtatni ; a népkertben építendő városi fürdő tehát Baueré mellett csak tetemes ráfizetéssel volna fentartható. Bencs László a meggyőződés és a legnemesebb szándék hangján s meggyőző érveléssel fejtegette és mutatta ki számokkal azokat az anyagi előnyöket, amelyek e fürdő építése által a városra háramolnak. Beszéde hatásos é- eredmény dús volt anyira, hogy a névszerénti szavazásuál csupán id. Krúdy Gyula, Fekete István, Tahy Miksa és Haas Adolf nem szavaztak a szakosztályi javaslat mellett; u három utóbbi egyáltalában nem szavazván. A szakosztály véleménye eképpen csaknem egy bangulag (71-szóval 1 ellen) elfogadtatván ; a tanács utasíttatott, Uogy a fürdő kiepitéséhez szükséges segédeszközök (pénz, épitési anyag sat.) beszerzése iráut intézkedjék; illetőleg készítsen javaslatot ugy, hogy az épitési torvezet es a lölveendő kölcsön iránti kérvény uiár a megye májusi közgyűléséhez fölterjesztethe-sék. (Folytatás n mellékleten.) A vizsgalat részleteiről csak nagyon hézagos tudomást szerezhetvén; neui vagyok abban a helyzetben, hogy arról bővebben szólhassak. Elég ahhoz anyi, liigy a vizsgálat pár uap alatt befejeztetett; aminek követ- 1 kezménye az lett, hogy néhány tiszt elbocsátta'ott, uéháuy rangjától megfosztatott és alábbittatott. Ölömmel jegyzem meg itt, hogy az elbocsátott tisztek éppen ugy, mint a lejebbezettek, egyetlen barátságtalan tekintettel sem éreztették velem neheztelésüket. Sőt mondhitom, hogy iniut altisztet nagyon is kitüntető figyelembe részesítettek. Igen jól tudták, hogy a törtfntieknek nem én, hanem a végzet volt az oka; amelylyel pedis? hajba kapni halandónak nem áll hatalmában. A vizsgálat megtörténte után, pár uap múlva, amint a vendéglő éttermében rendes asztalomnál ebédeltem, feltüut előttem, hogy az ekszpedic/.iónáiis és a térparancsnoksági tisz'ek, akik naponkint egy közös asztalnál étkeztek, a szokásos társalgási hangnál jóval csöndesebbeu, vagyis halkabban, mondhatni suttogva beszélgettek; közbenközben hol az egyik, hol a másik tiszt lopván felém egyegy tekintetet. Mit beszélhetnek ezek a tisztek rólam?! Gondoltam magamba u. Mert üogy beszélgetésük tárgya én voltam, arról suttogásuk s lopva reám vetett pillantasaik teljesen meggyőztek. Én természetesen restelleni ke/dteui a dolgot s távozni készültem az étteremből; ebédemet különben is már elköltvén. Eíyik té p iraucMioksági tiszt azonban nem állhatta meg, hogy valamiképp értésemre ne adja a dolgot, a következő mondatot hallatva : — Ha tudná a mi tüzérkápláruuk, hogy u.ily szerencse lógja érni holnap, kissé jobb kedvet mutatua. E szavak nem hozzám voltak ugyan intézve; de a hangsúlyozásból tisztán kiértettem, hogy a jó indulatu ii"zt urak minden áron szeretnének velem szóba állani. Nem akartam kedvüket szegni; de meg, megvallva az igazat, magam is kiváucsi lettem, hogy mi lehet az a szerencse, ami engem holnap érni fog; bár sejtettem, hogy a kilátásban leső szereucse a hadbíróság által Csányi László kor nánybiztoshoz beadott, véleményes jelentésnek lehet következménye. Oda lép uui tehát a tiszt urak asztalához s katouás üdvözlés utáu kértem őket. hogy ha már szívesek voltak kíváncsiságomat felkölteni, ne tagadják meg tőlem a felvilágosítást ha egyébért ueni, legalább az éjeli nyugalmamért. A nyit csakugyan sikerült lőlök kivennem, hogy Csányi László országos főbiztos ur az én számomra két, a két szekerész számára ped'g, akik a szerencsétlen leereszkedés alkalmával közel hozzám foglaltak állást, egy-egy darab aranyat küldött kitüntetésül és jutalmul; és hogv a 3 darab aranyat holnap fogja Koczok térparancsnok ur az összes csapatok előtt a piaezou ünnepélyesen átadni. Nagy tévedésben van a szíves olvasó, ha azt gondolja, hogy e hír engem megörvendeztetett. Ellenkezőleg; egeszén lehangolt az anyira, hogy az én tisztjeim nem győztek eléggé cudálkozni leverttségemen és némaságomon. — Na ezt uem hittem volna, — szólalt meg ugyanaz a tiszt, aki figyelmemet felköltötte volt a köztök folyt beszélgetés iránt, — hogy ily hidegen fogadja tizedes ut' e kitüntetést. — Nem csak hidegen fogadom, de sőt el sem fogadom az aranyokat. Ha már csakugyan jutalmazni akarnak, jutalmazzanak mint katonát előléptetéssel, de ne mint koldust pénzzel. — Ez, okosan volt mondva. — Kiált fel hangosan egy hadnagy a debreczeni szűrösök közzől. — Nem egészen, — válaszolt a térparanc nokságí egyik tiszt, — mert ez a két darab arauy csak előlegesen és emlékül adatik addig is, amíg az előléptetés bekövetkeznék. Én biztos.tbatom,— folytatá tovább, hozzám lépve és kezét nyújtva, — mondoai biztosithatom a tizedes urat, hogy ha ön Kolozsvárra érkezik, Csányi kormánybiztos ur azonnal magához fogja rendelni és gondoskodni tűzmesterré való kineveztetéséről. Mindez anyi jóakarattal és a jól értesülés biztos lángján volt mondva, hogy nem tudtam benne kétkedői. Miért föltettem magamban, higy a két darab aranyat vonakodás nélkül el fogadom. (Folytatása következik.)