Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-10-17 / 42. szám

VIí. évfolyam. 42. szám. Nyiregyháza, 1886. október 17. VEGYES TARTALMÚ HETI LAP SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. W IVLegjelenik: lietenlxint egyszer vasárnapon. Előfizetési teltételek : postán vagy helyben házhoz hordva: Egéaz évre 4 frt. Félévre 2 » Negyedévre 1 » I A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre | csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő folszólamlások Jóba. Elolt kiadótulajdonos könyvnyomdájához (nagy - debreczeni - utcza 1551. szám) intézendők. A lap szellemi részéi képező küldemények, a szerkesztő ozitne alatt kéretnek beküldetni. Bérmentetlen levelek cs>ik ismertt kezektől fogadtatnak el A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden négyszer hasábzott petit-sor egyszeri közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirde tés után 30 kr lizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 krajezár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó hivatalban (uagy-debreczeni-utcza 1551. szám): továbbá: Goltlberger A. V. ál'al Budapesten. Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágábau és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Dorn & Coiup által Hamburgban. Hivatalos kö:l$méay$k, 9.428. K. 1886. Szabolcsvármegye alispánjától. Körözés. Veres M. József balsai lakos egy 7 éves fehér szőrű, szétálló szarvú, hátul bal oldalán F. J. bélyeggel ellátott szarvasmarháról 29 községi és 35,415. megyei szám alatt kiállított., — továbbá egy 7 éves, fehér szőrű fenálló szarvú, bélyegtelen szarvasmarháról 30. községi 35,416. megyei sz. alatt, febr. 24-én kiállított marhalevelét elvesztette; azonbau az elvesztés helyét, és idejét netn tudja. Ezen körülmény, szabályszerű közhírré tétel végett, a járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgár mesterének és a községek elöljáróinak tudomására hozatik. Kelt Nyíregyházán, 1886. október 8-án. Zoltán Jáuos, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 9,598. K^ 1886. A járási föszolgabiráknak és Nyíregyháza város polgármesterének. A m. kir. földmivelés ipar és kereskedelmi miniszter f. évi. 50718. sz. a. kelt rendelete, tudomás vétel és alkalmazkodás végett, közöltetik. Kelt Nyiregyháza 1886. október 11-én. Zoltán János, alispán. (Másolat.) Főldmivelés-ipar és kereskedelemügyi magyar királyi miniszter. 50718. sz. Körrendelet. Valamenyi törvényhatóságnak. Felmerült azon eset, hogy a kenderáztatókból a kenderié a folyóba bocsáttatván, ezen mérges anyag által a folyó nagy szakaszán tartózkodó összes halak elölettek. Minthogy a kenderié azon ártalmas anyagok közé tartozik, melyekkel a vizet megfertőztetni, az 1885 XXIII t. cz. 24. §. értelmében, tilos s ezen tilalom áthágói ugyanazon törv. czikk. 185. §. 1. pontja szeriut, a mennyiben az 1879. XI t. cz. 105 § nak eséte fenn nem forog, száz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő : felhívom a törvényhatóságot, hogy saját hatáskörében intézkedjék az iránt, miszerint ilyes visszaéléseknek eleje vétessék; az ellenőrzés daczára előfdulható egyes esetek pedig, a legszigorúbban tnegtoroltassanak. Budapest 1886. évi szeptemberhó 20-án. A miniszter helyett: Matlekovics: 9 804. K. 1886. Szabolcs vármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak és Nyiregyháza város polgármesterének. A nagyméltóságú földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magyar kir. miniszter 53,275. sz. intézvényével megküldött, az erdőőrök szakvizsgája ügyében kelt és utasítást másolatban, szabályszerű közhírré tétel végett kiadom. Kelt Nyíregyházán, 1886. október 13-án. Zoltán Jáuos, alispáu. (Másolat.) 