Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-12-25 / 52. szám

Nyirvidék* hetedik évfolyama. Nyíregyháza, 1886. október 3. 10-ik szám. GAZBASAfill ERTESSTO. A „NYIRVIDÉK" melléklete. A „FELSÖ-TISZAVIDBK

I GAZDASÁGI EGYESÜLET" HIVATALOS KÖZLÖNYE. Meghívás. A felső-tiszavidéki gazdasági egylet igazgató választmánya folyó 1886. évi október hó 6 án d. e. 10 órakor, a megyeháza termében ülést tart, amelyre a t. választmányi tag urak tisztelettel meghívatnak. Nyíregyházán, 1886. évi szeptember hó 27-én A felső-tisza vidéki gazdasági egylet nevében : Szentkirályi János, e. titkár. Egyleti tagjaink szives figyelmébe! Tiszteletteljesen figyelmeztetjük egyletünk mindazon alapító és rendes, valamint évdijas t. tagjait, akik különösen a mult évekről alapítványi kamat, tagsági díj vagy évdij hátrálékban vannak, s ezek bevétele iránt a mult 1885. s némely része még az 1883. ós 1884. évben is postai megbízások utján lett felhiva a fizetésre; de ezen megbízásokat ki nem váltva, azzal az egyesületnek tetemes és eredmény nélküli kiadásokat okoz tak: hátrálékaikat annálinkább siessenek kiegyenlíteni, amennyiben az egyesület ezen költséges kiadásoktól, — amelyet a postai megbízások okoznak — magát megakarja kímélni s többé tagjait ez uton a fizetésre fel nem hívja, hanem ehelyett a módosított alapszabályok értelmében a peres eljárást fogja alkalmazni, ami a t. tag uraknak bizonyára nem kis kellemetlenséget fog okozni, de az egyesületet sok felesleges kiadás, haszontalan munka s a pénztárt sok könyvelési zavartól fogja felmenteni. Legyenek a t. alapító ós rendes tag urak közzül azok, akik egy, vagy több évi hátrálékban vannak, figyelemmel arra, hogy tartozásaik ki nem egyenlítésével, (amelyeknek öszszege ezrekre megy fel) az egyesület pénzügyeit folytonos zavarban tartják, s magát az egyesületet úgyszólván kényszerítik arra, hogy oly eljárásokat vegyen alkalmazásba, ami a t. tag urakra nézve csak költségszaporitó, kellemetlen ós boszantó lenne. Vegyék A „GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ" TÁKC2ÁJA, Nádudvari urain vasárnapi beszélgetései. Közrebocsátja : Tormay Béla. XVII. Nem akartak a marhafajtákkal tapogatódzni és azért azt nézték meg, mely vidékére az országnak mi jó és ott a gazdák mit kiváunak és azt adták oda, mást nem. Igy Sopron-, Vas és Zalának a túlsó részén, továbbá Gömör-, Hont- és Pozsonymegyékbeu a piros tarka svájczit. Nyitra, Trenesén, Bars, Nógrád, Abauj-Torna, Sáros, Zempléu, derekában és Ungmegye egy részében a kuhlandit vagy szintén a tarka svájczit. Zólyom, Liptó Bereg hegyes vidékén meg Máramarosban az allgaúit. A moldovai és oláh határ mentén, a Bibar hegységben és Aradmegye hegyes vidékén a pinczgauit Az ország többi részében vagyis anuak nyolcz tizedében a magyar-erdélyi fajtát. — De nagyon is szereti tanitó ur azt a magyarerdélyi fehér marhát. — Igen, Bárdos barátom, nagyon szeretem, szeretem pedig azért, mert boldogulásomat neki köszöuöm; és mint mondám, csak azt panaszolom föl neki, hogy nem ad annyi tejet, a mennyit fölemiitettem. —Hanem, tanitó úr, ha ugy kivánja a tejet, miért bájol aízal a fehér marhával?