Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-02-14 / 7. szám

Melléklet a „N Y í R V I D É K' (Folytatása, a főlapnak.) Szabolcsmegye közigazgatási bizottsági üléséből. (Januárhó 11.) Főispán ur ő méltósága az ülést pont 9 órakor megnyitván, a távol levő Miklós Ferencz, Lukács Ödön, Kállay Jenő és Liptay Károly bizotts. tagok igazolása után, a következő ügyek tárgyaltattak. Kir. adófelügyelö előterjeszti, hogy az adótartozás a mult 1885. év végével volt 299,742 frt 98 kr. Ehhez | utólag előiratott 6,567 frt 14 kr, s a f. é. I-ső évungyedi részlet 251,701 frt 21 kr. Összes tartozás: 558,011 frt 33 kr. Erre befizettetett 1886. év január havában: a) 1 készpénzben 41,633 frt 14 kr., b) törlés utján 3,090 frt 7 kr. Összesen: 44,723 frt 21 kr. Hátralék januárhó végével 513,288 frt 12 kr. Ehhez száuiitva a hadmentességi, az ártéri, a jcg-, bélyeg- és egyenértéki illetékeket: lesz a hátralék 1886. jauuárhó végével: 960,543 frt 1 kr. Ezen jelentés tudomásul vétetett. Koczok László kir. mérnök jelenti, hogy a megyei utak fentartásánál a munkálatok januárhóban teljesen szüneteltek, s a közigazgatási bizottság intézkedését igénylő ügy elő nem fordult. A folyó 1886. évi közmunka összeírása f. é. január 24-én lett a megyei számvevőség által hivatalához áttéve. Az előirányzat összeírása folyamatban vau s az e hóbau tartandó évnegyedes közgyűléshez már be lesz terjesztve. A főorvos által beterjesztett légtüueti észleletekből kiderül, hogy a mult hóban a hőmérséki különbözet 18.6-ra rúgott, s a legroszabb hirben álló E K. és K. szél uralkodott; a légnyomásmaxiinuma és uiiuiinutu i között 21.08 mm. külöubség mutatkozott; derült nap egv sem volt; a halálozási arány pedig általában kedvezőbb volt, mint a mult év bármelyik hónapjában. Fertőző járványos betegségek közzől a Polgáron még a mult hónapbau euyhe lefolyással kitűnő kanyaró járvány megszűnt. Balkányban és Nagyfaluban hólyagoshimlő esetek fordultak elő, amelyeknek járváuynyá fajulása ellen az előirt óvintézkedések azonnal megtétettek. A vörheny, mint szórványos betegség, csupán Nyír egyházán jelentkezett, amely 3 áldozatot követelt. Besztereczen 1 házból 3 egyén halt el hasi hagymázban, amely baj ellen a legerélyesebb óvintézkedések foganatosíttattak. Főorvos el nem mulaszthatja itt megjegyezni, hogy a besztereczi iskolában egy tanuló gyermekre alig jut egy fél köbméter levegő. Valóban ideje vo.na gondoskodni arról, hogy megyénk iskoláinak egészségi viszonyaira, ahol is a halálozás, az egész országhoz viszonyatva, legnagyobb, s ahol a halábseteknek majduem 60%-át a 7 éven aluli gyermekek szolgáltatják, az iskola helyiségek állapotára szigorúbb felügyelet gyakoroltassák. A kisvárdai járásban 1 typhus és pár kanyaró eset fordult elő. A leggyakrabban előforduló betegség a tüdő lob volt általában, kevésbbé vesr-élyes jelleggel azonban, mint az előző hónapokban. Ezen kivül gyomor bél hurut követelte a legtöbb áldozatot. E betegség az, amely az emberiséget nem megtizedeli, de majdnem megfelezi. E calamitás mindeddig permanens lesz, amíg helyesebb nevelési rendszer értelmesebb anyákat nem teremt. A malária az előbbi hónapokhoz képest terjedt különösen azokban a községekben, amelyeknek belterületén az álló viz mocsárokat képez; mint Demecser, Bogdány, Oros, Ny. Lúgos. Ez utóbbi községben a mult évben 1830 lakos közzől 123 egyén, tehát 1000 lak s közzől 671 halt el. Valóban borzasztó szám, ha meggondoljuk, hogy Szabolcsmegyének egészségügyi viszonyait azért állították pellengérre, mert több évi átlag után legnagyobb halálozást mutatott: 45-öt 1000 lakosra. Nyir-Lugos községre