Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-12-25 / 52. szám

.GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ' A „NYIRVIDÉK" MELLEKLETE. alig fogja értékesíteni, mert vevők konkurrencziája nem lesz. Csak ott számíthatunk biztos és jobb vevőre, hol sok a gyümölcs s a vevő bizton számithat arra, hogy a piaczra tett utazása nem hasztalan, ha bizonyos helyre eljön gyümölcsvásárlás végett, hogy ott bizton is fog szükségletének megfelelő mind minőségű mind mennyiségű gyümölcsöt találni. Felhozott szavaim tehát oda lyukadnak ki, hogy ue hagyjuk magunkat azok által elijeszteni, kik minden áron ellenzik a gazdaságban levő nagyobb táblák, utak beszegélyezését, de még jobban ellenzik a commassált birtokon levő nagyobb tábláknak gyümölcsfasorokkal való beültetését és épeu semmit sem akarnak arról hallani hogy 3, 4, 5, osztályú földeket, vagy bizonyos távolságú sorokkal, vagy pedig egészen kert alakjára 4—5 öl távolságra sort sortól, fát fától ültessünk ki. Ezen utóbbi állitásom leginkább a felvidéknek, a hegyi földeknek szól; itt már a talaj silányabb s így gabonában nem is adja meg a kellő termést, nem fizeti meg egészen a reá fordított fáradságot. Mert ma minden áron oda kell igyekezui, hogy földünkből a lehető legnagyobb jövedelmet nyerjük ; ezt parancsolja miuden oldalróli uagy megterheltetésünk, az árúk általános drágasága s önön tulajdon igényeink, melyek minden nap szaporodnak, nemhogy csökkenuéuek. De erre sokan azt fogják mondani, hogy ültessem ki gyümölcsfával földeimet, hiszen most is keveset terem s ha a gyümölcsfa által beárnyékoltatik, még kevesebbet fog teremni, végre mindeu jövedelmet megtagad? Ezt csak vagy a gyümölcsfa ellensége, vagy oly ember mondhatja, ki a gyümölcsfákat és azok árnyékát meg uem figyeli, azonfelül pedig szántóföldjét hübele Balázs módjára ülteti be gyümölcsfával, ki meg nem gondolja azt, hogy mit hova és hogyan ültessen és épen ugy gondolkozik a gyümölcsfáról, mint az egykori kispap, a ki a szeminárium levesét keresztelésre alkalmasnak találta, de a püspökét nein. Ugyanazért minden gazdának meg kell gondolnia minő fekvésbe, mely helyre, mit kell adnia. Az utak körül legelőkre oly gyümölcsfát adhatunk, ha a talajnak megfelel, a minő nekünk tetszik; t. i. ültethetünk felváltva körtét, szilvát, almát, cseresznyét sőt diót is; de a táblák közé és az egész szántóföld kiültetésére ne adjunk egyebet, magas törzsű beszterczei, korai és késői angol meg Viktória szilván kivül, mert ezek árnyéka oly csekély, hogy az szót sem érdemel s bármilynemü veteményünkben nem csinál semminemű kárt. Az igaz, hogy mig a fa fiatal, koronája sűrűbb de kicsiny s igy kárt nem csinál, de ha felnő a fa, megritkulnak ágai, mindenütt áthatol a jótékony uap s ismét nemcsak hogy nem csinál veteményünkben kárt, de ha megterem, ugy hasznot hoz és sokszor sokkal több jövedelmet ád, mint maga a szántóföld. Ennek bebizonyítására több példát akarok felhozui mind magamról, mind szomszédaimról, mind pediglen Csehországban és Németországban tett tapasztalataimról és itt uem akarok csak beszélni, szóljanak a számok is s ezeknek lesz a legnagyobb ékesszólásuk, mert verba volánt, exempla inauent. Általánosságban már emiitettein a vidékemben lévő Mesztecsko és Zubak községeket, most egyes parasztgazdákat és birtokosokat hozok fel s ha tán valaki kételkednék szavaimban, szolgabírói vagy bármilynemü más bizonyitványnyal kész vagyok szolgálni. De a ki a hitetlen Tamás módjára még ekkor is kételkednék, igeu szívesen fogok bárkit magamnál látni, megmutatom neki tulajdon ültetvényeimet, megmutatom azokat amiket ilt felsoroltam: lássa tulajdon szemeivel a valóságot, győződjék meg a helyszínén hiteles tanúk meghallgatásával szavaim valóságáról s akkor tán hinni s a példa után indulni fog. Igaz, nem szabad az igen költséges ültetésnek neki mennie, de az általam, 1883-ik évi Gyüm. Füzetek 4-ik