Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-12-25 / 52. szám

.GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ" A „NYIRVIDÉK" MELLÉKLETE. nei, Hibiscus rosea, Paulovvnia imperialis, Phyladelphus floribunda és speciosissima, Sophora japonica, Spireák 12 fajban, Simphonicarpus, Siringa 3 fajban, Weigelia 3 fajban. Továbbá tulipán fa, vadgesztenye fa, platánok, fenyők, thuják, magas ós alacsony — cserépben — thea és remontáns rózsák, a legszebb fajokban. Buxus gruppok szegélyezésére. — Kúszó növények : futó-rózsák, vadszőllő és repkény. — Kaphatók egész gruppok alakításához több szinü növények igen mérsékelt árakon. Nyíregyháza mellett a Nyirjestanyán 7000 kéve házfedésre kitűnően alkalmas vékony nád eladó Klár Gusztáv tulajdonosnál. Miként terineljük a sörárpát? Herényi Gothárd Sándor a » Mezőgazdasági szemlében« kimerítően értekezik ezen tárgyról; értekezése anyira gyakorlati és jelen körülményeink közt kiválóan fontos, hogy a gyakorlati jó tanácsokat neküuk is feladatunk lapunk által miuél szélesebb körben elterjeszteni. Milyen árpát termeljünk? Mindenesetre ez az első kérdés, melyre válaszolnunk kell. Az őszi árpa kizárólag részint élelmi, részint takarmány-árú lévén, itt nem jöhet tekintetbe. A tavaszi árpafajok közül legnagyobb elterjedésnek örvend a kétsoros árpa (Hordeum distichon) — részint azért, mert talajban kevésbé válogatós, sikere biztosabb; részint mert legjobb minőségű magot szolgáltat. A négy- és hatsoros árpák, bár elvétve sikeresen miveltetnek, mégseux terjedhetnek el oly általánosan! mint a kétsoros árpafajok. Jóminőségü sörárpát a kétsoros árpa ad. E helyen tehát néhány kétsoros árpafajjal tett kiserletre szorítkozunk. Ma a legelterjedttebb sörárpa fajok : a Chevaber Imperial, Hanna, egyes csehországi termékek és a magy. árpa. Az Imperial — különösen nem jó árpatalajon termesztve -•— mindig csontszerü, üveges törést mutat. Tehát sörárpának kevésbé kedvelt, még ha szine, súlya és alakja tetszetős volna is. Az utóbbi években a Chevalier-árpa nyert uagy elterjedést. Hozzá való talajon bizonynyal egyik legalkalmasabb sörárpa-faj. De tény az, hogy talajban szer fölött válogatós; csak egy kevéssé vad és kötött talajon sikerrel nem termeszthető. Sok éven át volt alkalmam láthatni a vele tett kísérletek eredménytelenségét, — azt hiszem, ma uem is áll a gazdaközönség előtt azon magaslaton, hova helyezték pár évvel ezelőtt. Hideg kötött talajon a legmegfeszitettebb szorgalommal sem nyerhetünk kellő ered ményt e mag után. A Chevalir-árpa oly talajon, melyet nem szeret, pár év alatt elcsenevész, ugy hogy a harmadik ara'ás már a legsilányabb magot szolgáltatja. A folytonos vetőmag cserét kevés árpafaj kívánja ugy meg, mint éppen ez. Megbízható vetőmag szerzése pedig a legn°hezebb és költségesebb feladat. Az utolsó évek tapasztalata szeriut, részemről árpitermelésem fölötte változó sikerét a Gbevalier-árpafaj használatának tulajdouitom. Az évekig alkalmazott sa ját-termelésü mag a legérzékenyebb veszteségeket okoztaA kiszedett paláutákkal foldozom ki a hézagos (észkeket, a föl maradottakat pedig a kertem lábjába rakom és annak is elfogom mondani a litkát, hot;y olt miért volt tavaly is olyan csodás szép az a kii répatábla. — Az az első kapálása a répának, az igen pisz* mogó munka lehet, tanitó úr ? — Az bizony annak mondható Tóth uram, hanem a hasznáért cselekedni kell, meg azután annál is segíthet az ember magán. Én eszeltem ki valamit, amivel nagyot