Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1886-02-21 / 8. szám
VII. évfolyam. 8. szám. U Nyíregyháza, 1886. február(2 8. T VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. szabolcsmegye: hivatalos lapja. A SZAB0L03MEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. SST Megjelenik lietenlcint egyszer- vasárnapon. Előfizetési feltételek : postán vagy helyben házhoz hordva: Kgész évre 4 frt. Félévre 2 » Negyedévre 1 » A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre esak két forint. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. , tiérmentetlen levelek esak ismertt kezektől foJoöa. Elelí kiadótulajdonos köuyvnvomJ J 1 gadtatnak el. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő fölszólamlások díjához (nagy - debreczeni - utcza 1551. i>zátn) intézendők. Hirdetési dijak : Minden négyszer kasábzott petit-sor egyszeri közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr Kincstári bélyegdíj fejében, minden egyes hirdetés után 30 kr fizettetik. A kéziratok csak világos kívánatra s nz illető | A nyílttéri közlemények di-ja soronkint 15 költségére küldetnek vissza. i krajczár. Hirdetések elfogadtatnak lapuuk részére a kiadó hivatalban (nagy-debreczeni-utcza 1551. szirn) : továbbá: (ioldberger A. V. által Budapesten. Kaaseusteiu és Vogler irodájában Bécsben. Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. l)orn & Comp által Hamburgban. Megyei hivatalos közlemények. 971. K. 1886. Szabolcsmegye alispánjától. Körözvény. A bogdányi jegyzői hivatal részére, a bogdányi elöljárók egy uj pecsét-hyomót csináltattak „Szabolcsmegye nyir-bogdányi járás Nyir-Bogdány mezőváros jegyzői pecsétje 1886." körirattal. Kelt Nyíregyházán, 1886. január 30. Zoltán János, alispán. 359/1886 Felhívás! Tekintetes Bakay Nándor a nagyméltóságú földmivelés ipar és kereskedelemügyi magyar királyi minisztérium által kinevezett kender-termelési szakbiztos ur, a kendertermelés jelentőségéről és termeléséről, valamint egy kender kikészítő gyárnak megyénk központján való felállításáról, e hó 23-án a megyei közgyűlés napjának délutáni óráiban előadást fog tartani, mire a meirve f. közönségét ezennel tisztelettel meghívom. Kelt Bogáton, 1886. február 15-én. Pscherer József, szabolcsin, közgad. előadója. 1 473. k. sz Í88(L Szabolcsmegye alispánja. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Zemplénmegye alispáni hivatalának 1,5019/885. sz. a. kelt nyomozó levele másolatban, szabályszerű közhirré tétel esetleg megfelelő intézkedés végett, a (czimnek) tudomására hozatik. Nyíregyháza, 1886. február 17-én. Zoltán János, alispán. (Másolat.) Zemplénmegye alispánjától. 15,049. Tekintetes Alispán Ur! A ninságu m. kir. belügyminisztérium 60,973. sz. a. kelt kegyes iutézvénye folytán felkérem tiszttárs urat, hogy az ungvári kórházban 1884. év folyamán ápolt, s magát Turócz községi illetőségűnek valló Lijcsin llya (Ilona) áponczot, t. megyéje területén nyomoztatni; sőt feltalálása esetén, bemondott adatainak valótlanságára figyelmeztetvén, származási és illetőségi viszonyaira kihallgattatui, s engem az eredményről értesíteni szíveskedjék. S.-A.-Ujhely, 1886. jan. 21. Matolai Etele, alispán nőtlen, magát leállói illetőségűnek vallott, foglalkozására nézve napszámos egyént, hatósága területén nyomoztatván, az eredményről vagy a nyo nozis eredménytelenségéről is, engem értesíteni szíveskedjék, S.-A.-Ujhely 1886. januuár 23. Matolay Etele, alispán. 147 4- K- „ , , ,...,, — , QQ g Szabolcsmegye ahsp mjatol. 1886. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elüljáróinak. Zemplénmegye alispáni hivatalának 13449/1885. sz. a. kelt nyomozó levele másolatban, szabályszerű köz. hírré tétéi, esetleg megfelelő intézkedés végett, Nyíregyháza város polgármesterének, s a községek előljáróinaka megye hivatalos közlönye utján, tudomásukra hozatik. Kelt Nyíregyházán, 1886. február 18. Zoltán János, alispán. (Másolat.) Zemplénmegye alispánjától, 13449. sz. Tekintetes alispán ur! A nngu m. kir. belügyminisztérium mult év októberhö 4-en 54279. szám alatt kelt iutézvénye folyt lu, az összes ir.itok •/. alatti csatolásával, tiszttársi barátsággal az iránt keresem meg, hogy a szabolcsmegyei közkörházban 1884-ik évben ápolt, magát varranói, illetőségűnek vallott Tupják Ferenczet, megyéje területén kinyojnozLatui, őt illetősége viszonyara körülményesen kihallgattatni, s lehe'őlég azt is kideríttetni szíveskedjék, valyon ki által, honnan, s mily körülmények között vitetett nevezett áponcz a kórházbi? S.-A.-Ujhely 1886. január 12. Matolay Etele, alispán. Szabolcsmegye alispáni itól. 1,927. K. 1886 Szabolcsmegye alispánjától. Körözvény. A járási -zolgabirákuak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községi elüljáróknak. A földmívelési-, ipar- és kereskedelmi m. kir. miniszter 8,289/886. szánni engedélye folytán közhirré tétetik, hogy Nvir-Baktán a f. é. januárhó 25-éu meg nem tarthatott országos vásár helyett f. é. márcziushó 1-én pót vásár fog tartatni. Nyíregyházán, 1886. februárhó 18. Zoltán János, alispán. 1,472. K. Szabolcsmegye alispánjától. 1886. Nyíregyháza város polgármesterének és a községi elüljáróknak. Zemplénmegye alispáni hivatalának, f. évi 827. sz. a. kelt nyomozó levele másolatban, szabályszerű közhirré tétel esetleg megfelelő intézkedés végett, a megye hivatalos közlönye utján, tudomására hozatik. Kelt Nyíregyházán, 1886. februárhó 18. Zoltán János, alispán. (Másólat.) Zemplénmegye alispánjától. 827. sz. a. Tekintetes alispán ur! A nagyméltóságú m. kir. belügyminisztérium f. évi 1901. sz. a. kelt kegyes iutézvénye folytán, tiszttársi barátsággal az iránt keresem meg, hogy az ungvári köz kórházban a mult év első negyedében ápolás alatt volt Miucsics János 35 éves, g. kat 14 98 . k. sz. 1886. ! Szolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elüljáróinak. A budapesti kir. sajtóügyi albiróság 3,879/886. sz. a. hozott határozata másolatban, szabályszerű végrehajtás végett, tudomásra- hozatik. Nyíregyháza, 1886. február 18. Zoltán János, alispán. (Másolat.) A budapesti ker. kir. sajtóügyi albiróságától. 3,879/886. s. v. b. szám. A budapesti kerületi kir. sajtóügyi vizsgálóbiróság Kozma Sándor kir. főügyész mint sajtóügyi közvádlónak „Románok" (Romauilor) felírással „Bukarest, 188?. august 18." (Bukuresci 18. august 1885.) kelettel és „Román Irredenta kezdeményező bizottsága" (Comitetul de initiativa al Irredeutei Románé) aláírással ellátott kiálltvány elleni sajtó ügyében alulirt helyen és uapou következőleg határozott: „Románok" (Romauilor) felírással „Bukarest, 1885. august 18. (Bucuresci 18. august 1885.) kelettel és Román Irredenta kezdeményező bizottsága" (Comitetul de initiativa al Irredentei Románé) aláírással ellátott román nyelven irt és külföldön megjelent kiálltvány, a magyar büntető törvénykönyv hatálya területén tartózkodó egyének birtokában talált példányainak lefoglalása, illetve zár alá vétele, a sajtóügyi eljárást szabályozó 1867. évi májushó 17-én kelt 307. sz. igazságügyi miuisteri rendelet 5, 16 és 17. §§-ai értelmében, ezennel elrendeltetik és ennek az ország rendőri hatóságai által leendő foganatosítása végett a nagyin, m. kir. belügyministeríum felterjesztésileg megkerestetik; mert, panaszos kir. főügyész, mint sajtóügyi közvádló által inkriminált s fent körülirt kiálltványbau, különösen pedig a panasz bejelentésben idézett kitételeiben oly kifejezések foglaltatnak, melyek nyilván a B. T. K. 134., 140. és 172. §§-aiba ütköznek, miért is a további terjesztés meggátlása, esetleg a B. T. K. 62. §-ának alkalmazása czéljából az ország területén tartózkodó egyének birtokában levő példányainak