Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-11-07 / 45. szám

szűk; csak ue tegyük rnaguuk azzá; ue öljük el a számtan iránti kedvet a kezdeten. De áttérek módszerem további ismertetésére. A 2 után fokozatosan megösmertetem a 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10 mint mennyiséget, az alakot mindenütt gondosan kerülöm. A tizes számkörben mind a négy alapmüveietet alaposan végeztetem fejben. Ezen eljárásom mellett (mindenki beláthatja) a növendék a számnak mint mennyiségnek, nem pedig mint alaknak tulajdonit fontosságot. Ha azt hallja, hogy 4, lehetetlen hogy a 4 mint alak lebegjen lelki szemei előtt, mert még azt nem is látta; ő a 4-ben 4 et lát, azaz 4 egységnek együttes fogalmat, uem pedig a 4-nek a karikatúráját. Ha pedig eljutottam, azaz a 10-es számkörben jártasak növendékeim, játszva, 2—3 órán ösmertetem meg a számjegyek s jelek alakját, mivel különben az előbbi módszer alapján heteket töltöttem volna el. A növendék egész könnyűséggel tanulja meg az ala kot; ezek az alakok most már étdekesek előtte, mert nem csak tudja, de fel is fogja hogy mit jelentenek azok. Ezután átmegyek a fejben kidolgozott számtani müvelet alakbeli leírására is. E fokon sem tulajdonitok emez Írásnak uagy fontosságot, csak eszköznek veszem s használom fel csendes foglalkozásokra. Ennyire biztosítva az érték és alak közti különb gégét, további eljárásom a szokásos módszer szerint a 4 rendes fokozat alapjára van fektetve ; de mindig, azaz a 100-as kör teljes befejezéseig a fejbeli számolásra fektetem a teljes suíyt; a számok alakjait csak eszközül használom. A törtekre vonatkozóiig eljárásom a következő. Mikor a tizes számkört teljesen befejeztem, ösmertetem a felet, harmadot, negyedet, mint osztási eredményt. Nézetem szerint ezen eljárásommal egy cseppet sem késtem el. Az a növendék, aki az 1—2-őt ismeri, határozott fogalommai bir-e a számról mint egészről ? Én nézetem szerint azt állítom, hogy nem. Nagyon homályos sejtelme van a tudás e fokán a növendéknek a számról, hát még a törtről. Tisztelt Kartársak! én ssívesen aláirom annak nézetét is, ki a tört '/i '/s 'A ismertetését a 100-as kör befejezése utánra hagyja. Százszorta inkább ezután tárgyalom, mint a 2 után. Elég dolgot ad anuak a kezdő elmének az egészek felfogása is. Határozottan meg vagyok róla győződve, hogy a tört a tanítás e fokain a számképzetek fogalmakká alkotásában öntudatossá tételében inkább zavarólag hat, mint felvilágositólag. A számtani müveletek, a szó szoros értelmében vett számtani müveletek ismertetésére nézve, nézetem s módszerem ez: addig mig növendékeim a 100-as körben teljes jártassággal nem bírnak (fejbeli számolást értek), müveletekbe semmi áron s m bocsátkozom. Igou is, azt megteszem, arra kiterjed figyelmem, hogy amit fejben elvégeznek növendékeim, azt alakilag is letudják írni, azaz a számjegyeket itt is, mint eszközöket, feladatok adhatására használom fel. Kérdés most, mikor fogják tudui növendékeim anynyira a 100-as kört, hogy műveletekre is áttérhesek. Akkor tisztelt kartársak ha, megtanulták és elfelejtették, újra megtanulták ugy, bogy többé el ne feledhessék. Sajátságos elvek. De én nagyon ragaszkodom hozzájo'í. Csak nem kell ezeket teljesen szószerint venui. Általánosan elismert tény, hogy amit az ember egyszer megtanult és elfelejtett, másodszor ismét megtanul', többé nem feledi el. Így van ŰZ a gyermekeknél is. A második osztályban az év végén jártasai növendékeink a 100-as körben. D; meg van-3 ezen számkör teljesen emésztve? A harmadik osztály megkezdésével szerzett tapasztalat ne n bizonyít e mellett. Én tapasztalataim után ítélve mondhatom, hogy az említettem tananyag, ha bármilyen jól tudják is növendékeink, mr'g nem