segítek. Lás" sa Tóth uram, két lc-czet összeszegelek fedélmódjára, ezt a kapásom reá borítja a répa-sorra és mellete mélyen és gyorsan kapálhat, közönséges nagy kapával. Utána jár egy biztos kapás, aki piszmogó munkát is gondosan végez és ez rövid nyelű kis répakapával,»— melyet Füstös uram csinált, a sort és fészekközöket műveli és ahol kell, az ujjával tisztítja meg a gyenge palánta környékét, töri meg az ott képződött cserepességet, gyomlálja ki a káros gyomot. Julius közepéig simán tartom a répaföldet és anyiszor kapálom, ahányszor szükséges és Jakab napja körül egy tenyérnyi magasan feltöltöm, amivel azután a répa miveléBének a gond|át is elvetettem. Nálunk akkor van a répából igen nagy termés, ha a szeptember és október hónap kedvez neki, és akkor elég nyirkos a talaj, de sok eső még sincs és nem járnak derek. En nem nagyon sietek a szedéssel, mert ha kell, a buczokrépát hamar kivétetem a földből. Ha csak lehet, verőlényés napon szedem a répámat, elől egy pár jó erős fiatal ember jár, akik megfogják a Valamivel több sikerrel, de korántsem nagy haszonnal termeltem idegeu mag utáu Chevalier-árpát. Sa áll az, hogy vad, hideg agyagtalajon ne termeljünk nagyban árpát: úgy Ctievalier t egy szemet sem, mert haszonnal csakis szelíd földben tenyész. A magyar árpa talán legkevésbé válogatós a talaj • ban, és minőségre is versenyezhet az importált fajokkal, sőt egyes előnyei szembeszökők ; részemről eddig termelésével nem foglalkozván, arra ki nem terjeszkedhetett). Az 1884. évben termeltem először Hanna-árpát, s ez évtől kezdve termelek haszonnal árpát. A Chevalierl'aj sikertelensége már arra vezetett, hogy összes gabonaterületem'/s-ára szorítottam az árpát. A Hanna-árpa sikere az 1886. évben már fordámban a bu árai egyenlő területre emelte árpatermelésemet. Miután az 1884 — 85 évi termések kielegitő erodm nyét egyrészt a Hanua-faj behozatalának tulajdonítom, szükségesnek tartom erre bővebben kiterje-zk-?dui. Az 1884. év tavaszáu vetettem első izben 45 q HnUDa árpát két 25 magyar holdas t'iblába. Mindkettő jól sikerült. 1885 ben e^ész árpavetésem összesen öt tábla volt ilyen. Közülök két tábla túlkövér volt, e

0'y normális, kettő szenvedett a május—juniusi aszálytól. A termés menyiségileg teljesen kielégítő, minőségileg a két túlkövér vetés árpája lett takarmányárpa, de ezek — daczára a szárazságnak—erőstn megdűltek; így a szemképződés hiányos volt. A Hanna-árpáról a következőket jegyezhetem meg általánosságban. Talajban kevóssé válogatós, az időjárásnak jól ellentáll. Jól bokrosodik, szalmája magas. Hosszú kalászokat ad, a sorok a kalászon hibátlanok. Szeme bár fehér, hanem a csúcsánál elágazó erektől némileg kékes. Alakra szép telt. Törése nem is üveg-, nem is csontszerü, de lehetőleg lisztes. A mult évekbeu még egy harmadik árpafajt termeltem, melyet »Gyöngy-árpa« név alatt kaptam Pozsony megyéből. A vásárolt vetőmag, körülbelül 4 ^ a szó teljes értelmében fehér volt. A kövér szemek tömegben egész rizs fesérségüek voltak. Szebb árpit képzelni nem lehet, bár szine szokatlanul tehér. A vetőmag, hi jól tudom, gróf Pálffy pozsonymegyei uradalmából került ki. Az árpa első termessel mintegy 20 magot adott í ez újra elvettetvén, második évben már a legrosszabb minőségű árpa termelt utána—sovány, sárgaszemű ;isúlyi> könyü, mennyiségre pedig miuden -irpa közt legros>zabbul fizető. Termelésével felhagytam, azon tauulsággal, hogy a kitűnő árpatalajon termett mag, a kötött, nehéz talajon