Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-08-15 / 33. szám

ÚJDONSÁGOK. A szabolcsmegyei községek t. cz. elöljáróit még egyszer és ezúttal útdíjára szólítjuk fel a hátralék bau levő előfizetési dijaknak beküldésére azzal a nyílt és határozott kijelentéssel, hogy: ha tartozásaikat e folyó évi szeptemberhó vécéig be nem küldik, kénytelenek leszünk a hátralékos községeket a tekintetes alispáni hivatalhoz, a szükséges intézkedések megtétele végett, uévszeréut beterjeszteni. (§.) A nyíregyházai népgyűlést előkészítő 50-es bizottság folyó hó 10-én ismét értekezletet tartott a uagyvendéglő termében Az értekezletet eluök Szesztay Károly ur megnyitván, azon indítványt terjeszté elé, bogy amennyiben az e napjn délelőtt tartott megyei rendkívüli bizottsági gyűlésre vidékről föltűnően kevesen jővén be, itt ez alkalommal csak kevés vidéki polgártár sakat van szerencsénk üdvözölui, Írnánk össze minden községből pár tekintélyes polgárt, és az e gyűlésből felveendő jegyzőkönyv kivonatán hívjuk meg őket az e hó 15 én megtartandó népgyűlésre. Ez indítvány elfogad látván, az összeírás azonnal foganatosíttatott, s Vidovics László ez alkalomra megválasztott jegyző megbízatott, hogy nz összeirottakat jkvi kivonaton értesítse a mai értekezletnek a rájok vonatkozó határozatáról. Majd Zoltán Gusztáv n-.kállói ügyvéd, mint a nagykillói népgyűlést előkészítő bizottság küldötte, nyújtott át elnöknek egy jegyzőkönyvet, amelybeu Nagy-Kálló város részéről kimondatik, hogy Nagy-Kálló uem kíván, miut akarta, öunálló feliratot intézni a Janszky-ügyben a képviselőházhoz; hanem a nyiregyh izsi népgyűlés határozatához csatlakozik. A jegyzőkönyv felolvastatván, élénk h lyesléssel és éljenséssel fogadtatott. Ez után a felirati határozati javaslat az azt kisérő levél szövege olvastatott tel; amely egyhmgulag elfogadtatott mint olyan, amely az augusztus 15-diki népgyűlés elé terjeszthető. JVlikecz József szintén uyujtott be egy hasonló felirati javaslatot; de amely mint kissé éles szerkezetű, támogatásra nem talált. Vidliczkay József a kérvény benyújtási mikéntjére nézve azt javasolta, hogy a kérvénynek a képviselő há'.hoz leendő benyújtására Irányi Dániel országgyűlési képviselő ur kéressék fel, mint aki e napokban különben is körünkbe érkezik az erkölcsnemesitő fiókegylet szervezése tárgyában. Elfogadtatott. Végül az e napról szóló jkönyv hitelesitésere Vidliczkai József és Bencs László kérettek fel. X A helybeli dalegylet által a Sóstón e folyó hó 7 - én rendezett tánczmulatság, a bizonytalannak ígérkező idő miatt, nem volt oly népes, mint aminőnek kellett volna lennie. A megjelent distingvált közönség azonban kitűnően mulatott úgyannyira, hogy a jókedvnek csak a reggeli órák vetettek véget. Miut halljuk as. estély auyagi tekintetben sem volt kedvezőtlen kimenetelű. *** Szabó Aladár, aki a nagy-kállói ev. ref. egyháznak két éven át volt tisztelt és kedvelt segéd lelkésze, az apagyi egy ház által rendes lelkészül megválasztatván ; beiktatási ünnepélye folyó ho 8-án ment végbe, igen nagy számú hallgató ikg előtt. A beiktatási egyházi tisztet, esperes ur megbízása következtében, nagy tiszteletű Göröuibey Péter nagy-kállói lelkész ur teljentette a nála már megszokott ékes szóllással tartott magvas szónoklatai. Utána az uj lelkész Szabó Aladár tartott szintén igen szép alkalmi beszédet. •j" Liszt Ferencz a világhírű zongora művész életé • nek 75-dik évében Bayreuthban f. é. juliushó 30 áu éjjel meghalt. Liszt tulajdonképpen magyar születésű volt, aminek 1850 ig számos tauújelét is adta a boldogult. Ekkor azonban uagy változáson ment keresztül gondolkozás