emésztett. H i meg nem emésztett, jele az, hogy a gyermeki gyöa^á elme nem képes a tökéletes megemésztésre. A tanítás e fokán ne ak'irjuk tehát a műveletekkel még emésithetettlenebbé tenni a különben is kényes természetű tananyagot. Ne rontsuk ezen nehézség által is a számtan iránti hajlamot. Jó a szünidő, hadd feledjen a gyermek még a tanulttakból is. A harmadik osztályban az 1-től kezdve lelkiismeretesen vegyük át a 100-as kört; ekkor hiszem, hogy le3Z önállóság növendékeinkben Most itt az ideje, hogy lerakhassuk a négy müvelet alapját, erősen, szilárdan. De ekkor is fejben átdolgozott példákon ösmertessük a müveletet, ezt fejtsük meg a táblán is, s ilyenről olvassuk 8 olvastassuk le a szabályokat. Tisztelt járáskör! ennyiben kívántam értekezni e tárgyról. Ha felolvasásomon végig pillantok, ugy veszem észre, hogy nem terjeszkfdtern ki a kisebb módszertani részletességekre; de szándékosan tettem azt. Ez eljárásomat menti azon tudat, hogy ezen apróságokat mindnyáján tudjuk. Becses figyelmükért, köszönetem nyilvánítása mellett fejezem be értekezésemet. KÖZÜGYEK. (A tolonczolás közben megbetegedett magyar hono sak) után a börtönkórhazban fölmerült ápolási költségek azon okból, mert az ily kórházak a magán jellegű kórházakhoz sorozandók és mert az áponcz toloncz miuősége a kórházi költségkövetelés jogi jellegét uieg uem változtathatja: a kórházakra és gyógyintézekre nézve kiadott 51661/876 számú szabályrendelet 83 az. értelmében az illetőségi község által térítendő meg. (Életjáradék.) Az örökhagyó térj hagjatékának az életben maradt özvegy nő általi haszonélvezete özvegyi jogczimen élvezett életjáradéknak nem tekiuthető. Midőn tehát az özvegy nő, özvegyi haszonélvezet czimen használja férje hagyatékát, a hagyatékhoz tartozó tőkéknek általa élvezett kamatai utáu, nem 5% tóli életjáradéki adó, hanem l0°/

o-tóli tőkakamatadó fizetendő. Az özvegy ellátására szánt életjáradéknak oly pénzbeli évi kiszolgáltatások tekintendők, amelyeknek kifizetését az özvegyi jog fejében az örökhagyó férj elrendelt, vagy amelynek kifizetésére magokat az örökösö

1', a férj hagyatékából, örökhagyó özvegye részére, özvegyi jogának megváltása czimén, egyezségileg kötelezték. (Magy. kir. Pénzügyi közig, birós. 1886 junius 26. 11577/885 ) (Hatóságokkal vagy kozhivatalo kai kötött) fokoatos illeték alá eső s felső hatósági jó/áhagyást igéuylő „NYÍR y I D E it" 1 jogügyleteket tartalmazó okiratok, illetőleg szerződések bélyege nem előzetesen, hanem a felsőbb hatósági jóváhagyás napját követő 8 napon belül rovandó le. (Magy. kir. Pénzügyi közig, birós. 1886. auguszt. 5. 7,604/885.) (A községjegyzői nyugdijalapba) befizetett járulékok kiszolgáltatására az, aki más hivatalba való lépés folytán szűnt meg községi jegyiő lenni, igényt nem tarthat. (Belügyminiszter, 1886. 37,741 sz. intézk<dés). (Ha az örökös a reá törvény vagy végrendeletnél fogva szállott örökségről egés-zben vagy részben lemond), és a lemondás, mielőtt az örökség tettleg átvétetetett vagy az osztály foganatosíttatott, illetőleg a telekkönyvi átirás létesíttetett volna, oly személy javára történik, aki a lemondás után a végreudelet vagy törvény szerint különben is az öröklésre lett volna hivatva, ily esetben kétszeres vagyonátruházás uem forogván fenn, az örökö södési illeték, tekintetttel az örökhagyónak azon személyhez való viszonyára szabatik meg, ki a lemondás következtében az örökséghez jutott. (Az illeték törv. 82 §.) Másként áll a dolog azonban ha az özvegy, a vagyonközösség alapján, a hagjatékból őt tulajdonjoggal megillető részről lemond; mert ez a gyermekekkel szemben már ajándékozást képez, aminek folytán a gyermekek terhére a hagyaték után az örökösödési, a lemoudás foly tán iájok eső