Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-12-25 / 52. szám

,.Nyirvidék" hetedik évfolyama. Nyíregyháza, 1886. deczember 5. 12-ik szám. GAZDAS.I ERTESITO A „NYIRVIDEK" melléklete. A „FELSŐ-TISZAVIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLET" HIVATALOS KÖZLÖNYE. A „Gazdasági Egyesület" t. tagjaihoz! r A „Gazdasági Ertesitő" minden gazdasági egyleti tagnak díjtalanul küldetik meg. Azok, akik talán valamely tévedés folytán e lapot nem kapnák, kéretnek egy levelező lapon akár az egyleti titkárságot, akár a lapok kiadója Jóba Elek urat értesíteni, hogy részökre a lapot megküldhessék. Minthogy több egyleti tag — talán azon feltevésben, hogy e lapokért fizetni kell, — felbontatlanul visszautasítja, figyelmeztetjük, hogy az ebből esetleg származható panaszokért sem az egylet sem a lap kiadója semmi felelősséget nem vállal magára. Egyleti közlemények. A gazdasági egylet alapító és rendes tagjai valamint a községek, mint testületek — 1886 évi kamat és tagdíj illetményei már ez évi juliushó 1-én esedékessé váltak; mégis sokan vannak, akik kötelezettségeiknek mind ezideig eleget tenni elmulasztották. Figyelmeztetjük azért a hátralékosokat — különösen azokat, akik már több évi dijjal vannak hátrálókban — hogy csak maguknak szereznek kellemetlenséget és több költséget, amenynyiben hátralékaik behajtására az egyleti ügyész már utasíttatott. Az okszerű kendertermelés rövid ismertetése. (Vége.) Mindezeknél fogva ugy az olasz, valamint a magyar kormány, de a többi államok kormányai is évek óta rendkívül sokat áldoznak egy okszerű kender törő gép vagy eszköz létre hozatalára nézve. A gépek feltalálására ez által is sarkalt emberek többnyire soha nem látott különös mű föltalálásán törték a fejüket, s figyelmen kivül hagyták az ezredéves különben igen jó és nagyon hatásos kézi eszközök legtöbb szerkezetét, a háncsolva, kifejtve törő fakéses tiloló rendszert, noha többen voltunk, a kik ez érdemben időnként figyelmeztettük az illető gépföltalálókat. Közelebb e tekintetben nevezetes fordulat állt be, a mely hivatva van az egész kender- és lenkikészitést rendkívül előnyös módon megkönnyíteni, olcsóvá tenni; s ez által a magyar kendertermelésnek erőteljes lendületet adni. A Szegeden Bakay Dezső gépészmérnök és fonó-szövő ipari technikus által föltalált és szabadalmaztatott egyetemleges kender- és lentörJ, tiloló és tisztító gép, a legjobbnak bizonyult kézi eszközöknek a géprendszerbe való hű és tökéletes átviteléből áll. A mi által az 5—600 frtos gépeu egy nap alatt annyi kendert lehet kikészíteni, hogy az eddig métermázsánként 5—6 frt költségbe kerülő kézi törés, tilolás és tisztítás költségei 1—2 frtra fognak lemérsékeltetni s az eddig holdanként 30—40 frtra tehető kidolgozási költségek 10—15 frtra fog iák leszállni. Másrészt a naponta 5—6 métermázsa rostot adó gép szapora, olcsó és könynyű munkája által a nagyobb uradalmak is képesek lesznek a kendertermelésbe bele bocsájtkozni; minthogy ebekre nézve nem volt érdemes a kézileg lassan készülő, nagy munkaerőt igénylő kidolgozás miatt a rajok nézve egyedül csak nagyobb mértékben jövedelmező nagyobb mérvű termelésbe belebocsájtkozniok. Azon benső viszonynál fogva, a melyben a föltalálóval állok, hivatalos kötelességem határáig sem mehetek a gép ajánlására nézve. Azonban elég annyit megérintenem, hogy ismét csak a hivatalos tekintetek figyelembentartása mellett ki kell jelentenem, hogy f. é. ápril 4-én megtartott nyilvános próba alkalmával, minden érdeklődő szakértő és uem szakértő meggyőződhetett róla, hogy ezen gép a mily egyszerű, oly hatásos, oly sikeres működést fejt ki, s liogy a legjobb, de nehézkes