módja és érzelme. Külföldre tette át lakhelyét, csaknem állandóan Weimarban és Bayreuthban tartózkodott. Bár miut a magyar zeneakadémia igazgatója 4000 forint fizetést húzott; Magyarországba csak akkor jött, ha valami tündökölni való alkalom kínálkozott. E?,t a gondolkozás módját régrendeletében is megerősítette, a melyben öröknyughelyéül nem hazája földjét, hanem a bayreuthi temetőt jelölte ki, mint a hazai lapok általában írják. Lelke rajta! Mi nem akaruuk babéraiból, amelyeket művészi fen költ homlokára a nagy világ fűzött, csak egy lombot is letépni. O babérjait megérdemelte ; bár nem volt valami kitűnő zeneszerzői ka paczitás;de előadási képessége felülmúlhatatlan volt és valószínűleg lesz is — igen sokáig. De hazudni sem akarunk sírjánál. Két nagy bünt követett el hazája, szülőföldje, nemzete elleu Az egyik az volt, hogy halálaig nem tanult meg magyarul. A másik az, hogy a m igyar zene létezését megtagadta; azt állítván, hogy az úgynevezett magyar zene tulajdonképpen czigány zene. Ba csak ugyan nem lett volna magyar zene : neki kellett volna azt megteremteni, mint a világ első zenészének és hozzá — magyarnak. De hát a nagyok ha botlanak, uagyot botlanak. Azonban legyünk igazságok. Érdemei is vannak Lisztnek. Legtöbbnyire jótékony czélokra játszott s bevételeiből hazáj'inak juttatott legtöobet. Áldás emlékére! • A nyíregyházai dalárda a pécsi országos dalüuuepelyre, Rácz István karmestert, Nóvák Gyula és Muntzhardt József tagokat küldte ki képviselőkül kebeléből. -f- A nyíregyházai iparos ifjúsági egylet javára, f. évi augusztushó 21-én, ifj. Kovács Dauiel házánál, zártkörű tánczvigalom tartatik. (!) Qroson egy uriasau öltözött egyén fordult meg e folyó hó 7-én, aki egy orosi lakos fuvarost fogadott fel Nyir-Midáig. Mikor a uyir-madai szőlőkhöz értek, az uri ember a fuvarost hátulról orozva megtámadta; s amidőn a fuvaros a reá mért ütés után hátra fordult: a támadó revolvert sütött a fuvarosra. A lövés a kocsist szíven felül találta, de annyi lélekereje még volt, hogy támadóját hosszú tusakodás után a szekérről lelökte és szekerével elnyargalt. Az illetőnek revolvere, kalapja és útitáskája, mely utóbbiban azonban csak kevés széna, pár mákfej és egy nagy kés találtatott, a kocsin maradváu, a kocsis azokat a nyirbaktai csendőr8' gnél átadta. A bűnjelek, további intézkedés végett, a nyíregyházai kir. ügyészségnek küldettek be. (!!) A példa, ugy látszik, ma már nem igen vonz. „A példa vonz" közkifejezést tehát bátran levehetjük a „1S Y í K V I P É K

" _ napi rendről. Hányszor ujságoltuk mi már, bogy majd Szathmáron, majd Debreczenben, majd ismét Unghváron húsfogyasztási egyletek alakultak; és hogy mily előnyös az ily társulás egyes családokra nézve, akik a mészárszékekből látják el magokat hűs-félével. De a példa uem vonzott. Nyíregyháza város közönsége továbbra is engedte magát szivatyűztatui egyes nyerészkedő mészárosok által. Most ismét egy hasonló társulásról értesülünk, amely S -A -Ujhelyben vau keletkezőben. E társulásról a „Zemplén" ezimü heti lap oly érdekes sorokban, oly figyelemre méltó modorbau és igazsággal emlékezik meg, hogy lehetetlen azokat lapunk hasábjain nem reprodukálni: tanulságul ugy a mészárosoknak, miut a fogyasztó közönségnek. A „Zemplén" ide vonatkozó czikke a következően hangzik: „(Városunkban) rég nem született annál egészségesebb eszme, mint amely társulás utján kiván segíteni a mészárosok eddigi lelkiismeretlen zsarolásán. Az eszme realizálása most van folyamatban s mi sem mutatja jobban a közóhajjal való találkozását, mint az, hogy iniuilenki gondolkozás uélkűi lép be a szövetségbe, mely