vagyonrész után pedig az ajándékozási illeték lesz kiszabandó. (A községi kataszteri birtokívek kezelése körül követendő eljárás kérdésében) az 1886. évi 36,906. sz. alatt a belügyminiszter Udvarhely és Alsó-Fehérmegyék közönségéhez a következő rendeletet bocsátottaki; A m. kir. pénzügyminiszter urnák hozzám intézett átiratából arról értesültem, hogy az ezen megye területén működő kir. adófelügyelő részéről ismételten tapasztaltatott az, miszerént némely községi elöljáróságok a használatukra és gondozásukra bizott s az adókezelés szempoutjából nem csak igen fontos, hanem nélkü özhetlen kataszteri egyéni bírtokíveket felettébb gondatlauul kezelik és oly könnyen hozzáférhető helyen tartják, hogy azok a megrongáltatás veszélyének is ki vannak téve, amit némely községi elöljáróság az által is elősegít, hogy a birtokíveket nem őrzi meg rendeltetési czéljaira, hanem azokat hivatatlan egyének és zugirászok rendelkezésére is bocsátja. Ennélfogva, tekintettel u kérdéses birtokíveknek adókezelés szempontjából már fentebb is jelzett nemcsak igen fontos, hinem nélkülözhetlen voltára és rendeltetésére, felhívom a czimet, hogy a megyebeli községek elöljáróit felelősség terhe alatt szigorúan utasítsa, egyszersmind ügyeljen is fel arra, miként a kezelésükre bizott kataszteri egyéni birtokíveket alkalmas zárt helyekeu, külön e czélra szolgáló szekrényekbe elzárva őrizzék ós kellő óvatossággal gondozzák s csak rendeltetésüknek megfelelően és az erre hivatott hivatalos közegek által engedjék felhasználni. (Midőn a bírósági kézbesítő ) a kézbesítendő iratot nem az illető félnek kézbesíti; s ez a hely.elenül kézbesített iratot az illetékes bírósághoz útbaigazító beadványnyal visszajuttatja: az ily természetű beadvány bélyegkötelezettség alá nem tartozik. (Magy. kir. Pénzügyi közig, birós. 1886. julius 16. 7626/86.) (A községi közegek ellen alkalmazott birságügyek közzől) csak azok fölebbezhetők a magy. kir. pénzügyi közigazg. bírósághoz, amelyek a feleknek okozott költségek vagy károlc megtérítése fejében, a károsított feleket illetik. (Mrgy. kir. Péuzügyi közigazg. birós. 1886. julius 16. 678 sz.) ÚJDONSÁGOK. (§.) A felső-tiszavidóki gazdasági egyletnek az idei dohány beváltás tárgyában a minisztériumhoz intézett kérvénye, az országos gazdasági egyesület dohány-szakosztályának f. é. októberhó 16 án tartott ülésében terjesztetett elő és olvastatott fel E kérvéniben, te:intettel az idei év mostoha viszonyaira, az id.i doháDy beváltás korábbi eszközlése, és a beváltásnál a dohány levél uagyságáuak enyhébb elbírálása kérelmeztetik. A kérvény felolvasása után Graenzenstein B>la a szakosztálynak tudomására hozz->, hogy a központi dohinyjövedéki igaz gatóság már intézkedett, hogy a dohány beváhá'sa ez idén deczember havában vegye kezdetét, és pedig ugy, hogy, két kerület kivételével, már jauuirhó közepéu befejezte-sék a beváltás; továbbá, tekintve az idei abnormis évet, elrendelé, hogy az eddigi szokístól eltérően, a minta csomóa nem a mu.t évi nagy levelekből, hanem az idei termésből állíttassanak össze. E leliilágositás után a felső-tiszavidéki gazdasági egylet kérvénye tárgytalanná válván, fölterjesztése elmaradt. Ez ujabb intézkedésből önként folyik tehát, hogy a dohány termelők ez igazságos és méltányos eljárásért hálásak legyenek ; a dohány simítást ugy eszközölvén, hogy az a czélnak teljesen megfee jen. Miuthogy a dohánysimitást sok termelő körzetnek decze ibér 6-odikára el kell készíteni, ez ideig pedig már csak egy hónap van : igen észszerűen kell a dolgot elintézni. Igen czélszerü lesz, ha a simítást azokon a dohányokon kezdjük meg, amelyek kifogástalanul szárazak. Lelkiismeretesen kell tehát minden levél dohányt megné'ni, hogy a szár nem