Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-12-05 / 49. szám

N Y í R V I D É K." adónak, valamint a községi lakosokat terhelő minden egyéb készpénzbeli köztartozásoknak kiszámítására, illetve kivetésére szükséges az említett tartozásoknak az egyes adózókra való felosztását, vagyis az egyénenkénti kivetést kitűntotő kivetési lajstromot, továbbá az ekkép megállapított tartozásokat, mint községi követeléseket előírásban és az ezekre teljesített befizetéseket, mint lerovásokat és ezek egybevetése utján a netáni hátralékot vagy esetleges túlfizetést kitüntető kivetési főkönyvet, rendezett tanácsú városokban a városi számvevőség, nagy- és kisközségekben a községi illetve körjegyző vezetni tartozik. Ugyanezeknek feladata az egyes adózók összes köztartozásainak kitüntetésére szolgáló adókönyvecskék kiállítása, illetőleg a tartozásoknak ezen adókönyvecskékben való előírása; megjegyezvén, liogy a lerovási adatok a teljesített fizetés alkalmával a pénztárnok által beirandók. A naplók és beszedési lajstromok szabályszerű vezetése, valamint a kivetési lajstromok és főkönyvek mikénti szerkesztése, az illető kellő tájékoztatása végett, a törvényhatósági szabályrendeletben szintén körülménye sebben tárgyalandó A pénztári uapló egyes tételei időszakonkint átviendők az egyszerű kincstári számvitel szerint szerkesztett számadási főkönyvbe. A számadási főkönyv, mely a községi törvény 141 §-ában érintett számadással azonos, a költségvetésnek megfelelően szerkesztendő; miért is annyi és oly czimü rovatokkal kell bírnia, mint amennyi a törvényhatóságilag jóváhagyott költségvetésben felvétettek ; megjegyezvén, hogy még a költségvetésben nem szereplő — a vagyonkezelésre végleges behatással nem biró — átfutó bevételeknek és kiadásoknak is megfelelő rovatok uyitandók. Minthogy pedig a számadási főkönyv nemcsak a bevételek és kiadásoknak a költségvetési rovatok alá való osztályozására szolgál, hanem arra is, hogy valamint a számadók, ugv a péuztárt ellenőrző, illetve az utalványozási joggal felruházott közegek is valamennyi bevételek és kiadások iránt részletes átuézetet szerezhessenek, még pedig nem csupán arról, ami valósággal befolyt vagy kiadatott, hanem arról is, ami bevételezendő vagy kiadandó lett volna; ennélfogva a számadási főkönyvnek, „Tartozás", Lerovás", „Hátralék" czimü hasábokkal kell birnia. A „Tartozás" hasábba első sorban az előző évről áthozott bevételi vagy kiadási hátralék, másod sorban a számadási évre jóváhagyott községi költségvetésből esetleg szerződésből és illetékes utalványozásból megállapított illetőség mutatandó ki. A „Lerovás" adatait a pénztári napló szolgáltatja. A „Hátralék", a „Tartozás" és „Lerovás" cziinü hasábok egybevetése utján, a bevételi vagy kiadási hátralékot, illetve a község készpénzbeli követeléseit vagy tartozásait mutatja ki. Ueudezett tanácsú városokban e számadási főkönyv elkészítése es az előírások teljesítése a városi számvevőség, évközbeni vezetése és az év végeveli lezárása pedig a pénztáruokkal együtt az ellenőr feladatához tartozik. Nagy- és kisközségekben a főkönyvet a községi illetve körjegyző vezetni köteles. Ugyanezen közegek a község tartozásainak és követeléseinek esedékességéről nyilvántartást vezetni és ennek alapján a tauács, illetve községi elöljárósághoz mindenkor jelentést tenui tartoznak. A péuztárt, rendezett tanácsú városokban a polgármester, az ügyész és számvevő közbenjöttével, nagy- és ktllön péuztárnokkal ellátott kisközségekben a biró egy előljárósági taggal és a jegyzővel, havonként legalább egyszer váratlanul, azaz a péuzkezelő előleges tudósítása nélkül megvizsgálni tartozik. Oly kisközségekben pedig, amelyekben a biró pénzkezelő is, egyszersmind a vizsgálat teljesítésére, képviselő testület által miuden év elején az illető évre saját kebeléből elöljárói állást el uem foglaló két értelmesb tag lesz kijelölendő, kik a havonkiuti vizsgálatot a körjegyzővel együttesen ejtik meg. Azon kivül pénztári vizsgálat a pénztárnok (pénzkezelő) személyében történt változás esetén, úgyszintén akkor is foganatosítandó, ha a pénztári álladék véletlen események (tűzvész, tolvajlás stb.) folytán megkárósittatott, A pénztári vizsgálat mindenkor nem csak a pénztári álladék megállapítására, h inéin az ügykezelésre és számvitelre is kiterjesztendő. A pénztári vizsgálat megtartása és a pénztári naplóknak a maradváuy megállapítása végett történt lezárása a naplók szöveg hasábjába vezetendő és ugy a pénzkezelők, mint a vizsgáló küldöttség tagjai által aláírandó megállapítási záradékkal bizonyítandó A pénztár vizsgálat eredményéről a vizsgáló küldöttség mindannyiszor a tanács-, illetve a községi elöljáróságnak jeleutést tesz. Végül a községi számadások vizsgálására nézve még következők jegyeztetnek meg: A községi törvény 142 §-ában érintett első fokú vizsgálat tekintetében szükségesnek mutatkozik azon figyelmeztetés, hogy mindazon esetekben, midőu a számadók ellen észrevételek merülnek fel, ezek a számadókkal közöltessenek, illetve a számadók azokra nézve kihallgattassanak ugy, hogy a számadók törvényhatósági felülvizsgálatánál már a számadók igazolása is tekintetbe vehető legyeu. Ha a vármegyei számvevőség az észrevétel nélkül felterjesztett számadást helyesnek találja, avagy az első fokú vizsgálat alkalmával tett észrevételeken kivül ujak nem merülnek fel, amazok pedig a számadók igazolása (válasza) alapjáu elbírálhatók, a számadási ügy végleges elbírálás végett a vármegyei közgyűlés elé terjeszthető. Ha azonban a számadásra tett észrevételek még további tárgyalást kívánnak, illetve ha a vármegye számvevői vizsgálatból kifolyólag, uj észrevételek merülnek fel: a számvevőségnek észrevételei az alispáu utjáu a községi elöljárósággal illetve a felelős számadókkal közlendők, záros határidő alatti nyilatkozattétel végett. E nyilatkozat behatóan megbírálandó és ha az ügy még teijeseu tisztázottnak nem tekinthető, másodészrevételek teendők, melyekre szintén záros határidő alatt beveendő a felelősségre vontak másod válasza. Csak ennek tüzetes felülvizsgálata ucán terjesztendő az ügv határozathozatal végett a vármegyei közgyűlés elé. A közgyűlési határozat, a számvevői előterjesztés alapján, oly alakban szerkesztendő, hogy abban a számadás felülvizsgálata során felmerült marasztalások, a számadási főösszegek és igy tehát a pénztári maradványok változtatása nélkül külön-külön pontok alatt önnállóau s kimerítő indokolással felsoroltassanak. Ezeu irányelvekhez a pénztári kezelés és számvitelnél szükséges naplók és könyvek foutosabbjaiuak e helyütt készült mintáit u. m,: Vagyon-leltár, Költségvetési előirányzat, Pénztári napló,Beszedési,Kivetési lajstrom. Kivetési és lerovási főkönyv, Számadási főkönyv — oly megjegyzéssel csatolom, hogy e minták inkább csak tájékozási szolgálnak : ennélfogva nincs kizárva, hogy a gyakorlatban már megho losult oly minták, melyek különben teljesen megfelelők és czélszerüen használhatók, ha egy vagy más tekintetben a küldött mintáktól el is térnek — továbbra is meg ne tarthassanak. Mindezek uiáu felhívom a törvényhatóságot, hogy a fenti irányelvek tekintetbe vétele melleit, és az 1880. XXII-ik törvényczikk 140 §-ábau foglalt, egyéb rendelkezésnek megfelelően, a vánnegyebeli községek (rendezett tanácsú vároiok) pénztári kezelése és számviiele módjának megállapítása tárgyában, a szabályrendeletet mielőbb alkossa meg, azt az 1886. XXI. törvényczikk 7., 8. és 9. §§-ai rendelkezéseinek figyelembe vétele mellett, jóváhagyás végett, ide mielőbb s legkésőbb 1887. jun. hó 30-áig, az esetleges felebbezésekkel együtt, és pedig ha felebbezések vaunak, mindenkor indokolt véleményes jelentés kíséretében, terjeszsze fel. Budapesten, 1886. évi októberhó 26-áu. Tisza K. s. k." Közügyek. (Sikkasztásnak tekintendő cselekményt) csak az követhet el, aki a zár alá vett dolognak birtokában vagy birlalásában van, s akinél a dolgok hagyattak, vagy akire azok bízattak. Ellenben oly dolgokra vonatkozólag, amelyekre egy harmadik nyert zálogjogot; de a lezálogolt tárgyak nem hagyattak a zálogolást szenvedettnél, ezen tárgyaknak szándékos elvonása által a jogtalan elsajátítás vétsége (bünt. törv. könyv 168. §.), amely által a har inadiknak nyert zálogjoga sértetik meg, követt tik el. (B. t. k. 168, 359. §3). (A biztosítási ügyek illetékessége.) A bagatelleügyek iránt érdeklődő közönségre nézve fontos határozatot hozott a kúria közelebb tartott ülésében. A buda pesti V. ker. járásbíróság és a fővárosi V. kerületi községi biró közt ugyanis i'letékességi összeütközés merült fel, midőn az utóbbi kimoudotta, hogy biztosítási ügyletekből eredő panaszok elbírálásánál nem ő, hanem a ke reskedelmi törvény alapjáu ítélő bíróság illetékes. Az V. ker. járásbíróság ez ügyet végeldöntés végett a m. kir. kúriához terjesztvén fel, ez az V. ker. elöljárónak adott igizat; mert a biztosítási dij megfizetésére irányzott ke ret letek, mint magának a biztosítási ügyletnek folyományai, legtöbb esetben azon kérdésnek elbírálását is vonják maguk után, hogy maga a biztosítási ügylet fennállhat-e s mert a biztosilott és biztosító közötti jogviszonyt a kereskedelmi törvény szabályozza, az o jogviszonyból felmerült vitás kérdések eldöntésénél tehát a kereskedelmi törvény szabályai alkalmazandók s ezért a biztosítási dijak iránti perek elbírálásánál az 1877. XXII. t. cz. 11. §-a utolsó bekezdésében kisebb polgári peres ügyekben eljárásra hivatott bíróság uem illetékes. (Ha III. oszt. kereseti adóköteles fél) az adó tárgyát képező üzletet beszüntette, s ezt az illetékes iparhatóságnak bejelenti s az iparhatóság erről a kir. adőfelügyelőséget értesiti: ebben az esetben az üzlet beszüntetése napjától, a még hátra levő időre kivetett adóösszeg, a kir. adófelügyelő által hivatalból törlendő. (Magy. kir. Pénzügyi közig, birós. 1886 julius 16 263/886. (Mindeu egyes marha vagy lólevéllel) ugyanarra a marhára vagy lóra vonatkozólag, csak egy tulajdonos-változás eszközölhető; vagyis ugyanannak a szarvasmarhának vagy lónak minden egyes eladásánál az eladó által uj marha vagy lólevél váltandó. (Korináuyi intézkedés folytán) létrejött és az egyenes adók módjára beszedendő vízszabályozási kölcsön és költségtartozások tőkésített összege a hagvaték cselekvő állapotából, a hagyatéki illeték kiszabásánál, teherként le nem róható. Egészségügy. Hiteles értesités a közegészség állásáról. A járvány bizottság határozata alapjáu, a hólyagos himlő betegség állását tárgyazó azon kimutatások, melyek a törvény szerént, nyolczad uapoukínt a megye főorvosához beterjesztendő!*, másolatban a megye hivatalos lap hasábjaiu is közöltetni fognak. Atnidőu tehát eme közléseket, a mai nappal megkezdem, megnyugtatásul kijelentem, hogy az előfordult betegedési esetek száma ez idő szerint koránt sem oly uagy, aminőnek a félelem elhíresztelte azt; és hogy a városi hatóság miuden lehetőt elkövet arra nézve, hogy a betegség nagyobb járváuynyá ne fejlődjék. Nevezetesen nagyobb mérvben foganatosíttatott a himlőoltás; a 10 éven felüli iskolába járó gyermekek újból beoltattak ugy, hogy 2 hét alatt, a városi orvosok által, közel 2000 egyén oltatott be. Egyébképpen is, mindazt amit részint a törvény, részint a tudomány, a járvány meggátlása szempontjából követel, megtörtéut. Az utolsó heti kimutatás a következő adatokat tünteti ki -. Novemberhő 26-áu maradt ápolás alatt . 26, Deczemberhó 8-ig szaporodott .... 41-el Összesen -. 67. Ezek közzül meggyógyult 19, meghalt 6, ápolás alatt maradt deczember 3-án: . . 42 Tájékozásul még fölemlítem, hogy a betegedési esetek számábau, az úgynevezett „bárány himlő", mely lényegére nézve azonos, de jelentőségére nézve sokkal csekélyebb baj, ben foglaltatik. Ez összegezés teljesen megfelel a feuálló szabályoknak; de felemlíteudőnek tartottam a czélból, hogy a laikus olvasó meg tudja, hogy ha pl. a kimutatásban az mondatik: „Nyíregyházán jelenleg ápolás alatt maradt 42 hólyagos himlős beteg", e számban már egy tekintélyes ' mennyiségű bárányhiinlős beteg beufoglaltatik. Nyíregyháza, 1886. deczemberhó 4. Dr. Baruch Mór, mint a nyíregyházai közegészségügyi bizottság elnöke. ÚJDONSÁGOK. + A kir. törvényszéki palota helyiségéhez szükége* és alkudozás tárgyátképező telkek tulajdonosai, mint biztos helyről tudjuk, még miudig magasabb árakról beszélnek. Ne feledjék az illető telek tulajdonosok, hogy a kisajtitást végre szükség esetébeu, törvényes uton és eszközökkel is foganatosíthatja a város. *** A nyíregyházai ifjúság összesége, amennyiben a rendező bizottságba minden társadalmi osztályból van egy-egy beválasztva, a helybeli jótékony nőegylet czéljaira, jövő 1887. évi januárhó 15 én, a nagyvendéglő nagy termében, zártkörű táncz estélyt rendez. Már a rendező bizottság megalakulása is azt a biztos reményt nyújtja, bogy e tánczvigalomban miuden tisztességes család részt vehet. Es ez igy van helyesen ós jól. Az a sok szép és nemes czél, amelyet lelkes nőegyletünk, különösen az ujabb időkben zászlójára irt, nem csupán egy vagy két társadalmi osztály, hanem a városi közönség összesége érdekeinek állván szolgálatában: szükséges és kell, hogy a nőegylet áldásos működésének egészséges es czélirányos fejlesztéséhez az összes közönség járuljon; együtt áldozva a nemes czélra, és együtt szórakozva a nemes czélért. Ószíntéu kívánjuk, hogy e tánczvigalom a nőegylet eddigi hasonló vlgalmainak jövedelmét túlh t ladja! X A »Nyiregyházai Dalegylet*, hogy a magyar mü zenének a vidékén is híveket szerezzen, elhatározta hogy folyó d-czemberhó 18-ikán Nagy Káliéban tánczmulatsággal egybekötött hangversenyt tart, amelynek rendezésére a kállóí intelligentia néhány tagját is szerencsés vol megnyerni a dalegylet. Midőn e körülményt jelezzük s a nagyérdemű zenepártoló közönség tudomására juttatjuk, egyszersmind megemlítjük azt is, hogy a Nyiregyházáu tartandó haugverseny jövő januárhó utolsó felé ben leend. O Ungerleider Jónás helybeli homöopata orvos leáuyát Róza kisisszouyt a mult napokban jegyezte dl Guttmann Henrik nyíregyházai kereskedő. Az ünnepé ly es összekelés s ezzel egyidejűleg, a veterán hasonszenvi orvcs ur arany lakadalina folyó bó 18-án fog megtartatni az orvos ur uagy-kálló-utczai házában. A Jiatal párnak tartós boldogságot, az öreg párnak lehető nyugodt és örömteljes napokat kívánunk a még hátra levő évekhez ! (§) A Nyíregyháza város és Szamueli testvérek között, illetéktelen szesz árulás miatt, folyamatban levő ügy, fölebezés folytán, a mult hetekben terjesztetett fel az illetékes forumhoz. Mindenese're uagy baj, hogy egyes polgárok, némi múló his/.ouért, képesek, a város közös érdek-ivei szemben, ellentétes állást t'oglalni. Mert Számueh testvérek ie{ a szeszárulásai való fíllépése, nem a városi szesz regále bérlök, hanem egyenesen a város regále jogának megrontására van irányozva. Legyenek az illető testvérek meggyőződve, ho,'y e nézetet a város összes közönsége osztja. * Időjárásunk még mindig nem egészen télies. A folytouos enyhe és derült idő utáu a mult napokban kissé hidegebb szél kezd.-tt ugyan fújdogálni ; sőt már az első havunk is leesett; de pár uap óta ismét de. ült napok köszönt ittek he ; h ibár a uapféuynek kissé éles accentusa is *au. Legutóbb azonh»n esőre vált az idő. , -I- Figeczki Pál helybeli hentest, egy elhullott sertés busának kimérése,illetőleg feldolgozása által, a közegészség ellen elkövetett vétkes kihágás miatt, a városi iletékes hatóság, f. é. novemberhó 23-án 1016 kihág. szám alatt hozoit határozatával, egy hivi fogsagban és 100 frt. birsagbau marasztalta el. Marasztalt fél a határozatot fóiebbezte. (§) Rózsakerti József nyíregyházai vendéglős Moskovícz Oszkár piuczér elleni sajtó perének tárgyalása végre f. é. novemberhó 27 én csakugyau megtartatott. A tárgyalason se n vádló, sem vádlott nem voltak jelen. Ró • zsakertit dr. Ozory István d ibreczeni ügyvéd képviselte, vádlottat pedig a debreczeni kir. törvényszék által kirendelt dr. Megyery Pál ügyvéd védelmezte. A közönség ne u igen érdeklődött az ügy iránt; nagyon kevés hallgatóság jelent mag Az esküdtszék vádlottat a be«sület sértésben egyhingulag vétkesnek mondván ki: Moskovicz O-zkáit egy h ívi fogságra, 100 forint bírság ra ítélte; kötelezvéu egyúttal a magán vádló költségének megtérítése fejében 100 frtot védő ügyvédnek psdig 50 frtot megfizetni. Védő ügyvéd semmiségi pauaszt jelentett b •. O Agglegények adója. A franczia kormány nemsokára törvé iviavaslatot terjeszt a képviselőház elé az agglegények megadóztatására. Bármily furcsának tessék is ez a terv, i^en szomorú társadalmi jelenség szolgáltatta hozzá az alapot. A mult év statisztikája tanúságot tesz róla. hogv csak Párisban 490,104 nőtlen férfi éa 416, 469 hijadou lakik; mig a házasok közt 379,279 férfi és 381,854 asszony vau. E számból hiányoznak az özvegységre jutott férfiak és nők Ha levonjuk a nőtlen férfiiak és híjadon nők számából azokét, a kik még nem éretork a házaságra, azt látjuk, hogy Párisban ép annyi ember daczol a természet törvényével, mint ahány családot alapított. Egész Prancziországbau két millió férfi-van, a ki csak balkézről kötött házaságot, Eme szomorú jelenségnek igen egyszerű a magyarázata. Mint agglegény a hivataluok, művész és kereskedő megélhet a legcsekélyebb jövedelembő' is ; mert beérheti kis padlásszobájával és szeréuy kosztjával 8 a tekintélyén nem esik csorba. De ha megházasodik, állásáh >z kell szabnia életmódját s az apró családi ünnepségek is pénzbe kerülnek s a párisiak nem szeretik az ilyen ^törvényes* kiadásokat. Inkább nem házasodnak, mert Párisban a feleség í^eu d.aga fényűzés. Az az manapság már uálunk magyaroknál is. Az agg-