— Menjen Kunhidjára az urasághoz és vegyen tőle azokból a tarka marhákból, melyeket onnét a nyugatfelé eső országokból szerzett az uraság; adnak azok tejet bőven. továbbá figyelembe azon körülményt is, hogy a gyakori felszólítások nyomdai és postai költségei, ajánlott postai megbízások: az egyesületnek évenként százakra menő kárt okoznak, amelyeket a t. hátrálókosok általában nem térítenek vissza, s a melynek megtérítését kívánni az egyesületnek teljes jogában állana. Végre a cséplési idő beállta a t. tag urakat is pénzhez jutni engedé s lehetővé teszi, hogy egyenként ceekély, de összeségében ezrekre menő tartozásaikat, minden nagyobb gond nélkül, kiegyenlíthessék. Kérelmünket az illető t. tag urak szives figyelmébe ismételten ajánljuk. Az egyleti eluöksóg. n Oszi-ro?s vetőmag eladas. Az egyesület gazdaságában termelt következő őszi rozs-fajok bocsáttatnak eladásra: Szent Iván rozs, piaczi és kitűnő takarmányrozs, Labrador rozs, C o r r e n-féle bokros rozs, rűgeni rozs, amelyekre a t. egyleti tag urak előjegyeztethetik rendelmónyeiket az egyesület titkárságánál azon megjegyzéssel, hogy a rendelmény csak készpénz fizetés vagy utánvét mellett adatik ki ós hogy 50 kilogrammnál kisebb mennyiségekre megrendelés el nem fogadtatik. Az egylet elnöksége. Bakay Nándor miniszteri szakbiztos, kenderterinelés, különösen a kender áztatók érdekében. 331./1886. sz. Tekintetes Pscherer József urnák, mint Szabolcsvármegye közgazdasági előadójának Bogáton. Folyó hó 1-ről kelt becses levelére vonatkozólag vau szerencsém válaszolni, hogy amidőn az ezen levélben kért utasitást, a községi normál kender áztatok készítésére nézve itt mellékelve megküldeném, bővebb magyarázat okáért ínég a következendőket kell megemlítenem, illetőleg becses figyelmébe ajánlanom, hogy ezeket t. gazda társai között a czél könnyebb elérhetése szempontjából, szóval s ha lehet, a sajtó utján is terjeszthesse: ugyanis a mellékelt leirás és tervvázlat szerint készítendő községi normál kender áztató, — — Lássa Bárdos uram, ha fent laknám a Kárpát hegységben, vagy tul a Dtiuán Sopron-, Vas- vagy Zalamegyében, ekkor én is vennék valami jóféle piros tarka vagy boi üderes szinü hegyi fajta marhát; de más dűlőben vagyunk itt minálunk az Alföldön, A Királyhágón tul a Mezőségben, de különösebben a uagy magyar síkságban, melyet Alföldnek szoktak nevezni, különös viszonyok vannak. Az időjárás itt sokat meg uem enged, mi már ott fent a hegyek közt, meg a dunántuli mégyékben köunyeu lehető, és különösen takarmány dolgában, sokszor —meglehet ugyan, hogy a gazda hibájából — de csehül áil a szérüskért. Itt minálunk —az egész nagy Alföldön— a nyár heve elperzseli a legelőt; ezen bőséghez szokott állat nem találja a megszokott mennyiségű mezőt; továbbá annak hogy szalmán meg csutkán teleltessünk, azok a nyugoti országokból került marhák nem lesznek barátjai ; ilyen viszonyok között csak a mi fehér marhánk tud tenyészni; azért nem kell kapkodni más után, ezért ne szerezzen az idevaló kisgazda az említett külső országbeli marhákból, tudom jól, hogy itt minálunk a kis gazdák nem sokra mennének velők, nem mennének annyira, mint ahova — hajói tenyésztik—saját fehSr marháikkal érnek. Amit elbeszéltem, nagyon megfoutolják, kedves szomszédok, a mi gazdálkodásunkba ezid9ig legjobban belé illik a mi feh?r marháuk, és miképen való gazdálkodásunk egész lényegében nem is fog ugy napestétől napkeltéig megváltozni, hogy ez megtörténjék, ennek idő kell, és ez idő alatt nagyon reá érünk helyes tenyésztés által megváltoztatni marháinkat olyanná, aminőre itt a kisgazdának szüksége lesz. a műáztatók minden kellékével biró — lehető legjobb áztató medenczék azou példányát ábrázolja, amely a lehető olcsóság mellett, minden fényűzés nélkül az arra alkalmas vizlejtési viszonyokkal biró vidékeken mindenütt létesítendő volna. Azonban tekintve, hogy a főczél, a hazai kendertermelés formálása körül, mindenek előtt a legszükségesebb dolgokat reformálni s e szerint, a káros sárban füllesztést, földdel, sárral való nehezítést megszüntetni; ami egyébként is elérhető