Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-08-08 / 32. szám

Melléklet a „IVyirvidék" 32-ik számához. legjobb és legbasznossabb a jó izű tiszta viz, melyet mint a levegőt, nem nélkülözhetik az emberek, állatok, sőt meg a növények som. De mint mindennel, úgy ezzel is okosan kell élnünk ; nurt mig az állott langyos viz kellemetlen émelygős; addig a jéghideg gyak ran betegséget, halált okoz különösen, ba felmelegedett álla pótban, vagy meleg étel evése után, hirtelen iszszuk azt. Midőn az ivóviz tisztítására hivjük fel a hatóságok és egyesek figyelmét, nem mulaszthatjuk el ajánlani, hogy a fogadók, korcsmák, mészárszékek, vágóhidak, pékházak, piaczok kifogásolhatlanul tisztáu tartassanak, fertőtlenittesenek ; az ezekből kiszolgáltatott ételek és italok, tiszták, egészségesek hamisítatlanok legyenek. Különösen a lakóház legyen elég tágas, világos, könnyen szellőztethető, amelyben ha mértékletesen élünk, Istenben vetett bizalommal és reménynyel hihetjük, hogy a kolera, ez a legborzasztób betegség, megkímél benünket kellemetlen látogatásától. Úgy legyen!! S-s. A néptől kelési törvény. (Vége.) 5. §. A uépfölkelés rendszerint az ország határaiu belül alkalmaztatik ; azonban kivételesen a magyar korona országain kivül is alkalmazhitó, de erre mindann)iszor a törvényhozás külön intézkedése szükséges. Csak az országgjűléH együtt nem létében, és ha a halasztásból vészé.y származhatnék, rendelheti el ő felsége, az ország összes minisztériumának felelőssége s a/, ország képviseletének legközelebbi összejövetelekor annak azonnal kikéreLdő utolagos jóváhagyása mellett, a uépfőlkelés alkalmazását az ország hataráu kivül is. Az első osztályű nepfölkelés pedig rendkívüli szükség esetében és nevezetesen, ha a hadsereg (hadi tengerésze ) törvéuyes hadi állomáuyának fentartására, a háború folyama alatt, a kiképezett póttartalék nem elégséges : az elkerülhetleu szükség mérvéhez képest és ide )»re, a hadseregnek, az 1882. XXXIX. t.-cz. 8. § áuak 8-iu bekezdese értelmében való beosztása mellett, valamint a honvédségnek esetleg szükségessé vált kiegészítésére is, — igénybe vehető. E czélra csakis a népfölkelésnek már megtörtént felhívása alapjáu behívott és vagy már régebben katonailag kiképezett, vagy ezen alkalommal azonnal megfele lőleu beuktataudó népfölkelés kötelezőitek rendelhetők ki. A népfölkelés igénybevétele, az esetenkénti szükséglet szerint, az egyes osztályokon (3. §) belül megjelölendő csoportok keretében, általában a legifjabb évfolyamoknál kezdendő meg. Mindazok, kik 12 évi szolgálat-kötelezettségükei kizárólag a honvédségnél töltötték, csakis a honvédség kiegészítésére vehetők igénjbe. Azok, a kik az 1868. évi XL. és XLI. t.-cz. életbe léptetése előtt, az akkori rendeletek hatálya alatt katonai szolgálat alól magukat kiváltották, a hadsereg és honvédség esetleges kiegészítésére nem fordíthatók. 6. §. A népfölkeléshez szolgálattételre beidézett egyének a behívás napjától fogva elbocsáttatásuk napjáig, a katonai büntető és fegyelmi szabályok alatt állanak. Szabadságolás által s a szabadságolás tartamára a katonai viszony megszakad. 7. §. A népfölkelés katonailag felszerelendő és felruházandó; amennyiben a felruházás iránt a népfölkelés felhívásáig még teljesen gondoskodva nem volna: aunak tagjai, alkalmaztatásuk ideje blatt, távolból felismerhető uemzeti színű jelvény nyel ellátandók és kitüntetendő az, hogy a fegyveres erőnek kiegészítő részét képezik ; a tisztek és altisztek a katonai rangfokozati és megkülönböztető jelvenyeket is viselik. A uépfölkelési szolgálati és vezényuyelv, a rangfokozati jelvények, a felszerelés, fegyverzet, szolgálat és gyakorlatok szabályai hasonlók a honvédségről szóló 1868. XLI. t.