nézve a főorvosi jelentés vizs gálatot kér elrendeltetni. A halottkémi jegyzőkönyvekre megjegyzi u jelentós, hogy a halottkémi intézménynek pontos végrehajtása képezi a közegészségi ügyek j vithatásának alapkövét. Csak is poutos halottkémi adatok nyomán lehet meghatározni, mely községekben halnak meg legtöbben ; és ennek alapján lehet kikutatni, hogy miért halnak egyik községben többen, mint más helyen; és csak ez után lehet azokat az intézkedéseket fogantositani, amelyeket a törvényhatóság, vagy esetleg a törvényhozás segéd eszközeivel tiszeresen végrehajtani lehet; vagy pedig, tehetetlenségünk tudatában kezeinket összefogni kényszerülünk. Végre a jelentés kéri a közig, bizottságot, hogy a legszigorúbban intézkedjék az irányban, hogy a halottkémi jelentések ugy a múltról, valamint a jövőbeu pontosan beérkezzenek. A főorvosi jelentést nagy érdeklődéssel hallgatta végig a bizottság, és határozatilag utasította az alispánt, hogy a járási orvosok és községek meghallgatása után, ez ügyben a legközelebbi bizotts. üléshez jelentést adjon be. Felülvizsgálat alá vétetett, Farkas Gerő polgári volt hulyettes jegyző fölebbezése folytán, Szabolcsmegye alispánjának 1885. évi novemberhó 14-én ,047

5/i8S5 k. sz. a. hozott határozata; amelyben a közig, bizottság a következő végzést hozta. »Az 10475/885 számú alispáni határozzattal elrendelt fegyelmi eljárás. Farkas Gerő Tisza-tarjáui jegyzőre nézve, abban hagyatni határoztatik ; mert a m. kir. belügyminiszternek 1886-án január 28-ról 4188/IV. b) sz. a kelt intézvényével Szabolcsmegye közönségének 1885 novemberhó 25-én tartott közgyűlésében 473 b. gy. sz. alatt kelt azon határozata jóváhagyatott, amely határo zattal Farkas Gerőuek, Polgár község képviselete által, helyettes jegyzőül történt megválasztása érvénytelennek lett kimondva, és igy ő jelenleg már Szabolcsmegye területén helyettes jegyzőül nem tekinthető; az 1885 évi novemberhó 12-éu Polgáron megtartott vizsgálat alkalmával pedig oly tény körülmény, mely tekintettel a fent hivatalt miniszteri intézvényre, ellene a fegyelmi eljárás tovább folytatását indokolhatná, ki nem (lerült.« Lázár Kálmán kir ügyész előterjeszti hogy a felügyelete alatti központi és járásbirósági fogházakban f. 1886 január havában le volt tartóztatva. 1. a kir. központi törvényszéki fogházban jogérvényesen elitélt 127, föleb7-ik számához. bezés alatti 54. vizsgálati 41. összesen 222; nemre nézve 206 férfi, 16 nő. 2. A nagy kállói kir. járásbíróságnál le volt tartóztatva 7, a kisvárdai kir. járásbíróságnál 16 egyén, akik közzül férfi 70, nő 13. Bégányi Ferencz árvaszéki elnök előterjeszti, hogy a mult évről elintézetlenül átjött 3177 darab. Ebhez január hóban ér<ezett 1762 db. Eliutézeudő volt tehát 5039 db. Eoből elintézetlenül átm-nt februárhóra 3714 db. Az el- | intézett 1325 darabból feldolgozott Péchy Gyula ülnök 335, Okolicsányi Géza 350 Böszörményi Kornéi 323, Nóvák Gyula jegyző 317 darabot. Velkey Pál tanfelügyelő bemu.atja a januárhavi bizotts. ülé3 utasítása folytán az általa összeállított fa iskolák létszámának kimutatását. E kimutatás szerint van jelenleg Szabolcsmegyében 110 faiskola. Ezek közzől 41 községben a faiskola törvényszerűen kezeltetik ; a többi községben a faiskola jövedelme különféle czélokra fordittatik; 27 kö/ségben pedig egyáltalában semmiféle faiskola nincs. E kimutatás alapján a szolgabirák utasíttatnak, hogy a májusi közgyűlésre jeleutést tegyenek azon körülményről, hogy azok a községek, amelyekben faiskolák nincsenek, történtek-e lépések a beszerzésre nézve? A dalegylet hangversenye.