füzetének 109. lapján ajánlott mód szerint alakítsuk át egész gazdaságunkat kertté s ily modorban olcsó és jövedelmező gyümölcsösünk lesz. Hogy én ezen gyümölcsfaültetést okszerűen vittem keresztül, erről legjobban tanúskodik Gábor József urnák az érdiószegi viuczellér igazgatójának uálamlétekor nekem mondott bókja. Ugyanis midőu gyümölcsöseimet megmutattam neki s látta sorokba illtetett szép fáimat, kalapot emelt s azt mondá: ez Magyarországon áz első gyümölcsös, melyet okszerűen jövedelmezőségre számítással kiültetve látok s ez uékem a legnagyobb elégtétel; mert Gábor .lózsef úrral ellenlábasak vagyunk, de sőt egy időben folytatott levelezésünk elmérgesedett s kellemetlenné lett. I)e eunek daczára sokkal igazságosabb embernek tartom őt, mint hogy jelenlegi hivatkozásom folytán szavait visszavonná s engem megczáfolui akarna; hiszen mindketten egy czél felé törekszünk, azaz a gyümölcsfa tenyésztését miuden lehető módou előinozditaui. Szavaim valóságáról másik tanura hivatkozom, az pedig tisztelt barátom Villási Pál, ki becses látogatásával, legnagyobb örömömre, megtisztelt. Szóljon e két tanúm, vajjou igazat és jót javasoltain-e az 1883-ik évi -t-ik füzetben ? De eltértem tárgyamtól, elragadott tollam, szavakkal nem, hanem számokkal akarok bizonyítani. Sztavniczán Sándor Lajos birtoka 2400 forinton van elhaszonbérelve s már gyakran volt oly gyümölcstermő éve, hogy 3000—4000 frtot kapott gyümölcseért; Nozdwiczky Miklós birtoka 3000 frtért volt bérbe adva s gyümölcseért 4000 frton felül kapott; egy veszkai parasztgazda Istvanyik András, kinek körülbelül egy parasztteleknyi gazdasága van, gyümölcsét többször eladta 2000 frton felül; Veszka községében pedig több ily gazda találtatik. Nimniczeu Beniczky Alajos egész birtoka 800 frton van bérbeadva s gyümölcsét több mint 2000 forinton adta el; szinte ott egy Moldnik József nevü közbirtokos, kiuek a birtoka az előbbinél egy harmaddal kisebb, gyümölcsét 1500 egész 2000 frtou árusította el és felhozhatnék még száz meg száz ilyen példát, de ezeket a legközelebbi szomszédságomból vettem. Csehországban létemkor Schwarzenberg herczeg lobosiczi birtokán megfordultam s az odavaló kertész szavai szerint ezen uradalom a nyers gyümölcsöt a fákon 120,000 forintért adta el, egyedül azon kötelezettséggel, hogy az uradalmi aszalókat a vevők rendelkezésére bocsássák. Diakova községében Janes nevü parasztgazdának összes birtoka 60 kat. hold, van rajta majdnem 6000 gyümölcsfa s voltak évek, hol gyümölcsért 10,000 frtot kapott Most még magamról akarok két példát felhozni. Házam előtti szántóföldem két almafasorral 3 táblára van felosztva, az almafák 21 évesek. 15 éves korukig nem termettek s már boszankodtam e fákra s ki akartam vágatni, de 1881-ik évben megtermett rajta az alma s lett e két sorou 250 mérő, melynek mérőjét 2 írtjával adtam el s kaptam kész 300 frtot; azóta is termett kétszer s kaptam kétszerte 300 frtot, összeseu 900 frtot. Az almafák 5 ölre vaunak ültetve egymástól, minden soron 100 fa áll s igy minden fa sor 300 öl liosszu A fasorok árnyéka által úgyszólván sem•mi különbséget nem tapasztalok a termésben, legfeljebb, hogy 5—6 nappal későbben érik a gabona. De felteszem azt, mit meg uem engedek, hogy a fák alatt semmi sem termett volna, mit tán seuki sem akar feltételezni, számításom ekként állítom: egy fasor 300 öl hoszszu, jobbra-balra a fáktól 3 ölre szenvedjen a gaboua s így 300 X 6 = 1800 • öl, azaz 1 kat. hold, ezen katasztrális hold 20 év alatt csak gyümölcsben jövedelmezett 450 frtot s igy évenkiut jövedelmezett volna 22 frt 50 krt, ha a földet haszonbérbe adom, ugy holdanként a maximumot 15 frtra tehetem s igy mindeu évre még 7 frt 60 krral több haszonbért ád a gyümölcsfa, mint bármely haszonbérlő s ezenfelül még a gaboua is ugy termett rajta, mintha a fák ott sem állottak volna. Másik konkrét esetem: vau egy 5 kat. holdnyi utolsó