-ez. 18. §-ában megállapítottakhoz. 8. § A jutalmazások és kitüntetések, szállítás, elszállásolás, pénz és természetbeni élelmezés tekiutetében, ugy megsebesülés, vagy megbetegedés esetében, valamint hátrahagyottjainak az 1875. évi LI. törvényczikk szea földet. A fal lassankint el lett lepve nézőkkel, akik ugy helyezkedtek el, mintha lovon ülnének. Most Saib leereszkedett a falról s az udvar po rondján várta ellenfelét. A nézők ajkáról az ijedségnek e^y velőt rázó kiáltása hang/,ott el. De Saib nyugodt mosolylyal előre nyujtá ökölre szorított karját mint a küzdő, aki harczra készül és erős állásba helyezte magát. A bika dühtől ittasan rohant ellenfelére; de ez daczára a kikerülhetlen öszeütközésnek, egy helyben maradt, mintha gyökeret vertek volna lábai a földben ahol állott ; mig csakhamar a bika, a nézők nagy bámulatára szét szúzott fejjel rogyott össze a győző lábai előtt. A fal tetején folyvást szaporodó nézők, mintegy karzatról tapsolták; aouit, a tömeg lelkesedésétől elragadtatva, a királyfi is utánzott. Saibot ez sem hozta ki sodrából; hanem átkérte a lábtór, a bikát vállaira emelte, s minden nagyobb erőkifejtés nélkül fölvitte a fal tetejére; ahonnan vállának egyetlen mozdításával a túlsó oldalra dobta le; maga pedig egy könnjü ugrással a földön termett. A kíváncsiak tömege mint hangyasereg lepte el a lábtót, hogy a földre juthassou. Saib és a herczeg pedig a fogadó felé indultak, kisérve a cmdákat hirdető sokaságtól. Az elejtett bikának legízletesebb része, igen természetesen, a királyfi és Saib elé kerültek, mint akik a vidéknek nevezetes szolgálatot tettek. Mig ezek történtek, addig a kocsi is teljesen használható állapotba hozatott; és utasaink azonnal tovább folytatták utjukat. alig tudván kiszabadulni a Saib hős tettei által egészen föllelkesült sokaság sorai közzül. A királyfi maga is, habár bíborban született, majd nem tisztelettel határos csudálatot érzett e mesés egyé niség iránt. Oj aki ahányszor csak a királyi palotából kilépett, mindanyiszor a legnagyobb tisztelettel és alázatossággal fogadtatott n nagy tömeg részéről, most igen nyomorultnak érezte magát vezetője mellett; látván hogy magas rangja daczára sem volt képes még csak megközelítő hatást is gyakorolni a város lakosságánál. rint ellátására nézve is, ugyanazon ellátásban részesül, mint a hadsereg, illetőleg honvédség. 9.,§. A népfelkelés tisztjeit, magyar állampolgárok közül O felsége nevezi ki, a honvédelmi minisztérium előterjesztésére, aki azokat már béke idejében évről-évre kijelöli ; a népfelkelés altisztjei pedig, — esetleg a polgári hatóságokkal egyetértőleg, — azon honvéd zászlóa'j> v"gy honvéd huszárezred parancsnoksága által jelöltetnek ki évről-évvé és neveztetnek ki szükség esetében, akinek nyilvántartási körletébe a népfelkelés illető csa pata tartozik. Ezen tisztek és altisztek kinevezése a népfelkelés felhívásakor és rendesen csak a népfelkelés mozgősitottságának tartamára történik, alkalmaztatásuk s működésűk kizárólag csak a mozgósitottság tartamára terjed ki; a népfelkelés felosztásával pedig megszűnik. Oly egyének, akik vitézségük, vagy más hadi szolgálatuk által magukat kitüntették, tiszti rangjukat a honvédelmi miniszter utján benyújtandó kérelmükre Ő felsége engedelmével béke idején is megtarthatják. 10. §. A népfelkelésre kötelezettek nyilvántartása, valamint osztályainak har'czásziti egységekbe való beosztása is, a honvédparaucsnokságok által eszközöltetik. Nyilvántartást a közigazgatási hatóságok is kötelesek vezetni, melyeknek e részben az anyakönyvvezetők, az 1868. évi XL. törvényczikk 43. § a értelmében, segédkezet nyújtani tartoznak. A népfölkelés keretei már béke idejébeu jelöltetnek ki. 11. §. A fölhívott népfölkelés költségei a közös hadügyminisztérium tárczájából fedeztetnek. 12 §. Jelen törvény által az 1868. évi XLII. törvényczikk, valamint az 1868. évi XL. törvényczikknek a uépfölkelésre vonatkozó és jelen törvény intézkedéseitől eltérő határozváuyai hatályon kivül helyeztetnek. 13. §. Jelen törvény, életbeléptetése után, azonnal mindazokra alkalmaztatik, akik annak határozványai értelmében a népfőlkelésben részt venni tartoznak. 14. §. E/en törvéuy végrehajtásával a honvédelmi miniszter bizatik meg. Közügyek. (A földmivelési miniszter tudatja az összes törvényhatóságokkal), hogy Prancziaország és Románia közt ideiglenes kereskedelmi szurződés köttetett; és hogy a franczia vámhivatalok a Francziaországba érkező magyar vagy osztrák eredetű árúkról származási bizonyítványok előmutatását ezen túl többé nem követelik. (A katonai szolgálat alól való ideigleues fölmentés tárgyában), a magy. kir. honvédelmi miniszter körrendeletet bocsátott ki a hazai összes törvényhatóságokhoz, hogy a közigazgatási bizottság és gazdasági szak emberek véleményének meghallgatásával, tegyenek indokolt javaslatott az iránt, hogy valyon — tekintet nélkül a holdak számára — meunyi kataszteri tiszta jövedelem illetőleg mily jövedelmű birtok képezhetné a törvény hatóság területéu, azt a legnagyobb mennyiséget, amely mellett az ide vonatkozó törvény szellemének megfelelve, az ideiglenes fölmentés vagy elbocsátás még kimondható; amelyen túlazouban azt megtagadni kellene ? Mert eddig az oly hadkötelesek fölmentésénél, akik családjuk eltartása czimén folyamodtak a szolgálat alól való fölmentésért, nem lehetett pontosan megállapítani, hogy a földbirtokkal biró ily családok birtoka, holdankint számítva, képes-e az illető családot eltartaui; mig azt az egyenlő elvek alapján kiszámított kataszteri tiszta jövedelem után sokkal biztosabban lehet megállapítani. (Midőn valamely községnek helypéuzszedési joga, a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magy. kir. minisztérium engedélyével, akként terjesztetik ki, hogy a vásár napokon szedett helypénz ugyanoly mérvil összegben a hétnek vásár napjain kivül eső többi napokon is szedhető, oly megszorítással azonban, hogy a községnek ebbeli jövedelme csakis az u-tczák és terek köveztetésére, szabályozására,— kivilágítása és tisztáu tartására fordíthatók : eme jogkiterjesztésből származó jövedelem járadékadó tárgyát uam képezi. (1885. nov. 30. 9164/85. sz.) Ily elmélkedések között lepte meg az éj Djeddát a király fiát; aki látván hogy Saib mélyen alszik, ő maga is álomra hajtá fejét. IV. Utasaink csak hajnalbau ébredtek fel, amikor is azt vették észre, hogy kocsijuk egy helyben áll. S >ib megtudandó a vesztcglés okát, kinézett a kocsi ablakon és látta hogy egy sürü erdőben vannak. A lovak lábaikkal a gyeplőbe keveredve, egykedvűen harapdálták a ritka fűszálakat és a zöld falombokat; a kocsis pedig sehol sem volt fölfedezhető. Nem tudták elgondolni, hogy hova tűnhetett. Saib keresésére indult, nevén szólitgatá, de felelet sehonnan sem jött. Kissé nyugtalankodni látszott Síib, s a lovakat egy fához kötvén, a herczeggel együtt vissza felé iudult, min den irányban vizsgálódva, he nem akadnak e a kocsis uyomaira. Nébáuy