Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-09-26 / 39. szám

Melléklet a „Itfyirvidék" 39-ik számához. (Folytatása a főlapnak.) létünk egy rövid teszi kedvessé az életet, Hixiely nélkül hosszú örökkévalóság lenne. Magyar polgártársaink, ha boldogulni akaruak, neoa keli azért Amprikába vándorolni, a kitartó szorgalom itt is jutalmazva van. Különösen ne higyenek az ügynökök csábító szavainak, mert azok nem a kivándorlók, nanem saját haszuukat keresik, különben is azoknak eddigi vétkes űzelmét megszüntetni, a bevándorlásuak elejét venni van hivatva az amerikai üdvös uj törvéuy. Sípos Lajos. Szabolcsvármegye évnegyedes közgyűléséből. (Szeptemberhó 21. 22.) Főispán úr 0 méltósága üdvözölvén a megjelent bizottsági tagokat, s a közgyűlést megiyi ottnak tiyilvánitván, érlesiu a megye közönségét, hogy Ferenc.y Emil megyei bizottmáuyi tagot, aki mint meg)ei alügyész 3 éven át működött, megyei tiszteletbeli főügyészé kinevezi ! A kinevezés tudomásul vétetvén, Zoltán János alispán utasittatik, hogy Ferenczy Emil tiszteletbeli főügyészt az eskü letételre rendelje b9, s az eskü letételét igazoló jegyzőkönyvet a közgyűlésnek mutassa be. Olvastotott Zoltán János alispánnak a közigazgatási állupotot feltüutető évnegyedes jelentése : Az alispáui jelentésnek a közegészségügy állását, az állat-egészségügyet, a közbiztonságol, az egészségteleu élelmi szerek árulása miatti büntetéseket, az adózási viszo nyokat, a nyiregyházt-mátészalkai vasút közigazgatási bejárását, az utóállitás és lódijazás eredményét, a hátralékos községi számadásokat, a nyíregyházai gymnasium 7-dik osztályának megnyitását, a begyült jótékony adományokat és a legközelebb kinevezett tisztviselőket feltüntető része tudomásul vétetik. Zoltán János alispán a megyei közmunka, betegápolási alap, jegizői nyugdíj és tisztviselői nj u'djialapo't bevételeit, í. é. januárhó 2-ik napjától szeptemberhó 1-ső napjáig terjedőleg, járásonként kitüntető számvevői kimutatásokat bemutatja: A kimutatások oly utasítással adatnak ki Zoltán Jáno3 alispánnak, hogy az alapok hátralékos kiuiutatásíit, még ez év folyama alatt behajtsa, A számvevői kimutatásból a közgyűlés arról értesülvén, hogy a beteg ápolási alapnak az 1886. évet megelőző időkről a megye egész területén kint levő összes követelése szeptemberhó 1-ső napjáo 3139 frt 92 krajczár volt, amely összegből a bogdányi járásra 1453 frt 52 krajczár, tehát aránytalauul nagy összeg esett: ennél fogva a bogdáuji járás szolgabirája utasittatik, hogy a betegápolási alap ezeu követeléseinek behajtását, személyes felelősség terhe alatt, a novemberi évnegyedes közgyűlésig fogauatositsa. Olvastatott az alispánnak a pénztárban alkalmazott Jjna Elek kisegítő könyvvezető alkalmazásának rneghoszabbitására vonatkozó jelentése. Az alispán jelentéséből értesülvén a közgyűlés arról, hogy a magy. kir. belügyminiszter 9486/886 számú leiratában jóvá liagytaaz alispán azon intézkedését, hogy Hvezda Pal volt ellenőr-könyvvezető betegségének tartamára, a píuztárban Jóna Elek kisegítő könyvelőt alkalmazza 40 frt. havidíj mellett; bár az ellenőr kö íj v vezetői állás Hvezda Pál elhalálozása folytán betöltetett ; de miután az eddig alkalmazásba volt egyenkénti árvapénzkezelési rendszerűek összesített kezelési rendszerré való átváltoztatása most vau folyamatban, s ezen igen nagy terjedelmű munkának keresztülvitelére, a sziatén terhes folyó teendők mellett, a rendes könyvvezetői személyzet elégtelen ; az árvapéuzek kezelésének pontos elienőrizése ped'g megkívánja, hogy ezen müvelet az év végéig keresztül vitessék : ezeu indokok alapján a megye közönsége, az alispán és az állandó választmány véleményének elfogadásával, plhatározta, miszerint Jóua E'.ek köuy • velő ez év végéig 40 frt havi dij mellett alkalmaztassák. Előterjeszti Zoltáu Jáuos alispán dr. Józsa András megyei főorvosnak a járási orvosok lakhelyére vonatkozó jelentést. Ezzel egyideüleg bemutattatott Rak unaz, Szabolcs, Nagyfalu, Tisza-Eszlár községek kérvénye, amelyben a \égett folyamodnak, hogy Szabó István járási orvos ne legyen kényszerülve ^lakását Rakamazról Grávára, át tenni. Bsmutattatott továbbá dr. Dömötör József járási orvosnak saját lakhelye ügyében beterjesztett kérvénye : A megye közönsége a járási orvosok illetményét a legközelebbi szervezés alkalmával 400 frt évi fizetésben és 100 frt uti átalányban állapította meg, tehát oly csekély összegben, amelyből magán gyakorlat nélkül tisztességesen megélni képtelenek. Minthogy a megye közönsége a főor/os jelentéséből 8 az ismert viszonyok alapján, meg vau győződve arról, hogy abban az esetben, ha a dadai felső, a bogdányi és Bagykállői járások orvosai, eddigi iakhdyeiket meghagyva, a szolgabírói székhelyre Gávára, Kemecsére és NagyKállólia átköltöznek: nem csak saját jövőjüket, de esetleg a székhelyeken lakó orvosok megélhetését is kétessé teszik; minthogy továbbá az által, hogy ha az említett járási orvosok jelenlegi Likhelyeiken megmaradnak, az illető járások egészségügyi igazgatása, tekintve az orvo sok lakhelyeinek és a járási székhelyeknek közelségét, hátrányt szenvedni nem fog; és végre, minthogy a szervezés alkalmával, a járási orvosok részére lakpéuz nem állapíttatván meg, nem lenne méltányos azt köve'elni tőllik, h igy most a jár. székhelyre teg; ék át lakásaikat: ennél fogva a főorvosnak jelentése, a községek kérvénye és Do nötör József kérelme, azo i kérelem kifejezésével terjeszt ti t f;l a belügyminisztériumhoz, hogy az 1889 ik év vécéig, amikor a járási orvosok mandátuma lejár, a nagy-kállói, didai felső és b igdányi járásorvosokra, a székhelyen l ikás kötelezettségére uézve, az | 1836. évi XXI. t. cz. 67. § ának utolsó pontja alapján, időhal dékot engedélyezni méltóztassék. Olvastatott az állandó választmány véleményes jelentése Szabolcsvármegye 1887 ik évi közigazgatási, árvaés gyámhatósági költségelőirányzata s a fizetések felemelése vég-tt beadóit kérvények tárgyában: A költségelőirányzat, amely az 1883 ik évi XV. t. cz. 4 § a alapjáu minden bizottsági taggal közöltetett s amely ellen észrevétel uem adatott be, egész terjedelmében elfogadtatok s az állaudó választmány véleményével felszerelve, két példányban a magy. kir. belügyminiszterh >z felterjesztetni határoztatik. Minthogy az, hogy az arányos fizetéssel és lak bérrel biró tisztviselők közül csak azok javadalmaztatás i emeltessék, akik e végett folyamodnak, sem nem igazságos, se.n nem méltányos; ennélfogva a javadalma zás emeléseért folyamodó tisztviselők kérelmükkel elutasiitatnak. (Folyt, köv.) Mire vigyázzunk ! Az ember boldogságának eszközléséhez uem csak erkölcsi, hanem physikai kellékek is szükségesek. Ez utóbbiakra azonban rendszeriut kevés súlyt fektetnek ugy, hogy nagyon kevés azoknak száma, a kik boldogságunk phyzikai oldalát fontossága szerint méltányoln .k. Pedig az ember megelégedésének lelki nyugalmának s boldogságának első feltétele az egészség. Mert legyeo bár valaki a legszerencsésebb viszonyok között, legyen gazdag mint Kroezus, hitalmas mint Cyrus, bölcs mint Silamou: egészség nélkül szereucsétlen; életével, önmagával, övéivel és a világgal elégedetlen lesz. Ne gondoljuk nzouban, hogy ez egészségtelen állapotot csupán az oly betegségekről érijük, melyek az embert gyógyszerek alkalmazására készlik. Ehetünk, ihatunk, alhatuuk, és testünk még is lehet oly állapotban, melyben megelégedettek, vidámak s boldogok nem vagyuuk. Ezért uem lesz talán felesleges, ha a test őzen kelletlen állapotáról egyet mást elmondunk. A test kelletlen, abmormis állapota uagy befolyással van a lélekre. E kettő oly" szorosan vau egymással egyesülve, hogy a legkisebb benyomás, a legc-ekélyebb véletlen, mely testünket éri, a lélekre és azonual hatás sal vau; mert különben az érzékeiukre tett hatás nem volna érezhető. Igy kelti fel aztán a test izgatottsága a lé. lek izgatottságát, és igy amannak rosz hatása bizoDjára nem idéz elő lelkünkben kellemes hangulatot. Habár lelküukre az egész test gépezete a legélénkebb hatással van, mindazáltal négy részre fordítsuk főleg figyelmüuket; minthogy ezek valóságos zsarnokai lelkünku-k, m;!yet vagy boldogság vagy boldogtalanság Hivatali állásomnál fo^va az :i szomorú tiszt s kötelesség jutott nekem hal. Társain! hogy eg.másutáu alig 2—3 napi időköz alatt, e városnak két kimagasló polgárát, önkormányzatú reform, egyházunknak két lő tő em erét, mi több Szabolcsváruiegyéuek két tekintélyes s egykor oszlop emberét- túc/.úztassam el az élőktől, bátram rodott kedveseitől: hogy a megye két köztiszteletbeu, s a megyei közügyek szolg Uatában m9gőszült bajnokának, kimagasló fianak tegyem meg evang. reform, egyhá-.uuk külsőségektől meut, egyszerű szertartása szerint az őket szép muhjok széleskörű tudományosságuk, közhasznú munkásságuk és jeles egyéni tulajdonaik által uiéltáu megillető, kiérdemelt kegjeletos végső tisztességét. A másik jeles b. e, dr. Szabó Dávid volt megyei főorvo3. Szomorú ez a tiszt főleg nekem, ki e megyének szülötte, édes fia, e varosnak igéui telei', de jóakaratú önzetlen lelkű polgára, ez egyháznak Isten )ó voltából második évtized óta választott lel.ipásztora lévén, a megyén, a város, az ev. ref. egyház kebelében s a társadalmi, a közélet terén, olyan fájó sziwel és részvéttel nézem uagyjamkuak pusztulását, elhullását, kivérzését és az utáuuk mar..dó szinte pótolhUat aa üres helyeket. A ki ha a megyei gyűléstermen hordozom végig tekintetemet, s nem találom ott a közelmúltban oly fényes alakokat a Bóuis Sámuelek, Somossy Ignáczok, Patay Istváuok, Kállay uiönök országos hiraak és névnek, képviselőit, e megyének szülötteit; de az egész ország, az egész nemzet tisztelitének méltó tárgyait és e városban is üresnek" látom a di zas ter met, hol ama nagyok, a hazaszeretet, tudomáuy és ékesszólás felkent bajnokai mérték össze a szellemi bajvivásbau'a sziv, a lélek, az értelmi erő, a hazafi ság szeut szálaiból alkotott fényes aczéljaikat, a megye, sőt régebben a haza és a uemzet érdekében s a hol oly előkelő helyet foglalt ol több, mint 1 két évtizeden át e boldogult, e tiszta jellemű férfin márcsak néhai Fintor József is, kinek vég tiszteletére egybesereglettünk, szinte reménytelen fájdalom érzet dúlja keblemet, s lelkem elébe tolul a költő szava hogy »Pusztúlunk veszünk !« . . .önkénytelenül is nyelvemre jőnek a halhatatlan nagy magyar költő szavai: »Halnak, halnak, egyre htlnak. . . >Szine, lángja a magyarnak •Itt is egy név, ott is egy név ; >Hányat elvisz mindeu egy év.« Arany. Es uekem ily fájó érzéssel, ily szomorú gondolatokkal is meg kell állauom a koporsó mellett, még pedig, minta hit embereiuek az evangyeliomot hirdető Isten szolgájáuak, mint a keresztre feszitett. de feltámadt s halhatatlanságra emelkedett Jézus tudománya hirdetőjének élő hittel s az örök és véget soha nem érő fejlődés is teui törvénye szerint mindig jobbat reanénylő lélekkel, a szomorúságra örömet, a borúra derűt, a halál után örökéletet i dható Isten akaratján való megnyugvás ker. hitének hirdetésével meg kell állanom a koporsó mellett, és a tökéletesedet fejlődést e-zközölni, munkálni törekvő lélekkel hirdettem kell, hogy :< még jönni kell, még jönni fog egy jobb kor, mely utáu buzgó imádság epadez százezrek ajakán.« Engedjétek meg azért nekem Halandó Társaim ! hogy ily szándék és ily iudulattal eltelve, és ilyen remény által vezéreltetve, miután a jövőnek a múltban vau alapja: szóljak még egy pár szót b. e. Fintor .Tó zsefről résziut küzdelmei s szenvedései méltatásául elisnieréseül, résziut a jövőre tanulságul. Előre nyilvánítva, hogy benn & a tiszta jellemet, a független szibid gondolkozást, mint az ember ékességét kivínom méltatni. (Vége köv.) gal töltenek el. Ezek pedig az idegek, a vér, máj és gyomor. Az idegek zsarnoki hatalmat gyakorolnak testünk s még íukább lelkünk felett. Ezek abnormis állapota, mely miuket nem csak higy boldogokká iem tesz,sőt gyakran teljes életuntságra visz : az ideggyengeség neve alatt szerepel. Fajdalom, a különféle élvezetek dobzódások, kicsapougások, az ételek szerfelett füizeres és mértékietlen élvezete, az iszákosság és elpuhultság főleg azonban az életerő pazarlása folytán oda jutottuuk, hogy idegeinknek ily módon való elhanyagolása, elodázása « gyöngesége oly nagy terjedelmű, hogy az ma már alig látszik előttünk jelentékeny bajnak. S mi nemcsak hogy nem kerüljük ennek okait, hanem még inkább előmozdiijuk a szeszes italok, az erős és kábitó borok, izgató ételek m'»rtékletlen élvezete által: minek következtében tístünk egészségének, lelkünk vidámságának s boldogságunknak egyik feltételét teljesen lerontjuk. A test tagjainak remegése, a bármely csekély ok miatt való felretteués, a rögtöni vidámság melyet i<mét azonnal a legszélsőbb mélabús komorság vált fel, a harag, utálat, mt kacsság. sápadt beteges arczszia stb. biztos jelei e szomorú betegségnek, melyet egyáltaláu sokkal jobban ismerünk, mintsem hogy annak ismertetéséhez többet kellene moudaouuk. Az idegeken kívül a vér is nagy befolyással van a lélekre. A sürft vér igen káros httásaiban. Ez az élvezetkedvelő életmód eredménye a test kellő tevékenysége s megerőltetése nélkül. O :a a düríí vér képződésének gyakran magában a test állapotában rejlik, melyen sok szor még az önmegtartóztatás és okos mérséklés is csak alig segit. Főleg a közönyös vagy hideg véralkatúak hajlandók erre; innen a lélok ama látszólagos renyhesége, mely szerint a kívülről jövő hatásokat oly kelletlenül fogadja ; iuueu az életuntság kelletlenség az örö mek között is, innen a szükség nélküli gond, bizalmat lanság, gyanakodás és tö preugés. Piros arczszin, nehéz kövér testalkat, lassúság a mozgásban, rövid nyak, duzzadt erek, finom bőr, uehézkes lélekzé *: jelei ezen állapotnak. Ezek utáu a máj és gyomor betegségei, a nehéz emész.tés, azok, melyek nem férnek msg lelkünk megelégedésével, szellemünk boldogságával. Ezek a mi boldogíágun > leghevesebb elle iségei. melyek folytonosan legyőzik azt, hacsak nem vigyázunk rájok s