lefoglalása, illetve zár alá vétele szükségesnek találtatván, az idézett igazságügyi ministeri rendelet 17. §-a érlelmében elrendelendő és ennek foganatosítása végett a nagym. m. kir. belügyministeríum megkeresendő volt. Miről panaszos Kozma Sándor kir. főügyész úr mint sajtóügyi közvádló, hivatkozással folyó évi január 19-én kelt 565. sz. panasz bejelentésére, felzeten értesíttetik. Budapesteu, 1886. évi januárhó 28-án. Czárán István sk., bpesti ker. kir. sajtóügyi vizsgálóbíró, (p. h.) A másolat hiteléül: Farba Gyula s. k., igazgató. Az országos nyomor gyógyító szerei. II. Köztudomásu dolog, hogy az államhatalomnak a maga jövedelmeit legnagyobb részben a lakosság, a nép jövedelmeiből kell előállítania. A pénzügyi tudomány továbbá elvként állítja fel, hogy valamely országnak államnak pénzügye csak ott van rendjén, ahol a nemzet-gazdászat virágzik; ellenben ott, ahol a nemzet-gazdászat sinlődik, a pénzügyi állapotok nagyon zavarttak és zilálttak. A pénzügyi tudomány szabályainak tehát, nem szabad a nemzetgazdászati tudomány szabályaival összeütközésbe jőniök; sőt inkább azokon kell alapulniok. Ezek szerént minden pénzügyi szabálynál a nemzet-gazdászati tudomány elvéből kell kiindulni; sehol sem lévén szabad szem elől téveszteni azt a főelvet, hogy „a törzsvagyon kevesbitése káros"', mert az által a jövedelmek forrásai lassankint bedugulván, jövőben a jövedelem is csökken. És ami legfőbb, mi'iden állami pénzügyi szabálynál a jogosság és igazság elvére kell fektetni a fő súlyt. Ez pedig abban áll, hogy az országos közterhek arányosan legyenek a polgárok közt felosztva. És már ez az, amihez tüzetesebben akarok szólani. Ha áll az, pedig kétségen kivül áll, hogy „az államnak a maga jövedelmeit legnagyobb részben a lakosság jövedelmeiből kell előálHtania": önként következik, hogy az állam viszont elkövessen a maga részéről mindent, hogy a lakosság jövedelmi forrása be ne duguljon, hanem inkább minél jobban szaporodjék és fejlesztessék Ez pedig ugy érhető el, ha első helyen az igazságos és arányos adózási rendszert hozza be az állam; második helyen, ha az állam szükségeinek fedezésére megkívántató kelléket ugy igyekszik előállítani, hogy az által a javak termelése ne gyengittessék, a nép élet-szükségleteinek kielégítése ne akadályoztassák; szóval hogy a lakosság adóképessége ne gyengittessék, sőt inkább fokoztassék ; és végre,hogy az adó a törzs-vagyont soha se támadja meg; hanem csupán a tiszta jövedelemre vettessék ki. Nézzük, hogyan állunk mi e tekintetben. Figyeljük meg először is a földadót. A földadónak alapja igen természetesen az a tiszta jövedelem, vagy is az, a mi a földtulajdonosnak a föld miveléséhez, saját és családja fentartásához, községi, egyházi, gazdasági és társadalmi szükségleteinek fedezéséhez megkívántató összeg leszámítása után, tiszta jövedelem képpeu fenn marad. Ez a tiszta jövedelem, a föld minősége, a helyi piaczi, a Közlekedési, népességi és a közművelődési viszonyok tekintetbe vételével, határoztatik meg és adóegységnek neveztetik ; amely tulajdonképpen nem egyéb, mint azon mértéke a jövedelemnek, vagy bizonyos menyiségü jövedelemnek alapul szolgáló javaknak, pl. egy hold földnek, amely után az adólábban kifejezett összeget fizetni kell. Nálunk is ez elv szerént állapittatik meg az adókulcs. Tehát ahányszor találtatik valakinek jövedelméban az adóegység, auyiszor vettetik reá ki az adóban meghatározott hanyadrész, vagyis az adóláb-összeg. Ezen adóláb-összegek összessége képezi azután az adómenyiséget. És így a 3-4 hold földes gazda éppen annyi adót fizet egy-egy hold után, mint az, aki 10 0, 1000 vagy 10,000 hold földdel bir. Ez pedig egyáltalában nem férhet össze a jogosság és igazság elvével. Tegyünk egy kis számítást. Mai számunkhoz fél iv lap-melléklet és Hibján Sámuel magárjegyzéke van csatolva.