hirtelen visszaesést mutat és sikerrel u°m ternn lbetőA Hanna-árpít az általam termelt vetőmagból teljes sikerrel ter.nebék velem együtt szomszédos t'óldbirtokos-társaim is. Ma tehát mindeneseire egyik legjobb fajuak tartom a torgalo ubau lévő keresettebb lajok között. Ami a velőmagot illeti általánosságban, az árpáról főleg elmondhatjuk, hogy a termés biztos sikerét a tökéletes minőségű vetőmag uagjbaii befolyásolja. Vetőmagnak mindig erőteljes, gömbölyded szemeket használju'-. A vetőmagnál a szín uem sokat határoz. Tudjuk hogy sárga árpát akkor nyerünk, ha eső veri meg a kalászokat érett állapotbau. A sörgyáros nem szeieti a sárga árpát, mert az érett állapotban jött nedvesség uérai'eg befolyásolja az árpa csírázásának idejét. A sárgult árpa nem csírázik egy időben. A vetésnél egy két nap különbség a csirábuezok zöldjét igyet mozgatván rajta, kihúzzák és csomóba hordják. Ügy löketni nem szeretem a répít, cz által *sok megsérül és romlik. Egyáltalán el kelleue kerúlui ú^y a kiszedés, valamint a tisztítás, bordás és összerakásnál » répák dobálását és igen okos embereknek tartom azokat a kapuvári gazdákat, kik ezt nem cselekszik. — Hát mit csinálnak azok a kapuváriak, tanitó úr? — Azok, nagy tiszteletű uram, ter.i.eszteuek kosár füzet, euuek vesszejét megszedik, a finom szálakat eladják, a vastagokból pedig t^leu, amikor más dolguk nincs, fonnak koczk i alakú kosarakat. Szedéskor ezekbe rakják a megtisztított répát így kosarastul rakják a szekérre, otthon leveszik a ko sarat, belé borítják a máglyába és igy kÍKerültetett a répának ide oda dobálása. — A répa tisztítását is fölemlítette az iméut tanító úr, ezt legyen szives megmondani, hogyan végezteti? — Ügy, plébános úr, bogy lecsavarja, aki a tisztítást cselekszi, először a répa leveleit, azután levágja a buezokrépa levélcsumás fejét, ezeket a levágott fejeket bevi-zem és megétetem. — Hát a levelekkel mitévő? — Azokat kint hagyom; én nem étetem meg a répalevelet, eirondul tőle a jószág, ha nem vigyázuuk, föl is puffad és annyi kárt szenvedünk egy nap, a menynyit öt esztendei répalevél termés ér. Nagy gazdaságokban bevermelik és savauyitják a répaleveleket. Ezt ott megtehetik de faluban nem sze retném, ba a szomszédom ezt cselekedné, mert a savanyitott répalevél büdös és ennek a bűzével nem boszautom a jó szomszédaimat. zásban nem játszik szerepet, semmi káros befolyási nincs. Igy, ha többféle színű, de hasonló súlyú és minőségű árpánk van, nyugodtan elvethetjük a sárgább készletet,a fehérebbet eladás által jobban értékesíthetvén. Soványszemü másodrendű árpát vetni nem tanácsos, ol> talajon pedig, mely nem specziális árpatermő talaj, éppen ne vessünk mást, mint telt, egyforma elsőminőséI gü majo'. Súlyra nézve nem mindig a legnehezebb árpa a legjobb is. Üveges- vagy csontszerü törésű árpa többnyire neheaebb, mert proteiudusabb (9—18% proteintarialom mai). A jó sörárpi c.ak 8—9% proteiutartalommal bir, de sokkal dúsabb keményítő tartalmú. Hogy elsőminőségü sörárpát termelhessünk; szükséges, hogv a vetőnagb n meg legyen minden lényeges tulajdonság, ami csak az elő állítandó terménytől megkívántatik. Mert — különösen nem árpatalajon — a termésben fokozva lépnek fel a használt vetőmag tökéletlenségei. Egyedüli kivételt'tesz az árpa-szine, mint ezt kifejtettük. Még ciak azt akarjuk megjegyezni^ hogy a ked vez.