*) Hazánk egyik nagyszerű lyrikusa Vörösmarty Mihály egy gyönyörű dalában azt mondja: »Neu> érez az, ki ére szavakkal mondhatót.« Nincs köztünk senki ki ne érezte volua a költő eme remek kif'-jezéséaeií találó nagyszerűségét. Hányszor .... de hányszor van kedélyünk oly hangulatban, hogy érzéseink kifejezésére, tolmácsolására méltó szavakat, hü kifejezést nem találuuk. Mi az mi ilyenkor kifejezést ad érzelmeinknek, hű tolmácsa kedélyüukuek? Mi volua más, mint a zene és a dal. A reményeiben csalódott szerelmes ajkai önkénytelenül egy mélabús dallam eldudolására nyílnak meg, miközben szive megkönyebül; egy elreppenő sóhaj után keblében ismét fakadni kezd ama mag, melyből az éltető remény örökzöld fája fejlődik ki. A vallás magasztos érzelmeitől áthatott egyén, a párját vesztett kis madár, az élet örömeit élvező gyermek, a sorsával megelégedett földmíves, munkás, a duló csatákba induló hős; mind-miud dal, zent; által ad legméltóbb, leghűbb kifejezést érzelmeinek. Az érzelmek leghívebb, legérthetőbb kifejezője az emberi hang. Már magában a közönséges be-zédbeu alkalmazott rithmikai menet, hangsúly elegendő arra, hogy maga az oktalan állat is megértse érzelmeinket, akaratunkat. Hát még egy melodikus zöngesor, eg> harmóuikus dal: mii) gazdag lehet az érzelmek hű visszaadásában, ecsetelésebtu ? Mi nyújt nemesebb élvezetet, mi ragadj i magával jobbau a szivet s emeli a lelket: miut a dal, a harmonikus dal? Ily gond ilatok foglalták el lelkemet, midőn a helybeli fiatal dalegylet hangversenyére mentem. A hold világos est, a »7«-et jelző harang ünnepélyes hangja, a nagyterem illatos lege, a szerep', ndők láztól piruló arczai: még inkább fokozták érzelmeimet. Csak az a riJeg kopár terem meztel ni, -emmitmondó falaival zavarta kissé lelkem idyli világát. A hangverseny két szakaszból állott. A szereplők a művészet három ágában u. m szavalat, zongora, énekben léptek föl. Az ének, bár a dal-egylet alig egy pár hónapja áll fenn, igen jól sikerült. Csak azt énekelhetjük megkapóan, amit lelkünk mélyéből átérzünk. Nem is volt ez estélynek igazabb érzéssel, szebb szinezéisel adott darabja, miut az első dalegyveleg bekezdő Kossuth nótája. »Mi níked fáj, n°künk is fáj.« Találó kifejezés, fájó igaz érzéssel költött s énekelt zeneszerze nény. E darab a hallgatóság nagy részét magával ragadta; a keltett érzés ráuyomta bélyegét az arczokr , amelyei még a megtapsolt bizar-irályu és kivitelű »Pepitant« sem törülhetett le onnan. sViradóra szól a falu harangja* czimü dalegyveleg szintén sikeresnek mondható; ámbár uem volt helyeseu átérzett színezéssel adva. A férfi négyes általános piánója látható erőltetésébe került a kar nak, s éppeu ezért a műélvezetért epedő léleknek, és zenei érzéknek nem adott kellő tápot. A szabads.igdal, levonva a túlságos gyors üte uezést, szép sikert s elismerést aratót. A dalegylet sikere, az általáuos elismerés szolgáljon további ösztönül a haladáshoz. A magyar darabokban kifejezett érzelmi változatosság hü előadása, színezése igeu nehéz; igv e műfajok a zene teréu méltáu megérdemlik az első helyet. A dalegylet e téren nagy reraéuyekre jogosít benőnket. Ajánlatos volna, ha a klaszikus irányú darabokra több hűlyt fektetnéuek. Egyáltalában nem hiba az, ha egy idegeu zeneszerző klaszikus darabjait tanuljuk meg; szükséges ez, mert az ily nemű darabok hatásosak, s ezekhez mér^e a miéiuket auuál inkább belátjuk, hogy kincsekkel birunk. A zongorajátékaál Vidhcíkay Erzsike érzés jel, Márky Amid ügyes technikával előadott magyar ábrándja méltán érdemelte meg a hallgatóság kitüntetését. A szavalok kevésbé voltak szerencsések. Soinlyódi unalomig hosszú előadása s itt-ott túlságos szabadsággal használt taglejtései, nem egyeztethetők össze a ma mir anuyira kifejlett szónoklati tudománynyal. A költemény hősnőjének váltazotos érzelmű bes/.