Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-11-14 / 46. szám

N Y í H V I Ö É !£«' litásáról gondoskodnék, amelynek létrehozatalához nem is kellene valami nagy tőke. Ide vétetnének az után fel: az elhagyatott árvák, a kolduló gyermekek, a szegény és munkaképtelen napszámosok gyermekei. Itt részesittethetnének teljes ellátásban, ruházatban, nevelésben. Itt nyerhetnének oktatást vallásban, Írásban, olvasásban. Innen bocsáttathatnának mesterségre, sat. Az igy felnevelt és a világba bocsátott szerencsétlenekbenminden bizonynyal öntudatra ébredne emberi méltóságuk tudata; kibontakoznék lelkük a fásult burokból és fényt terjesztene ott, ahol a nyomor és erkölcsi sülyedés szörnyei tanyáznak. Ajánlom a „Szegény gyermek menház" eszméjét az illető fiókegylet szives figyelmébe. Közigazgatási bizottsági ülés. (Novemberhó 11.) Főispán ur ő méltósága az ülést megnyitván, Zoltán János alispán bejelenti, hogy Komis F.rencz és Kállay Jenő bizottsági tagok e mai ülésre való meg nem jelenésük alapos indokául családi elfoglaltatásukat, illetőleg betegségüket előlegesen bejelentették. Olvastatott Zoltán János alispán október havi jelentése. E jelenlés szeréut októberhó 12 ik napján a me gye közigazgatási pénztára, a főügyész és számvevő közbejöttével, szabály szerűen megvizsgáltatván, a pénztár állása, mint a könyvvezetés teljesen rendben levőnek találtatott; a pénztári Daplók végeredményei összegeztet tek, a készpénz megolvastatott s a takarékpénztári betétkönyvek és egyéb értékpapírok részletesen átvizsgáltattak. A pénztárban összesen 147,190 forint és 23 kr. érték találtatott. A kir. tanfelügyelő jelentése folytán Nyíregyháza város elüljáróság i utasíttatott, hogy a város azon lakosaiuak érdekében, akik a város által fentartott óvodákat igénybe veszik, mielőbb intézkedjék: hogy emez intézetekben okleveles óvónők alkalmaztassanak s az eljárás eredm 5ny ét, a kir. tanfelügyelő utján, e bizottsághoz mu ha tatlanul beterjeszsze. Olvastatott a kir. tanfelügyelőnek a tisza-löki ele mi iskolára vonatkozó érdekes jelentése, amely is következőleg hangzik: „Tekintetes közig. Bizottság! Az e f. évi 951. számú kb. határozattal oda uta sittattam, hogy miután T-Lökön az izrael hitközség tanköteles gyermekei számárasaját akaratából a nyilvános elemi népiskola felállítását még nem eszközölte s emiatt nagy számú tanköteles gyermekeit rendes iskoiai okta tásban nem részesítette, az 1868 évi XXXVIII. t. cz. 44 § alapján, egy községi iskola felállítása iránt tegyem meg a szükséges intézkedéseket s ebbeli eljárásom eredményéről tegyek jelentést. Ez ügyben jelentésemet a következőkben van szerencsém előterjeszteni. Nevezett községben a községi elemi népiskola felállithatása czéljából, mindenek előtt arról kellett meggyőződést szereznem, ha vájjon az illető község bir-e oly közös alappal, amely iskolai czélokra reudeltetik, s amelynek jövedelméből a felállítani tervezett községi iskola évi szükségletei fedezendők lennének ? Másod sorban pedig szükséges volt kellő tájékozást nyernem az iránt, vájjon azon községi lakosok és birtokosok, akik a törvényben kijelölt kellékeknek mugfelelő hitfelekezeti népiskolát tartanak fenn, ezen iskolák fen tartására kimeritik-e egyenes adójuk öt százalékát ? Minthogy az ez irányban teljesített vizsgálat alkalmával meggyőződtem arról, hogy mig egy részről az illető község iskolai czélokra fordítható közös alappal nem rendelkezik; másrészről pedig hogy a községi lakosok és birtokosok saját felekezeti iskoláik