Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-07-25 / 30. szám

VII, évfolyam. 30. sz&m. Nyíregyháza, 1886. julius 25. VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. szabolcsmegye hivatalos lapja. A SZABOLCSMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. W M-egjeleniU hetenkint egyszer vasár-napon. Előfizetési feltételek : postán vagy helyben házhoz hordva: Egész évre 4 frt. Félévre 2 > Negyedévre 1 » A községi jegyző és tanitö uraknak egész évre I intézendök csak két forint. A lap szellemi részét képező küldemények, a Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap , .. , , L I .. , , A • r szerkesztő eznne alatt keretnek beküldetni. szétküldése tárgyában leendő fölszólamlások Jóba Elelf kiadótulajdonos könyvnyomdájához (nagy - debreczeni - utcza 1551. szám) Bérmentetlen levelek csak ismertt kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden négyszer liasálizott petit-sor egyszeri közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdi] lejében, minden egyes hirde tés után 30 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények di-ja soronkint 15 krajezár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó hivatalban (nagy-debreczeni-utcza 1551. szám): továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haasensteiu és Togler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Dorn & Comp által Hamburgban. Megyei hivatalos közlemények 7,281. K_ 1886^ Szabolcsmegye alispánjától. Pályázati hirdetmény. A Moldova Vilmos elhalálozása folytán meg ürült, megyei központi nyomdászi állásra, mely 400 frt. évi fizetéssel 100 frt. évi lakbérrel és nyugdíjjogosultsággal van egybekötve, pályázat hirdettetik. Pályázhatnak azok, kik az 1883-ik évi I-ső t. cz. 19-ik, illetve 34-ik §§-aiban körvonalozott képzettséggel birnak. A pályázni óhajtók felhivatnak, hogy a jelzett törvényben meghatározott minősítésüket igazoló bizonyitványnyal, szakismereteiket feltüntető okmánynyal s erkölcsi magaviseletüket igazoló hatósági bizonyitványnyal felszerelt pályázati kérvényükét, hivatalomhoz folyó évi augusztushó 24-ik napjáig beterjeszszék. Nyíregyháza, 1886. julius 24. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. 665. K. B. 1886. Szabolcsmegye alispánjától. A járási szolgabiráknak és Nyíregyháza város polgármesterének. Dr. Jósa András főorvos a közegészségi ügyre vo • natkozó június havi kimutatását beterjeszti. Határozat. A megyei főorvos jeleutéséből kitüuőleg, Zalkod községben több állat lépfenében elhullott, s ezeknek húsa, kilogrammonként 8 krajezárért dobszóval közhírré téve, elárusittatott; minek következtében több pokolvareset merült fel, sőt egy ember abban meg is halt: ennélfogva a járási szolgabíró szigorú vizsgálat foganatosítására, megfelelő intézkedésre s 8 nap alatt jelentéstételre utasittatik. Tekintettel a megye több községében fellépett lép fene járványra, a járási szolgabirák és Nyíregyháza város polgármestere utasíttatnak, miszerint az elesett állatok hulláinak megsemisitése iránt hathatósan intézkedjenek, s intézkedéseik végrehajtását a legéberebb figyelemmel ellenőrizzék, s azon esetben, ha az elhullott állatok hullái netalán eladatnáuak vagy elhurczoltatnának, az ide vonatkozó törvények szigorát alkalmazni el ue mulaszszák. Minthogy pedig a lépfene-jáiváuy keletkezésére és terjedésére a vízhiány nagy befolyással bir; ennélfogva a szükséges itató kutak előállítása iránt azonnal és aként intézkedjenek, hogy az által a jelzett járvány terjedése lehetőleg megakadályoztassák. Miről Zoltán Jáuos alispáu, dr. Jósa András főorvos, a szolgabirák és Nyíregyháza város polgármestere, Szabó Károly és Deli József állatorvosok, s a „Nylrvidék

