Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-08-29 / 35. szám

,,I\ Y I K V I P É Az életre való eszme általános helyesléssel találkozott ország-szerte ugy, hogy ma már 5 hasonló irányú és czélu fiók egyesület alakult az ország különböző vidékén. Igen helyesen. A betegség, a társadalmi erkölcsök lazulása,már nagyon ijesztő kiterjedést nyert és veszélyesen akut jelleget öltött magára. Nagyon ideje volt tehát annak orvoslásáról is komolyan gondoskodni. Ami a hervadóban levő virágnak a harmat, az éhezőnek a száraz kenyér, a czikázó villámoknak a villámhárító, a vízben fuldoklónak a mentő csoluak, a kiszáradt mezőnek a termékenyítő eső: az ma az „erkölcsnemesitő egylet" a veszendőben levő társadalmi erkölcsöknek. A művelt társadalomban ott van a mindent elnyelő fényűzés, a gyors meggazdagodási vágy, agyakori párbajozások, a még gyakoriabb öngyilkosságok, a napi renden levő sikkasztások, a munka nélküli életszeretete, az anyagi élvek hajhászása, a pazar költekezés ; a közép osztály kebelében ott van az előkelőbbek, a gazdagabbak majmolása s az urhatnámság; az alsóbb néposztály rétégéinél ott van a vastag, korlátoltság mellett, a dologtalanság, a vadházasságok, a szeszes italok inertékletlen élvezése, a lelki ismeret és meggyőződés árúba bocsátása; ott van végül afz össszes társadalomban az általános vallástalanság és szeretetlenség: mind megannyi indokai az erkölcs-nemesitő egyletek létrehozásának megteremtésének. Át látta ezt Irányi Dániel a puritán becsületességnek e példány-képe és több országos tekintélyű férfiú, mint aminő egy Senyey báró; és oda állottak az erkölcsiiemesitő mozgalom élére, amely még nagyobb jelentőségűvé vált az által, hogy a kormány is pártfogásába vette s körrendeletben hivta fel a főispánokat és törvényhatóságokat: hogy vidékenként vegyék kezükbe az ügyet s kezdeményezőleg lépjenek fel és működjenek közre az országos egyesület fiókjainak megalakítása érdekében. Az erkőlcsnemesitő egylet tehát kibontotta a szép és nemes ügy zászlóját, és kimondotta a jelszót: ,,A társadalom hozta létre az erkölcsi la zaságot előmozdító tényezőket: illő, hogy maga a társadalom vegye kezébe a javítás munkáját is—" „Egyesüljünk!" Igy szól a kibontott zászló a társadalom minden egyes számot-tevő tagjához. „Mentsük meg a társadalmat, mentsük meg magunkat, mentsük meg a szegény műveletlen népet, amely a mi testünkből való test és vérünkből való vér!" Igen helyesen van mondva. A műveltebb társadalom után indul a nép, azt teszi amit az elüttök járóktól lát, utánozza őket viseletben, szokásban, életmódban és erkölcsben. Ez már az emberi természetben fekszik. A tiu majmolja apját, a leány anyját; a gyermek az ifjút, az ifjú a férfiút, a szegény a gazdagot; a cseléd asszonyát és urát, sat. A társadalom tehát csak a javítási munkát végzi, amidőn az örvény szélén álló felé kinyújtja karjait A „NYÍRVIDÉK" TÁRCZÁJA. A tökély hona. Irta : Maquet Károly. — Fordította Nyiri J. — Nem-de egyszerű szokás van ez országbau? — Kérdezé Saib a királyfit. — Hja ! ez már itt törvény. Fén)üzés, kényelem : inuen száműzve vannak. Az emberek itt oly engedelmesek, hogy már a harangszó elég kormányzásukra. Este nyolcz órakor megszólal a harang és mindenki nyugalomra tér. Éjjel itt nem látni senkit az utczákon barangolni, mint nálunk ; miért is itt a ren dőrség teljesen fölösleges. — Valóban, mondá a herczeg, ön külöuös városba vezetett. Ez ország éghajlata az éhséget és szomjat kizárja. Honnan van az, hogy ezen kiváltságos halandók oly nyugalommal, lemondással és oly egyetértésben élnek, minőt én még sehol sem tapasztaltam életemben? — Ez igen egyszerű — mondá Sáib. Ezekuél meg szokott dolog csupán csak a fejjel és ennek megfelelő élvekkel foglalkozni. A látás, hallás és szaglás a legne uemesbb élveket nyújtják szamokra. LUni az erdők és mezők zöldjét, amely az Isten adománya; hallania zene bájos hangját, amely a szellők szárnyain hallóérzékeiket érintik ; érezui a fák, virágok és az összes növény világ illatát, finoman kifejlett szaglási szervük segélyével : ezek azon benyomások, amelyeket kedvelnek és keresnek, s amelyek vágyaik netovábbját képezik Ami a testet illeti, — folytatá íelvilágosító beszédét Saib, — ezt ők, a mi bölcseinkkel együtt, egy nem egészen sikerült gépezetnek tartják, amely csak arra va ló, hogy a mozgást közvetítse és a fej állásának megváltoztatását eszközölje. Az ipar és tudomány téren kevés előhaladással dicsekedhetnek. Egyedül a sebészetet fejlesztették oly magas fokra, miként ebben tudósaink leczkéket vehetnének tőlök. Az ebben való ügyességet anyira vitték, hogy eltört tagjaikat nem csak helyre tudják igazítani; de egészen ujjal képesek azokat pótolni. Itt a perlekedésről és igazság szolgáltatásról mitsem tud nak. A háborúról fogalmuk sincs, tehát katona nem kell. Itt, ahol anyagi szükségletek nem léteznek, nem állhatnak elő azon zavarok, amelyek nálunk a társadalmi rendet annyiszor felforgatják. De végre is horczegem, ugyan miből állana a tökély, ha nem abból: hogy megvetjük a És valyon miként véli végbe vinni az erkölcs nemesítő egylet e nagy és szép munkát i E kérdésre az erkőlcsnemesitő egyesület programjában megvan adva a felelet: „Az erkölcsiségnek és vallásosságnak, nemkülönben a hazaszeretetnek és testvériségnek, ugy a magán mint a köz életben való előmozdítása és terjesztése által." Különösen oda fog hatni az egyesület hogy; a) az említett erények az irodalomban, ide értve a hírlapirodalmat is, színházakban és egyéb mulató helyeken, általában minden nyilvános gyülekezetben tiszteletben tartassanak; b) az ifjúság körében önképző egyesületek keletkezzenek; c) mértékletességi egyletek alakuljanak; d) a takarékossági szellem fej lesztessék; e) munkára ösztönző és munka-szerző szövetkezetek keletkezzenek; f) régi hű cselédek és mások életét saját életük veszélyeztetésével is megmentő egyének jutalmazását eszközlő társulatok alapíttassanak; g) szegények gyámolitására, nemkülönben h) rabsegélyző egyesületek alakíttassanak, a büntetést kiáltott raboknak a visszaeséstől való megóvása végett; i) a szerencsejátékok különösen a kártyajátéknak ezek jellegével biró nemei keriiltessenek ; fc) a társalgásban minden, ami az erkölcsiséggel s a művelt és tisztességes hanggal modorral ellenkezik, különösen pedig a káromkodás mellőztessék; végre k) a törvények iránti tisztelet ápoltassák, főleg pedig a választási visszaélések — az etetés, itatás és másnemű vesztegetések — megszűnjenek. Mind ezeket pedig megvalósitandják: 1) a programba felvett eszméknek hírlapok és röpiratok útján, valamint a szószékről, és felolvasások által való terjesztése; és 2) amennyiben szükséges lesz, az egyházi és világi hatóságok, a kormány és az országgyűlés intézkedéseinek igénybe vétele. íme ezek az erkőlcsnemesitő egylet czéljai és eszközei. Mindeu bizonynyal a czél szép és az eszközök nemesek. Az eredmény és siker azonban az Isten és a jövő kezében vau. Ezekről, nem különben arról, hogy tulajdonképpen miért van szükség az erkőlcsnemesitő egyletekre; és mit tegyen a jövőben a társadalom, hogy ily egyletekre szükség ne legyen: egy külön önálló czikben fogok szólani legközelebb. (y) Közigazgatási bizottsági ülésből. (Augusztus hó 12.) (Végo.) Végül a főorvosi jelentós tudatja a bizottsággal, hogy Szabó Károly megyei állatorvos Veres Károly dombrádi lakosnak egy takonykór gyanújában álló lovát zár alá helyezte; az állami állatorvos padig ezen zárt önhatalmúlag feloldotta s igy hatáskörét túllépte; amenyuyibeu a nagymélt. földmiv. ipar és kereskedelmi minister 32,169/886 számú rendelete világosan kimondja, hogy az állatorvos a megyei állatorvosnak sem szakvéleményét meg nem dönth3ti, sem intézkedéseit érvényen kivül nem helyezheti: Tekintve azt, hogy az állami állatorvos ismételt hasoló eljárásaival több község nyugalmát felzavarta, s a megyei közegek iránti bizalmat tényleg megingatta : utasittatik az alispán, hogy ezen ügyben szigorú vizsgá. latot reudeljeu el, s azon esetben, ha a megyei állatorvos jelentése alapos, kéresssék fel a nagymélt, földmiv. ipar és keresk. mininszter ur, hogy az illető állami álatorvos megbüntettessék és oly intézkedés tétessék, mely ha sonló visszaélések ismétlődését lehetetlenné tegye. Az árvaszéki elnök jelentése szerint az 1886. első negyedéről elintézetlenül át jött a második negyedévre 4161. Ehhez érkezett 1886 év második negyedében 3617 db. összesen: 7778. szám. Eoből az árvaszéki előadók által elintéztetett összesen 4759 db. Elintézetlenül átment a 3-dik évnegyede 3019 db. Ehhez juliushóban b érkezett 1133. Lett összesen. 4152. Ebből ülésben és ülésen kivül elintéztetett juliushóban összesen 1492. Elin tézetlenül átjött augusztushóra 2260. db. A gyámoltak és gondnokoltak létszáma voltl886. évi áprilhó l-ső nap jáu 16885. 1886 évi áprilhó l-ső napjától juniushó végéig beíratott 77. Az összes létezím tehát lett 18083. Ezek közzül juniushó végéig törültett 1185. Maradt létszám juniushó végén 16471. 1886 év második negyedében vagyontalan leíratott 23. A vagyontalan árvák száma volt juniushó végén 428. Jelenti továbbá, hogy Dobos Imre szolgabíró 22 számra, Erdőhegyi Barna 6-ra, Jármy Jenő 4-re, Kállay Zoltán 32-re, Komoróczy Aladár 2-re, Krasznay Péter 7-re, Vay István 17-re, Szikszay Pál főügyész l-re, Fejér Imre aliigyész 24-re, Janthó Kálmán t. alügyész l-re, Megyery Gábor pénztárnok 4-re, könyvelő l-re, Vityi József l-re, Számvevői hivatal 6-ra, Katonka Albert 1-számra nem tették meg a bekivánt jelentéseket. Olvastatott a nyíregyházai kir. törvényszéki ügyésznek a központi sa vidéki kir. járásbíróságoknál letartóztatva levő fegyenczek létszámára vonatkozó havi jelentése. A (elolvasott kimutatási szerént a kir. törvényszéki közp. fogházban f. é. julius hóban le volt tartóztatva jogérvényesen elitélt 122, fölebbezés alatti 37, vizsgálati 24. összesen 138 egyén. Nemre nézve 160 férfi, 23 nő. Az egészségi állapot általában jó. Haláleset nem fordult elő. Rabmunka keresmény «zimen, az állam kincstár részére, a kosár kötési iparágból, befolyt 59 frt 03 kr. Fegyelmi eset az őröknél 1, araboknál szintéa 1 eset fordult elő. A nagy kállói kir. járásbíróságnál le volt tartóztatva jogérvényesen elitélt 2, vizsgálati 1, összesen 3 egyén. Nemre nézve 2 férfi, 1 nő. A kisvárdai kir. járásbíróságnál jogérvényesen elitélt 5. vizsgálati fogoly 3; összesen 8 egyén. Nemre nézve 6 férfi, 2 nő. A nyírbátori kir. járásbíróságnál: jogérvényesen elitélt 8, vizsgálati 2; összesen 10 egyén. Nemre nézve férfi 8, 2 nő. A tisza-löki kir. járásbíróságnál: jogérvényesen elitélt 11. vizsgálati 4, összesen 15 egyén. Nemre nézve 11 férfi, 4 nő. A kir. építészeti hivatal főnöke a közmunka és a közlekedési ügyekre vonatkozólag előadja, hogy a megyei útvonalak julius hóban általában jó karban voltak, azokon közlekedési akadály sehol elő nem fordult; az 1886. évi előirányzat szerinti fentartási munkálatok azonban, az aratási szorgos munka miatt, az egész hónapon át szünetelt. Jelenti továbbá a kir. mérnök, hogy a megye területén alkalmazásban levő gőzkazánok közzül összesen 19. kazánon lett, a tulajdonosok kérelme folytán, a viznyomási gyakorlati próba vizsga megejtve; éspedig 18 -nkl kellő sikerrel. Ennek folytán az ideiglenes használati engedély az illető kazántulajdonosoknak ki is adatott. Egynél azonban, t. i. Altér Mór kisvárdai lakos kazánjánál a próba, a tüzszekrény rosz állapota miatt, eszközölhető nem lévén, a kazán használatba vétele nem engedélyeztetett. Postai és távirdai ügvek az illető igazgatóságoktól nem érkeztek, (100.) (Folytatás 11 mellékleten.) világi javakat; nem sóvárgunk mások tulajdonai után' sorsunkkal megvagyunk elégedve; a fényűzést nem keressük ; szóval uem vágyunk másra, mint a szellemi élet követelményeinek kielégítésére. Jegyezze meg jól herczegem, hogy itt a királyi hatalmat a tömeg feletti szellemi fölény nyeri el; holott nálunk az anyagi nyers erő keriti rendesen hatalmába. A kevélység, amely hazánkban szövetséges társa a szépségnek, hatalomnak, gazdagságnak és a teit minden megvetendő szenvedélyének, e boldog hazában ismeretlen. — No ez valóban a végzetnek caudálatra méltó alkotása. — Sohajtott fel Djedda elragadtatással. — Oíi menyire hálás vagyok ura irányában, hogy velem e népet megismertette. Ds utuuk czélja még evvel nincs elérve Saib! Es felettébb aggódom a fölött, hogy miként bírhatunk a lények közzől csak egyet is rá, hogy velünk jöjjön és miniszterem legyen. — Valóban ez nem csekély föladat. És én magam is tartok tőle, hogy nagyon könnyen érthető okoknál fogva, csak egy \s közzülök önként csatlakoznék hozzánk. Mert ugyan ki volna hajlandó ez egyszerű és nyugalmas életet egy sok fáradsággal összekötött és sok vesződséggel járó élettel fölcserélni!? Da ez ne riaszszon vissza föltett szándékunk végrehajtásától. Ha önként nem jön velünk, elraboljuk az elsőt, aki éppen utunkba jön. — Lehetségesnek hiszi ön ezt? — Kérdé mohó kíváncsisággal a királyfi. — Kétségkívül. Kiilönbeu is más ut aligha fog czélhoz segíteni benünket. — De hit ha veszélylyel járua e vakmerő vállalat ? — Éppan uem. Amint látja fenséged, itt már mindenki mélyen alszik; habár míg az éj be nem is állott tulajdonképpen. Minthogy pedig itt napkelte előtt senki föl uem ébred: akár az egész várost el lehetne rabolni reggelig a nélkül, hogy lakosai közz51 csak egy is fölnyitná szemeit. És ez nincs másképpen. A gondos természet éppen ez okból látta el e szigetet oly vészé lyes övvel, az örökké keringő folyammil, hogy mindeu bekövetkező veszély ellen biztonságba legyenek helyezve a benn lakók. De siessünk czélunk felé, válaszazuk ki emberünket. Siib elővette zsebéből a bűvös delej fűt, Djedda pedig feszült kíváncsisággal kisérte Saib műveletét. — Oa meg fo^j i érteni harcisgsin, hogy a tökélynek is lehetnek áruyai S minthogy e tekintetben biztos eszközzel rendelkezünk, bízzunk meg ebben. A királyfi reszketett a kíváncsiságtól. Saib az első alvónak tenyerére tette a delejt, és az »tökéletesre* mutatott; a másodiknál, harmadiknál szintén. Saib minden ajtón benyitott és minden kezet kémszemle alá vett; de eltérést egyiknél sem észlelt. Mind tökéletes volt. Egyszerre a herczeguek egy ötlete támadt. — Miért ne vinnénk magónkkal, szólt a királyfi, a nép vállasztottját; minthogy ezen feddhetlen nép szemében ez a többiek fölött áll. Ezt látom jelmondatából is: »A test porrá lesz, a szellem Istenhez tér viszsza.* Ennél nincs szebb és igazabb. Azért ne habozzunk, hanem a dologra; vigyük el magát a királyt! — Hitemre ez bölcsen volt mondva! — helyeslé Saib a herczeg ötletét. — Különben is ily fontos személy fenséged népe előtt is napjobb tekintélylyel fog birni. Tehát legyen úgy, mint fenséged akarja! Várjon itt reám. A sötétség épen a tetőpontra hágott, és itt vagyunk a boltivezet mellett, amelyen át a városba jöttünk. Én sietek a királyi palotába, fölragadom a királyt és jövök vele azonnal vissza. — Igen jól lesz, — helyeslé a herczeg, csak menjen édes Saib, hogy minél előbb távozhassunk e helyről; mert én valóban fáradtnak érzem magamat. Azonban mindenek fölött ajánlom, hogy ellentállas esetében, erőszakot ne használjon. — Csak legyen nyugodt fenséged! Ellentállásra nem is gondolok. Saib nyil-sebességgel távozott s egy negyedórai várakozás utáu már hallá a herczeg a viszatérő lépteit az utczán felhangzani. Társa csakugyan visszaérkezett. De a mesés bölcseségű király hslyett, akit kétségtelenül vállán kell vala hoznia, mindkét hóna alatt egy-egy csomaggal jelent meg, amelyek fekete kelmébe voltak burkolva. — Tehát ön nélküle tért vissza ?—Kérdé a herczeg. — Itt van, ha mondom. Csak siessünk. — Di hát hol van? — It

L, felelt Saib, a két csomagra mutatva. — Nagy Isten! mit tett ön? Hiszen két darabra van osztva. — Másként lehetetlen volt elhoznom. (Folyt küv . )