már az eddigi aláírások szeriut is megalakultnak tekinthető. Bizony sokáig tűrte városunk közönsége a hűsmérés monopoliumának lidércznyomását., mert bár gondoskodva vau arról, hogy a fák az égbe ne nőjjenek, ezen iparosok üzelmei mégis tiíItörtek már ama korláton, melyet az „élűi és élni hagyni" emberies elv felállított. A legtöbb kenyérkereseti pályán való boldogulás ma már meglehetősen ellensúlyozva vau a verseuy által, s valóbau szerencsés az, aki csupá i megélhetéssel dicsekedhetik. Azt azonbau miudenki tudja és szemmel látha.ja, hogy városunk iparéletének egy ága sem mutathat föl oly általánosságban való jólétre vergődést, miut a mészárosoké. Mindenki vegetál, kínlódik s becsületes küzdelme egy pár csizmácskához is oly nehezen juttatja. Nem ugy a mészáros ipar, ez alig pár évi piakszis utáu nem csak kényelmet teremt gazdájának, de azt még a fényűzés utánni kapkodásra is felbitoritj i. llogy mikép és miért történhetik ez, kiki igen könnyen megmagyarázhatja magáuak; de mégis legtisztább magyarázatot uyujt mindezekről ama szövetkezet létesítése, mely végre is niegsokalva az egész rendszerré vált préseltetést., emancipálni igyekszik magát alóla s távol mindeu haszonleséstől, önzetlen törekvése által segiteui vágyik ugy magán, miut a folytonos szivattyúzásnak kitett lakosságon." Akinek füle vau a hallásra: hallja és okuljon belőle. X A czégtáblaknak miként való hasznalása ügyeben érdekes határozatokat hozott a budipesti kereskedelmi és váltótörvényszék. Ez ügy rövid foglalatja a következő: »Szabó József és társai asztalos társasága* czég, a törvényszékileg bejegzzett szöveg helyett, »Szabó József és társai budapesti asUalos társság* szöveget használ oly módon, hogy a czég első része kis, a bejegyzéstói eltérő részo pedig sokkal nagyobb betűkkel vau írva. Sirkány Ignácz a nevez itt törvényszéknél »Sirkiuy Ig.« szöveggel bejegyzett czég helyett »Sirkány lg. bi/.ornánya és bútorcsarnoka* szöveget használ. A »Budipesti II. asztalos egylet Bene Pál és társa« czég oly táblát függesztett ki, melyen a «budapasti II. asztilosegyle;* feltűnően nagy, és Bene Pál és társa szavak pedig egészeu kicsiny betűkkel vannak irva. A törvényszék mid a három esetben oly cselekedetet lát, mely a közöuség megtévesztésére iráuyul és euuek következtébeu ötszáz forintnyi bírság terhe alatt utasította a nevezetteket, hogy a kereskedelmi törvény 21. § ába ütköző cz

igcábláikat 15 nap alatt távolítsák el. Tudtunkkal nálunk is akadnak ily szédelgőn, akikre a törvény betűit éppen igy rájuk lehitne olvasni. Mi már fel is szólaltunk ez irányban. DJ hasztalan. A bzolid kereskedők és iparosok utou utféleu panaszkodnak u^yan a czégekkel való visszaélés ellen; de a komolyabb fellépéstől még iniud g, nem tudni miért, tartózkodnak. Pedig néma gyermeknek anyja sem érti szavát. Sokan az illető ha tóság hivatalos beavatkozásának szükséges voltát emle getik. Es ebben igazságuk van. Sok szédelgő kereskedő fióküzletet nyit, aüol nagyban és kicsiben egyaránt árulnak; de a hitóság előtt mint raktár szerepel a hamis vagy éppen semmi féle czégü üzlet, amely utáu, mint ilyen után, még csak adót sem fizet az illető szédelgő. Itt már csakugyan hatósági fellépésnek volna helye. © Hogyan kell fertőtleníteni ? Ezzel az eléggé foutos kérdéssel foglalkozik egy legközelebb Pozsonyban Stainpfel Károly kiadásában megjelent fűzet, amely magyar és német nyelven van szövegezve a pozsonyi német ajkű polgárság kedveért. A különféle járváuyok nálunk o.y gyakoriak, hogy az ily utasításokra valóban nagy szükségünk van. Pozsony város egészségügyi bizottsága tehát igen uagy szolgálatot