fentartásához, egyenes adójuk öt százalékán felül is járulnak ; nem tehettem mást miut a felállítani tervezett községi népiskola szükségleteinek fedezését az illető izrael. hitközségre, illetőleg az izrael. lakosokra és szülékre egyaránt hárítani, s ez okból az összes izriel. lakosságot családfőket s tanköteleseket összeirattam, s az izrael. lakosok összes adójuk részletes kimutatását is beszereztem, hogy az iskola fentartási szükségletet, azok alapján az izraeliták közt aránylag megoszthassam kivethessem. Midőn ezen körülményről az illető izrael. liitköz ség értesítést nyert azonnal elhatározta, hogy tanköteles gyermekei számára egy izraelita felekezetű nyilvá nos ellemi népiskolát állit fel, s e czélból az iskolai helyi hatóságot, az iskolaszéket meg is alakitá, s egy okleveles izraelita tanítót meg is választott; elhatároz váu hogy ezen iskola azonnal megnyittassák Az ügynek ily kedvező megoldása után a községi iskola fellállitásának szüksége nem állván elő, a már megnyitott izrael. felekezeti népiskolát nyilvántartásba vettem. Mély tisztelettel kérem azért a tek. közig, bizottságot, miszerint ezen iskola létezését, valamint az ez ügyben követett eljárásomat tudomásul venni méltóztassék »sat. sat.« Az előterjesztett tanfelügyelői jelentés örvendetes tudomásul vétetett. A kir. adófelügyelö az adóügyi állapotokról következő jelentést terjeszt be: A f. r. szeptemberhó végével fenmaradt adóhátralék tett 252,984 frt 57 krt. Ehhez számítva az utólagos előírásokat (10,986 frt. 29 kr. és a IV. évnegyedi adórészletet (246,033 frt. 94 >/a krt), lett a tartozás 510,004 frt 80 '/

2 kr. Levonva ebből a f. é. októberhó folyama alatt teljesített készpénzbeli befizetést (64613 frt. 01 '/a krt.) és a törlést (20,541 forint 83 Ví krt), maradt októberhó végével 424,849 frt 95 '/a kr. tartozás. Ehhez számítva a hidinentességi dijt, a jog és bélyegilletéket, a szőlődézsma váltságot, az ártéri és tiszaszabályozási kölcsönt és az egyeuértéki illetéket: az összes hátralék kitesz 872,229 frt 82 '/» kr. A kir. építészeti hivatal havi jelentése szerént, a megyei utvonalok kiépített szakaszainak fentartásához, a f. é. előirányzat alapján szükséges kőanyagnak a hely színére való szállítása folyamatban volt; ugy a pénzzel tizetett munkaerővel, valamint Rakamaz községének természetben leszolgálandó közmunka erejével is, ugy szintén a kőnek kavicscsá való törése is előrehaladt. A nyíregyháza-ungvári megyei útvonalon, valamint a douibrád-gégáuyi községi közlekedési uton, a természetbeni közmunkaerő ledoigoztatása, a megyei uti biztos felügyelete mellett eszközöltetett. A polgár-tiszalóki községi közlekedési ut építése, ugy a polgári közmunka erővel, valamint a vállalkozók által is folyamatba tétetett, s a szükséges földmunka legnagyobb részben teljesítve lett, s a tiszai poroud szükségletből 4.20 m. és 200 m. kiszállíttatott az utmentén, amelynek beágyazása a löldtöltés némi üllepedése után fog végrehajtatni. A közmunka váltsági ös>zegekuek befizetése októberhó végéig következőleg eszközöltetett. A régi hátralékodból részint készpénzben befizetetett, részint leíratott: 5577 irt. 90 kr. Hátralékban van a czimeu 2670 frt. 20. kr. Az 1886. évi váltság tartozásból beüzett«tett 24682 frt. 79 kr. Hátrálékban vau 19540 frt, 7 1 kr. E jelentés kapcsában előterjesztetett, hogy a régi közmuukaváltsági hátralékodból októhar hó végéig még 2670 Irt. 20 kr. a lolyó 1886 évi váltság tartozásból pedig 19,540 frt. 71 kr. maradt hatralékbau : tekintve, hogy a