Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-12-25 / 52. szám

„GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ". »NYIRVIDÉK" MELLÉKLETE. tojásdad alakú, színtelen testek, melyeket egy niluknál sokkal vastagabb nyálkás anyag borit, ugy hogy összeségbeu a fent leirt alakban tűnnek fel. E hasított gombák között azonban még sok másféle baktérium is van, néha egész csomókban, néha aLeucocystis között kisebb mennyiségben elszórva. Vannak közöttük typikus for.uák, melyek az eddig leirt baktériumoktól egészeu eltérőknek látszanak. Ide tartoznak a nagy bacillusok, melyek erős nyálburkolat alatt vannak, azután egy hosszú zsinegszerű baktérium, mely többé-kevésbbé kigyódzva, kisebb csomókban, nyálka alá burkolva fordul elő. Van azután egy faj, melynek alakja a rózsafüzérekhez hasonlit és még sok más. Egészségügyi szempontból már azért is érdekesek a pincze-bakteriumok, mert miut látszik, a pincze-falak különösen elősegítik azok fejlődését. Betegséget okor.ó baktériumok is valószínűleg jól tenyésznek ilyen helyeken, és talán innen vezethető le az, hogy a pincze-lakásokat egészségteleneknek tartják. A boroszlói piuczékben előforduló baktériumok azonban a bornak nem ártanak. Mert ez esetben alig használnák az illető czégek lerakó helyekül azokat a pinczéket, melyekben ilyes észleleteket tettek volna. Az azonban meg lehet, hogy a piuczékben előforduló baktériumok káros befolyással vannak az ott dolgozó munkások egészségére. Több tekintetben érdekes volna megtuduí, hogy másutt is ilyen baktériumokkal vannak-e burkolva a falak és'vájjon befolyással van-e az a borra vagy a pinczeszemélyzet egészségére. A gyom terjedése. A károk, melyeket a különböző gyomok a kultur növények közt okoznak, néha igen nagyok, mert a haszonnövényeket fejlődésükben hátráltatják, táplálékot, vi lágosságot és nedvességet vonnak el tőlük s igy az a hely, melyet valamely gyom elfoglal, haszontalanná válik. A termést még az állal is kisebbítik, hogy némely gyom növény a hasznos növényen felkúszik, ezt a földhöz húzza s rothadni kényszeríti. Más gyomnövényeknek magjuk van, melyet igeu nehezen lehet a hasznos növények mag jától megkülöuböztetni. Természetes, hogy az ily gyom magvas árunak olcsóbbnak kell lenni, mint a tiiztáuik. Más gyomnövények különböző káros állatok fészkeiül, vagy tenyésztő helyül szolgálnék különböző gombáknak, melyek innen a kultarnövéuyekre is átterjednek. Ismét más gyomnövények mérgesek s ugy az emberekre, miut az állatokra nézve veszélyesek lehetnek. Mivel a gyomnövények oly nagy károkat okozhatnak, folyton harczban kell velők lenni, minden alkalmat és módott fel kell használni, hogy kiirtsuk azokat, a minek azonban csak ugy lehet tartós eredménye, ha a káros növények természetrajzát illetőleg terjedési módját ismerjük. Igen sok és pedig a legveszélyesebb gyom a trágyával jut a földekre. A kertészek ez állítás helyességét már régen tapaszt ilásból tudják, s azért nem szívesén vetnek kerti ágyaikra nagy trágyarakásról trágyát, mert ez reudesen tele van gyominagvakkal. Az istállói trágyába a jászol ala'.t levő söpredékből kerül ki a gyommig; 1 igen sok ilyen mag, melyet az állatok a takar mánynyal együtt lenyelnek, épen jön ki az ürülékkel s kevertetik a trágya közé. Gyakran az alomban is különféle gyommagvak vannak s hogy a trágyáié sem lehet egészen tiszta ilyen magvaktól, azt fölösleges bizonyítani; a kompostba takarmány-maradékokkal ju uak. Sajátságos, hogy vannak magvak, ameiyek ámbár sokáig, néha évekig hevertek a kompostban, trágpadom bon, vagy a földben, még sem vesztik