zöld-e és nincs-e még tele nedvességgel; ez esetben az ily leveleket ismét fel kell ritkán fűzni és. újból fel aggattni ; hogy azok teljesen kiszáradjanak. Ügyelni kell továbbá arra is, hogy egy csomó dohányban 20—25 levélnél kevesebb ue legyen; inert a vékouy csomó nagy kárára van a kezelésnek; amennyiben a csomózás éppen annyi időba kerül, mintha 5 — 6 levélből állana a csomó; de meg a vékony csomóból már csak a sokszori kézbe vétel által is, sokkal több megy kárba, mint a rendes vastagságúból. A cso nókat, a kocsány végek alatt, mintegy három czentiméternyire kell összekötui. Mindezeket ajánljuk dohány termelő olvasóink figyelmébe. -+- Köztudomásra hozatik ez uton is, hogy az 1886-ik évi XXII. t. c. 125 §-a értelmében Nyiregyháza városának a jövő 1887-ik évi költségvetés-előirányzata, a városi tanácsnak f. évi október hó 27. és következő napjain megtartott üléseiben letárgyaltatván, a fentebb hív italt törvény intézkedéséhez képpest, az illető érdeklődők által való megtekintés végett, e f. é. november hó 12-ig bezárólag, a város számvevői hivatalában, nyilvános köz szemlére ki vau téve: *** A farsang még meglehetősen messze van ugyan, de azért már is sok fiatal leány és asszony komolyan gondolkodik a báli toaelettről, hogy t. i. mily divatos öltözékben igézzék meg majd a férfi világot. Ezt rossz néveu sem lehet venni tőlök ; de már azt igen, hogy a szép nemzeti viselet divatba hozatalára még csak nem is gondolnak. Minden uemzet féltékenyen őrzi uemzeti viseletét, csak a magyar nem. A külföldi divat míjmolása nagyon is elterjedt már nálunk úgyannyira, hogy. ™<g az iparos osztály, a földmives családok leányain sem igen látui magyar szabású öltözékeket. Bizony pedi° nem a leghelyesebb ízlésre mutat még csak öss.:e ha' sonlitani is a frakkot az attildval, a midért a pruszlikkai; nem hogy még felcserélni, és a nemzeti fölött az idegennek adni előnyt. Ha a külföldi viseletet veszszük szemle alá, ugy találjuk, hogy a külföldi szalonok sokk il többre méltatják a magyar viseletet, mint mi magunk. A berlini hö'gyek tavaly a rajongásig bele szerettek a magyar vhuszárká-«

l>a. Olyau igézőnek találták viseletünket, hogy a huszárka viselése egész Németországban divattá vált. Mikor a budapesti országos kiállításról frauczia vendégeink vissza tértek Parisba, ott a magyar csecse-becsék viselése valóságos kultuszszá vált. Natalia szerb királynénak a magyar fejkötö auuyira megtetszett, hogy ma már más fejéket nem is visel. A tavaly Londonban rendezett magyar vásár összes czikkeit megvásárolták az angolok. A pálisi »Figarából« azt olvassuk, hogy az idei divat szézonbau a »Hongroise Tzigane« öltözék lesz a legkedvesebb újdonság. A magyar viselet tehát az egész világot meghódítja, csak itthon nem kell senkinek. Ez a határtalan közöny valóságos bün, több: hazafiatlanság• És kik azok, akik a divatot csinálják ? Hölgyeink. Oi vannak tehát hivatva arra, hogy a külföldi divat csábjaiuak ellenszegüljenek, hogy a hazai, a nemzeti viseletet újból fölvegyék, fejleszszék és állandósítsák. Azért esik honleányi kötelességet teljesítenek, ha a közelgő farsang divatjául a magyar szabású öltözékeket választják. Legyenek meggyőződve, hogy a magyar öltözékben igazán tetszeni igézni és hódítani fognak. A férfi világ biztosan követni fogja őket a hazafiasság e terére, s a hazai iparosok aldaui fogják nemes elhatározásukért minden lépéseiket. (§.) Kunfalvy István helybeli kir. aljárásbiró, ugyancsak az itteni, kir. törvényszékhez bíróul neveztetet: ki legközelebb Ö felsége által. Gratu'-álunk a fiatal biró urnák a megérdemelt előléptetés alkalmából. X A kávéház tulajdonosok és vendéglősök figyelmez etnek, hogy szivart, az 1876. IV. t. cz. 9 §-a értelmében, csak