tett az egészségügynek, amikor ez életre való niűvecskének szerkesztésére dr. Pávay G. és dr. Dobrovics N. orvos urakat felkérte. A füzet, melynek ára 20 kr., elsősorban a fertőtlenítés mibenlétével és módjaival ismertet meg; majd utasítást ad a betegek szobáinak fertőtlenítésére, kiürítésére s az azutáni teendőkre; végül elmondja, mi módon fertőtlenítsünk az egyes fertőző betegségeknél. A függelék pedig a kolerával magával foglalkozik. Felhívjuk e füzetre Szabolcsmegye és Nyíregyháza, általaban mindeu megyei uagyobb város hatóságának, illetőleg egészségügyi bizottsá^áuak figyelmét. Ha valahol hazáukbau lehet e füzetnek gyakorlati haszna; miudeubizouynyal legtöbb lehet náluuk Szabolcsinegyében, ahol aunyi fele fertőző betegség és járvány lép fel időnként. O Még egy szó a jó ivó vizról. Mióta Pasteur az emberiség jóltevője és dr. Koch a hírneves német tudós megállapították, hogy a rendes ivó vizben baktériumok vannak, melyek normális viszonyok közt nem ártalmasak, hanem kolera járványos időben veszélyesekké és a járvány fokozóivá válhatnak, azóta már mindenféle kísérleteket teltek arra nézve, hogy miként lehetne az ivóvízből a baktériumokat eltávolítani. Most, hogy a kolera oly közel van hozzánk és a kérdé9 megoldása már égetővé vált, ismét hozzá fogtak a kísérletezéshez. Elővettek a a legkülönfélébb szerkezetű szűrőket, melyek tiszta vizet adtak ugyan, hauem bakterium-menteset nem. Végre Pasteur maga szerkesztett egy szűrőt, melyre Valiin tanár a vale de gracei egészségügyi intézet igazgatója kijelentette, hogy amit tegnap a tudomány elérhetetlen eszményképnek tartott, t. í. tökéletesen baktériummentes vizet szolgáltatni, azt Pasteur e szürüjével elérte. A londoni egészségügyi kiállítás biráló bizottsága e szűrőt egyhangúlag az arany éremmel tüntette ki, s a franczia »Academia des Sciences* és az »Academie de Medicine a hírneves feltalálót dicséretükkel tüntették ki. Mindezek az eredmények figyelmessé tették a fővárosi köröket is és ennek az az előnyös következménye volt, hogy Zellerin Mátyás előkelő budapesti gyáros megszerezte a gyártás kizárólagos jogát Ausztria-Magyarországra nézve. Az itt gyártott első Pasteur-féle szűrőket Fodor József tanár a budapesti egészségügyi-intézet igazgatója és Vein János vízvezetéki igazgató vették kísérletezés alá, és az eredmény az volt, hogy litereukint 100—120.000 baktériumot tartalmazó vizből, 6 heti folytonos szűrés után, egyetlen baktéria sem maradt a nagy mennyiségű vizben. Most a főváros több nagyobb középületeit rendezik be ily szűrőkkel és a vidéken is már több törvényhatóság intézkedett ilyenek beszerzése iránt, a nagyszámú kisebb háztartási szűrőkről nem is szólva. -1- Az emberi hang hangolása. Szenzácziós fölfedezésről értekezett a párisi orvos egyesület legutóbbi közgyűlésén dr. Smdras az egyesület tagja. Nem kevesebbről volt szó, mint egy általa föltalált eljárásról, amely lehetővé teszi az emberi hangnak tetszés szerint való hangolását. Azt állítja továbbá, hogy egyéneknél, akik erős meghűlés vagy más valami betegség következtébeu veszítették el hangjukat, ez rövid idő alatt ismét helyreállítható. Azonkívül szerinte vannak módok, amelyekkel egészséges emberek hangja, érez erő és terjedelem tekintetében, tetszés szerint javítható vagy roszabitható is. Sandras eljárása azon alapszik, hogy belélegző készülék segítségével különböző anyagokat leheltet be, amelyeknek a hangra gyakorolt befolyását tanulmányozta. Így például egy ismert szájvíz, az »Eau de Botot* be lehellése kiterjeszti a hiug regiszterét; a kátrányé először rekedtté teszi a hangot s végre egészen megszünteti; az alkohol idézi elő azt a durva, kis terjedelmű hingot, a melyet iszákosoktól hallunk, de nagyon kis mértékben igen jó aunak a rekedtségnek eloszlátására, amelyet meghűlés vagy kátrány belehellése okozott. Ezeknek a belélegzési anyagokuak kombinálásával bámulatos eredményeket ér el : az egyiktől elrabol ne.iány haugot, a másikhoz hozzátesz; szóval tetszés szerint forgatja őket. Sandras fölfedezését legközelebb a párisi konzervatórium s az orvosi akadémia ítélete alá fogja bocsátani. Az érdekes találmány, ha csakugyan igaznak bizonyul, előre láthatólag szörnyű fölfordulást fog okozni a világ, különösen a zene-világ mostani rendjében. * Hülyék intézete. A kormány segélyezése alatt álló nagyobb szabású hülye-intézet, amely Budapesten nagy rókus-uteza 36. szám alatt épül, és 100 — 120 növendék számára lesz berendezve, f. é. október első felében fog megnyittatni. E{ intézetben szegényebb családok is elhelyezhetik gyermekeiket, a vallás és közokt. ügyi miniszter u ján, évi 250 frt. fizetés mellett; amennyiben 25 növendéknek ily módon való elhelyezését a nevezett minisztérium fentartotta magának. Et, intézet a hülyék és gyenge elméüek ápolásáról és neveléséről gondoskodik. = Hamisított „Giesshiib!er". Alig hihetnők, hogy még az ásványvizek is hamisításnak vaunak kitéve s mégis sajuos, hogy gyakran „Giesshübler"-t aduak el és szolgálnak föl, mely egyátaláu uem ez üdíti, emésztést elősegítő forrásból fakadt, hauem v.ilamely gyakran ínesterségeseu előállított, értéktelen viz, mely egyszerűen megvásárolt eredeti „Giesshübler" üvegekbe töltetik; mert a roppant fogyasztás és e savauyűvl/.uek uagy népszerűsége különösen jutalmazóuak látszik a hamisítványok készítésére. Figyelmeztetjük tehát a közönséget, hogy ily hamisítványok megvételétől őrizkedjék. Közönség köréből. — Az e rovat alatt közlöttekén a felelősség beküldőt illeti. — Felhívás! Szabolcsmegye községi és körjegyzői karának tagjai tiszteletlel felkéretnek, hogy az 1885-ik evi hátrányban lévő, valamint az 1886 ik évi esedékes jegyzői egyleti tagdijjaikat (egy évi tagsági dij 2 frt) alólirott egyleti pénztárnokhoz, folyó év és hó 30-ig, beküldeni szíveskedjenek. Kelt Oroson, 1886, augusztushó 9. Lányi Antal, egyleti pénztárnok. A budapesti állami közép-ip irtanodában a beiratások f. évi szeptemberhó első napjától 10-ik napjáig tartatnak ; a tanulóknak a beiratásnál szüleikkel, vagy gyámjaikkal kell megjelenniük. Budapest, 1886. augusztushó 10. A budapesti állami középipartanoda igazgatósága. Irodalom. = Megjelent és beküldetett az »Olvasókör« czimü szépirodilmi folyóirat rendkívüli folyamának 9-ik füzete, folytatásával „A Narbonnei Kastély titká"-nak, Born F. Györgytől, Kormányos Róza kiadásiban. Ara : egész évre 6 frt. Egyes füzet ára: 25 kr. Megrendelhető Kormányos Róza kiadótulajdonosnál, Budipesten, stáczió u'cza 31 szám alatt. — A »Képes Családi Lapok* 46-dik számának tartalma: Egy bonczoló asztal élményei. (Elbeszélés, vége.) Síkor Margittól. — Ne szállj lelkem, ne szállj ! (Költemény.) Pósa Lajostól. — Edith (Elbeszélés) ifj. Szász Bélától. — A kolera Európiban. (Tárcza.) — Egy asszony regénye (Folytatás.) Gellért Jenőtől. — Szerelem a holdban és a föld alatt. (Angol regény, folytatása.) Ifj. Golenich Ferancztől. — Liszt Ferencz. — Képmagyarázat. — Mindeaféle Képek : Jézus az írástudók közt — A csábos asztal. — A menyecske uj othonában. — Liszt Ferencz. Melléklet: »Egy anyakönyv titkai.* (Társadalmi regény, Kászonvi Diniéitől.) 289—304 oldal. Előfizethetni: Méhner Vilmisnál, Budipest IV. ker. papnövelde-utcza 8. szám. Ejész évre 6 frt, félévre 4 frt n°gyedévre 1 frt. 50 kr.