1' szerkesztősége jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetnek. Kelt Szabolcsmegye közigazg. bizottságának 1886. julius 8-áu tartott üléséből. Főispáu és alispán helyett: Miklós László, főjegyző. 635. K. B. 1886. Szabolcsmegye közigazgatási bizottságától. helyes végrehajtása, t. i. a nyilvántartás rendes vezetése és szabályszerű ellenőrzése, a birtokváltozások rendszeres havonkénti bejeleutése nélkül, sem a nyilvántartó biztosok, sem pedig ezen bizottság által uem eszközölhető, határoztatik: miszerint bírság és fegyelmi eljárás terhe alatt köteleztetnek a községi és körjegyzők, hogy minden birtokváltozást, (ha pedig változás nem volt, akkor ezen körülményt) minden hó 5-ig, az előirt mintájú nyomtatványon, a kir. adófelügyelőhöz bejelenteni, aki ismét a nyilvántartó biztosoknak a jegyzők kimutatásaiból készített jelentéseit ezen bizottságnak havonkénti üléseiben előterjesztendő Mi végből a kir. adófelügyelő a melléje rendelt 2 nyilvántartási biztos értesítése végett, és az összes megyei községi és körjegyzők, a „Nylrvidék" hivatalos lap utján értesíttetnek. Kelt Szabolcsmegye közigazgatási bizottságának Nyíregyházán 1886. júliushó 8-áu tartott üléséből. Főispán és alispán helyett: Miklós László, főjegyző. iszabolcsmegye alispánjától. 6

,800. IC. 1886." A járási szolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elül járóinak. A in. kir. földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister 26,449. számú leiratát másolatban, szabályszerű közhirrététel és alkalmazkodás czéljából, megküldöm. Kelt Nyíregyházán, 1886. julius 15-én. Alispáu helyett: Miklós László, főjegyző. (Másolat.) Földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister. 26,449. szám. Valamenyi törvényhatóságnak. Ismételten előfordul, hogy a hatóságok a nem helyben lakó kereskedőknek a bevásárlást nem engedik meg; illetőleg ezt vagy házalási engedélytől, vagy pedig az 1884. XVII. t. cz. 46. §-ábau előirt feltételek teljesítésétől teszik függővé. Ennélfogva, tudomás és kellő eljárás végett, a következőkről értesítem a törvényhatóságot. A bevásárlás, történjék ez bár nem helyhez kötve hanem vándorlás utján, uem tekinthető házalásnak ; mivel a házalás fogalma alá, a fenálló házalási szabályok 1 §-a értelmében, az „árúkkal való kereskedés bizouyos eladási helyiség nélkül", tehát csakis kínálása, illetőleg az elárusitás tartozik. A vándorszerű bevásárlással foglalkozó egyén egyszerűen kereskedőnek tekintendő, és részere ily cziinen iparigazolváuy adandó: amely iparigazolvány, az 1884. évi 39,206. sz. alatt kelt rendeletem 10. §-a értelmében, a D) iparlajstroniba vezetendő. Aki ily iparigazolványnyal bir, az az ország bármely helységében is foglalkozhatik bevásárlással, tekintet nélkül arra, vajjou az illető helységben vau-e telepe vagy fiók telepe. Budapesten, 1886. évi juliushó 1-én. A minister helyett: Matlekovics, s. k. 6,470. k. sz. 1886. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elüljáróinak. Kir. adófelügyelő előterjesztést tesz, miszerint a szabolcsmegyei községi és körjegyzők nagyrésze, a birtokváltozásokat a nyilvántartás helyes ellenőrzése szempontjából nem jelenti be rendszeresen. Határozat. Miuthogy a kir. adófelügyelő előterjesztése szeriut, annak daczára, hogy a f. évi 7338. számú körrendeletével a községi és körjegyzők utasíttattak a birtokváltozásoknak minden hó elején való bejelentésére ; mindamellett legtöbben azzal késedelmeskednek, sőt egyáltalában jelentést sem tesznek; tekintve hogy az 1885. XXII. t. cz. Szabolcsmegye alispánjától. Szolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elüljáróinak. A mn. m. kir. földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter f. é. 34,056. sz. a. kelt szabályrendelete másolatban közhírré tétetik. Nyíregyháza, 1886. julius lü. Alispáu helyett: Miklós László, főjegyző. (Másolat, ad. 6,470. k./1886. szám.) 34,056. szám. Szabályrendelet. felügyelőség valamely tagjától egyes erdőbirtokosok által esetleg kívánt szakértői vélemény vagy tanács megadása végett teeudő utazást, mely azonban három napot meg nem haladhat, s az 1882. évi 46,931. sz. a. kiadott szabályzat szerint dijazaudó. Magáufelek részére Írásbeli szakvélemények adása, vagy azok erdészeti ügyeinek intézése, a kir. erdőfelügyelőség tagjainak sem hivatalos székhelyükön, sem azon kivül nincs megengedve. 4. Az erdészeti bizottság által kívánt szakvéleményekért, valamint azok megadhatása végett, avagy a végleges és ideiglenes üzemtervek megállapítása ügyében teendő utazásokért, minthogy azok rendes hivatalos teendők, díjazás nem jár. Ha az erdészeti bizottság által oly utazás megtétele iránt kerestetik meg a kir. erclőfelügyelőség, mely nézete szerint nem számítható a rendes hivatalos teendők közzé, ezen esetben az ügy eldöntés, és a teljes útiköltségek ki által leendő viselésének megállapitasa végett, az erdészeti bizottság utján hozzám felterjesztendő; sürgős esetekben azonban, határozatom leérkeztének bevárása nélkül is megkezdendő az utazás. 5. Erdőrendészeti áthágások azon eseteiben, midőn marasztaló itelet hozatott, a kir. erdőfelügyelők és alerdőfelűgyelők, az illetékes szolgabíró székhelyétől az áthágás helyszínéig és vissza, teljes uapi dijakat és távolsági pénzeket számithatnak fel. Egy és ugyanazon erdőreudészeti áthágás ügyében, két helyszíni tárgyalás tartása a lehetőségig mellőzendő ; de ha a második tárgyalás megtartása elkerülhető nem volna, annak költségeit az viseli, aki azt okozta. 6. Usztatási és tutajozási engedély megadása iránt tartandó helyszíni tárgyalásokban, valamint más erdészeti szakügyekben szükséges munkálatokban, a kir. erdőfelügyelők vagy alerdőfelügyelők, ha a törvényhatóságok által arra felkéretuek, részt vehetnek, és ezen esetben teljes útiköltségeiket a felek terhére felszámíthatják, sőt tőlük előleget is kívánhatnak. 7. Polgári peres ügyekben, mint szakértők, csak a niinistéríum engedélyével működhetnek, inely esetekben a szakértői dijak a bíróság által állapittatnak meg. Budapesten, 1886. évi juniushó 23-án. Gróf Széchényi Pál s. k., földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister. Szabolcsmegye alispánjától. A királyi erdöfelügyelöségnek személyzete által felszámitható útiköltségek tárgyában. 1. A kir. erdőfelügyelőség kerületében, tett hivatalos utazásokért, költség felszámításnak helye nincs. 2. Kerületen kívüli hivatalos utazásokért, ha azok a ministerium utasítása alapján tétettek, teljes napidíj és távolságpénz számitható fel. 3. Magán felek érdekében utazások a ministerium engedélye nélkül nem tehetők, kivéve a rendszeres gazdasági üzemtervek megállapítása czéljából, a ki