kézi eszközök ezen gép által nagy sikerrel vanak a géprendszerbe átültetve ;s hogy a munka-eredmény nem csak menyiségileg, de minőségileg is messze fölülmúlja a kézi eszközök által elérhető legjobb eredményt. Ugyanis a mig a kézi tiloló eszközökön a kender viz-irányosan fekszik a kések között s a csepü ez által bele verődik azok közzé, a gépben a kender függőlegesen áll s ez által a pozdorja jobban kihull a rostok közül. Másrészt a gép kései ritkábbak mint a kézi tilolóké, ez által nem tép le annyi szálat, s nem ejt annyi kóczot, tehát aránylagos rosthozama nagyobb. Továbbá minthogy a gép kései mélyebben merülnek a bordázat sorai közé, s ez által a kender-rostok csuszamló áthúzódása nagyobb mértékben történik a fakések enyhe élein, a háncsolás hatályosabb, a szálak simítása és tisztítása behatóbb; minek folytán a gép által kikészített kender sokkal fényesebb és a rostok sokkal inkább megliasogatottak, mint kézi tilolón. úgyannyira, hogy a kézi tilolón legfelső fokig tisztitott kenderek ezen gépre átvitetvéu, finomságukban, hajlékonyságukban és fényükben, s ez által értékükben métermázsánként legaláb 3—5 frtot nyernek A „GA2DASÁGIERTESITÖ" TÁRCSÁJA, Nádudvari uram vasárnapi beszélgetései. Közrebocsátja: Tormay Béla. (Vége.) — Bizony tanitó ur megtehetné, hogy megtanítana bennünket a mai napon, miként lehetne megismerni, hogy a ló hány éves. — Szivenen megtenném plébános ur, hanem ez szükségtelen, szalajtsa csak át azt a fiút hozzám, a feleségem adja neki oda azt a könyvet, melyet tegnap este olvastam »A falusi lótenyésztőc-t; csikó díjazáskor ilyet kérjenek a gazdák az elnök úrtól, abból azt, amit plébános ur kívánt, megtanulhatják; azután képek is vannak benne, melyek az elmondottakat még jobban megértetik az emberrel; tehát fölösleges, hogy itt erről beszéljek — Hát miről is beszéljen a tanitó ur a mai szent napon ? — Beszélhetne az, Tóth uram, azt tartom, sok féléről, hanem hát én kérném meg valamire; megjött az értesítés, hogy mehetünk Tordára bikáért és mert a három éveseket egy szálig elvitték, tehát választhatunk magunknak egyet a két és fél évesek közzül. — Mondaná el tehát tanitó ur, hogy ezen bika választásnál mire ügyeljünk ? — Szívesen azt is megteszem és elmondom, hogy én hogyán cselekedném, ha oda elmennék. Tehát először is azt nézném meg, hogy egészségcs-e a bika. Mert lehet akármilyen szép meg jó is, ha egészsége nincs, nem lehet azt elhozni. Ai.ért megnézem a fényszáját, nedves és tiszta-e; megnézem a szőrét, hogy az uem borzas-e; megmozgat tatom, uem sejtem-e, hogy valamelyik lábát sajnálja ; de azt is megnézem, olyan húsban van-e, miut a többiek, amelyekkel együtt jár; megvigyázom kérődzését, meg azt is, hogyan iszik, vagy miként legel. Megkérdezném azután attól, aki ott a dolgot igazgatja, hogy a bika honnét származik, gulyából való-e és melyikből, vagy pedig szedett borjúból nevelkedett és ha gulyából valót alkalmatosat találok, máshoz nem nyúlok. Ha ennyire mentem és tudom, hogy belső baja a bikának nincs, hogy jó helyről került, akkor nézem mag milyen testű. Először is a lábait nézem meg, hogy ezek hogyan állanak alatta. Az első lábak akár élűiről, akár pedig oldalról nézem, azok szép egyenesen, vagyis függőlege sen egymástól távol álljanak; a lapoczkák jók, h l hoszszuk és rézsútosan feküsznek ; a könyökénél a láb széles legyen, a lábtő, vagy első térde megint széles, a lábszár rövid, a fükőrménél széles és röviden csüdelt legyen. Azután mögéje kerülök a bikának és azt nézem meg, hátul hogyan áll és csak olyan bikát hízok, mely hátul is szélesen áll; keskeny állású, vagy gacsos bika nekem nem kell, de az olyat sem szeretem, mely a