Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-12-25 / 52. szám

A >NYIRVIDÉK' ; MELLÉKLETE. .GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ" Ott jártamban felkerültem Diakova községébe okt. Iió 4-én s egy Jenes nevű paraszthoz, kihez jó aszalója miatt utasítottak, beszóltam; a parasz­tot lóhert kaszálva találtam. A tavaszi buza, árpa és zab m g lábon volt, mit csak azért emlitek meg. hogy kitűnjék, mily magasan fekszik e község a tenger szine fölött Aszalója kitűnő is volt. 2000 frtba kériilt felépítése. Jenesnek 60 k. hold szán­tóföldje van, melyen 6000 különféle gyümölcsfa áll és melynek jövedelme 2-től egész 10,000 frt közt változik, az átlag a 3000 frtot meghaladja. Ha a tenger szine feletti ekkora magasságban a gyümölcsfa jutalmazó, miért nem volua ez inásut is? Nem puszta állitások ezek, hanem tények; élő emberekre hivatkozom, melyekről ott a helyszínén a nevezetteknél bárki, bármikor meggyőződhetik. (Folyt, következik ) A gyümölcstermelők országos értekezlete. (Folytatás.) Déli, vagy alföldi zóna. Alma. Csemege-gyümölcs. Nyári: Ugyanazon fajok, mint e közép zónában. Oszi: Sándor czár, Pettyes arany alma, Fehér po­gácsa alma, Simonffi piros. Téli: Kewi Ízletes alma, Parker Peppingje, Bau­mann reiuette-je Fehér téli Calville, Török Bálint, Orle­ansi reinette, Angol arany Parmain, Téli piros pogácsa. Slavoniai Szercsika, Szabadkai Szercsika. Piaczi gyümölcs. Virginiai rózsa alma, Nyári tarka Pepping. Cseh rózsa alma, fehér pogácsa alma, Simonffy piros, Baumann reinetteje, Fehér téli Calville, Török Bálint, Sikulai al­ma, Téli piros pogácsa, Slavoniai szercsika, Szabadkai Szercsika. Körte. Csemege-gyüraölc*. Nyári korai és késő őszi: Guyot Gyula, Boldog asszony vajoncz, Kis Margit, Brockworth park, Ilardy vajoncza (Gellert), Williams, Rey Leo, Arenberg Col­márja. Napoleon vajoucza, Bosc vajoncza, Diel vajoncza, Avranchei jó Lujza, Loriol de Barny asszony, Angou léméi herczegnő, Baguet vajoncza, Blum, Hardempout Ízletese, Espériue. Kora és késő téli: Luizet vajoncza, Berkmaus va­joncza. Arenbeig vajonc/.a, Bivort Kelemen, Miilet vajon­cza, M linesi Josephina. Egri körte, Mas eluök, Téli Esperes, Bordeauxi herczeguő, Horváth függekörtéje, Guisse Mária, Alenconi esperes, Augersi Dávid, Esperen bergamotteja. pjatzi gyümölcs. Bihoreii vajoncz, Boldogasszony vajoncz, Brock­wort park, Liegel téli vajoncza, Clairgeau vajoncza, Avranchei jó Lujza, Diel vajoncza, Millet, Berkmaus vajoncza, Arenberg vajoncza, Egri körte, Téli esperes, Verténé körtéje, Guisse Mária, E«peren Bergamotteja, Touruayi téli Bergamotte. Aszalásra. Kálmán körte, Kis macskafej. Szilva. Csemege gyümölcs. Korai: Bergtbold korai szilvája, Rivers korai szilvája, korai termékeny (frühe Fruchtbare,) Violaszinü korai Pedrigou. Középéffésüek: Zöld reineclaude, Althau reine­claudeja, Victoria Monfort, Tarka Perdrigon, Jelferzon, Sárga uri sziva (Monsieur Jaune), Van Bose piros szil­vája, Piros Washington kék uri szilva. Késeiek : Átlátszó reineclaude, Decaisne szilvaja, kései Mirabella. Piaczi gyümölcs. Korai termékeny (frühe