3,275. szám. Utasítás (az erdőőrök szakvizsgája ügyében.) Az erdőőrök szakvizsgája ügyében a földmívelési minisztérium által, a belügyminisztériummal egyetértőleg az 1880. évi 25,347. szám alatt kibocsátott utasítás következőleg módosittatik: A 2. §-ban megjelölt 24 éves életkor helyett a vizsgát tevő a 20 éves életkor betöltését tartozik igazolni. Budapesten, 1886. szeptemberhó 29-én. Tisza Kálmán, s. k. Gróf Széchényi Pál, s. k. Szabolcs vármegye alispánától. 9,709. K. 1886. A járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községi elöljáróknak. A nagyméltóságú magy. kir. belügyminiszter 51,786. sz. körrendeletét tudomásvétel, esetleg megfelelő eljárás végett, másolatban kiadom. Kelt Nyíregyházán, 1886. október 13. Zoltán Jáuos, alispán. (Másolat.) 51,786/VIII. a) szám. Magyar királyi ! belügyminiszter. Körrendelet. Értésemre esett, hogy a törvényhatóságok, községek és egyesek által a fertőtlenítő szerekért gyakran szerfelett magas árak fizettetnek. Polacsek Emil és társa hudapesti gyári czég ajánlatot nyújtott be hozzáin, melyben az esetre ha nála egyszerre 3000 métermázsa fertőtlenítő szer rendeltetnék meg: ugy az 5'/

2—6% carbolsavat tartalmazó p.irt méterinázsáuként 5 forint 88 krért, az ugyananyi ható anyagot tartalmazó folyadékot pedi^ 8 frt 80 krajczárért számítaná, tehát miután állítása szerint a jel/.ett százalék ható anyagot tartalmazó pornak reu les ára 8—12 forint; a folyadéké pedig 15 frt, a közönséges árnál jóval olcsóbban adná. — De ezen árak is a megrendelés nagyobb mérvéhez képpest csökkennek és pedig akkéut, hogy inétermázsánként Budapesten a vasúti vagy hajó-állomáshoz szállítva 3000—5000 métermázsa megrendelésénél folyadék 8 frt 80 kr, por 5 frt 88 kr. 5000—10,000 8 frt, por 5 frt 50 kr. 10.000—15,000 7 frt 75 kr, por 5 frt 40 kr. 15,000—20,000 7 frt 50 kr, por 5 frt 35 kr. 20,000—25,000 7 frt, por 5 frt 30 kr. 25,000—30,000 6 frt 50 kr, por 5 írt 25 kr. 30,000—40.000 6 frt 10 kr, por 5 frt 15 kr. 40,000—50,000 5 frt 90 kr, por 4 frt 90 krba, az ezt meghaladó megrendelésnél pedig a fenti átlag számítás mellett még olcsóbba kerülne. Ezen fertőtlenítő szerek — feltéve, hogv a jelzett hatóanyag menyiségével tényleg birnak, mi'ről á fennálló rendelet értelmében könyeu szerezhető meggyőződés — a choleránál szükséges szigorü fertőtlenítésre alkalmasak Ezeknek előrebocsátása mellett alkalmat óhajtván nyűjtani a törvényhatóságnak, hogy a fertőtlenítő szerekbeui készletét olcsóbban beszerezhesse: a törvényhóság figyelmét az ügyre irányzóm s felhívom a törvényhatóságot, hogy azon esetre, ha a törvényhatóság a szóban levő fertőtlenítő anyagok használatát közigazgatása területén, az ott feuforgó viszonyoknál fogva czéíszet'űuek tartauá, s a fertőtlenítő anyagok beszerzését ez uton eszközöltetni szándékolná; ugy arról, vajjou általaban kíván-e, s ha igen, a por vagy folyadékból, esetleg mindenikből menyit, hozzám okvetleuül folyó évi októberlió 10-éig jelentést tenni siessen. Önként értetvén, hogv addig is, mig a fennebbiek eredménye tudva leeud, a fertőtlenítés mindenhol az erre nézve fennálló szabályok szerint pontosan és kielégítő módon eszközlendő lesz. Budapesten, 1886. évi septemberhó 25-én. Tisza. Szabolcs vármegye alispánjától. 10,186. K. ~~ 1886. Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A csatolt árlejtési hirdetményt közhirrététel végett, közlöm. Nyíregyháza, 1886. október 15. Zoltán János, alispáu. Árlejtési hirdetmény. Szabolcsvármegye alispáni hivatala részéről, a nagykállói megyei székház tetőzetének kijavítására vonatko zö munkálatokra október 30 ikáuak d. e. 10. órájára, Nyíregyházán a-megyeháza kis termében, nyilyános árlejtés tűzetik ki. Az árlejtés zárt ajánlatok beadása mellett történik, vállalkozni kívánók kötelesek 100 frt bánompinzzel ellátott zárt ajánlataikat, az árlejtésre kitűzött uapon, az árlejtés megkezdéséig, a megyei iktató hivatalba benyújtani. A kir. építészeti hivatal által készített, előméreti költségvetés a megyei iktató hivatalban megtekinthető. Nyiregyháza, 