édeit szintén nem sikerült hiven visszatükröztetnie. Bogár Lajos nem komoly irányú hangverseny keretébe illő szatírái visszatetszést szültek. Már maga az a körülmény is, hogy a műsorban nem voltak közölve ez előadandó költemények czirnei, tétovázásra, határozatlanságra mutat. Netn akiro u feltételezni, mintha a rendezőségnél szándékos elhallgatás lehetősége forgott volna fenn, vagy t-tlán e hibának figyelmetlenség lett volna szülő oka. A hangversenyuek, még ha szükubo körű is, mindig kom ily irányúnak kell lenni. A hangverseny nyújtson magasabb élvezetet, műélvezetet. Ezzel uem a:t akarom mondani, hogy egy vig darabot sem lehet felvenni a műsorba ; sőt ellenkezőleg, a változatosság egyik kelléke a sikernek. A hangverseny é

s élczlap közt nagy külöubség é- távolság van! *) Helyet adtuuk e sok jó akaratul irt csikknek, habár részünkről nem oszthatjuk ozikkirónak minden tételét, de más részről az »agyon-dicsőitésnek« sem vagyunk barátai. Szerk. A hangverseny műsorra változatosabb is lehetett volua. Egy magán ének, duette, hegedüjáték stb. nagyban emelte voina a rendezők érdemét. Ezt azonban nem hibául hozom fel. A dalegylet még a kezdet nehézségeivel küzd. Ilyenkor ezt talán még emliteuem sem volna szabad. Levonva emez emiitettem hiányokat, a hangverseny ugy erkölcsileg, mint anyagilag jól sikerült. A dalegylet köszönetünket érdemli meg. Rövid múltját biztos zálogként veszszük a jövőre. Az e téren kihalt társadalmi életet pezsgésbe hozta; bátor fellépésével, szorgalmával, tevékenységével megtelelt ama várakozásnak, melyet hozzá fűztünk. Különben Rácz István Bzervező képessége, tapintatos erélye; Jóna Géza tudományos, szépen kifejlett zeneérzéke ; mindkettő erős akarata, lázas tevékenysége : biztosítják a sikert a jövőben is. Csak előre 1 Kitartó munka és egyetértés, mindig megtermik a jó gyümölcsöket. A hangversenyt tánczmulatség követte amely, kedélyesség fesztelenség és szolidság tekintetében, ritkította párját és, amely csak a reggeli órákban ért véget. Lantosi. Köz ügyek. (A községi bíróságtól a járásbíróság elé vitt ki sebb polgári peres ügyek felbélyegzése) tárgyában, a m kir. pénzügyminiszter, a m. kir. igazságügy miniszterrel egyetértőleg, 1885. évi 80,652. sz. a következő rendeletet bocsátotta ki : »Tóhb oldalról kérdés tétetett arra nézve, valyon az 1877. évi XXII. t-cz. 25. §-j, értelmében a községi bíróságtól a járásbíróság elé vitt ügyben a járásbíróságnál tartott tárgyalásról felvett jegyzőkönyv, valamint a járásbíróság által hozott ítélet, és ugyancsak a kisebb polgári peres ügyekben létrejött bírói egyezség milyen bélyegilleték alá esnek? A kir. pénzügyminiszterrel egyetértőleg értesite n elnök urat: hogy aszóban forgó jegyzőkönyv ép oly természetű, mint az idézett törvénycikk által a |árásbiróság hatáskörébe utalt egyéb ügyben felvett tárgyalási jegyzőkönyv; miért is az ivenkint 20 kros bélyeg-illeték alá esik; hogy továbbá a kérdéses ítélet illetékmentes, az illetéki szabályok azon rendelkezésénél fogva, mely szerint miudazou perben, a melyben az első folyatnodásu biróság határozata állandó bélyegilleték alá esik, a felebbviteli biróság határozata külön bélyeget nem igényel (illeiéki díjjegyzék 49. tétel I. betü.); és hogy a kisebh polgári peres ügyekben létrejött birói egyezségre az illetéki törvények és szabályok uj hivatalos összeállításában foglalt illetéki díjjegyzék 83. tétele alkalmazandó, a miből az is következik, hogy az 1879. évi augusztushó 8-án 21,075 sz. a. kelt rendeletem hatályát veszti.c (Az állami tisztviselők) s más az 1881 : LX. t. cz. 54. §-ában felsorolt személyek kegydijai, általábau csak egyharmad részbeu foglalhatók le; és ppdig csak amenyibeu az által a szabad rendelkezésükre fenhagyandó 500 frt. nem érintetik, illetőleg nem csorbittatik. Ezer forint kegydijnál tehát nem az 500 forintot meghaladó összegre, hanem csak annak egyharmadára vezethető a foglalás, illetőleg letiltás. (A magy. kir. Curia polg. oszt. 1885. 