is engedély mellett árulhatnak, illetőleg szol gáltathalnak ki vond^geiknek. Ellenkezőleg az ez ellen vétők szigorúan fognak megbirságoltatni. (!!) Iparosaink figyelmét egy őket igen közelről érdeklő dologra hívjuk fel, amelyből azonban a kereskedők is sokat érthetnek. Szentesen történt, hogy egy kereskedő, az ipartörvény intézkedésének ellenére férfi, női és gyermekezipőket árult; amiért Szentes város tanácsa, mint elsőfokú iparhitóság, a kereskedőt 150 forint birságra ítélte. A marasztalt kereskedő fölebbezvén az ügyet, az alispáu a 150 forinton felül, még az elárusított czikkekből befolyt haszon 10%-jáuak befizetésében is elmarasztalta; mely utóbbi Ítéletet az iptr és kereskedelemügyi minisztérium is megerősítette. E példa azóta más városokban is követőkre talált. Legközelebb Igló város hatósága tiltotta meg a kereskedőknek a kész czipők árulását. Figyelemre méltó dolog. — (Beküldetett.) Elővásárlási tilalmat kérünk! Nem csak a hus drága nálunk, hanem egyes piacíi élelmi czikkek is. Enuek p.'dig tulajdouképeni oka azon eléggé meg nem róvható, sőt nem ritkáD botrányt okozó körülményben keresendő, hogy egyes kofák a faluhelyekről jövő oly egyéneket, akik élelmi czikkeket hoznak piaezunkra, vagy már a váro3 végén lesik, vagy a piaezou elfogják és oly terrorizmust fejtenek ki, hogy más halandó semmi képpen sem férhet a kocsikhoz. Ez eljárás következménye az után az, hogy a kofák olcsón megveszik az élelmi czikkeket s már egy negyedóra múlva jó drágán áru sítják azt a gazdaasszonyoknak. Ez nem jól van igy. E botrányos állapotot meg kell szüntetni. Ba kell hozni ugyan is a kotátc ellen az elővásárlási tilalmit, a mint ez más rendes váro.okbin is szokásban van. Ez nem törvény-ellenes, sőt nagyon is szabados dolog. 4- Gazdasági hitelszövetkezetek. A földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium 1884. szept. hó 4-én 37,721. sz. a. pályázatot hirdetett oly népies munka megirisára, amely : a mezőgazdasági hitelszövetkezetek előnyeit fejtegesse, és megfelelő alapszabály-mintákat szolgáltasson. E pályázatra a kitűzött határidőben, t. i. 1884. évi decz. 31-ig 39 pályamű érkezett be, melyek ugyanekkor megoirálás végett György Endre, Neumann Frigyes és Szokoly Gyula urakból alakított szakbizottságnak adattak ki. A bíráló bizottság, a bírálat, eredményéről szóló jelentését f. é. julius hó 4-én nyújtotta be a földmívelés-, ipar-, ipar és kereskedelemügyi m. kir. minisztériumhoz. A bíráló bizottság egyhangú Ítélete szerint, a pályaművek közt oly munka, amely a pályázati föltételeknek megfelel, nem találtatott; ugyanazért a bizottság a pályadíj kiadását nean hozta javaslatba. A bíráló bizottság, tekintettel arrra, hogy a pályázat czélja volt: a gazdálkodó nép nagy tömegének könnyen meg érthető, világos és népies nyelven irt utaiutatást adui, e czél szem előtt tartásával a pályakérdéat legjobban megközelítőknek a következő müveket jelölte meg! »Hass, alkoss, gyarapits s a haza fényre derüU jeligéjű, »Teremt-e Isten több magyart, ha mink is elfogynánk?* »jeligéjü; »Szorgalom és Takarékosság* jeligéjű és »Az intézmény magában nem üdvözít, még emberek kellenek hozzá« jeligéjű müveket. Minthogy a minisztérium, a pályázati föltételek 6 ik pontja értelmében, jogosítva ián arra, hogy a pályamüvek közül egyet vagy többet 300 frttal jutalmazva, tulajdonjogukat megszerezze: a miiiszterium a most említett pályaművek tekintetében, ezen jogával abban az esetben kíván élni, ha azt az illető szerzők óhajtják. Felhivatnak ennél fogva a szerzők, hogy ha müveik ily módon való jutalmazását óhajtják, ez iránt, kellő igazolásuk mellett, nyilatkozataikat a minisztériumhoz küldjék be; ellenkező esetben kézirataikat szintén igazo(Folytatás a lőlapon.)