Fruchtbare,) Zöld reine­claude, Altban reineclaudeja, Victoria, Kék uri szilva, Piros Washington. Aszalásra. Korai termékeny (frühe fruchtbare), Victoria, Spáth Anna, Beszterczei sziiva, Ageni szilva. Cseresnye. Csemege-gyümölcs. Korai : Knight korai cseresuyéje, Sárga szivese­resnye. Középérésüek : Hedelfiugi óriás, Nagy Germers­dorfi ropogós, Mezeli óriás, Feketa sas, Disznódi fű­szeres. Keséik : nagy fekete ropogós, Groll tarka ropogósa, Drogon sárg i ropogósa, uagy Hollandi herczegnő. Piac/.i gyümölcs. Kuight korai cseresuyéje, Schmidt sötét barna ro­pogósa, Fekete sas, Nagy fekete ropogós. Drogan sárga ropogósa, Nagy Hollaudi herczegnő. Aszalásra. Nagy Gertnersdorfi ropogó*, Nagy fekete ropogós. Medgy. Csemege-gyümölcs. Korai közép és kéeő érésű: Eugeuia császárnő. Korai Hortensia fekete spanyol medgy, Korai Morelló késői Hortensia, Páudi midgy, Nagy Montmoreucy, Letnerczier, Holman herczese (Holmans Duke). Piaczi Gyümölcs. Fekete spanyol medgy, Körösi fekete medgy, Braunaui Amarella. Aszalásra. Braunaui Amarella, Fekete spanyol medgy, Kö­rősi fekete medgy. Sdrya-vagy kajszin baraczk. Csemege-gyümölcs. E^peren korai baraczkja, Ananas (Abricot de Breda), Nancy baraczk, Moorpark, Robertsau emléke, Nagyszombati sárga baraczk, Pourtales. Piaczi gyümölcs. Legjobb Ambröza. Nagyszombati sárga. Aszalásra. Ananas, Musch Muscb. Oszi baraczk. Csemege gyümölcs. Korai- Auasdey Beatrix, Korai mignou, Fehér Mag­dolna, Schidtberger barackja, Vezerle, Nagy Mignon, Duóé szépsége, Korai violaszín kopasz baraczk. Később érők: Valdi, Korai bibor baraczk, Oiga királyné, Gyümölcsösök királynéja, Gorgas kései bibor ba­raczk, Vénus emlője, StanWiCik kop isz barack, Sc'iaugai. Piaczi gyümölcs. F.hér Magdolna, Doué szépsége, Olga királyné, Beatrix, Vezerie, mezőkomáromi duránczi, Schangai, Stanwick kopasz baraczk. Ezen első tárgy, tudniillik a termelendő fajták meghatározása után, az értekezlet a második tárgyat a gyümölcsök magyar elueve/.fesének kérdését vette tárgya­lás alá. E kérdést illetőleg előadó a következő indítványt tette : Mondja ki az értekezlet, hogy a gyümölcsök ma­ryar uevének meghatározását szükségesnek tartja és ezen­dig a marmont burgouját becsülöm, mert ez nem kényes és igen nagy termést ád. A kertemben pedig <péháDy sor rózsa-burgonyát, meg kifli-burgonyát termesztek, ezzel élek nyáron, meg a feleségem árul belőle egy pár forintot. Olyau gazdának, aki eladásra termeszt, annak azt ajánlom, hogy a szántóföldjén is ezeket termeszsze, mert ezek több pénzt hoznak neki. Van még számtalan jóféle burgonya, ilyenek: a száz hagyma-burgonya, a kései rózsa-burgonya, a nyíri-burgonya, ez nem szép, de jó. Még felemlítem a Jakab-burgonyát, melyet város közelében, hol a piaezon, mint korán érőt keresik, szin­tén jó termeszteni. Vetni való burgonyának kiválogattatom a tyúkto­jás nagyságuakat és teljesen egészségeseket ós különösen a vetni való egészséges voltára igen ügyelek, az ilyenből azután kell egy 1600 négyszög öles holdba 10 hectoliter. Nagyon természetes, hogy öregebb szemű, vagyis helyesebben nagyobb burgonyából