Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-11-28 / 48. szám

Melléklet a „Itfyirvidék" 48-ih számához ténykedése csupa kedvetlenséggel van telve s kedélye sem egyéb, mint az ellenmondások bonyodalmas hálózata. Aki az élet becsét megérteni s egyúttal megérdemelni, bensejében a tévedések hálóz i tát kerülő tiszta összhangot akar létesíteni: az fontoljon meg mindent uyügodtau, fogjou mindeuhez határozottan, tegyen min dent bátran s hijtsa végre állhatatosan. Szilárdnak kell lennie az igazi férfiúnak még, mint ezt e b.p f. hó 14-iki számában érintettük, Ízlésében és hajlamaiban is. Tudjuk jól, hogy életünk nagy része fölött, még ha teljes szabadságot élvezünk is, hajtanaink uralkodnak. Nem éber eléggé mindig akaratunk. Ezért valahányszor akaratunk pihen, mindannyiszor ugy szoktunk cselekedni, aiiint azt hajlamunk kívánja. fils hogy akaratunk határozatait szivünk hajlamai amint könnyíthetik, épugy nehezíthetik is: az minden figyelmes lélekbúvár előtt ismeretes dolog. Ha pedig valamit választunk, nemde hajlamunk mellett igen gyakran Ízlésünkre is tekintettel vagyunk ? Ez okból választhatnánk-e állandó szabályok s szilárd elvek szerint, ha ízlésünket napról napra változtatnánk? Sok dolgot i"eg csak ugy vihetüuk jól véghez, ha azokat nemlcsak helyeseljük és akarjuk, hanem ha azokhoz egyúttal hnjlamunk is van. Mert ugyan teljesítheti-e az a barátságos viszony kötelességeit, akiben a birátja iránti szeretet kialudt? Váljon élhetne az oly ember a családjának, aki teljesen elveszte háza teendői s örö nei ir^nt való érzékét? Hogyan követhetné s tölthetné be hivatását lelkesedéssel és hűséggel azou ember, aki irtózik s undorodik attól a munkától, melyet tőle hivatása megkíván ? Már pedig ami nem tiszta szívből, hanem akara- j (uuk s kedvünk ellenére törtéuik ; ha valamely dolog iránt nem érdeklődhetünk többé lelkendezve: az oly IDUU kának bizonyára nem le-z sikere; az oly tett nem csak, hogy jó gyümölcsöt nem hozhat, desőt mindig rosszul szokott végbe menni. E-, a kelletlenség és kedvetlenség aztán napról napra nagyobb mérvet ölt; lelkünket mind hidegebbé s fagyosabbá teszi az iránt, ami egykoron legalább külsőleg vonzott; végül a lélek harmóniájában felt irtózhatatlanul a legelszomorítóbb zavarokat idézi elő. A községi pénztári kezelés és számvitel. A m kir, belügyminiszter a községi pénztári-kezelés és számvitel módjának irányelvei iránt, f. évi 23,354. szám alat

f, a követk-zi körrendeletet boc átotta ki: »A községekbon (rendezett tanác-u váróikban) a pénztári kezelés és számvitel módjának szabályozását, az 1886 évi XXII t cz. 140 § a tekintettel arra, hogy e réízben a községeknél nagyobbrészt a kellő szakértele u hiáuya tapasztaltatott s ebből kifolyólag, ha a község anyagi károsodása elhirithitó volt is, mind a község, mind a felsőbb hatóság feleslege*, mert elkerülhető munkával terheltetett; továbbá tekintettel arra, hogy a községi pénzkezelés és számvitel miuél biztosabb ala pókra fektethetése, s ugy az egész országban, vitamint a vármegyékben lehetőleg egyöntetűvé tétele s ez által a felsőbb hitósági vizsg i'atnak megkönuyitése elérethessék, de a községak-iek külöu viszonyai se tévesz tessenek szem elől: oly módin tette a törvéayh itósá,'ok feladatává, hogy e részbeni szabályrendeleteiket az általam megállapítandó irmvelvek és községeit külöu viszonyainak tekintetbe vételével alkossák e szabályrend 3 lethez euuok általam le udő jóváhigyáiáí követelvén meg. A községi törvény végrehajtása tárgyában f. évi julius 8-áu 38.506. sz. a. kibocsátott körrecdeletben ki látásba helyeztem azt, hogy a közs°gi pénztári krzelés és számvitel módjának megállapításánál figyelembe veendő, irányelveket mielőbb külön rendeletben fogom tudatni A községi pénztári kezelés és számvitel módjának megállapításánál tehát, figyelembe veendők a következő irányelvek. történelmi adatok azt bizouyitjált, hogy a műveltség fo kozatáho: képest még a mulatság is különböző; a tár sadilom és a társas élet czélja is más. Ma p. o. ? 