s a mire nézve a normál áztató rendszere nem egye düli módot képez. Igy tehát, különösen a t. előadó ur vidékén, a hol rövid idei ott létem és szemlém folytán, ugy kellett meggyőződnöm, hogy a vizeknek csekély esésük van, s hogy szárazság alkalmával a vizekben fogyatkozás is lehet; e szerint, s mint hogy a mesterséges vizemelés, csak igen nagyban, s bőséséges előmelegítő és napsugári vegybontó s lehiggasztó felsőbb tartályokkal volna keresztül vihető ; amit hazánk pénztelen és a kezdetlegesség nyűgeivel küzdő gazdasági viszonyai között, ajánlani nem merek; e szerint az előirt normál rendszer keretében, concessiókat keressünk, hogy a sorssal és az adott viszonyokkal okosan és sikeresen megalkudhassunk, s hogy a czélt még se koczkáztassuk. Nevezetesen, az áztató medenczéket valamely viz vezető árok közelében, olyan alacsony helyre kell helyeznünk, ahol a legnagyobb szárazságban is vizet kaphatunk, ha ezt el nem érhetjük, le kell mennünk egész a talaj vizig, a nélkül, hogy egyenesen ezt használnánk. «• Mindenek előtt oda kell törekednünk, hogy már tavaszszal, az áztató medenczék fölött, a vezető árok magasabb viz színéhez és gazdagabb viz őniléséhez képest, valamely csekély nyúlgát segélyével az árokból, zsilipen kibocsájtott vízből, egy felszorított táptartályt nyerjünk, amely alatt az áztató medeucze áll. Ezen táptartálynak lehető vízgazdagnak kell lennie s szintén lehetőleg a talaj vizig kellene fenekének érni; mert ha ez által az ugyanezeu színvonalon álló medenczébe a táptartály vize egészen soha át nem bocsájtható volna is, a vizet jobban tartaná s az áztató medeuczében, az áztatás által kiitatott víz mindig pótolható volna. Ellenben az alacsonyan fekvő áztató medeucze fenék vize, ha soha egészen kibocsájtható nem volna is. a felső táptartályból időnkint az áztató medencze vize még is tisztább pótlékot nyerne. Ha pedig, amint éppen ezeu pillanatban, a nálam személyes látogatást tett szabolcsi földbirtokos uraktól értesülök, a nyírvíz szabályozó csatornának mégis nagyobb esése volna; ugy ez csak javítja a Elmondottam elég apróra, hogy miért szeretem, miért tartom nekünk valóuak a mi fehér marhánkat, és igy csakugyan örültem, hogy ennek, tenyészkerület dolgában olyan nagy határt szabtak. De el kell mondanom azt is, hogy miért cseleked tek helyesen az ország egyéb részéiben is és jónak tartom, hogy ott, ahol elmondottam, nem a mienk, hanem egyéb fajták tenyésztését iparkodnak elősegíteni. Igy tehát, ugy-e bár, a dunántuli vidék határ-me gyeiben, meg a hegyvidék gazdagabb völgyeiben a piros tarka svájczit vagy ennek közel rokonait. Ezt helyesnek tartom azért: mert a piros-tarka svájcziak nem kényesek, minden féle takarmányt, csak sok legyen, pénzzé tesznek ; hamar megnőnek és igen súlyosak ; ha a két éves kort betöltötték, bika alá mehetnek eléggé tejelnek és elég jó tejet is adnak ; nagy borjakat ellenek, melyeket a mészárosok nagyon keresnek és jól megfizetnek; di magáért a tehéuért, ha öregszik, hizottan is szép összeg )t adnak, mert 7 métermázsára az ilyen kinőtt tehén följavul; és ha métermázsájáért élve csak 28 forintot megád a kereskedő, egy hizott tehénért könnyen árulhat a gazda körülbelül 200 forintot. De még valami van amiért ezt a marhát szívesen tenyésztik, és psdig : nagyon keresettek a vemhes üszők és közel ellős korukban, vagyis ha két és háromnegyed évesek, igen szívesen megveszik a nagy városok közelében levő majorosok vagy olyan gazdák, kik sok tehenet tartvan, nagybau adják el a tejet; és ezek ha elzüllöttek, megint tovább adják a tehenet, és vesznek újból ellőset vagy pedig kis borjasat.