közmunka-váltság befizetésének határideje a szabályrendeletek értelmében mir október elsejen lejárt, felh vatik Zoltán Jáuos alispán, miszerént a feltüntetett ez évi váltságdíj 43 százalékát tevő hátralékoknak f. é. deczemberhó l só napjáig leendő Lttizeitekére járási főszolgabírókat s Nyíregyháza város poigármesteret szigorúan utasítsa azon hozzá adással, hogy ha a jelzett időre a befizetésekben megfelelő cdőhaladást uem tapasz talna, a hátralékoknak deczember hóbau való behajtasára a községi elöljáróság költségére íeliogadandó végrehaj tókat alkalmazzon. (Vége következik.) Néhány szó a férfias jellemről. V. A férfias akaratnak lapunk megelőző számaiban közölt határozottsága és bátorsága után térjünk át annak szilárdságára, mely az igazi férfiú jellemeuek szintén egyik ismertető jele. Mert ugyan mit is haszmlDa az, ha valaminek megtevósére vagy meg nem tevésére határozzuk el magunkat; de elhatározásunkhoz hiveu es következetesen nem cselekszünk ? Ugyan mit képes keresztül vinni az olyan fértiu, aki alig határozta el magát valamire, már is egyébre gondol ? A . ilyennek tettei bizonyára nem leszuek állandók; hanem határozatlanok bizonytalanok, ellenmondók s olyanok, melyek homlokegyenest ellenkezve egymást semmisítik uieg. Háramlik-e haszon abból, ha valaki csak pillanatig lelkesül es épen ott ingadozik, ahol szilárd elhatározásra van szükség; ha a fenyegető veszélyt csak távolból nézi, azt azonban nem tudja, hogy mit kell akkor tenni, hi az csakugyan bekövetkezik ? Csak oly férfiúnál lehetünk tehát bizonyo sak a győzelemről, kinek szilárd akarata s tántoríthatatlan szive van. Ezért szilárdsággal bizonyítsuk be, hogy valóban igazi férfi is jellemünk van és ez okból már megelőzőleg is ennek kialakítására irányuló összes törekvésünk olyan legyen, hogy ez által életünk minden egyes nyilvánulatának szilárdságot biztosítsunk. Hogy pedig ezt elérjük, tanulmányozzuk a férfias szilárdíág természetét és feltételeit; melyekkel ugy is merkedhbtünk meg legkönyebben, ha annak egyes fajaira figyelünk és su'.yt fektetünk. Ilyenek: a meggyőződés, akarás, hajlam és beleegyezés szilárdsága. Mindenek előtt tehá a meggyőződés szilárdsága illő a férfiúhoz. S hogy uyilvánul ez? Ugy, hogy arról, amit érett és komoly megfontolás utáu tart gaznak, nem mond le mindaddig, amíg csak őt orre az ellenkező érvek ereje a legyőzhetetle í szükség nem kényszeríti; de még ekkor is csak annyiban, amennyiben ezt állhatatosan és szilárdan fentartott alapelvei megengedik. Iunen van az, hogy lehet valakiuek a legszilárdabb meggyőződése valamely dologban; azért örömest fogadja el mások helyes érveit is és mindig készséggel hajol a tanulásra. Nem utasítja vissza makacsul mások kételyeit és ellenvetéseit sem a nélkül, hogy azokat figyelemmel ki nu hallgatná. Nem veti vissza elfogulatlan elbírálás nélkül azt sem, ami az ő alapos és komoly nézetétől eltér. Sőt még a saját gondolatköréhez tartozókat is a legelfogulatlanabb bírálat alá vetve itéli meg, Nem res telli ezért föladni még saját nézetét 8 a dolog iránt táplált bitót sem, ha erre őt a begyőző tiszta érvek ellenállhatatlan hatalma kényszeríti. De hogy is járhatna el másként? His en nagyon jól tudja, hogy tévedui emberi dolog; mi elleu sem az elme élessége, sem az előitéle tektől le uem nyűgözött elfogulatlauság, de sőt meg a gyakori megfontolás sem nyújthat mindenkor kellő biz tositékot. Es épen ez által különbözik a szilárd meggyőződés embere a konok és megátalkodott férfi ól, aki egyedül korlátoltsága