lépésnyire a Kocsi kerekeit találták fel. Azouban tovább menve, egy helyen a kocsis öltönyére bukkantak. Csakhamar tisztába jöttek a felől, hogy a kocsis vadállatoknak esett martalékul a sötét éjben; s nem is táplálván se umi reményt a föltalálásához, vissza mentek a kocsihoz. A kocsinál ujabb katasztrófa várt reájok. Amint a kocsihoz közeledtek, sajátságos alakokat láttak távozni a kocsitól, amelyek csak későbben voltak kivehetők. Farkasok voltak. Felhasználták az alkalmat s a lovakat szőröstül-bőröstül felfalták annyira, hogy csak a 8 patkó és egy lófej maradt meg, amelyet már nem volt idejük elfogyasztani. A királyfi a kétségbeeséssel határos hangon kiálltott fel; Saib azonlian csudás hirtelenséggel felkapta a gyeplőket és elfutott azon irányban, amelyben a farkasok távoztak. A királyfi nem is sejtve útitársának szándékát, nehogy eltévedjen, a kocsi mellett maradt; készen tartván kését az önvédelemre, ha netalán éhes elleueinek eszükbe jutna visszatérni. Éppen arról gondolkozott Djedda, hogy drágáu megfizetteti velők életét; midőn észrevette ÚJDONSÁGOK. (ai.) A holnaputá n tartandó megyei rendkívüli közgyűlésen Borsodmegyének, az Edelsheim-Janszky feU ügyben, a képviselőházhoz intézett s támogatás vegett a hazai törvényhatóságokhoz megküldött felirata is tárgy altat ni fog. X Irányi Dániel, aki jelenleg az erkölcsnemesitő hok egj letek felállítása érddkében a felső vidéken jár, hír szerint, e hét folyamán városunkat is meg fogja látogatni hasonló c élből. Hozza Isten 1 (!) Az Edelsheim-Janszky-ügy hullám-verése kétségkívül Nyíregyháza város polgárságának érzelmeit is érinte; es csak hazafiu

; kötelességét teljesítette, midőn egy szűkebb és egy bővebb körű értekezletben elhatározta, hogy az érintett ügyben feliratot intéz az országgyűléshez. Az e hó elsőjén a városháza tanács termében, illetőleg udvaráu feltűnően nagy számban összejött értekezlet a feliratot szövegező küldöttséget megválasztván ; ugyanazt megbízta, hogy a tulajdonképeni nép gyűlés határuapját mielőbb tűzze ki és a felirati javaslatot terjeszsze elő. A népgyűlést előkészítő bizottság folyó hó 3-au tartá meg első ülését; amikor is elnök Szesztay Károly kijelentette, hogy a népgyűlés pártszinezet nélkül lesz hivatva nem csak Nyíregyháza városa, de Szabolcsmegye közönségének érzelmeit is nyilvánítani; miért is iuditvá uyozza, hogy városunkban e hó 10-én megtartandó megyei bizottsági^gyülésen e kérdés a napi rendre felvétessék; és hogy a megyei bizottsági tagok az e hó 10-én tartandó nép gyűlési értekezletre is meghivassanak. Ez után a 18 tagú bizottság 50-re egészité kí magát. Az elnök által előterjesztett azon indítványnak eldöntése, mely szeriut amenyiben a politikai pártok mindnyájan elnökeik által vaunak képviselve a bizottságban, a kibocsátandó felhívást »mint az illető pártok elnökei írják alá,« az augusztus 10 ki értekezletre halasztatjtt. A felhívás szövegezésével Lukács Ödön ref. esperes, Pazár István ág, ev. tanitó, Vidovich László megyei aljegyző, dr. Orbán József éi Mikhez József hirlipirók bízattak meg. Szónok latok tartásására a nép g)ülésen Vidliczkay József 48-ts, Lukács Ödön függetlenségi és dr. Ferlicska Kálmán kormány-párti vezér férfiak kérettek fel. O Nyiregyháza város képviselő testülete folyó hó hó 3-án és 5-edikén igen fontos és nem cs^k anyagi, hanem erkölcsi tekiutetben is előnyös és messze kiható reform-javaslatokat valósított meg az italméréBÍ jog kigyakorlására nézve. Elhatározta ugyanis, hogy a szesz és pálinka mérési jogot, a bor és sör mérésétől