több kell. Ha elrakattam a burgonyát, váron, hogyan hajt, és ha annyira kihajtott, hogy négy levele van, könnyű boronával jól megfogasolom, ezután, ha gazosod'k, me­gyek bele kapával, és — ha csak lehet, száraz időben jó mélyre megkapálom. — És kérem, tanitó úr, hányszor kapál tatja meg a burgonyáját ? Annyiszor főtisztelendő úr, a hányszor szüksé­ges, azaz nem tűröm meg gazosnak, mert tapasztaltam, hogy gazos földben soha sincs jó termés. Mielőtt bitnbÓLni kezd a burgonya, belemegyek töl­tögető ekével és ezzel jól megsarabolváu a sor közt, leg fellebb egy kis tenyérnyi magasságú töltést adatok, mert tapasztaltam, hogy ez jobb a nálunk szokásos magas fel­töltésnél. — Azután, tanitó uram, hol lehet ilyen töltögetőt kapni és dr''ga-e? — Gubicz László gépgyárában Budapesten ezt 22 frtért árulják. — Az nem is olyan nagyon drága és azt hiszem, hogy ennek a tengeri töltésnél is lehetne hasznát venui. — Lehet bizony, én ezzel töltetem azt is, de a töltögető után jár két emberem kapával, kik a töltöge tő által elhagyott gazos helyeket kapával hozzák helyre, a tengeriben pedig az elhajtott szálakat állítják talpra és a fattyazást is ekkor elvégezik. Töltés után békén marad a burgonya egész a sze­désig, én kapával szedetem, de nagy gazdaságokban ngy szántják ki, egy erre készített ekével. Kiszedéskor válogattatok, külön szedetem az egész aprót, kiszedetem a vetni valónak alkalmasokat, meg a nagyokat. Azaz, hogy még egy félét szedetek külön : a folto­nel megbízza az országos gazdasági egyesületnek kerté­szeti szakosztályát, hogy legföljebb egy év leforgása alatt általa egybehívandó szak emberekkel a honunkban elter­jedt gyümölcsök magyar névtárát elkészíteni és a meg­állapított névtárt, az összes napi- és gazdasági lapok által köztudomásra juttatván, az elnevezések elfogadását és használatát, a maga és a megbízó értekezlet nevében, a termelőknek ajáulja. Az indítványt az értekezlet oda módosította, hogy Bencsik György ur kéretett fel a nomeuclatura elkészí­tésére, mit el is fogadott. Az általa elkészítendő nomenclatura az országos gazd. egyesület kertészeti szakosztálya által fog felülbi­ráltatui. A harmadik kérdést: r A községi faiskolaügy fon­tossaga s annak legczélszerübb rendezése.« Molnár István adta eső. Előadó kiemelte, hogy a hazai gyümölcsészet előb­vitelére a faiskolaügy bir a legnagyobb fontossággal; ennek szervezésére nézve 1868-ban alkottatott a 38 t. czikk, melynok 11, 59 és 83. §-aiban intézkedés van már téve a faiskolák felállítása s szervezése érdemében. Miutáu ezen törvényszakaszok azonban csak ujj­mutatást adnak ezen intézmény felállítására nézve s bár melletlük már egy izben egy szabályrendelet is adatott ki : nem tartja elegendőnek. Ezen okból a faiskolaügy szervezésére nézve aján­lotta, miszerint az értekezlet mondaná ki, hogy a közsági faiskoláit ügyét, hazai gyumölcsészetünk előmozdítása érdekében fontosnál, ismervén; óhajtandónak tartja, hogy a magas kormány a fentidézett tórvényezikk világosabb magyarázatával az ügyet szervezés alá véve, a következő intézkedéseket méltóztatnék megtenni. És