1886. október 15. Zoltáu Jáuos, alispán. Az „Erkölcs-neinesitö Egylet" és fiókjai. V. A pírbajoknak igen természetesen első helyen és legilletékesebben a törvényhozás vehetné elejét; de ez ugy a múltban, mint a jelenben nagyon lanyhán járt és jár el a párbajozókkal szemben. Kezdetben a törvény plaue egészen szemet hunyt a becsületi párbajok előtt. A törvény tűrte; a koronás fők elősegítették, amenyiben magok is párbajoztak. Jelesen I. Ferencz franczia király 1528-ban egyenesen kihívta V. Károlyt; aki a kihívást elfogadta ugyan, de a pírhaj elmaradt. IX. Károly svéd király 1611-ben szintén lovagias elégtételt követelt IV. Keresztély dán fejedelemtől. Hasonlóan tett I. Pál czár is. V. Károly Spanyolországban egész udvarával gyönyörködött Guise herczeg és Bassompierre verekedésében. Németországban először II. Miksa bocsátott ki rendeletet a becsületi párbaj ellen. Csak a XVI. században kezdett a törvényhozás a becsületi párbaj ellen határozottabban föllépni. XIV. Lajos becstelenséget és halált állapított meg a párbaj vívókra. Miksa Manó bajor választó az életben maradottra hivatal vesztést, a megöltre bakó általi megbélyegzést rendelt el. Viktória királynő udvarképtelennek tekintette a párbajozókat. II. József hasonló rendeleteket bocsátott ki. Henrik franczia király 1602-ben halállal és vagyon kobzással sújtotta a párbajozókat. XIII. Lajos lG23-iki rendeletében halál büntetést szabott a párbajozókra és segédeikre egyaránt. E fejedelein alatt nagy tekintélyű fő urak kerültek vérpadra a párbaj miatt. Bichelieu sürgetésére, egy alkalommal, tí nemes főúr veszté fejét, köztök egy Montmorency herczeg is. Nálunk Mária Terézia császárnő és királynő lépett fel teljes szigorral a párbajozok ellen; 1752. junius 20-án kelt nyílt parancsában pallos általi kivégzést rendelvén nem csak a kihívó és kiliivottra, hanem még a segédekre is. Már a magyar büntető törvénykönyv felettébb csekély büntetést szab a párbajra. Igy a kihívás és annak elfogadása 6 hónapig (293. §.), a párbajra való buzdítás (295. §.) és a kiállás (296. §.) egy évig, a sebesités 2 évig (298. §.), a gyógyithatlan sérülés 3 évig, az ellenfél megölése 5 évig terjedhető állam-fogházzal büntettetik. Mindezekhez pedig még a inegkegyelinezés is járul nem egy esetben. Oroszország, büntető codexébe, mint gyilkosságot készül felvenni a párbajt. A németországi social-demokraták ugyan ezt akarják a birodalmi gyűlésnek ajánlani. Azt szokták az ily föllépések ellen felhozni, hogy a párbajt nem lehet törvénynyel kiirtani; mert erős táplálékot talál az az erkölcsökben és a köz felfogásban Ez nem áll Dél-Carolinában az elrettentés rendszere által a párbaj-düh teljesen elenyészett Igaz, hogy felvilágosult korunkban nagy szégyen az elrettentés; de ha mindig csak a külfelíogásra hivatkozunk és semmit sem teszünk el lene: czélt soha sem fogunk érni. Az erkölcsnemesitő egyleteknek e tekintetben, a lanyha törvények mellett, nincs más teendőjük, mint kicsinyben, hatáskörükhöz, befolyásukhoz mérten, az elrettentés elvének hódolva: elkövetni és elkövettetni mindent, hogy a párbajok, e még ma mindig szabadalmazott gyilkosságok végképen kiirtassanak a társadalomból és az emberek fejéből. De mert e párbaj mániának nem egykönnyen lehet ellent á'lani, kezdetben szelídebb eszközöket kell alkalmazásba venni; sőt lehetne egy átmeneti hidat építeni, a majdan elérendő általános és végleges megszüntetés czélja felé irányozva azt. Mondják ki az erkölcsnemesitő egyletek, hogy becsület sértési ügyben, miudeu esetben először becsületbiróságok alakitandók. E becsületbiróságoknak először azt kell megállapitauiok: történt-e sértés Ha a bíróság tagadólag felel: annak, aki sértve érezte magát, meg kell nyugodnia, Ha a bíróság igennel felel: a sértőnek kötelességo bocsánatot kérni, vagy a sértést visszavonni. Mai számunkhoz fél iv melléklet van csatolva.