elkülöuitve, amazt bérrendszer mellett, emezt t. i. a sör és bor mérést pedig szabad ipar utjáu fogja már ezen túl gyakorolni. A szesz és pálinka bérbeadását illetve, abban történt megállapodás, hogy a bérbeadási árverés két féle módon fog megkiséreltetni; jelesen együttesen egy bérletre, és 4 külön keiületre nézve u^y azonbau, hogy akár melyik módozat szerént történnék is a bérbeadás : a bérlő, vagy bérlők annyi kimérési helyet rendezhetnek be, amenyit akarnak. A sörmérési és bormérési jognak szabad ipar utjáu való hasznosítását tárgyazó bizottsági javaslat és a kiviteli módozatok egyhangúlag elfogadtattak. E szerént tehát már Szentmihálytól kezdve bárki és bárhol mérhet városunkban sört és bort, akinek személye és a bejelentett helyiség ellen a tanácsnak és rendőrségnek kifogása nem lesz s a föltételeket pontosan megtartja. A vásárvám bérbeadása ezeutúl is az eddigi gyakorlat szerént határoztatott eszközöltetni; kimonda tott azonban az is, hogy ha a mostani bérletár az árverésnél meg nem adatnék; a vámszedési vásári jog házilag fog legalább egy próbaévre kezeltetni. 4- A felső szabolcsi ev. reF. egyházmegye f. évi julius 27—28-án városunkban, a megye termében tartá szokásos nyári gyűlését, nt. Lukács Ödön esperes és tek. Pilissy László e. megyei gondnok elnöklete alatt. A gyűlés, mint számvevő gyűlés, több fontos tárgyban hozott határozatokat, melyek azonban lapunk olvasóit közelebbről nem érdeklik; de közérdekű volt két cselekménye. Nevezetesen -. nt. Bűzik Zsigmond volt dögei ref. lelkész, egyh. megyei tanácsbiró s egyházm. tanügyi bizottsági elnök felett a gyűlés első napján (julius 27.) d. e. 10 Saibot szokott nyugalommal jönni visszafelé, 4 erősen összefűzött és szájkosárral ellátott farkast czipelve magával. A farkasok rugdalóztak, kapálóztak ugyan vezetőjük kezén; de mit árthattak azzal oly embernek, aki egy bikát képes volt legyőzni pusztán ökleivel. Saib röviden e.lbeszéltte a berezegnek e különös vadászat részleteit; aki nem tudta hogy útitársának erejét, vagy bűvös ügyességét csudálja-e inkább. Nem is kérdezősködött tehát; csík nézte, hogy mit mivel Saib. Saib ráigazitotta a farkasokra a hámot, a kocsi elé fogta, felgyeplüzte és megszabadította a szájkosártól. Djedda, aki félig-meddig már kitalálta uti társának szándékát, annyit jegyzett meg Stib eljárására, miképp nem hiheti hogy e vadállatokat kormányozni lehetne ; minthogy zablát nem ismernek. Mindjárt meg látja fenséged, — moadá Sáibb, — s ezzel egy hosszú póznát vágott le, amelynek vegére oda erősité a megmaradt lófejet. E művelet után kérte a herczeget, hogy ülne fel a kocsiba Ö maga pedig, a sajátságos paripák lábainak a kötelékből való kiszabadítása után, egy szökéssel a kocsin termett és jól előre hajolva, a pózna végére erősített lófejet a farkasok elé nyajtá ki. A vad paripák érezvén a még véres és meleg hús szagát, teljes erőből törekedtek az előttük folyvást fu ó martalékot elérni. Saib pedig nagy ügyességgel vitte a csal-étket orruk előtt abban az irányban, amelyben neki haladnia kellett czélja felé. A farkasok engedelmeskedtek ; folyvást futván a lófej után, amelyet csaknem érinthettek nyelvükkel. Igy sikerült Saibuak áthatolni a rengeteg erdőségen. Az erdő szélén azonban egyszerre összeestek a larkasok : kétségbe esetten forgatva szemeiket és hányva ki nyelvüket az éhség, szomjúság és fáradtság miatt. — Herczegem megérkeztünk. — Szólt hátra felé fordulva Saib, a kocsiban nem minden aggály nélkül emelkedő királyfihoz. Djedda leszállót a kocsiról és szét nézett. (Folyt, köv.)