el csiraképességüket. Innen van, hogy ha közvetlenül az aratás után, mi'dőu igen sok gyommoly hever a töldön, mélyen szán tank, később egy második szántás utáu a különféle gyomok buján fblburjánoznak. A mélyen alászántott magnak nincsenek meg a csírázáshoz szükséges feltételek, tétlenül hever, de mihelyt ismét a felületrs kerül, ahol a csírázáshoz szükséges feltételek meg/aunak, azonnal kicsírázik. Igen téves az a nézet, hogy a gyommagvak a réteknek, ahova S'iutéu a trágyával vitetnek ki, nem ártanak. Eltekintve attól, hogy a gyomok a termést ugy miuőségre, mint mjunyiségre nézve Cíökkentik, magjukat is megérlelik a réten, melyet aztán a szél stb. a száutó földekre is elvisz. Ha sikerülne a trágyát egészen tisztán ugy a földekre kivinui, h' gv abban semmiféle gyommag nem volna, még akkor sem volnánk a gyomok által okozott kalamitástól egészen megóva. A réteken, utak szélén, sirok közt, erdők sr.éléu stb. is teremnek különböző gyomok, melyeknek magját különféle erők terjesztik. Leguagyobb terjesztője a gyo nmagvaknak a szél Hogy a szél miképen terjeszti a gyommagvakat, az kitűnik a következő példából. Uj Seelandban egy gazdaságban nagyobb t rületekel perjével vetettek be, de egy szál sem kelt ki; ellenben a Levetett területtől mértföldnyire f.kvő más területen, ahol nem vetettek, sűrűn kelt ki az olasz p;rje, smi csak ugy volt lehetséges, hogy a szél a magot földestül vitte el az előbbi területről, uoha a vetés utáu nehéz bsugerekkel lehengerelték. Da uem csak a szél terjeszti a gyommagvakdt, hanem a viz is. Be van bizo nyitva, hogy bizonyos növények éppen a viz által terjedtek el; külöuösen a hegyekről a völgyekbe. Ha a hegyen valamely csermely mellett növények (rendesen gyomok) tenyésznek, azokat nem sokára rendesen a völgyben is megtaláljuk a viz mellett, külöuösen, ha a viz esetleg a mederből kiáradt s annak széleit elöutötte. A madarak is nagyban terjesztik a gyommagvakat, melyeket a bogyókkal es nek meg, de aztáu isiiét kiürítik, anélkül, hogy a csiraképasség megszűnt volna. Tudva, hogy a tehenek a borbolyát szívesen megeszik, ahogy a gyomorba és a belekbe jutott mag jelentékeny része csiraképességét megtartja, feltehetjük, hogy a tehenek is terjesztenek egy oly növényt, amely a gabonarozsda terjesztésére alkalmas. Végül még meg kell említeni, hogy a gyommagvakat a gazda maga is elveti a többi vetőmaggal. Mindezekből látjuk, hogy a természet hányféle módöT> terjeszti a gyomnövényeket, amelyek irtásánál e tényezóVet miud tekintetbe kell venni. Vegyesek. — A gyümölcsfák terméketlenségének oka legtöbbször a talaj sováuyságában rejlik. Triefeabach, dietzenbachi kertész 1883-ban s a következő években kísérletet tett ez irányban s azt találta, hogy egásziéges téli almafa, mely mir több év óta termést nem hozott, 1883ban a trágyázás után már augusztusban feltűnő erősen hajtani kezdett ós sok virágrügygyel birt. 1884-ben e fa 5 mázsa igen finom gyümölcsöt termstt: 1885-ban kisebb termést adott, de az egyes gyümölcsök rendkívül nagyok voltak és igen finom ióüek. Egy másik {<, mely daczára annak, hogy az 1879/80-iki télen a fagytól igen sokat szenvedett, az 1883. évben kapott trágyázás után 1884 ben elég jó termést adott, de még sem volt a termés többlet akkora, mint az elsőnél. Egy harmadik, egészen ép fának első trágyázása csak később eszközöltetett. 