pedig : 1. Oly községek, melyekben még faiskola nincsen, utasíttassanak ily faiskola czéljaira a faiskolai szabálj­rendelet vagy esetleg hozandó törvény kibocsátása után egy év alatt alkalmas helyen és talajon legalább 2 hold­nyi területet a község birtokából kihasítani; vagy ha a község erre alkalmas fekvőséggel nem rendelkeznék: ezen esetben a két holdnyi minimalis terület a község által legyen megvásárolható, a megyei hatóság jóváha­gyásával. — Magától értetik, bogy két holdnál a fais­kola nagyobb is lehet s e terület csakis mint minimalis terület lenne tekintendő. 2. A hol a község szűkebb anyagi viszonyok között vau, ott esetleg vétel helyett hosszabb tartamú, de leg­alább 7 évig tartó haszonbérlet b legyen megengedhető. Vásárolható legyeu továbbá faiskolai terület a megyei hatóság engedélyével több évi fizetési törlesztés mellett, mely törlesztésre a faiskolai tiszta jövedelem is legyen fordítható. 3. A községi faiskolák felügyelete és ellenőrzése az t czélra kinevezendő felügyelőkre, vagy takarékossági szempontból a kerületi vándortanárokra bizassék. 4. A községi faiskolát kezelje a községi tanitó; oly községekben pedig, hol egy iskolánál több tanitó van alkalmazva, azon tanitó, ki az V. ós VI. osztályt tanítja, a ki tehát törvény szerint a kertészeti elméleti oktatást is teljesíteni tartozik. A faiskola kezelő tanítónak a község e munkájáért külön dijat is állapithat meg, avagy azt a jövedelem bizonyos százalékában is részesitheti. 5. Oly faiskolakezelők, kik szorgalmuk s sikeres tevékenységük által magukat kitüntetik, a faiskolai mi­niszteri biztos felterjesztésére állami jutalomdíjban is részesittetnek. 6. Nem lennének tekintendők községi faiskoláknak az oly iskolai kertek, melyek a tanitók vagy a kántor­tanító javadalmazását képezik és konyhakerti vagy ka­pásnövények termelésére fordíttatnak. Viszont a községi sakat, és kapa által sérülteket és ezeket mielőbb meg­étetem. Szintén etetésre használom az aprókat és a leg­uagygyát, a többit pedig eladom és elhasználón a háznál. Kiszedés után a szekéren összeforditok két kast és úgy hordom be a burgonyát, otthon kupaezba rakom, leszalmázom és ha jó az idő, vagy három, de öt napig is szikkasztom, csak azután vermelem be. Fagyos és esős időben burgonyát nem szedetek, az ilyenkor szedett hamar megromlik. Én így már több éve mivelem a burgonyámat és átlagban eddig, itt vau beírva a jegyzőkönyvembe, egy­re másra 63 hectoliter termésem volt évenként, de olvas­tam, hogy egy gazdának 150 hectoliter burgonyája ter­mett egy katasztrális holdon. — A takarmánynak való burgonyát hogyan éteti tanitó úr ? — Kétféleképp plébános úr, a marhának vízbe ap­rítom, hogy meg ne feketedjék, a vízből kiszedem szecskával keverve jászolba adom. A sertés főve és darával keverve kapja. — Hát az embernek hogyan legjobb? — ügy Bacsó bátyám, hogy szorgalmasan dolgoz­ván, szerez a burgonya mellé húst; és most, mert meg­jött az étvágyam, megyek is haza megnézem, milyen húst készített a feleségem a piritott burgonya mellé. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents