Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-08-22 / 34. szám

1 IV Y f 1? V I ü É K" Közügyek. (A megyei költségvetések fölterjesztése) ügyébeu a belügyminiszter körrendeletet intézett az összes megyék­hez. Az uj törvény értelmében, a jövő (1887.) évi költség­vetést, már ez évi okt. 31-ig föl kell terjeszteni a bel­ügyminiszterhez, az állandó választmány vélményes jelen­tésével s az erre vonatkozó közgyűlési határozattal együtt, még pedig két példányban. (A jul. 23-án életbelépett) uj községi törvéuy ki­mondja, hogy a törvényhatóság kebelében levő több köz­ség a szegéuyek ellátására, a törvényhatóság jóváhagyása mellett, egyesülhet; és hogy a törvényhatóság azt is el­reudelheti. hogy a területén fekvő összes községek egy egységes szegényalapot létesítsenek. A belügyminiszter inost kibocsátott körrendeletében felhívja a törvényható­ságokat, hogy a megyebeli községeket a szegények ellá­tásának megfelelő szegényalap létesítésére utasítsák. (Munkácson a rendőrség tisztikara egyenruhába öltözött.) A díszruha: aranysujtásos olajzöld attilából, ugyanilyen meggysziu zsinóros nadrág és sarkantyús csiz­niából, olajzöld csendőri tollas kalapból áll, mig a rendes napi ruha: ugyau-e sziliekből összeállított blouse, pan­tallón és Magyarország czimerével ellátott tiszti sapkából, sarkantyús czipőből. A rendőrkapitánynak őrnagyi rangja, (arany gallér és egy ezüst rózsa) vau, a tauácsosuak ka­pitányi "rangja (megyszín alapon három arany rózsa), a fogalmazóknak főhadnagyi rangja, az állatorvosnak szin­tén főhadnagyi s a rendőrbiztosokuak tiszthelyettesi rangjuk van.°Az oldalfegyver: arany sas fogantyúval el­látott feketével bevont kard. Parádés ruha, őrnagyi, ka­pitányi, főhadnagyi, tiszthelyettesi rang tehát van. El­mondhatják Heinevei: Mein Libcheu was willst du noch mehr!?mimeg s velük hihetőleg Munkács város közön­sége is erre azt mondjuk: kevesebb parádé, kevesebb rangkórság, de annál több remi, szakértelem és buzga­lom ; igy hozván ezt a rendőrség czélja magával. Tanügy. Tanügyi figyelmeztetés. A nyíregyházai ágost. ev. immár VII. osztályú gym uasiumban a beíratások a legközelebbi 1886—87 ik tan­évre augusztushó 30-án 31-én és szeptember hó elsején eszközöltetnek, és pedig az igazgató magánlakásán(nagy­kállói utcza 1053 szám.) Ugyanekkor vétetnek fel a fel­vételi, pótló és javító vizsgák is. Nyíregyháza, 1886. augusztushó 20. Az Igazgatóság. Értesités. A nyíregyházai városi felsőbb leányiskolában a beiratások szeptemberhó 1, 2, 3, 4-én délelőtt 9 -12 óráig eszközöltetnek; 7-én reggeli 9 órától a szabálysze rü javitó és felvételi vizsgálatok tartatnak meg. A ren­des tanítás 9 én 8 órakor veendi kezdetét. Az első osztályba legalább 11 —12 éves oly leány­kák vétetnek fel, kik a) az elemi iskola VI ik osztályát sikerrel végezték el, b) kik az elemi iskola IV, V-ik osztályát végezték el, ha az V, VI. osztály tantárgyai­ból sikeres felvételi vizsgálatot tesznek. A felvételi s javitó vizsgálatok dija 2 — 2 forint, mely előlegesen fizetendő de. Az egész évre tandíj fejében he'ybeli illetőségű nö­v ndékek 10, vidékiek 15 forintot fizetnek. Nyíregyházán 1886 aug. 18. Sirnkó Eudre, igazgató. A nagy-kállói kir. főreáliskolában a beiratások f. évi augusztushó 30-áu és 31-éu eszközöltetnek. A javitó és pótvizsgálatok szeptemberhó 1 -én vé­tetnek fel. A magánvizsgálatok pedig szeptemberhó 3-áu és 4-én, s az erre való jelentkezések szeptemberhó l-ig fogadtatnak el. Kelt Nagy-Kálióban, 1886. augusztushó 18. Az igazgatóság, A lőcsei m. kir. áll. felsőbb leányiskolában az 1886—87-diki tanévre a beiratások szeptemberhó 2., 3. és 4-én a felvételi és pótvizsgálatok pedig szeptember 6-án tartatnak meg. Az I. osztályba felvétetnek oly, legalább 10 éves leányok, akik az elemi iskola IV. osztályát sikerrel vé­gezték, vagy felvételi vizsgálaton megfelelő előképzett­ségüket igazolják. A II. és többi osztályokba pedig fel­vétetnek, akik megfelelő életkornak és felvételi vizsgá laton igazolják, hogy miudazt megtanulták, amit az előző osztályokban az iutézetben tanultak volna. Az intézet teljes, hatosztályu és interuatussal van összekötve. Az internátusba egyelőre 12 növendék véte­tik fel. A benlakás dija 10 hóra 300 frt, mely összeg­ért a növendék teljes ellátásban és gondozásban részesül és mindazon tantárgyakban, melyek az intézeti szerve­zeti szabályok értelmében taníttatnak, különösen a ma­gyar, német, frauczia és angol nyelvbeu, rajzban, kézi munkában és zongorában az arra reudelt igazgatónő és intézeti tanító- és nevelenők által vezettetik és gyako­roltatik. Az intézetbe és internátusba Kárpáti Endre igaz­gatónál kell jelentkezni, aki személyes vagy levélbeli megkeresésre tüzetes felvilágosítást, ád. Iskolai értesités. A budapesti II. ker. közs. p ilgári fiú iskola mellett felallitótt közép kereskedelmi iskola III. osztálya is az 1886/7. tanévben megnyílik és ezzel iskolánk teljessé lesz. Közép kereskedelmi iskolánk értékének mértékéül szolgáljanak a következő adatok : 1. Az 1884/5. tanévben, midőn a közép kereske delmi iskolánk I. osztálya megnyílt, 102 tanuló iratko zott be, és ennek következtében a fővárosnak két első osztályt kellett állítani. 2. 1885/6. tanévben, midőn az intézet II. osztálya is megnyílt, a tanulók az 1. és II. osztályra oly sokan jelentkeztek, bogy ugy az I., mint a II. osztályt párhu­zamossá kellett tenni. 3. A nm. vallás- és közoktatási miniszter ur 1885. évi augusztus hó 3-án 29,80K sz. a. kelt rendelete ke­reskedelmi tanlolyamuukat közép kereskedelmi akadémi­ákkal is, egyeulő rangúvá tette; egyszersmind mindazo­kat a kedvezményeket megadta, melyek az utóbbi isko­lákat végzett tanulókat megilletik ; e végből meghagyja hogy a III. osztályt végzett növendékek ministeri ki­küldöttek előtt záró (éretségi) vizsgálatot kötelesek tenni, melynek alapján nemcsak az ipiruál, kereskedelemnél és pénzintézeteknél nyerhetnek alkalmazást, hanem a köí­ségi jegyzői, postai, számvevőségi, pénztári, várni, dohiny árudai, lottói, zálogházi, vasúti tisztviselői, katonai, taní­tói és kereskedelmi iskolai tanári pályára is léphetnek. 4. A nm. vallás és közoktatási miniszter ur 1885. augusztus 22-én 30,916. sz. a. kelt leirata, a m. kir. honvédelmi minister ur u. é. augusztus hó 7-én 36,326. sz. a. kelt átirata alapján, a cs. és kir. közös hadügy­minister úrral egyetértőleg, közép kereskedelmi iskolánkat egy éves önkéntességi joggal ruházta fel. 5. Közép kereskedelmi iskolánkban renues tantár­gyak: kereskedelmi számtan, kereskedelmi könyvvitel, kereskedelmi isme és levelezés, áiúisme, vegyi és meeha­nicti, technologia, köz,- váltó- és kereskedelmi jog-, csőd- és ipiriörvény, nemzetgazdaságtan, pénzügytan, pénzügyisme, kereskedelmi történelem és földrajz, miuta irodai gyakorlatok, magyar nyelv és irodalom, német nyelv, franczia nyelv, algebra és politikai számtan, vegy­tan, természettan, torna: — rendkívüli tantárgyak : ke­reskedelmi szépírás, angol és olasz nyelv. 6. Közép kereskedelmi iskolánk növendékeinek vallásos és erkölcsös neveléséről is gondoskodva van, mert növendékeink a hit- és erkölcstan tanulására is köteleztetnek. 7. Közép kereskedelmi iskolánkuak előkészítő is­kolájául szolgál az azzal kapcsolatos polgári fiu-iskola négy első osztálya, melyben a tantárgyak kereskedelmi irányban taníttatnak és a polgári iskol ii IV. osztályt végzett tanulók a közép kereskedelmi iskola I. osztályá­ba akadály nélkül felléphetnek. Mindezekből világos, hogy középkereskedelmi isko­lánk, ama fontos társadalmi és nemzetgazdászati felada­tának, hogy hazánknak a kereskedelmi, üzleti és hiva­tali pályához művelt és becsületes szakembereket nevel jen, minden tekintben megfelelhet. Felvétel. a) Polgári iskola. Az I. osztályba felvétetnek oly tanulók, akik az elemi népiskola IV. osztályát sikeresen végezték, vagy felvételi vizsgálatot tesznek; akik pedig az elemi népis kola Y. vagy VI. osztályáról bizonyítványt mutatuak fel, felvételi vizsgálattal felvehetők abba az osztályba, a melyre képességük es koruknál fogva alkalmasaknak ta láltatnak. A II., III., IV., V. és VI. osztályba a polgári is­kolai osztályt végzett tanulókon kivül olyanok is, a kik a gymnasium- vagy reáliskolából a polgári iskolába át­lépui és itt tanulmányaikat folytatni akarják. b) Közép kereskedelmi iskola. Az I. osztályba felvétetnek oly tanulók, a kik a polgári , reáliskola vagy a gymnasium IV. osztályát si­keresen végezték, vagy felvét jü vizsgálatot tesznek; a kik pedig a polgári, reáliskola vagy a gymnasium magasabb osztályairól bizonyítványt mutatnak fel, felvételi vizsgá lattal felvehetők abba az ossztályba, a melyre képessé­gük és koruknál fogva alkalmasaknak találtatnak. A II. és III. osztályba akadály nélkül felléphetnek oly tanulók, a kik a közép kereskedelmi iskola vagy ke reskedelmi akadémia I., illetőleg II. osztályát sikeresen bevégezték. Mindkét nemű iskolái a a felvétel és beírás a jövő 1886/7. tanévre f. é. augusztus hó 30-tól szepter hó 3-ig az igazgatósági irodában (II. ker. Víziváros, Medve-utcza 5. sz. II. emelet) történik. A beirási pénz 1 forint, a tandij félévenkint 5 frt. és az ifjúsági könyvtárra 50 krajezar fizetendő. A szegény és jó tanulók tandíjmentességben része­sülhetnek és tankönyvvel is segithetők. A vidéki tanulók az intézeten kivül nyernek ellá­tást, melyre az igazgatóságnál minden tanév elején szá­mos tisztességes család, 20—50 frt dij mellett, ajánlkozik. Ez ügyben útbaigazítást ingyen készséggel ad az igazgatóság. Budapesteu, 1886. évi aug. havában. Az igazgatóság. UJDONSÁUOii. (!) A király születés napját városunkban is meg­tartották. A hivatalnokok és tisztviselői karok tömegesen vettek részt a lóm. kath. templomban végbe ment egyházi ünnepélyben. Mi is hozzá járulunk az országos ünnepély­hez s szív ink mélyéből kívánjuk hogy: a magyar király »addig éljen, mig a honnak él 4- Kossuth Lajos hazáuk nagy fiának neve nap­ját ez évben is több üelyütt készülnek megülni a hazá- 1 ban. Csak a tisztelet és a nagyrabecsülés adóját róvják ! le azok a városok, ahol a nagy száműzöttnek s a leg­nagyobb hazafinak névnapját ünnepi méltóságra emelik. Nyíregyházán sziutén megülik e napot még pedig, ujabb szokás szerint, elég tapintatlanul, egyszerre több helyütt. (§§) Kozma Sándor királyi főügyész folyó hó 16-áu a délutáni vonaton érkezett városunkba; hogy az épí­tendő börtön, esetleg törvényszéki palota helyiségeül a képviselet által kijelölt telkek közzől, a czélnak legiu kább megfelelőt kiválaszsza. A megérkezést követő ua­pon azaz augusztus 17-éu a javaslatba hozott telkeket, az ez alkalomra megbízott küldöttséggel megvizsgálván, és Wagner budapesti szakértővel is megvizsgáltatván: első sorban a legalkalmasabbnak és előnyösnek tilált oros-utezai telkeket jelölte ki és nyilvánította elfogadha­tónak abban az esetben, ha a törvényszéki összes helyi­ségeket magába foglaló épület kiépítése állapíttatnék meg. Második helyeu pedig a vasathoz vezető útvonal mellett délnek fekvő szénatér ós az e tér szomszédsá gábau eső Maár-féle ér alatti föld találtatott alkal­masnak. A többi telkeket határozottan alkalmatlanoknak jelentette ki a kir. főügyész ur, részint a távolság, ré­szint a zaj, részint a fekvés miatt. A képviselő testület tehát csakis a két első helyen alkalmasnak nyilvánított telkek és terek közzől fog választani igen természetesen azt, amely a váro3 pénztárára nézve legelőnyösebbnek bizonyul. Igen erélyesen fognak tehát eljárni az orosi­utczai telkek tulajdonosai, ha a kisajátítási árak meg­határozásánál azt a körülményt is tekintetbe veszik, hogy a szénatér és a Maár-féle ér alatti föld szintén alkalmasaknak ismertettek el és mint ilyenek, ki is je­löltettek ugy a teljes igazsági palota, mint csupán a börtöuhelyiség befogadására; és hogy a felcsigázott árak­kal csak a város közönségének okoznának fölösleges kiadást, tehát kárt. Más oldalról szeretjük hinni, hogy a városi képviselet sem fogja niegneheziteni a kir. főügyész által ily szép megoldásra vezetett börtön, esetleg a törvény­széki palota épitési ügyét auuál inkább pedig; mert a kir. főügyész ur Ő nagyságának határozott igéretót bírja a küldöttség, hogy az igazságügyi miniszter ur 0 nagy­méltóságánál mindent el fog követni, hogy teljes tör­vényszéki helyiség építtessék Nyíregyházán, s ez esetben 180,000 forintig vernie igénybe a kormány a város hite­lét, illetőleg előlegét a már előre formulázott feltéte­| lek mellett, amely föltételi pontozatokat annak idejében mi is közöltük. E tekintetben még azt kívánjuk megje­gyezui, hogy: bár igeu kiváuatos, miképp az igazsági palota lehetőleg a központbau emelkedjék; de uagy ál­dozatokat hozni, csupán a szépészet kedvéért, a város inai nyomasztó pénzviszonyai mellett, sem nem kívána­tos, sem uem tanácsos. = Az erkölcs-nemesitó egyletnek nyíregyházai fiók­ját előkészítő bizottság, Irányi Dániel kezdeményezése tolytán, ma délelőtt 11 órakor, a megyeház termében értekezletet tart. Üdvözöljük Irányi Dánielt városunk­ban. Adja Isten, hogy nemes fáradozását a legszebb si­ker koronázza ! + Az e folyó hó 15-ére hirdetett népgyűlés igen fényes sikerrel folyt le. A Vidliczkay József által felolvasott felirati javaslat egész terjedelmében egyhan­gúlag ellogadutott a népgyűlés által. Vidliczkay József velős beszédének fősulyát az állandó hadseregre s az azt biztosító közjogi kiegyezéskor hozott s kiralyilag is szen­tesitett törvényre fektette. Hasonló szellemben beszéltek Ferlicska Kálmán és Mezősssy László. A 3 szónok be­szédének elhangzása után, elnök S/esztay Károly kimond­ta a határozatot; hogy t. i. Nyíregyháza város népgyü­lése feliratot terjeszt a képviselő házhoz az önálló mi­gyar hadsereg szervezése tárgyában. A népgyűlést a helybeli dalegylet a Hymnuszszal nyitotta meg s be zirta a Szózattal, az összes népg)üléstől kisérve. X Pstrovics István nyíregyházai kir. törvényszéki írnokot, a budapesti kir. ítélő táblához járulnokká ne­vezte ki közelebb a m. kir. igazságügyi miniszter. *** A nyíregyházai ipartestület közgyűlése, mint hirdetve volt, folyó hó 20-án tartatott meg a nagyven­déglő láncztermébeD. A tárgysorozat szerént első helyen a már miniszterileg megerősített alapszabályok olvastat­tak fel. Majd a tisztviselői kar megválasztása vétetett foganatba. Elnökül megválasztatott Ferlicska Kálmán jogtudor. Elüljárókul: Kovács József, Kövér Zsigmond, Sztopka Ferencz, Kis László, Fodor Gerzson, Csirip László, Koska András, Furmaun Pál, Pataky Lajos, Marko Mihály, Tamasovszky B vlázs, Pivnyik István, ifj. L ijtrik Sámuel, Szabó Márton, Neubauer János, Tisósz­ky Mátyás, Pölczl Jakab, Barabás László, Mácsánszky Sámuel, Deák József, Szokoly JánoB, Jordán Ignácz, Karasz István, Prok Lajos, Lakner Ödön; pénztárnokul Vass Jáno3; ellenőrül Kovács Dániel; számvevőségi el­nökül Andráscsik József, számvevőségi tag okul Kerekes Lajos és Prékopa Dániel válaszattak meg. A jegyzői állás éz úttal betöltetlenül maradt; amennyiben a közgyű­lés, a törvény világos rendelkezése daczára, a jegyző vá­lasztásának jogát magának kívánván biztosítani, e czélból egy határozatot hozott; de amely határozat ez idő sze­rint, még nem emelkedett jogerőre. (§) Az osztrák-magyar bank főtanácia elhatározta, hogy fiók intézeteit, melyeknek száma ma hetvenkettőre megy, százra szaporítja. Az uj fiókintézetek közzül Ausz­triában 10, Magyarországon pedig 18 létesíttetik. E 18 között Nyiregyhtza városa is elő ?an jegyezve. Tehát a nyíregyházai piaezon bank-melléktelep állíttatik fel, a melynek vezetésével az itteni »Ipar és kereskedelmi bank* lesz megbízva. Q A kis várdai önkéntes tűzoltó-egylet, saját czél­jai javára, folyó évi szeptemberhó 4-én Kis-várdán a vár­kert táneztermében zárt-körű tánczvigalmat reudez. B>­lépti dij: személy-jegy 1 forint, család-jegy 3 forint. Kezdete délutáu 6 órakor. A rendezőség a meghívókon felhívja a hölgyeket, igen helyesen, hogy minél egyszerűbb öltözékbeu szíveskedjenek megjelenni. + Pócs-Petriben e hó 15-én a korcsmában az ot­tani fiatal emberek összeverekedtek és egy suhanezot le­szúrtak. aki azonnal meghalt. Sajnos dolog, hogy a vasár­napi korcsmázás annyi véres verekedésnek és gyilkosság­nak az okozója. X Téthen, mint levelezőnk értesit, a napokban az ottani száraz malom keringője egy Németh Mária nevü leányt az orsóhoz sodorván, veszélyesen megsebesített. Ugyancsak Téthen egy Najy József nevü iskolás fiút egy gépbe fogott ló oly szerencsétlenül rúgott meg, hogy a fiu arcza teljesen összezúzatván; életéhez kevés a re­mény. Mindkét szerencsétlenül járt gyermeket a nagy­killói közkórhizba szállították gyógyítás végett. (!) A lótenyésztési állami jutaloiTidijak ez idén Nyíregyházíu folyó évi augusztushó 30-án, Kis.árdán pedig f. é. szeptemberhó 5 én fognak kiosztatni. (§) A „Három Rázsá"-ról nevezett korcsmában folyó hó 8-án, a helybeli polgir fiuk közt, mulatozás közben, ismét verekedés folyt le. A varekedés lecsend isitésére 3 rendőr közbe lézett; de akiket a legények formaliter megtámadtak. A szintén a hely színére érkezett rend­őrbiztosnak többszöri felszólítására som oszlott el a neki vadult tömeg; sőt a rendőröket megoletéssel fenyegették. A rendörök nem kis veszélyben forogtak, csakis lélekje­lenlétüknek köszöohették, hog/ a nagy számú verekedő­(Folytatás a főlapon.)

Next

/
Thumbnails
Contents