miatt ragaszkodik makacsul és mereven véleményéhez. Nem képes az ilyen mások gondolatait megérteni annál kevésbé áthatni. Egy módot alkalmaz csupáu a dolgok megítélésénél: makacs elfogultságit. Oly mélyen van bonyolodva előítéleteibe, hogy azoktól pillanatra sem szabadíthatja fel inasát elannyira, hogy mindeubeu. ami nezete va,>y véleméuye ellen vau, igaztaiausagot lát. Ép'n ezért tervszt rüleg keményedÍK meg az elleumoudásban ; mert büszkeségét s dölyfössógét sértené, ha igaza nem volna, minthogy véleményének veszélyeztetése vagy koczkáztatása felfuvalkodott szivének érdekével függ össze. A szilárd férfiú elleubeu meggyőződése tárgyának teljes és alapos ismeretével bír. Ezért tudja jól azt is, miként jutott meggyőződéséhez, s bizouyára uem fogja figyelmen kivül h igyni, mely részről csúszhatott abba tévedés vagy mely részen hiányzik még a teljes biztosság s mely részről merülhet még fel vélemény különbség. Ily esetben mindig tekintettel van az alapos kétkedés és ellenvetésekre. Az oly dolgok iráiti meggyőződésében pedig, melyek tévedéstől meutekuek és biztosaknak Iázzanak előtte, bár határozottnak mutatkozik, de egyúttal az azok ellen netaláu felmerülhető Lo noly észrevételeket sem hagyja figyelmen kivül. Főelvo és czélja nem az, hogy a tevedőt elnyomja, hanem hogy a tévedést kellő elbírálás és czáfolás utjáu megoldja. Ezért mindig az igazságot bt,«süli legtöbbre, mely ha addig táplált véleménye ellen szól: örömest áldozza fel e véleményét is. Nem mulasztja el ezek mellett azt sem, hogy meggyőződését olykor olyk r ne érvényesítse » igénybe ue vejjye, hogy annak szilárdsága teljesen megtisztult ismeretekkel alapos és megingathatatlan legyeu. És ez ama szép jellemvonás, melyet a közéletben a szil .rd férfi uernes libeialitásáuak mondunk. A szilárdság ellentéte az ingatagság. Az ingatag majd minden nap változtatja véleményét. A szabályokat nézeteket, melyeket csak im.nt méltányolt, a legközelebbi pillanatbau már elveteudőknek véli. S hogy az egyik balgatagságból föleszméljen, örömest dől egy ujabbnak karjaiba. Pedig mennyire biztosnak tartja pillanatnyi véleményét! És még is mily hamar megbáuja, hogy annyira rövid látó volt, hogy uem vette azonnal észrj tévedését. Sok ingatag ember van ; meri hiányzik belőlük az alapos meggyőződés. Nem csoda! Hiszen az ilyeneknek alig vau togalmuk arról, hogy mi tulajdonképen a meggyőződés és mi kívántatik ahhoz, hogy valamiről meg győződést szerezzüuk. Da nem is törekedtek az ilyenek soha arra, hzgy maguknak megyőződést szerezzenek. Sőt meggyőződésük sem volt egyéb puszta véleménynél, melyet csak azért követtek, mert az illető dologról más ismeretük uem volt. Csoda e ha az ilyenek nézetei sem egymással mucssnek összefüggésben sem magasabb elvre vissza nem vihetők? Az ily ingatagokra könnyen ráis merhetünk; mert minden egyes véleményük összehaug zas nélküli különváló, melyek legfőlebb csak akkor van nak hatáosal, ha beunök elmésség rejlik; a véletlennek tulajdonítható aztán csak, ha azok esetleg a tapasztalattal is megegyeznek. Honnan ez ingatagság? Soknál a képzelet elevensegóből magyarázható; mely oly erősen és szemléletesen tárja eléjtk képeit, hogy ellenállhatatlanul ragadtatnak el általuk elannyira, hogy magát a kép hatását s erejét tartjak a gondolat igazságának. Sokat meg a szerencsés ötletek ragaduak meg annyira, hogy nem képesek közöttük az alaptalanságot és egy oldaluságot felismerni s ezért mások alapos ítélete és megvilágítása utáu csakhamar fel is hagynak velük. Sokat