1 A nagyobb városokban vanaak állaudó színházak, a kisebbekben sziukőiök; van-iak ca's nól;, olvasókörök s számos másféle ig.esületek, melyekben az emberek szórakozást éi az unalmas ős;i téli estéken foglalkozást találnak, okulhatnak, javulhatnak ; mert ezekben többnyire a jók jönnek össze, akikről Drummond Henrik edinburgí fizika-íanár azt mondja »Termé-zeli törvény a szsllemvilágban« czimü müvének »KöruyezeU alczimü fejezetében, hogy a jók ós uemesek javítalak, tökéletesítenek; a rosszak ós aljasok durv.tanak.« Aztán ott vaunak nemesik nagy városokb in, hauem vidéken, sőt községekben is az élvezetes felolvasási estélyek, melyek a szórakozás mellett annyi tanul ságot, okulást nyújtanak. Mindé,'.ékről pár óv tized e.őtt még a nagyobb magyarországi városok lakói is alig á modtak. De ma az általános műveltség terjedésével, növekedésével, mindezek életszükséget képeznek. Megyénkben s nen.esik Nyiregyhá'án, N Kálién, hanem KisVárdán, sőt Nyírbátorban is tartattak és hiszszük, "h >gy fognak e télen is tartatni felovasások. Várjuk ezt fői g Nyíregyháza és Kallótól, hol oly sok jeles tanár áll a tudomány kincsei, igazi terjesztésének, közönségessé tételének szolgálatában; várjuk, hogy e sok kitűnő féfiu, e két városban, példiadólag fog előljárni a felolvasások, a tudomány igazságai terjesztésének szép műnk-íjában. N.Kállón már mag is kezdték az ősszi esték unalmainak űzését >A Kin ornás Családi c-. népszínmű előadásával. Műkedvelőktől nem várt kitűnő alakitással működtek közre: Grűn Malvin k. a. (Juczika), Kör.nendy Józsefuő úr iő (Bimbó Mártonná), Nagy Kálmánná urnő (Mari) Kohn Hermiua k. a. (Cziteráné), Vértossy E nma k a. (Kókáné), Horváth Júlia k. a. (Zsuzsi) és Nagy Kálmán (Pergő Grorzson), Klíncek József (Bimbó Lac/.i), Béress Gyula (Kötő Károly) dr. Jósa András (Dáma Náczi, a» potya fiskus«), Potási János (Fuvó Máté), Magas 1. A községi pénzkezelésnél, melyre nézve a számadási év a naptári évvel megegyező az egyszerű kincstári számvitel alkalmazandó. 2. A községi pénzkezelés és 'számvitelnek alapját a leltár képezvén, a községi számvitel helyes és czélszerü berendezésének biztosítása tekintetéből szükséges, hogy a községi törvény 109 § a értelmében, a községnek és a községi felügyelet alatt álló intézeteknek ingó és ingatlan vagyonáról, évenkint elkészítendő leltár rendeltetésének megfelelő módon, azaz csakis teljesen hiteles edatok alapján akkép szerkesztessék, hogy az könnyű átte kiütésben a vagyon állásúak teljes, hü és tiszta képét nyújtsa. E czál elérésére a leltározás nana egyedül a vagyonkezelő által, kmem ez-in kivül rendezett tanácsú városokbau a tanács egy tagja és a számvevőség egy tagja; nagy- és kisközségekoeu az elöljáróság egy tagja és a községi vagy kör.egyző közreműködésével, egyidejűleg foganatosítandó leltári vagyoaszemle alapján eszközlendő. A leltárba az összas ingó és ingatlan vagyou, te hát egyrészt a községnek vagy községi intézetnek, mint erkölcsi testületnek tulajdouában lévő mindennemű javak, jövedelmező jogok, állami és magán kötvények, értékpapírok, anyagok, bútorok stb., szóval az összes cselekvő vagyont képező alkatrészek, kellő részletezéssel, tehát tételenkint. mennyiség, minőség, érték és jövedelem szerint a használati mód, állapot és minden a teljes tájékoztatásra szükséges ismérvek pontos kivételével (a jövedelmező és nem jövedelmező vagyon részeket külön kitüntetve) veendőd fel, inásréizt padig a köiséget terhelő összes adóságok vagy egyéb terhek, tehát az összes szenvedő vagyon szintén a teljes tájékoztatást nyújtó körülírással kimutatandók. Az összes cselekvő ós az ös'zes szenvedő állapit egybevetése utján a tiszta cselekvő vagyon állása ki tüntetendő. Az évközben a község vagyonában, illetve a leltári állomáuyban előforduló változások kellő nyilvántartás czéljából, rendezet tanácsú városokbau a számvevőséggel a nagy és kis községekben a községi vagy körjegyzővel miudenkor közlendők, hogy az évenkiot eszközlendő leltározásnál, illetve a foganatosítandó vagyon szemlénél a változások kellően ellenőrizhetők legyenek. Az évközben előfordult minden vagyonváltozás a községi zárszámadáshoz melléklendő leltárban pontosan kitüntetendő és indokolandó. 3. A községi törvény 122 és következő §§-aiban érintett költségvetési előirányzat czélja, a község egy évi szükségletének megh itározása és a szükséglet fedezésére szolgáló eszközöknek kijelölése lévén, ebhez képestkét főrészből áll; ugy mint a szükségleti részből, mely a jö vő évre tervezett kiadásokat, és a fedezet részből, mely a jövő évre ramélhető bevételeket foglalja magáb in. Mindkét rész, vagyis ugy a bevételek mint a kiadások osztályozandók mindenek előtt rendes, vagyis minden évben ismétlődve ugyan izon czimen ukár egyenlő összegekben (állandó tételek) akár váltó'.ó mennyiségben, (változó tételek) előforduló és rendkívüli (átmeneti) vagyis ciak bizonyos időben, — csakis az előirányzati évben vagy legfeljebb néhány éven át felmerülő — bevételekre és kiadásokra. A rendes bevételek és kiadások, ismét természetük és rendeltetésük szerint, a könnyű áttekintést és minél teljesebb tájékozást főc/.élul szem előtt tartó osztályozássá, rovatokra czimekre osztandók, illetve ilyenekbe, sorolandók. Minthogy p'dig a községi törvény 129 §-a szerint a mennyiben a község kiadásai a községi törzsvagyon jövedelméből nem fedeztetnének, a községi lakosokra és birtokosokra községi adó vethető ki; a bevételek és kiadások csoportosításánál még a községi törvény 130 §-ában a községi pótado' kivetés módjára vonatkozólag foglalt szabványok is különösen szem előtt tartandók. A költségelőirányzati tételek megállapításánál alapul veendő egyrészt a folyó évet megelőző számadási év eredménye, másrészt a folyó évre készített és törvényhatóságilag jóváhagyott költségvetés. József, Berta János, Pásztor Sámuel (Kocsisok), Divizi Lajos (Samu molnárinas). A válogito t közönség, mely helyről és vidékről a sziuházat zsúfolásig megtölté, egy feledhetlen élvezetes estély emlékét vitte magával. — Tiszta jövedelem 92 frt. Alig mult el néhány nap, már a »huszadik műkedvelői előadás«-t s ezzel a társulat h it évi fenállásának megünneplését jelezte az -újonnan szétküldözött színlap. Mely üunepély »Prolog« (előadta Kiss Rezső), továbbá »a uőgyülölő« és »az apró félreértések« előadásával tartatott mag novemberüó 2l-én. A műkedvelők a sziufalak mögött egy kis ünnepélyt is rendeztek magút közt. Ugyanis dr. Jósa Andrást, mint e műkedvelő társulat egyik alapitójat, megfelelő alkalmi beszéd kíséretében, babér koszorúval tisztelték meg, aki azt nem csak mint alapító, de mint sok felől elfoglalt s még is minden lehHő alkalommal működő tar, mint utólérhetlen komikus és humorista a kitüutetéjt régen kiérdemelte. Az ünnepségek utáu társas vacsora következett, hol nők is számosan vettek részi s « pohár^ö^zöntések egymást érték: dr. Kállay Zoltán dr. Jósa, Potási Jiuo

j, Lu kacs Odöu, Kiss Rezső s számossn boc<átgatván toászt alakban szellemi röppentyűiket. Most pedig már készülünk laikus hallgatóság, szellemi élvezetek után sóvárgó publikum, készülünk a felolvasások által máskor szerzett szellemi élvek óldeléséhez. Igy telik az idő N.- Kállón télen, XIX század kilcnczedik tizedében. Hítha majd ezek mellett a sok jótékony ezélu egyesület megkezdi gyűléseinek megtartását, számadás, segélyo*ztás üunep ségek, esetleg valami téli mulatság rendezése végett, (melyekről különben oly ritkán jő e lapban értesítés) be fogja látni az olvasó még ha Nyíregyházán lakik is, hogy gr. S.échéuyi István intentióit, az egyesülést és, ezúton minden szép, jó, ig->z és uema3 ügy előmozdtását, ez idő szerint, N.-Kállón fogták fel leghívebben s a n.kállói intelligenczia, e megyében, az ő esz neinek valódi letéteményese. Arniciis. A költségvetés tervezetét rendezetét rendezett tanácsú városokban a számvevőség, kis és nagy községekben a községi illetve a körjegyző készíti el. A törvényhatóságokkoz mindig két eredeti pildáuyban bemutatandó, melyek egyike, a törvényhatóság használatára szolgálván, a megyéuél visszUartatik, a másika pedig, a költségvetési tételek igazolásául szolgáló okmányokkal együtt, a községnek visszaküldetik. A költségelőirányzat tételeinek mikénti igazolása, illetve a költségvetés telszerelése tekiutetében a törvényhatósági szabályrendeletben bővebb utasítás adandó. 4. A község pénztára csak biztonsági tekintetben is lehetőleg megfelelő hivatalos helyiségekben kezeltethetik. E helyiségben őrizendők az összes számadási okmányok, iratok és könyvek, nemkülönben külön csakis e czélra szolgáló — lehető biztosságot nyújtó — pénzszekrényben a pénz és pénzértékek. Minden községi és a község által közvetitőleg kezelt pénz és pénzérték csakis a község hivatalos helyiségében levő pénzszekréuyben tartandók és őrizendők. Bevételek és kiadások csak ezen hivatalos helyiségben és rendezett tanácsú városokban mindeu nap és a többi hivatalok számára kiszabott hivatalos időbe eső nagy és kisközségekben a helyi viszonyok igényeihez képest megállapított — hivatalos órákban teljesíthetők. Községi pénztárnok, pénzkezelő csak feddhetlen jellemű községi lakos lehet és mindenesetre előnynyel bir az, ki a számviteli első feljegyzéseket (naplók beszedési lajstromok stb.) sajátkezűleg végezni képes és ki tekintettel arra, hogy nemcsak felelős azon károkórt, melyeket hivataloskodása közben szándékosan okozott, hanem a mulasztásból vagy elnézésből is a község határán belül oly értékű fekvő vagyonnal bir, mely a pénzkezelés esetleges hiányaiért némi biztosítékul szolgál. Sz'lkséges oda hatni, hogy a pénzkezelők nagyobb vagyonkezeléssel biró községekben és rendezett tanácsú városokban a vagyonossági viszonyoknak megfelelő óvadék tételére is köteleztessenek a községi törvény 65 §-a utolsó előtti bekezdése értelmében. A pénztárnok, pénzkezelő, sem bevételt sem kiadást nem teljesíthet illetékes helyről nyert felhatalmazás illetve utolványozás nélkül. Kivételnek csak oly kis községekben lehet helye, melyekben pénztárnok nincs s a biró egyszersmind pénzkezelő is; mert azon kisebb kiadások, meljeket az alábbiak szerint a biró sürgősség esetén saját felelősségére tehet, ily esetbeu utalványozásnak megelőzését nem igényelhetik. Az utalványozási jog. mely törvényhatóságilag jóváhagyott költségvetésen alapul, tulajdonkép a község képviselő testületét, a költségvetés végre hajtásával való megbízás folytán, azonban aunak keretén belől és korlátai között a tanácsot, illetve a községi elöljáróságot illeti meg, mely a községi törvény 127 §-a értelmében a szoros köl'ségvetés megtartásáért felelős. Kisebb kiadásokra és sürgősség esetében a polgármester illetve a biró, bizonyos törvényhatóságilag megállapítandó összeg erejéig, saját felelősségükre is utalványozhatnak ; ez utalványozások azonban a tanácsnak, illetve a községi elöljáróságnak a legközelebbi ülésen bejelentendők. Az utalványozásnak, mely különben magára a számadási okmányra vezetett záradékból is állhat, rendszerint írásbelinek kell lenni. Oly esetekben azonban, midőn valamely pénztárnokkal is biró kis községekben, az előljárósági tagok s a biró írástudatlanok ; a körjegyző padig niucs jelen : az utalványozás két megbízható tanú jelenlétében szóbelileg is történhetik. Az utalványozás körüli eljárás a törvényhatósági szabályrendeletben részletesen kifejtendő. Az utalványozásokról azon czélból, hogy a költségvetésileg megállapított összegeknek mily mérvbeni igénybe vétele és illetőleg még a rendelkezésre álló részletek mindenkor megállapíthatók legyenek, nyilvántartás vezetendő, rendezett tanácsú városokban a városi számvevőség, nagy- és kisközségekben a községi, illetve körjegyző által. (Vége köv.) Közügyek. (A m, kir. honvédelmi miniszternek a családi értesítőknek cyril hetükkel való kiállítását tiltó rendelelete. »Némely gör. kel. szerb ajkú lelkészek a nősülési kérvényekhez szükséges családi értesítőket cyril betűkkel állítják ki, mely körülmény, ezen ugy is felettébb nagy számmal beérkező ügyek elintézését tetemesen nehezíti és a felek hátrányára lassitjt is. Az ideiglenes felmentési kérvényekhez csatoltatni szokott és sokszor hasonlóan cyril betűkkel kiállított családi értesítők tekintetéből, a nagyméltóságú m. kir vallás és közoktatásügyi miniszter ur még 1884. évi jauuár 4 én 43416. szám alatt kelt levelében, felkérte a szerb patriarchát és valamenyi gör. keleti püspököt, hogy tekintettel az ebből származó nehézségek és fennakadásokra, az alattas lelkészeket utasítsák oda, miszerint a családi értesítőket latin betűkkel állítsák ki. Minthogy a nősülési kérvények tekintetében ugyanazon körülmények és érdekek teszik kívánatossá, illetőleg jogosulttá azt, hogy a családi értesítők ne cyril, hanem latin betűkkel állitassanak ki: felhívom a m-'gye közönségét, hogy területe körében levő gör. keleti szerb lelkészeknek idézze újból emlékükbe a nagyméltóságú vallaa- és közoktatási miniszter urnák fentebb idézett felhívása folytán minden bizonyuyal annak idejében hozzájuk menesztett főpásztori rendeletet, és igyekezzék oda hatni a megye közönsége is, hogy jövőre a családi értesítők latiu belükkel állitassanak ki, a folyamodók ér dekéből is, minthogy ellen esetben az ily értesítőkkel felszerelt kérvények nem a kívánatos gyorsasággal lesznek elintézhetők. Ennek tekintetéből tegye meg tehát a legczélszerüebbnek látszó iutézltedéseket, hogy az érdekeltek és a felek a községi elöljárók által kellőképen szintén tájékozva legyenek a felől, hogy saját jól felfogott érdekükben is áll az, miszerint ezen felhívásomban foglalt kívánalom teljesítve legyen. Budapesten, 1886. évi oktr'ber 10-én. A miniszter helyett. Gromon, s. k. állam-titkár.c