37,845. sz. határozata.) (A kenyérsütés tárgyában) Zala-Egerszeg polgármestere, mint első fokú iparhatóság, a következő határozatot hozta: „Tekintve, hogy noha a kenyérsütés,bizonyos tekintetben házi ipart képez és a házi ipar az ipartörvény 183-ik §-a szerint ezen törvénynek rendelkezései alá nem esik; mindamellett tekintve, hogy a kenyérsütés egyszersmind a sütő iparhoz tartozik ós az ipartörvény végrehajtása tárgyában kibocsátott miniszteri általános reudelet 2-ik §-a szerint a sütő ipar nemcsak hogy az ipartörvény rendelkezései alá helyeztetett, de képesítéshez kötött mesterségnek is nyilváníttatott; és igy tekintve, hogy a kenyérsütést miuden ágazatában házi iparnak tekinteni és az ipartörvény rendelkezései alól feltétlenül kivonni uem lehet: határozatilag kimondatik, hogy a kenyérsütés, amenyuyiben azt a családok saját szükségleteikre vagy ha más családok részére is, de egyedül megrendelésre gyakorolják, vagy a kenyeret mint saját készítményeiket az ipartörvény 50-ik §-a értelmében a piaczokou árulják, házi iparnak tekintetik; de amiut valaki a kenyérsütést iparszerüleg üzi és a kenyeret nyílt üzletekben súlymérték szerint méri és árusítja, vagy ezen czélból nyilt üzletekbe és az úgynevezett szatócs kereskedőknek illetve viszont eladóknak szállítja illetve süti vagy sütteti: az ily kenyérsütés már sütőiparnak tekintetik és az ipartörvény rendelkezései alá helyeztetik." (A fát, deszkát stb. mint erdei terményt ki vau jogosítva a hetivásárokon áruba bocsátani?) A k, cz. . . . i szolgabíró mint elsőfokú iparhatóság, W. B. ottaui fakereskedő kérelme folytán, az 1884: XVII. t.-cz. 50. §. utolsó bekezdéséhez képest, az ottani hetivásárokon való elárusitástól eltiltotta amaz idegen lakosokat, akik deszkaárúkat szállítottak oda eladás végett. A megye alispánj* mint misodfoku iparhatóság, K. Cz. . . . község elüljáróságának felebbezése folytán, az elsőfokú határozatot megváltoztató és az eladást megengedte ; mert a deszka erdei termeivény levén, az ipar-törvény 183. §-a szerint ez árúk eladása unm az ipartörvtny szerint >irálandó meg. A földmivelés-,ipar- és kereskedelmügyi ministerium mint harmadfokú iparhatóság f. é. 31,884. sz. a. a következő határozatot hozta : »Az 1884. évi XVII. t.-czikkbe iktatott ipar törvény 183. §. a) pontjának illető része ugy értelmezendő, hogy ama erdőtulajdonos vagy erdőbérlő, aki az általa bírt vagy bérelt erdőben, akár nyers erdei terményeket, akár fél vagy egész gyártmányo kat állit elő ós azokat kereskedelmi forgalomba bocsátja, az emiitett törvény rendelkezései alá nem tartozik ; ellenben az, aki az előállított nyersterményeket fél vagy egész gyártmányokat az erdőtulajdonostól vagy bérlőtől oly czélból vásárolja meg, hogy azokkal további kereskedést űzzön, az ipartörvény rendelkezéseinek magát alávetni köteles. Ennélfogva a fenforgó ügyben a másodfokú határozatnak megváltoztatása mellet az elsőfokú határozatot ama kiegészítéssel hagyom helyben, hogy erdőtulajdonosok vagy erdőbérlő'c saját maguk által előállított erdőterményeknek hetivásárokon való elárusitásától el nem tilthatók.'