hátulsó lábait a hasa alá rakja, vagy a melyiknek a hátulja keskeny, vagy a csánkja görbe. Ha a bikának a lábai jók, akkor megnézem a farát, ez legyen hosszú, egyenes és lehetőleg széles; nem jó a csapott, a rövid kecske faru, vagy az olyau horpadt faru bika, melynek a farka a tövénél fölfelé görbül. Mindezeknél fogva, minthogy a jól kikészített kender épen kétannyit jövedelmez a termelőnek, mint ha terményét áztatlanul kólókban adná el, e szerint ezen uj gépek által a magyar kendertermelés rendkívüli lendületet fog venni. Ez annál inkább biztosítva van, minthogy a kérdéses gép háromféle nagyságban fog készíttetni s a legkisebb alakú kézi hajtásra készítendő gép a kisebb gazdák által is beszerezhető olcsóbb áron fog előállíttatni. * * * Az előadottak után az uralkodó gabona-válsággal szemben a nagy és biztos keletnek örvendő kendertermelést ez uton is van szerencsém Magyarország értelmes gazda-közönségének kiváló figyelmébe ajánlani. Bakay N. Ha mi gazdák összetartanánk! Mi minden máskép volna az országban, ha mi gazdák összetartanánk ! Ila mi gazdák összetartanánk: volnának gazdasági köreink, melyeknek működése minden községre kiierjedve, azokban a földmives nép maga mondaná el, -- gondoskodva azonnal az o termémészetes józan eszével a szükséges orvoslási módokról is, — a saját bajait, s innét iudulva ki, mindep tekintetben a mezőgazdasági érdekek megvédését vagy előmozdítását czélzó gondoskodás, nem hozathatnának a földmives nép érdekeit és gazdasági viszonyait legnagyobb részt nem ismerő képviselőkből álló törvényhozó testület által oly törvények, melyek a földmives nép érdekeivel és viszonyaival homlokegyenest ellenkeznek. Ha mi gazdák összetartanánk: volna minden megyében a megye minden értelmes földbirtokosát tagjai közé számító, hatalmas megyei gazdasági egylet is, mely folytatását képezve a községi gazdaköröknek, gondoskodnék, hogy a törvényhozás a közép- és nagybirtokos-osztály gazdái érdekeit sértő törvényeket ne hozhasson, s melynek képviselete döntő szóval bírna a megyei közigazgatás mindazon ágában, melyek a mezőgazdasági érdekeket érintik. Ha mi gazdák összetartanánk: volua egy országos gazdasági tanácsunk, mely a földmivelési Ezután nézem meg a bika hátát és a kötését, ez legyen egyenes es horpasza ne legyen szakadt; mert a szakadt bika nem étkes, vagy pedig ha eszik is, az nem igen fog rajta. Harmadfű bikának még nem sok a teste, de lesz neki, ha az elejéu szélesen áll; három évestől megkövetelem, hogy mély legyen, még a bordái is gömbölydeden dongásan álljanak. Ha a teste olyan a bikának, aminőnek én kívánom, csak azután nézek a fejére, meg a nyakára. Nem a mi falunkban, hanem itt a környéken, a gazdák rendesen olyan fejű bikát keresnek, aminőt én a marhámra nem bocsájtanék; kérdezzék meg a képaskuti, vagy szent-balázsi embert, milyen bikát vesz ? azt fogja mondani, »tulipán 3zarvu legyeu.* Éu nem azt tartom, én legelőször azt keresem, hogy teste, lába olyan legyen, mint aminőknek ezeket elmondtam, azután öblös legyen a koponyáji, a szarvai lehetőleg egymástól távol induljanak, szorate n a g ilyas szarvú bikát; de ha szarvai az öblös koponyáján táblásán állanak, az ilyet választom, nem a kacska fejűt, vagy pedig a keskeny, hosszú fejű és tulipinsszirvut. Az olyan bikának, melynek a koponyája keskeny, szar/ai egymáshoz közel állanak, lehetnek neszes, hosszú lábu ivadékai; de jó, rud mellé való elsőrendű ökör az ilyen után nem kerül. —^Hát másképp a bika szarvát nem nézi tanitó ur ? — Igen bizony, nagytiszteletii urain, azonban arra fehér-e a szarva tövá, vagy olajos, nem nagyon sokat adok; de azt már nem szeretem, ha az a hosszához mé-r-