klasszisu földem, a szegélyeken s az egymástól 16 öl távolságit sorokou áll összesen 315 darab szilvafa, melyeket 8 év előtt ültettem ki, tehát még kicsinyek; ezeken az idén termett 100 mérő nyers szilva, melyet nyersen 2 frt 50 krjával eladtam s igy kaptam 250 frt készpénzt, ebből a szántóföldből egyedül gyümölcsért és azt csak megengedi mindenki, hogy ezen apró fák még árnyékot sem csiuáltak a száutóföldön s igy kevesebb termés sem lehetett és mégis a termésen túl 250 frtot adott. Ila én összes birtokomat haszonbérbe aduám, a legfelcsigázottabb haszonbér mellett, 3000 frtot nem kapnék, de kaptam már gyümölcsömért 6000 frtot is s ha ma megterem, összes fáim utáu a két- de a háromszorost is megkaphatom és az nem tulcsigázott követelés több mind 15,000 gyümölcsfától. A felhozott számoknál semmi sem beszélhet világosabban, hogy a külterjes extensiv gyümölcsfaültetés a beültetett szántóföldek kárával nem jár; sőt igen is kifizeti magát ; mi engem arra az elhatározásra hozott, hogy 15 öl távolságú soraim közé még 8 ülre ismét egy fasort ültetek, mit ha káromat látnám, semmi esetre sem tennék. A czigája-juh. (Dr. Szentkirályi Ákosnak, <i kolozsmooostori gazdasági tanintézet tanárának jelentése a czigája juhokkal tett tenyésztési kísérletekről.j Bedőházi János szászvesszősi birtokos 1869-ben néhány darab czigája-anyát ajándékozott a kolozsmouostori m. kir. gazdasági tanintézetnek. Ekkor láttam először czigája-juhot s azóta folytonosan érdeklődöm ezen juhlajta iránt. Különösebben azonban azóta, mióti a soudowaokat megismertem. Meglepett az utóbbiakkal való feltűnő hasonlatosság a gyapjúra és a színezetre s ez ösztönzött a czigájákra vonatkozó adatok gyűjtésére. Hazánkban sok helytt tenyésztenek czigájákat s miuden esetre nagy nyájakban, mivel különben az erdélyi és bánáti czigája gyapjú nem jegyeztetnék a budapesti és bécsi piaczokou. Ennek daczára a czigájákról ez ideig — legalább tudtommal — magyarul még semmi sincs feljegyezve és igen nehéz megbízható adatokat szerezni, főleg mivel hazánknak leginkább azou vidékein tenyésztetnek, melyeknek állattenyésztése a legfejletlenebb ; továbbá, mert azon fajta oly tulajdonosok kezeben vau, kik az érdekesebb adatok feljegyzésére qem képesítettek. A Bedőházitól kapott czigáják közül 1872-beu rn'ir egy sem volt Kolozsmonostoron. Egy része elpusztúlt, a többiek elvéuülve kimustráltattak és eladattak. A már ekkor m

eg volt nagy raczka nyájjal nem lettek összekeNjiregyházán nyomatott Jóba Élek könyvnyomdájában. verve; merinós kossal hégattattak és ezen keresztezés ivadékaiból még 1879 ben is járt egy pár öreg medd^ auya a raczkanyájban. 1879. ó'.a mind több és több dic-éreteset halottam a czigájákról, különösen arról, hogy mennyire elégülékenyek és mily jól kiállják a legzordabb telek hidegét, hogy gyapjujok értékesebb a közönséges paraszt raczkajuhokéuál és hogy több és kövérebb tejet adnak, mint emezek. Néhány nagyban hizlaló dicsérte hizékonyságukat és jó testformájukat. 1883-ban történt, hogy a határzár miatt az erdélyi vándorjuhok nem mehetvén át télire Oíáhországba, nálunk szorultak és elárasztották a mezőséget. Igy került mintegy 10,000 darab czigája Brassómegye Hétfalu községeiből Egerbegy, Orke, Csán s több más mezőségi falu határára. Fölhasználtam a kedvező alkalmat és Egerbegyre kirándulva, tüzetesen megszemléltem egy 2000 darabból álló nyájat s azután fölkértem a kolozsmouostori gazdasági tanintézet igazgatóságát egy kis törzsnyájnak tanulmányozás czéljából való beszerzésére. Erre a földmivelés-, ipar-, és kereskedelemügyi m. kir. ministeriumnak jóváhagyásával, Árványi Lajos gazdasági intézővel ugyanazon nyájból kiválogatva 36 darab anyát és 4 drb. kost, melyek közül egy darab suta (<zarvatlan) volt, vásároltam p írját 21 forinttal. Már ezen vásár alkalmával feltűnt az, a miről később még jobban megbizonyosodtam, hogy t. i. a legtöbb czigája