gondolataik határozatlansága te-z fogékonynyá mindaz iránt, a mi csak azokhoz tapadhat; és ugyan un uem ragadna és fogódznék a sötét képzetekhez. ? Németeket kedélyüKnak az illető tárgyakkal való huzamosabb foglalkozta vagy az egyes részek alapos kifürkészése iránti érdeklődés hiánya, állhitatlansága s kép telensége, a változatosság, az uj é6 csillogó iránti elősze retet tesz képtelenekké arra, hogy egy vélemény mellett maradjauak. Hogy az ilyenek szilárdságra szert nem tehetnek az kétségtelen. Végül azt is igen jól tudjuk, hogy az értelem fölött mily hatalommal uralkoduak a hajlamok; ezek pedig mind a kapott benyomások szeriut változnak. Ezen észrevételek után nem lesz nehéz megállapítanunk, hogy mit kell tennünk, hogy meggyőződésünk szilárdsághoz jussou. Közügyek. (Az ötven forinton aluli biztosítási dijak hol perelendók ?) A m. kir. Curia 1886. október 15 én 992. sr. a. a következő határozatot hozta : Tekintve, hogy a biztosítási díj megfizetésére irányzott keresetek, melyek magának a biztosítási ügyletnek lévén folyomáuyai, legtöbb esetben azou kérdésnek megbirálását is szükségessé teszik, ha valjou maga a biztosítási ügylet joghatálybau fennáll e? Tekintve, hogy a biztosított s a biztosító közötti jogviszonyt a kereskedelmi törvény szabályozza, az e jogviszonyokból felmerülő vitás kérdések eldöntésénél tehát a keresk. törv. szabváuyai alkalmazandók, nyilvánvaló, hogy a biztosítási dijak iránti perek az 1877. évi XXVI. t. cz. 11. §. utolsó bekezdéséhez képest, a kisebb polgári peres ügyekben eljárásra hivatott bíróság illetékessége alá egyaltalán nem tartoznak. Tekintve ezek szerint, hogy a kir. ítélőtáblának azon végzése, mely által kimondatott, hogy az 50 frton nluli biztosi ási dijakat tárgyazó ily perek idézett t. cz. hatálya alá tartoznak s az e. b. ítélete az azt megelőző egész eljárással együtt megsemmisíttetett, a feuálló törvéuynek meg nem felel. A másodbíróság végzése megváltoztatik és az eljárás megsemmisitesének hely uem adatik (Kölcsönadott és kebelezett tőkék) kamatjövedelme után, a töke kamatadó kivetendő mindaddig, amig a kölcsöu tőke kamataival együtt bekebelezve van s peralattisága nem igazoltatik. Az adós nyilatkozatával szem ben reudszeréDt a telekkönyvi állapot az iráuyadó. (Magy. Pénzügyi közig. bíró". 1886. julius 2. 3809. sz.) (Egyházak, iskolák és főiskolák) tulajdonát képező oly tőkéknek kamatai, amelyek népiskolák, iskolai tápintézetek és képezdék szükségleteire, vagy tauáii fizetésedre fordíttatnak : tőke kamatadó alá nem vonhatók. (Magy. kir. Pénzügyi közig, birós. 1886. julius 10. 1016. sz.) ÚJDONSÁGOK. (sz.) Nehogy azon váduak és szemrehányásnak tegyük ki magunkat, hogy a „Nyirvidék" dijával hátralékban levő községekkel szemben, a hivatalos feljelentés előtt, nem követtünk el miuden lehetőt arr > nézve, hogy tartozásaikat, reudes uton befizethessék: lapunk mai számával postai utalványt küldünk minden egyes tartozásban levő község részére, hogy tartozásaikat a posta utalváuyon befizethessék. (§§) A nyíregyházai képviselő testület folyó hó 9-én tartott közgyülesenek tárgysorozatából legalább kettő emelkedett ki ugy fontosság mint sürgősség tekiutetéből, E két fontos tárgy egyike a nyíregyháza-mátészalkai vasút központi végrehajtó bizottságának megkeresése, amelyben a város áital eme vasút létesítéséhez felaján lott 20,000 foriut kifizetését kéri, iiletőleg hü'geti. A másik az uj ártezi kut létesítő bizottságának jelentése. Az elsőre t. i. a 20,000 forint kifizetésére uézve ismétel-