r. erdőMai számmiklioz fél iv melléklet van cs 6,741. k. sz. 1886. Szolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének s a községi elüljáróknak. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miuister által küldött kimutatás, a megye hivatalos közlönye utján köz hírré tétetik. Nyíregyháza, 1886. julius 19. Alispáu helyett: Miklós László, főjegyző (Másolat.) Kimutatás azon törvényhatóságokról, melyekben munkás szükséges vagy felesleges az 1886. évbeu. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister által, a mezei munkásokuak vidékenkiut való fölöslege vagy hiánya tekintetében szeczeudő tájékozás tárgyában, f. é. áprilishó 3-án 19,088. sz. a. kiadott rendelet folytán, az egyes közgazdasági előadóktól eddigelé beérkezett jelentések alapján a következő kimutatás volt egybeállítható: Aradmegye törvényhatóságának területén, Kis-Jenői járás, szükséglet: 260 férfi és 120 uő, 4—6 hétre, férfiak 1 2 frt, nők 80—100 kr. napibérért, felvilágosítással szolgál a községi elüljáróság ; fölösleg 200 f. és 200 n., munka idejére, arató rész vagy 1—2 frt. napszám, fölv. szolg. a községi elülj. Trenovai járás: föl. 400 f. és 30 n., munka idejére, lánczonkéut (2200• öl) 6—8 frt, vagy 50 kr.—1 frt 50 kr. napsz.. fölv. szolg. a községi elülj. Világosi járás: szükséglet 990 férfi és 652 n., 2—4 hétre, férfi tk 50 kr.—2 frt 50 kr, nők 50 kr.—1 frt 60 krig, fölvil. szolgál Nyiksa Juou földész, u. p. Világos. Aradi járás: szükséglet 190 félti ós 190 nő, julius havára, alku szeriut., fölvil. szolg. az elülj.: fölösleg 50 férfi és 50 nő, jul. havára, alku szeriut, fölv. szolg. Kotzó Károly közs. jegyző. Bács Bodrog megye törvényhatóságának területén, szükséglet 100 fér

fi és 100 n

ő, jul. ha

vába

u, 12-ed részért, atolva.