1884. év tavaszán a fa meg volt rakva virágjai, azonbau alig hagy elvirágzott, a gyümölcs legnagyobb része lehullott s alig érett meg az egésznek 15% a s az is kicsiny, elkorcsosult, savanyu és élvezhetetlen volt. A rákövetkező trágyázás után a termés minő- és meunyisége is emelkedett. Nevezetes még ami körülmény is, hogy mig a a trágyáz itlan fák mintegy 85% másodrendű gyümölcsöt adtak, addig a trágyázottaké alig tette ki az 5%ot. Triefenbacb szerint minden fát foszfor- és nitrogéndus trágyával minden őszszel míg kell trágyáznuuk, hogy ellássuk ama tápanyagokkal, melyekhez gyümölcsük neveléséhez és megérleléséhez szükségük van. E czélra legjobb a jól elkorhidt istállótrágya, vagy az emberi ürülékkel kevert compostföld. — A zöldség eltevése télre. Legújabban következő eltevési mód bizonyult igen czélszerünek. Miután a káposztát, kalsrábot s efféléket gyökerestül a földből kiszedtük s a nagyobb, megsárgult, vagy megsértett leveleket leszedtük, a növényeket száraz, vagy napos helyre teszszük, fejjel lefelé fordítva, ho*y tökéletesen megszáradjanak. Eiutáu védett helyen, ahol a talaj nem volt megtrágyázva s gyo ntól és rothadást okozó anyagtól ment, sőt párhuzamos sorokban harmincz czeutiméter mély árkokat ásunk s a zöldséget rétegenkint ugy rakjuk bele, hogy a fejek lefelé, a gyökerek pedig felfelé irányuljanak s egyik növény a másikat ne érintse. E munka után az árkokat a kiásott földdel befödjük s az egész fölé,hogy az eső és hóviz bejutását megakadályozzuk, 45 cm. magas buezkát csinálunk földből föléje s azonkívül a viz elvezetésére még mindkét oldalon árkot is vonunk. Igy eltett zöldség félék közül még azok is igen jól áttelelnek, melyek különben könnyen rothadnak és elromlanak, mint például a zeller, endivia stb. Megjsgyzendő, hogy a kiszedést mindig a buezka egyik oldalán kell meg kezdeni s innen végig folytatni. — A zsirolvasztásról Gyakran tapasztaljuk, hogy némely háznál egyáltalában nem leket jóizü ételt kapni, habár minden igen csinosan és gtzdagon van kiállítva; tészta, pecsenye, pogátsa, szóval minden, amihez zsirt kellett használni, miudig valami kellemetlen mellékizzel birnak. Ennek okául a gazdaszony rosz Ízlését adják; pedig a baj többnyire ott rejlik, hogy a zsir olvasztásához nem ért az illető. Ha azt akarjuk, hogy a sertésből kerülő zsirunk kellemes, jóizü és oly finom legyen, hogy azt vaj helyett is lehessen használni, csak annyi kell hozzá, hogy az olvasztás előtt 1 — V/

2 fontnyi darabokba vagdalván a hájat, szalonnát vagy más bélzsiradékot (de ez utóbbiakat külöu); dobáljuk Sket, ép ugy mint a hígra főzendő tojást, forró vízbe s hagyjuk ott körülbelől addig, mialatt a tojás hígra főne, s ezután kiszedve s kihűtve, hi kell, még az nap is kiolvaszth atjuk, de jobb ha az másnapra marad Aki pedig vaj helyet használandó zsirt akar előállítani, öntse a kiolvasztott forró zsirt egy hideg vizet tartalmazó tág faedénybe; de e közben fölötte óvatosan kell eljárnia, mert a zsir erősen Sirczegni fo,g; tehát gondja legyen rá, hogy keze fedve legyen, arcza előtt pedig valami üveglemezt tartson, és hogy a viz az edényben legalább is l—2 arasznyi mélységre legyen a szélétől. Az ilyen kiöntött zsir előbb alásülyed a vizben s eközben átmosódik s aztán a viz tetején újra összegyűlve, megalszik. E zsir aztán ugy kezelendő a használat előtt, mint a vaj. Végül jótéko nyan hat a zsir izére az is. ha az olvasztáskor minden 10 font zsirra körülbelöl 2 iteze jó tiszta tejet öntünk s aztán ezzel együtt olvasztjuk a zsirt. — Kitüuő soukapácz. Miután a soukákat szép formásán kivágták, melegen kell azokat besózni a többi hússal, de nem nagyon s ugy húgyni 24 óráig. Ekkor következőleg készített páczlébe teszszük. : négy nagy sonkára veszünk egy marék sót, egy marék koriander- és egy marék