nyáj szembetűnően egyenlőtlen. A szóban forgó nyájban különösen a test nagyságára, a gyapjú finomságára és hosszúságára nézve volt uagy külöubség. A kosok közül épen ugy, mint az anyák közül sok suta volt és a nyáj egy tekintélyes része tsrka fejű és tarka lábu volt. Megjegyzendőnek tartom, hogy a vásárlás idején a nyáj egész nap a csikorgó hí degben küuu legelt és éjjel a szabadban hált, csupán a szél járása felől védve egy ideiglenes, tengeri szárból készült száruyékkal. Mindennek dezára a juhok igen jó húsban voltak s nehezen tudtam elhinni, hogy csupán a részben hóval takart legjlő száraz füveivel és azzal a pár marék széuával tengetik magukat, melyet napközben kétszer kaptak. A megvásárolt kis nyáj szintén nagyon egyenlőtlen volt. A kiválasztáskor ugyauis suljt fektettem arra, ho^y a látott féleségek mindenikéből vigyek haza egy pár dirabot. Igaz, hogy ezzel nyájuuk, mint tovább tenyésztem szándékolt törzsuyáj, sokkal kevesebbet ért, semmint ha egyforma egyedekből állíttatott volua összo ; a czélba vett tanulmány szempout ából azonban igy az becsesebb volt. (Kolyt köv.) Vegyesek. Termelési kísérlet egy egyiptomi uövéuynyel. Sípos Gyögy Ejyiptomban élő hazánkfia, Remie nevű rostos növény termelésének felkarolására alakult »Société la Rimie Franc iise« társaság mérnöke, székhelyéről Zagazigből egy doboz Rami) gyökeret küldött az országos magyar gazdasági egyesületnek termelési kísérletek czéljából. Kísérő levelében felemlíti, hegy a Rauiie Egyiptom egyik leghasznosabb kulturnövenye s ugy talaji mint éghajlati igényei szerint Magyarországban is előnyuyel termeszthető növéuyuek Ígérkezik. Küldeményéhez a Rarnie uövényből készült rostokat és egy franciia röpiratot csatolt, mely a nevezett növény termelését ismerteti. Az egyesület istváutolki fóldmives iskolájában fog az egyiptomi növénynyel kísérletet tenni. — Tisztalevegő és a tej. A levegőnek rendkívül' hatása van a tehenek tejelőképesságSre. Minél tisztább levegőjű istálóbau állnak a tehenek, aunál több tejet adnak ugyanannyi takarmány fogyasztása mellett. Számok bizonyítják ezt legjobban, melyekből sokan okulhatnak. A frankfurti tejgyógyintézet mintaszerűen épilett istállójában 80 tehén áll, melyeket igen jó) takarmányoznak. E tehenek, mielőtt a most működő ventillacziót (levegő-ujitó szerkezet) berendezték, 1877-hen darabonkínt átlag 3700 liter, 1878-ban szintén 3700 liter és 1879 ben 3716 liter tejet adtak A ventilláczió berendezése után 1880-ban darabonkiut 4050.1881-ben 4152 1882-ben 4354 liter tejet adtak. A javított szellőztető tehát évenkint, és darabonkiut 483 liter tejet eredményezett. E melleet a tiszta levenőjü istállókban álló tehenek kevesebb betegségnek vannak alávettve, jobban erősebben fejlődhetnek s az ily tehenek teje tiszta ízű és egészségesebb, mint kevésbbé tiszta istállóban tartott teheneké. — A borjak hasmenése ellen ujabban a szaliczilsavat ajánlják, melyet következőképen kell használni Mihelyt az első vizes, átható, savanyu és rothadt büzü ürülék mutatkozik, a borjúnak azonnal '/

2 liter szik fű teát, 1 gramm szaliczilsavval és 1 gramm tanninnal kell beadni. Ha az nem használna, néhány óra múlva újra beadunk a borjúnak, de kétszer annyi szaliczilsavval és tanninual. E kúránál a borjutói egyszer kétszer megvonjuk a tejet s később csak keveset engedünk neki szopni, mindaddig mig a baj egészen el nem mult. Egyidejűleg a szoptató tehénnek néhány napig naponkint 2 gramm szaliczilsavat adunk be takaraiáuynyal vagy italban. E gyógyítási mód rendesen azonnal használ. Dí ha a baj kezdetben elhányagoltatott s már annyira kifejlett, hogy a borjúnak haslájása van és teste hidegülni kezd, akkor a teához 10 csepp opiumtinkturát kell keverni, a teát gyakrabban beadjuk s a borjut meleg pokróc<;czal betakarjuk. Az ilyen beteg borjut természetesen azounal el kell a többitől választani, nehogy baja a többire is átragadjon.