elleuök harczolva uem védelmezzüt magunkat. Főleg a gyomor betegség eredméuyeí a gyomorgörcsök, gyomor gyengeség, szorulás, bélbetegségek stb. S hogy ezekre — a megfelelő ellenszerek alkalmazása nélkül rosz életnedvek, elsoványodás, elszáradás és kétségbeesés áll be múlhatatlanul, azt talán említenünk is felesleges. A máj és gyomorbetegségekre a sárga és fakó arczszinről, a pecsétekkel és foltokkal fedett bőrről, mé !yen beesett sárgás szemekről, az erősen elfödött fehér nyelvről, erős szagú lélek zésrőlj hirteleu jelentkező s gyorsan muló étvágyról ismerünk. Az ily bajban szenvedőknél rendetlenül megy végbe az ürülés, gyakori a főfájás, kedvetlenség, elégedetlenség és unatko'.áB. Hogy a test ezen bajai s gyöngesége! lelkünk hangul ttár.i 8 boldogságára befolyással vaunak, az kétséget uem szenved. És hi igaz az, hagy ép lélek csak egészséges testen lakik : ugy lelki erőink összhangjának, üdeségének, vidámsága s boldogságának érdekében semmit sem volna szabad elmulasztauuuk, hogy testünk egészségét megóv juk vagy gyöngélkedését alkalmas gyógymód használatával amennyire csak lehet, megszüntessük. (Vége következik.) Közügyek. (A nagyméltóságú m. kir. föld.uiveiési, ipar és kereskedelmi minis'zterium) 44,684'/1886 szám alatt kibocsátott rendeletével, az 1879 évi 12,635 sz. a. kiadott rendeletre való hivatkozással, kimondotta, hogy a raarhás járlatokou, vásárra való hajtás esetében, 7 napról 7 uapra eszkö'.lendő egészségi záradék rávezetéseért díj nem jár és egyáltalában nem szedhető. (A részvény társulatok), pénzintézetek s egyletek javára, váltóbeli hitelösszegek bizto-itásául szolgáló jelzálog bekebelezési engedélyek is, akik az intézet vagy egylet hitelegyletének nem tagjai, évenkint állandó 50 kros bélyegkötelezettség alá esnek. (Pénzügy, közig, birós. 1886. ápril 19. 5523/885 sz.) (A tulajdonjog átírásánál), ha az egy beadványbau, több adásvéteti szerződés alapjáu, és több eladó fél ellen, különböző ingatlanokra vonatkozólag, de ugyanannál a telekkönyvi hatóságnál kéretik, a beadványtól járó bélyegilleték csak egyszer számítandó. (Pénzűjyi közig, birós. 1886. ápril 22. 5665/885. sz.) (Házaló kereskedés.) A földmivelési ipar és keresk. ügyi minisztérium a Fehértemplom rend. tanácsú város közönsége által ujabbau alkotott szabályrendeletet, amelyben a házaló kereskedés gyakorlása nevezett város területén, a feuu álló házalási szabályok 1 §-ban s az ezt kiegészítő rendeletekben bizonyos vidékek lakóinak biztositolt jogiik épségben tartása mellett, megtiltatott, — folyí évi augustushó 7-én 43,306 sz. a. kelt rendeletével jóváhagyta. ÚJDONSÁGOK. — A nyíregyháza-mátészalkai vasút engedélyezési tárgyalása, mint értesülünk, folyó szeptemberhó 20-án megtartatott és akadálytalanul befejeztetett. A tényleges kiépítési munkálat f. é. októberhó elején már meg is kezdetik. (!) A felső szabolcsi gazdasági egylet választmányi ülése e hó 24 éu tárgyalta Nyíregyháza város képviseletének a gazdasági minta kert tárgyában hozott határozatát. A választmány, mint előre is látható volt, a város határozatát, illetőleg az egyesület kezén hagyaudott terület használásához kötött feltételeket visszautasította. A városi képviselet többsége gyönyörködhetik művében. = Virágh Aladárnak a telekkönyvi betétekről szóló törvény isnertetését tárgyazó felolvasása folyó hó 20 án igeu szép számú közönség előtt folyt le. A felolvasás, alapjs világos és köunyen felfogható modorban, miodazt felölelte, amit a vouatkozó törvéoy tartalmaz.