fenyőmagot (ha lehet, frisset) egy evőkanálnyi finomra tört salétromot, egy jó késhegygyei szaliczilsavat. A koriander- és a fenyőmagot apróra megtörjük s aztáu jól összakeverjük a többi szerrel. Most előveszszük a sonkát és jól bedörzsöljük ezen vegyülékkel (különösen a csont körül) ott, ahol be van vágva, tegyünk belőle elegendőn. A jól megdörzsölt és meghintett sonkát kis hordóba vagy tiszta dézsába rakjuk szorosan egymásra, tegyünk rá deszkát és terheljük meg jó nehéz kővel. Ha nem eresztenek elegendő levet, akkor készítünk gyenge sóslevat, melybe egy tyúktojásnyi ezukrot vetünk és azzalmegöntözzük. A sonkának, nagyságához mérve, 3—5 hétig kell ezen páczban maradnia; minden másodnap megforgatjuk, ugy hogy az, ami alul volt, felül kerüljön; aki szereti néhány gerezd foghagymát is tehet a páczlébe; a foghagymát meg kell nyomni mielőtt a páczba teszszük. Az ily módon elkészített sonka, ha kellően megfüstölik, egy évig is tökéletesen jó állapotban eláll; csak hogy tavaszszal, midőn már meleg kezd lenni, tiszta, szitált fahamu közé ládába kell rakni és hűvös helyre — legjobb jégverembe — eltenni, de ue ugy, hogy a nedvesség érje. Ugyanezen páczlében le hst mirhihust, juhezombot, nyelvet, ludmelleket és czooibokat is páczolni. Az ilyen pácíolt felfüstölt ludmell és ezomb kitűnő eledel, finomra felszeletelve villásreggelire vagy teához ; e végre lehet a hizlalt ludak megnyúzott mellét is használni, csakhogy azt tüllbe kell bevarrni, midőn a füstre teszszük. — Uj lőpor. A Krupp-féle öntött-aczelgyár uj lőport talált fel, oiely szakkörökben igen uagy feltűnést Nyiregyháza, nyomatott Jóba Elek könyvnyomdájában. keltett, mert kilátás van arra, hogy az eddig használt lőport teljesen ki fogja szorítani E barna lőpornak, mely ugyanolyan csőbeli gáznyo nás mellett, nagyobb kezdő nyomás mellett löai a lövedéket ki, miut a használitban levő többi lőporok, még az a kiváló tulajdonsága vau, hogy csak erősen elzárt üregbeu rob an, ellenben szabad levegői, valawiut portartó szekrényben csendesen, minden robbanis nélkül ég el. Füstje igen könnyű s ham irább eloszlik, mint a közönséges puskaporé. E barna lőport a rajna-w :stfáli lőpor gyárban és Dünabergben (Hamburg mellett) készítik. — Vetést pusztító hernyó. Egy eddig kevésbé ismert vetéspusztnó hernyó lepni fel Erdély egyes vidékein, ahol a fiatal vetésekben nagy pusztításokat tesz, A hernyó, mint a Sz. N.-nek írják, lúdtoll vastagságú. 4—5 czentiméter hosszú, mocskos barna, kopasz, kövér, h'itáu, egész testén végig vonuló öt világos vonal látszik, uyolez pár lába van, hátulsó végén két tolókávil. Nappal a földben tartózkodik, ha az ember kipiszkálja, akkor hosszan elnyúlik, vagy karikába göngyölodik, mintha meg volna dögölve, ugy viselkedik, magára htgyva mászni kezd, de igen lusta. A mezei éjencz (Noctua vei Xilena graminis. Gras tule) uevü lepke hernyójának tartják. A hernyó pusztítására ajánlják a jó kemany hsngerezést, a juhoknak és sertéseknek a vetésekre hajtását. A teleki és czofalvi határon sok darab földet újra száutottak, vetettek már, uj elmivelésre még sok d»rab föld vár. — Orvosszer a baromfi vész ellen A baromfit annyira pusztító ragályos betegség ellen egy baromfi-tenyésztő a Gillus-ban a következő szert ajánlja: Ha ba romfiaink közt ama pusztító ragályos vész kitör, mely ólainkat 15 — 20 nap alatt kipusztítani szokta, mindjárt az első bet?gülések alkalmával ólainkat jól ki kell tisztítani, karbolsavas vízzel a földet fellocsolni, az ülőket megmosni, még pedig naponta s reggel jókor, éhgyomorra minden tyúk- vagy kappanféléuek 