őtlenebb árp italaj a vetőmag sürün alkal mázott változtatását kívánja meg. A vetőmag beszerzése igen költséges lévén, a sürü változtatás nagyban csökkenti az árpatermelés álta) elérni vélt tiszta hasznot. * * * Milyeu talajt kiván az árpa? Hogtati miveljük a talajt, hogy árpatermelésre alkalmas legyen ? Az árpa egész 70° északi szélességig megterem. Igy hazánk climatikus viszonyai mindenütt megfelelnek az árpa termesztés által megkívánt hőmennyiségnek. így tehát a talaj minősége határoz csupán, hogy árpát sikerrel termelhetünk-e vagy nem Az országos kiállítás legújabb adatai mutatják, hogy hazánk legkülönbözőbb vidékei alkalmasak kitűnő sörárpa termelésére. Pozsony megye, Nyitra nagy része határozott árpaternaelő talaj. A Dunántúl sok vidéke termel 4e

rjobb minőségű sörárpát; Az általános tulajdonságok, melyeket egy árpatermő talajban feltalálhatunk, körülbelül a következők. A talaj bosszú időn át jól átdolgozott, szelíd, nem túlkötött vályogtalaj legyeu Szükséges kellék, hogy a feltalaj lehető mély, az altalaj vizátbocsátó legyen. Sekély feltalaju, erősen kötött, vizátnembocsátó altalaju föld sohasem termel jó árpát, mert a víztől egy növény sem szenved ily hamar. Vadföld, átdolgozatlan újtörések, savanyu föld, tó fenék stb. árpának épugy nem való, mint homokkal' túl erősen kevert talaj. A nedves talaj ép úgy árt az árpának, mint n bő homok ; az előbbiben a nedvesség, az utóbbiban a hőség árt legalább is anyira, hogy jó sörárpát csak kivételképen nyerhetünk ily talajon. Homok jelenléte 30—53%-ig nem hátráltatja az árpatermelést, sőt—mivel az árpa szelíd, könnyen omló talajt szeret—előnyös is. Kütöuő árpatalaj a szelid vályog- (Lehui) talaj. Mindazáltal szelid agyag talaj szintén alkalmaB az árpa sikerdús termelésére. Homokos és mézdús, az az könnyebb minőségű vályogtalajok még alkalmasak, de a valódi homoktalaj — hol már a feltalaj nagyobb részét homok képezi, mint említettük — aszályok alkalmával nem termelhet telt szemű árpát, sőt akárhányszor a kaUsz benszorul a szárban. Ha a répám megtisztíttatott, azaz, ha a zöldjét szépen levágták, haza hordatom, otthon saraboltatok neki helyet és arra olyan formára, mint az országút mellé a kövecset egy méternél valamivel magasabbra összerakatom és szalmával a kupaezot- letakartatván szikkadni engedem. • Tapasztalásom, hogy mentől jobban megszikkad a répa, annál jobban eláll. Három napi szikkadás után sgép kis árkot ásván körüle, a kupacz mellé, ennek a földjével a kupaezot leföldelem és La száraz idő vau, csak a gerinczéu hagyom nyitva a kupaezot, még két—bárom napig, azután egészen leföldelem és különösen arra vau gondom, hogy éjszak felől a kupacz földtakarója elég vastag legyen, nehogy azon az oldalon a répa megfagyhasson. Kéményt sem deszkából, sem szalmából a kupaezokra nem készítek; én azt tapasztaltam, hogy szikkasztott répánál ez nem BZükséges, de azt igen is tapasztaltam, hogy a kémény környékén a répa elrothad. — Mi jobb, tanitó úr, egy uagy, vagy több kisebb kupaezba tenni el telelőre a répánkat ? — Én azt tartom, plébános úr, hogy legjobb olyan kupaezot készíteni, amelyből a répa legfellebb két h«t. alatt elfogy és ugy vélekedem, hogy inkább ennél, kisebb^, mint nagyobb legyeu a kupacz. Ha igy összerakatom a répámat és a répafejeket meg a kupaezba nem rakott répámat már mégétettem, akkor kibontok egy ieföldelt kupaezot a végénél és mindig egy napra való répát veszek ki (csak szombaton veszek két napra valót), ezt a répa vágó vassal a vágó vályúban elapróztatoin és törekkel, szecskával keverve, ezen telel a jószágom. A fejős tehenek még egy kis da-