1, kacsának 2, luduak és pulykának pedig 3 evőkinálnyi budai keserüvizet be adni. E módot két vagy három reggel ismételni. A dög szüntével óvatosság szempontjából 8—10 napig el kell vonni a tiszta szemes takarmányt's helyette naponkint egyszer kissé sósvizzel sűrűre kavart árpa-, vagy kukoricza darát ad|uak nekik. Ezen orvoslás sikeres hatásáról az a körűim íny is meggyőzött, hogy mig a vészben elhullott, nem külöuben a vész tartama alatt leölt baromfiaknál szokatlan erősen duzzad' májat, erősen megtelt nagy epezacskóval észleltem; az orvosság használata után 5—6 uapra leölt baromfiaknál sem nagy májat, sem nagy epét nem találtam. — Lábbeli vízhatlanná tételre a következő kau csuk mázt használhatni '/s font sertészsírt ugyanannyi zsíros olajjal keverve forralunk, 8 ehhez 1 lat összevágott kaucsokot adií i az egés'.et gondos in kevergetjük. A keverék hőmérséke legyen 150—180 C, oly magasra nem szabad azonban emelkednie, hogy gőzök képződjenek, legczélszerübb a melegítést egy takaréktűzhelyen végezni. Mintegy 20—30 perez múlva az egészet leveszszűk és kihűlni h igyjuk annyira míg sürüs lesz, s ekkor újra jól összekeverjük, hogy a kaucsukrészek jól eloszoljanak, mi ha nem törtéut volna meg, újra kell a melegítést kezdeni. A vízmentessé teendő lábbelinek a talpát és e körül '/j — 1 hüvelyknyire a fejoőrt is megnedvesítjük és meleg kemenczére állítjuk. Ha a lábbeli felmelegedett, a föuti keveréket, szintén melegen, egy ecset segélyével a talpra köröskörül ennek varrására, 8 a fejbőr megnedvesített részére kenjük, aztán újra a melegre állítjuk, s ismét bemázoljuk. A talpat esetleg harmadszor is be lehet kenni. Két három nap múlva a lábbeli ismét használható, s mint rendesen, fénymázzal tisztitható. A fejbőr fölső részét azért nem jó bekenni, nehogy a Ián kigőzölgése megikadályozva legyen. Ily módon a lábbeli sokkal tartósabb lesz, ugy hogy az e czélra eddig tett kiadás több, mint a felényire alászállhat. — A legyek kipusztitásának legjobb módja. Minden gazda tud|a, hogy nyáron a legyek, melyek különösen az istállókat szokták ellepni, kínozva az állatokat, mily sok bajt és kellemetlenséget okoznak. Az enyves vesszők, az állatoknak könnyű takarókkal való betakarása, a hilyiségek sötéten tartása az állatoknak bizonyos folyadékkal való befecskendezése mind keveset haszálnak a kínzó legyek ellen. Van azonban egy biztos mód is, melyiyel ezeket az állatkínzókat kiirtani lehet, ez abból áll, hogy az illető helyiségben, miután az ajtót és ablakokat betettük, rovarport szórunk szét. E czélra legjobb arra alkalmas fuvó porhintőt alkalmazni ugy, hogy a por az egész helyiségbe szétszóródjék. A szétszórás u'án 10 percére kimegyünk az illető hilyiségből. Visszatérvén a földön ezrenkint hevernek az elkábult legyek. A legtöbb légy azonban néhány óra múlva ismét magához tér miért is, hogy ezt megakadályozzuk, a földön heverő legyeket összesöpörve, azonnal el kell égetni. Nyiregyháza, A gabonacsarnoknál bejegyzett árak. Buza 100 kl. 7 50 7.85 GABONA CSAKNOK. 1886. deczember l-én. Burgonya 100 kl. 2.— Marha hűs 1 kl 40 hús 1 kl 40 Rozs > » Árpa » » Zab » » Kukorica» Repcze » Paszuly » Szesz litk. Piaczi Borsó 1 Lencse» 1 Mundl. 1 Zsemlye » Buza » Barna k. 5.45 5.10 4.60 3.60 7.50 6 — 5 65 5.25 4.70 3.80 8.— 6.50 27.— 28.— árak. kiló -.20 kiló —.24 kilo —.20 —. .20 -. .19 —. .13 Borjú Sertés » Juh » Háj Disznózsír Szalonna Fagyú (nyers) Zöldség Paprika írós vaj Eczet L1 Széna 100 kl Szlm. (tak)» » Bikfa 1 köbmtr. Tölgyfa » » 40 24 48 56 54 28 » » 7 > » 81 » liter 60 10 3.60 1.10 3.20 2.75